Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-18 / 270. szám
VI LAG. PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓBrAo' MEGYEI BIZOTTSÁG» ÉS A MEGVEI TANÁCS LÁPJA, fi XXXV» ÉVF.. 270. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1980. NOVEMBER 18., KEDD gf Őszinte, nyílt véleménycseie Népfronfválasztási küldöttértekezlet Balassagyarmaton Hétfőn délután tartotta választási küldöttértekezletét a Hazafias Népfront balassagyarmati városi bizottsága. A tanácskozáson részt vett Rith Lajosné, a városi pártbizottság első titkára, dr. Vass Miklós tanácselnök, ott volt Mar- ezinek István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, a város üzemeinek, gyárainak, intézményeinek képviselői. A népfrontbizottság elmúlt öt esztendőről szóló beszámolóját Páll Imre a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára terjesztette a küldöttértekezlet elé. Elmondotta, hogy Balassagyarmat fejlődését az elmúlt években tervszerűség, egyenletesség jellemezte. A lakosság tevékenyen vett részt az építőmunkában és a közéletben. Mindez azért, hogy az anyagi erőforrásokat jobban kihasználják és a tovább- lépés szolgálatába állítsák. Érdemes megemlíteni, hogy Balassagyarmaton az V. ötéves tervben a nyolc legnagyobb gazdasági egység össztermelése az elmúlt évben 2417 millió forintra . növekedett. Több gyár költözött korszerű, szép telephelyre, nagyszabású beruházásokat valósítottak meg. A továbbiakban arról szólott, hogy a gazdasági eredményeket követte —, a helyi lehetőségek figyelembevételével — a városfejlesztés. Ez év végéig mintegy ezerszáz lakást adnak át, gyarapodott a csatornahálózat, utak, járdák épültek és Balassagyarmaton kiemelt feladatként megkezdődött a kórház rekonstrukciója. Épül a Balassi Bálint Gimnázium nyolc új tanterme, bővítik a Dózsa György úti Általános Iskolát, dolgoznak a művelődési központ felújításán, gyarapodott a körzeti rendelők száma, több gyermekorvos látott munkáihoz, bővítették az óvodai helyek számát is. Mindehhez Balassagyarmat lakossága az V. ötéves tervben közel harmincmillió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. A népfront titkára a továbbiakban arról beszélt, hogy a városi bizottság a maga eszközeivel szorgalmazta a város alkotó erőinek — párttagok és pártonkívüliek, hívők és nem hívők, a különböző osztályokhoz, rétegekhez tartozó, más-más világnézetű emberek — tudatos közreműködését a politika alakításában és megvalósításában. Jól sikerült vitafórumokat szerveztek, hozzájárulva a nyílt várospolitika kialakításához. örvendetesen gyarapodott a közéleti megbízatást vállaló munkások száma. A városkörzeti népfrontbizottságokban arányuk meghaladja a negyven százalékot őszinte, nyfit véleménynyilvánításuk, példamutató tevékenységük meghatározza a napi feladatok végzését. A társadalmi, gazdasági fejlődés maga után vonta az értelmiség számának és társadalmi szerepének növekedését. Balassagyarmaton az értelmiségiek egyre fokozódó mértékben vesznek részt a közéletben, jelentős szellemi bázisát képezik a mozgalom irányító, szervező, nevelő és propagandamunkájának. A népfrontbizottság fontos feladatának tartotta és tartja az ifjúság bevonását a mozgalomba. Részt vesznek a településfejlesztési, társadalmi munkában, a környezetvédelemben; ott vannak a tanácstagi beszámolókon és a közélet minden fórumán. A népfrontbizottságok a...szocialista demokrácia és a közélet fórumai. A városi népfront- bizottság arra törekszik, hogy a jövőben még nagyobb szerephez jussanak a lakóbizottságok, a városkörzeti bizottságok, rendszeresebben törődnek a gyesen levő kismamákkal, nyugdíjasokkal, hogy őket is bevonják a közéletbe — mondotta többek között Páll Imre. A beszámolót vita követte, majd a küldöttértekezlet megválasztotta a negyvenöt tagú új városi népfrontbizottságot, a tizenhárom tagú elnökséget. A népfront balassagyarmati városi bizottságának elnökéül dr. Borszéki Erzsébet gyermekorvost, titkárává ismét Páll Imrét választották. A küldöttértekezlet tizenegy küldöttet delegált a megyei tanácskozásra. A magyar köznemesség gazdasági és művelődési viszonyai Tudományos konferencia Szécsényben Tegnap a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága rendezésében kétnapos tudományos konferencia kezdődött Szécsényben, a Kubi- nyi Ferenc Múzeumban. Az országos eszmecsere középpontjában a történettudomány egyik fontos kérdésköre, a magyar köznemesség gazdasági és művelődési viszonyainak jellemzője a XVII. századtól a XX. század elejéig szerepelt A tanácskozás megnyitóján megjelent dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a történelemtudomány számos országosan ismert, jeles képviselője, megyénk több történelem szakos tanára. A Nógrád megyei Múzeumok Igazgatóságának legfiatalabb létesítményében, az 1975-től működő Kubinyi Ferenc Múzeumban dr. Horváth István megyei múzeumigazgató köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Heckenast Gusztáv kandidátus elnökletével elkezdődött az előadások sorozata. A délelőtti programban hangzott el R. Várko- nyi Ágnesnek, a történettudományok doktorának előadása a Gazdaság, műveltség, életeszmények a XVII—XVIII. század fordulójának köznemesi rétegeiben címmel, valamint Benczédi László kandidátus A* nemesség társadalmi-politikai arculatának változatai a XVII. század végén és Nagy József Zsigmond A köznemesi érdek és érvénve- sítésének módjai a török hódoltságot követő időszakban című referátuma. Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese a köznemesség függetlenségi felfogásáról szólott, Wellmann Imre a köznemesség gazdálkodásáról, Benda Kálmán az életmódról és életszemléletről a felvilágosodás korában, dr. Vörös Károly a vagyoni viszonyokról; valamennyien a történet- tudományok doktorai. Az országos tudományos konferencia mai, befejező napján dr Vörös Károly vezeti a vitát. Szót kap az eszmecserén Fülöp Géza, Paládi Kovács Attila, Nagy Endre kandidátus, Szabad György és Lackó Miklós, a történettudományok doktora, valamint dr. Praznovszky Mihály, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója. Előadásaikban a köznemesség műveltségének, társadalmi, gazdasági jellemzőinek, átalakulásának kérdéseihez szólnak hozzá, más-más történelmi időszakban vizsgálva a jelzett társadalmi réteget. A tudományos konferenciát érdeklődéssel szemlélték megyénk történészei, s szécsényi megrendezése jelzi — többek között —, hogy Nógrád megye megfelelő körülményeket tud biztosítani ilyen és hasonló tudományos eszmecseréknek. Három megye diátcioinalc seregszemléié Alkotó ifjúság V 3 tar Heves, Borsod és Nógrád megye általános és középiskolai diákjainak Alkotó ifjúság elnevezésű eseménysorozata kezdődött hétfőn délután Salgótarjánban, az ifjúságiművelődési házban, ahová a nógrádi diákokon kívül közel száz hevesi és borsodi közép- iskolás és pedagógus is eljött. Itt kapott helyet ugyanis az a több mint száz díjazott kiállítási anyag, amelyet a zsűri három kategóriában — művészeti, műszaki és hobbi — a legjobbnak, jutalmazásra érdemesnek tartott. A területi kiállítás célul tűzte ki, hogy elősegítse a fiatalok alkotókészségének kibontakozását, szakmai és politikai ismereteinek gyarapítását, s ezt szolgálják az ehhez kapcsolódó programok is, melyeknek a megyeszékhely közép- és általános iskolái adnak helyszint. A tegnap megkezdődött eseménysorozatot Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd a köszöntő szavak után a Vándorpódium című műsorban az etesi citera-, a mihálygergei és a Nógrád néptáncegyüttesek mutatkoztak be. A november 17—29 közötti alkotó ifjúsági napok rendezvényei során két ízben lesz pályaválasztási nap, 23- án, 24-én tömegsport-, illetve koílégiumnapokat tartanak. Nyitott politikai vitakörök, s egyéb kulturális és sporteseményekre is sor kerül, majd záráskor, november 29-én vehetik át a legjobban sikerült alkotások szerzői a díjakat. A rendező szervek a Nógrád megyei Tanács, a KISZ Nógrád megyei bizottsága és az SZMT programösszeállításából kitűnik: az alkotó kedvű fiatalok az elkövetkező két hétben remek, színvonalas rendezvényeken vehetnek részt. Remélhetően, nemcsak két hétig! ÍÉMÉI A salgótarjáni üvegcsiszoló szakmunkástanulók remekel A divatos ruhák a szabó-varró leányokat dicsérik — képek: kulcsár — Szerdán: országos minőségügyi ankét Minőség, gazdaságosság, érdekeltség címmel országos ankétot rendeznek szerdán az építők szakszervezetének székházában — tájékoztatta hétfőn a sajtó munkatársait Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese. A rendezvényen — melyet a MTESZ Szabvány- és Minőségügyi Bizottságával közösen rendez a Szabvány- ügyi Hivatal — több mint 700 műszaki és gazdasági vezető, illetve szakember vesz részt, s a vállalatokon és a minőségellenőrző intézeteken kívül a társadalmi szervezetek is képviseltetik magukat. Az ankéton megtárgyalják majd a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hosszú távú fejlesztésére, s a belső fogyasztási igények jobb kielégítésére vonatkozó minőséggel kapcsolatos feladatokat, s ismertetik a korszerű vállalati minőségszabályozási és ösztönzési módszereket. Hazaérkezett parlamenti küldöttségünk Hétfőn hazaérkezett Budapestre a magyar parlamenti küldöttség, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével hivatalos látogatást tett Svédországban és Finnországban. A delegáció fogadásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Torsten Hylander, a Svéd Királyság és Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete. Apró Antal a megérkezés után a repülőtéren nyilatkozott az MTI tudósítójának: — Küldöttségünk eredményes látogatást tett az elmúlt tíz napban Svédországban és Finnországban, ahol beható tárgyalásokat folytattunk kétoldalú kapcsolatainkról. Mindkét országban utunkkal régebbi meghívásnak tettünk eleget a Magyar Népköztársaság országgyűlésének képviseletében. Ezekből az országokból mi már számos esetben fogadtunk hivatalos delegációkat, köztük képviselők csoportjait. Svédországban is. Finnországban is nagyon gyümölcsöző eszmecserét folytattunk parlamenti vezetőkkel, miniszterekkel, kormányon levő és ellenzéki pártok vezető tisztségviselőivel. A mindkét ország vezető személyiségeivel folytatott tárgyalásokon hangsúlyt kapott az a közös szándék, hogy országaink között az együttműködést tovább kell fejleszteni. Megállapíthattuk, hogy az elmúlt években jól alakultak mind a svéd, mind a finn partnereinkkel kiépített politikai, gazdasági, kulturális kapcsolataink. Egy konkrét adat: növekedett az országaink közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom. Arról is meggyőződtünk: mindkét országban az állampolgárok, a vezető személyiségek egyaránt nagy figyelemmel kísérik Magyarország életét, szocialista építőmunkánkat, eredményeinket. — Az időszerű nemzetközi politikai témák között véleménycserét folytattunk az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről, különös (Folytatás a 2. oldalon.) Nehéz napok a határban Cukorrépa-, kukorica Őszi szántás, vetés A változékony időjárás továbbra sem fogadja kegyeibe a földeken dolgozókat. A múlt héten a megye nagy részén hatvan milliméter körüli csapadék hullott — részben hó formájában — és ez úgyszólván lehetetlenné tette az őszi munkák gyorsabb ütemű előrehaladását. A cukorrépa betakarításával a termőterület 77 százalékán — több mint ezer hektáron végeztek a nagyüzemek, de még most is hallatlan erőfeszítést követel a répa kiszedése, mert a gépek alig tudnak mozogni a sáros talajon. Több üzemből vasárnap is szállítottak a cukorgyárba, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére se legyen fennakadás a feldolgozásban. A kukoricának mintegy 40 százaléka került le a földekről. A gyorsabb ütemet a. szűkös szárítókapacitás gátolja, bár a gazdaságok a tavalyinál lényegesen nagyobb mennyiségű szemes kukoricát tárolnak nedvesen. A megyében az őszi búza 94 százaléka a talajba került, 25 ezer hektárnyi területen. A rendkívül nehéz munkakörülményekre és a szélsőséges időjárásra jellemző, hogy több nagyüzemben a korábban elvetett gabona nagy része már ki is kelt és szépen zöldell, miközben a még hátralevő területekre a vetőgépek rá sem tudnak menni. A mélyszántással 15 ezer hektáron, a tervezett terület 40 százalékán végeztek a megyében, de még tegnap is akadtak olyan gazdaságok, ahol csak a lánctalpas erőgépek tudtak dolgozni a földeken. Hasonló nehézségekkel kell megbirkózni a szerves trágya kiszórásánál, itt elsősorban azok az üzemek voltak képesek a gyorsabb előrehaladásra, amelyek robbantással végezték ezt a munkát Három mezőgazdasági nagyüzemből kaptunk tájékoztatást, hogyan állnak a vártnál is nehezebbnek bizonyuló őszi munkákkal. A karancslapujtői termelő- szövetkezetben egy hét alatt nem történt számottevő előrehaladás a búza vetésében Még 90 hektár vár a gépekre, amelyek talán ma tudják folytatni a félbeszakadt munkát. A szervestrágyázás felénél tartanak és jelenleg is folyamatosan két műszakban végzik, részben saját gépeikkel, részben a Volán szállítójárműveivel és robbantással. Egy lánctalpas erőgépük birkózik a mélyszántással — és a sárral. A pásztói termelőszövetkezetben az utolsó tíz hektáron kézzel szedik a cukorrépát, mert a gépek mozdulni sem tudnak a talajon. A termés jónak ígérkezik és cukortartalma — ismét jellemző a szélsőséges időjárásra — magasabb, mint a szőlőé. A szürettel egyébként három nap múlva végeznek. A héten előreláthatóan befejeződik a kukorica betakarítása a még hátralevő kétszáz hektáron. A mélyszántást éjjel-nappal három erőgép végzi. Ezek vasárnap is dolgoztak a földeken. Az érsekvadkerti közös gazdaságban is feladta a leckét az időjárás. A kukoricának negyede került le a földekről, a cukorrépából mintegy 30 hektár betakarítása van még hátra. A vetéssel —, ha az idő engedi — egy-két nap álatt végeznek a már régebben megkezdett utolsó két táblán. A mélyszántást öt nagygép végzi, már, amikor tudja. a még fennmaradt 400 hektáron.
