Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-02 / 258. szám
A vezetői felelősségről* A z elmúlt években a gyakorlatban újból és újból bebizonyosodott, hogy a párt gazdaságpolitikájának megvalósításában egyre nagyobb a vállalatok és egyesülések, a kolhozok és az állami gazdaságok vezetőinek és szakembereinek szerepe. A sokrétű és minőségileg gyakorta teljesen újszerű feladatok ■i keres megvalósítására csak a politikailag képzett, cselekvőkész emberek vállalkozhatnak, akik munkájukban a párt- szervezet és a kollektíva tanácsára, tapasztalataira támaszkodhatnak, s akik egyben készek vállalni az általuk hozott döntésekért a felelősséget. Egy gyakorlati példa. A Gidrouzel termelési egyesülés Na górna ja bányaüzeme, ahol a hatékonyság és minőség növelésének fő irányaként a szakosítást jelölték meg. V. Jer- pilev, az üzem igazgatója, a kommunista vezető felelősségével látott hozzá a feladat végrehajtásához. Valamikor a legbonyolultabb munkafolyamatok egyikének tartották a gépesített egységek szerelését a frontfejtésekben. Jerpilev — átvéve a munkálatok irányítását — bebizonyította, hogy a munka időtartamát az eredeti negyedé-- re-ötödére lehet csökkenteni. A pártszervezet és a gazdasági vezetők kezdeményezésére bontakozott”ki a vállalaton belül az Új utak keresése mindnyájunk feladata elnevezésű mozgalom. Tudósokkal karöltve dolgozták ki és honosftották meg az üzemben a Kuzbasz elnevezésű vágathajtó egységet, egy újfajta kisméretű szerelődarut, valamint új gépesített szállítóeszközöket. Sok mindent elárul az a tény, hogy e mozgalomban közel tíz szabadalom született. A magas fokú vezetői felelősség és a kollektíva kezdeményezőkészsége révén gyorsan és pontosan valósult meg a termelés szakosítása és koncentrációjú, s ezzel biztosították a hatékony munka reális feltételeit. Jelenleg a Nagomaja bányaüzem három gépesített frontfejtésében közel másfélszer annyi szenet termelnek, mint egykor tucatnyi fejtésben. Az elmúlt tíz évben egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy a vállalat dolgozói ne teljesítették volna tanfeladataikat. A korszerű termelésben — amelyet a fő- és mellékfolyamatok bonyolult kölcsönhatása jellemez — a különböző szintű vezetők felelőssége mintegy mértani arányban növekszik. Eszembe jut az egyik bányavállalat igazgatójával folytatott beszélgetésem. „Ha téved a bányamester — mondta beszélgetőpartnerem — a vállalat öt-hatezer tonna szenet veszít A telepvezető tévedése már néhány tízezer tonna veszteséggel jár. Az igazgató hibája révén pedig akár két-három évre visszaeshet' a termelés”. Helyénvaló ez a megállapítás és természetesen nemcsak a szénbányászatra vonatkozik, ugyanígy van a kohászatban, a vegyiparban vagy az építőiparban is. Gyakorta mondogatjuk: magasabbak lettek a követelmények, bonyolultabbá váltak a feladataink. Ám ugyanakkor nagyobbak a lehetőségeink is. Manapság minden üzem jól képzett szakembergárdával rendelkezik. Szélesedik az ■újítómozgalom. S ne feledkezzünk meg a pártszervezeteknek a gazdasági munka ellenőrzésében szerzett friss tapasztalatairól sem, vagy a dolgozók növekvő hozzáértéséről. Ezeknek a lehetőségeknek a hozzáértő kiaknázása hozzásegíti a vezetőt a helyes műszaki irányvonal kidolgozásához, a termelés távlatainak helyes felméréséhez. Ahhoz, hogy kézben tarthassa a vezetés ezernyi szálát. Ha viszont hiányzik e képesség, akkor még a műszakilag legképzettebb szakember sem képes helyes — és hangsúlyozni szeretném — időben történő döntés meghozatalára. Ez pedig sajnos, még előfordul. Két évvel ezelőtt álltak át földgázra a Kuznyecki Kohászati Művekben. De a termelés a várt növekedés helyett visszaesett Egymást követték a balesetek, a berendezőnek meghibásodásai. S mindez miért? Mert figyelmen kiről hagyták, hogy a földgáz égésénél magasabb hőfok keletkezik, mint az addig alkalmazott pakuránál, önkéntelenül felmerül a kérdés: miért nem beszélték meg a vezetők a dolgozókkal a várható problémákat? Miért nem tanulmányozták és alkalmazták azoknak a vállalatoknak a tapasztalatait, amelyek régebben tértek át a földgázra? Sajnos, az átállást vállalaton belül akarták megoldani, mondván: nem kell külső segítség, önerőből is megbirkózunk a feladattal. Az elkövetett mulasztásokért a területi pártbizottság javaslatára felmentették tisztségéből B. Makrusin főmérnököt, szigorú megrovásban részesítették I. Krityinyint, a vállalat igazgatóját. De a megkésett intézkedésekkel nem tudták behozni ä lemaradást. Ennek révén a vállalati acélt feldolgozó sok száz üzem igen nehéz helyzetbe került. Ez az eset komoly lecke volt a területi pártbizottságnak, amely újból az eszükbe véste, hogy a kádemevelés, a vezetők személyes felelősségének növelése, a vezetői munkastílus tökéletesítése bonyolult, sokrétű feladat, amely állandó figyelmet igényel. Az SZKP XXV. kongresszusa óta eltelt időszakban területünkön kialakítottuk a gazdasági vezetőkkel való foglalkozás rendszerét. Ennek lényeges alkotóeleme a gazdasági vezetők megismertetése az élénjáró vállalatok eredményeivel, tapasztalataival. Mindenütt számottevő vezető-utánpótlást biztosítunk. Ezek állandó képzésben részesülnek. A szénipari vállalatok vezetőinek szemináriumokat rendeznek, amelyek keretében a helyszínen ismerkednek meg az élenjáró bányaüzemek — például a Nagomaja, November 7. — tapasztalataival. Más ágazatokban is hasonló továbbképzőrendszer működik. Néhány éve a területi pártbizottság mellett van egy állandó szeminárium. Ennek keretében a hallgatók a párt t)j iskolát nyit meg Kemerovóban L. A. Gorskov. gazdaságpolitikájával, a gazdasági építőmunka aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak. Évente két-három alkalommal tudományos-gyakorlati konferenciát rendezünk. A káderképzésben számottevő segítséget kapunk a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának közgazdaságtudományi egyetemétől. A területi pártbizottság ülésén megvitattuk a káder- politika helyzetét, valamint e munka további javításának feltételeit, összhangban az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatokkal. Ebből már sok mindent megvalósítottunk, de néhány kérdés végleges megoldása még hátravan. Ez a megállapodás bővebb magyarázatot kíván. Ma még sokhelyütt a területi pártbizottság és osztályai minden erőfeszítése ellenére az új módszerek, tapasztalatok meghonosodása jórészt a vezetők akaratától függ. Ráadásul a műszaki-anyagi ellátás nehézségei, a tervfeladatok kiegyensúlyozatlan volta miatt egyre gyakrabban fordulnak a vezetők különböző gazdasági és irányítási kérdésekben segítségért a területi pártbizottsághoz. Gyakran az ilyen kéréseket a „túlbiztosítás” diktálja. A pártbizottság ülésén elítéltük e. gyakorlatot. Ugyanakkor őszintén be kell valljuk: az osztályok gyakorta kénytelenek olyan közigazgatási-irányítási feladatok ellátására vállalkozni, amelyek a központi terv- és ellátási szervek, minisztériumok és főhatóságok hatáskörébe tartoznak. A káderképzés nélkülözhetetlen feltétele volt és maradt a vállalatok és egyesülések gazdasági munkájának elemzése és ellenőrzése. Erre irányulnak az osztályok, a kerületi, városi és területi pártbizottságok erőfeszítései. Jelentősen bővült a pártbizottságok és a népi ellenőrzés mellett működő koordináló tanácsok és a gazdasági tevékenységet ellenőrző bizottságok hatásköre és Szerepe. A tapasztalat azt mutatja, hogy akkor a leghatékonyabb a pártbizottságok komplex ellenőrző tevékenysége a gazdasági szervező, politikai és pártmiunkában, ha elemzik a vezetők és pártszervezetek tevékenységének minden mozzanatát, tanulmányozzák ezek kölcsönhatását, összhangját, céltudatosságát. Emellett tanulmányozzuk a vezetőkkel folytatandó munka új módszereit is. Az elmúlt években megnőtt a városi és területi titkároknál tartott találkozók szerepe. Ilyenkor négy- szemközt, vagy a szakágazati osztály munkatársa, a vállalat mémökgárdájának képviselője jelenlétében folyik a baráti hangvételű, s egyben számonkérő beszélgetés a vezetők erkölcsi tulajdonságairól, szakmai képességeiről, a dolgozókhoz való viszonyáról, az adott szó becsületéről. Ezek a találkozók lehet, hogy nem azonnal, de minden esetben, jelentős változást eredményeznek. .Jelenleg a kuznyecki szénbányászoknak az évi 150 millió tonnás határt kell átlépniük, a következő tíz év alatt pedig további 40 millió tonnával kell növelniük az évi termelést. Ezzel kapcsolatosan a területi bizottság nagy jelentőséget tulajdonít olyan vezetői képességek fejlesztésének, mint a válláLkozókedv, és a találékonyság. A November 7. elnevezésű bányaüzem dolgozói például számottevő feladatokat vállaltak az üzem rekonstrukciójában — ennek révén gyakorlatilag megkétszereződött a vállalat eredeti kapacitása. A területi pártbizottság tanulmányozta és jóváhagyta a kollektíva tapasztalatait és jelenleg egyre szélesedik követői tábora. A hatékonyság és minőség növeléséért folytatott küzdelemben nem csupán az anyagi lehetőségeket kell a lehető legjobban kiaknázni, hanem (szerintem) a kollektíva morális tartalékait is. Jó példa erre az Október 50. évfordulója elnevezésű külfejtés pártszervezetének és gazdasági vezetőinek tevékenysége a szociális és gazdasági fejlesztésiben. Az elmúlt tíz éviben több mint száz bányász szerzett közép- vágy teWMché végzettséget, 345-en végezték el a dolgozók iskoláját Mindez biztosította a dolgozók szélesebb részvételét a vezetésben. Ezeket a lehetőségeket a társadalmi tudományos-kutató intézeten keresztül hasznosítják, amelyet I. Litvin kandidátus, a vállalat állami díjas Igazgatója vezet. A vállalatnál Jelentősen csökkent a munkafegyelmi vétségek száma és ugyanakkor az elmúlt évben másfélszeresére nőtt a termelés mennyisége. A terület más üzemeiben is elszánt erőfeszítéseket tesznek a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítására, az egészséges munkahelyi légkör kialakítására. Különösen örvendetes a falusi lakosság életkörülményeiben bekövetkezett változás. A Pacsinszkoje szovhozban (állami gazdaságban) például csak a tizedik ötéves tervidőszakban 367 család költözött új lakásba, 50 kétlakásos összkomfortos ház, egy sor gyermekintézmény, egy 50 ágyas kórház, két önkiszolgáló étterem és egy zeneiskola épült fel. Ennek eredményeként megoldották a szovhoz szakember-ellátottságát. A terület üzemeinek kollektívái bekapcsolódtak az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére kibontakozott versenymozgalomba. A terület pártaktíva- értekezletén konkrét — és véleményünk szerint — reális határozat született. Ebben a második fél évre 5 százalékos termelésnövekedést tűztünk ki célul, valamint az ötéves tervidőszak befejező éve tervfeladatainak maradéktalan végrehajtását. Biztosak vagyunk, hogy sikeresen megbirkózunk a feladatokkal. Leonyid Alexandrovics Gorskov, a Kemerovo területi pártbizottság első titkára * Megjelent a moszkvai Pravda 1980. szeptember 24-1 számában. Kohászok a Kuznyecki Kohászati Művekben A vegyipari gépgyár munkás ai megbeszélés közben Kemerovóban Egy külszíni fejtésen dömperre rakják a szenet. Fotó: V. Grizihina v 1 • • X t
