Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-14 / 241. szám
Rejtvényfejtő vendégek Nógrádi tájakon a FÜLES nyertesei h palóc népdalok mellé pattogatott kukoricával Is kínálták a vendégeket —kulcsár-felv.— Hrabovszky Endrémé, Kovái Agnes, Kovács Kornélia, Sipos Zsuzsanna, Dömötör Tibor, Kisgyura Károly és Pass János. Ök heten a FÜLES és a NÖGRÁD közös pályázatának nyerteseiként vendégeskedtek az elmúlt hét végén Nógrád megyében. A népszerű rejtvényújság néhány év óta időről időre arra is vállalkozik, hogy bemutassa hazáink egy-egy megyéjét — elsősorban természetesen rejtvényeken keresztül. Legutóbb szőkébb pátriánk képei kerültek a FÜLES borítólapjára, pályázati rejtvénye pedig a palóc föld megismertetését tűzte célul. Hogy nem eredménytelenül, arra bizonyíték, hogy a „Nógrádi tájakon” című keresztrejtvény megfejtését több mint huszonötezren küldték be a lap szerkesztőségébe. A helyes megfejtők közül tíznek kedvezett a szerencse, s tízből heten személyes élményeket szerezhettek a nógrádi tájakról. (Fortuna három kegyeltje, egyéb elfoglaisága miatt nem élvezhette jutalmát.) Noha az esős időjárás nem szerepelt a három naoos programban, a „nyertes csapat” kitűnő hangulatban érkezett pénteken késő délután Hollókőre, nógrádi kőrútjuk egyik legszebb állomására. Hazánk egyetlen élő skanzenjének múzeumában — a helyi pávaitör tagjainak jóvoltából — kedves meglepetésben is részük lehetett a vendégeknek. A népviseletbe öltözött asszonyok — ősi szokás szerint — nemzetiszín szalaggal átkötött kenyérrel és sóvaj fogadták a jövevényeket, akik olyan távoli városokat és községeket képviselték, mint Orosháza, Öcsöd, Kiskunhalas, Budapest, Mosonmagyaróvár, Marcali és Badacsonytomaj. A látogatóknak azonban legalább ilyen nagy élmény volt ízes palóc beszédet, népdalokat hallani. Egy-két népies kifejezés megértése aztán újabb feladatot adott a rejtvényfejtóknek.... A túra házigazdái — a Nógrád megyei Idegenforgalmi Hivatal munkatársai — a palóc ételkiilön legességek megízleléséről is gondoskodtak. S, mert megyénkben a túróból készített édességeknek nagy hagyományai vannak, a hollókői túróslepény megkóstolása után már megszületett a jutalomkirándulás gasztronómiai elnevezése is: a „túrós túra”. A Vár étterem asztalainál szívesen számoltak be élményeikről, a Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Szécsény- ben látottakról. Koval Ágnest különösen a* üvegfúvók munkája ragadta meg. Valamennyien becses emlékként hozták magukkal a salgótarjáni öblösüveggyárban és a szécsényl háziipari szövetkezetben kapott ajándéktárgyakat. Szerencsés véletlen, hogy a nyertesek közül még senki sem tartózkodott hosszabb ideig a megyében. Elsősorban as Alföldről érkezetteket töltötte el őszinte csodálattal a dimbes-dombos cserháti táj szépsége — és ekkor hátra volt még a programból a rétsági járás nevezetes községeinek, Romhánynak, Bánknak a megtekintése. A háromnapos program felénél már indokolt volt a kérdés : személyes tapasztalataik találkoztak-e azzal a képpel, ami a rejtvényfejtés során kialakult bennük Nógrád megyéről? — Túlzás nélkül állíthatom, hogy a Nógrádban töltött idő minden várakozásomat felülmúlta. Itt moot nemcsak a látnivalók sokféleségére gondolok, hanem a programok gondos előkészítésére, és a valóban szívélyes fogadtatásra is — kezdte élménybeszámolóját Sípos Zsuzsanna. — Feltétlenül említse meg a cikkben idegenvezetőnk — Táricányi Zsuzsa — nevét, aki nemcsak felkészült kalauzunk, hanem jó barátunk is lett — vág közbe Hrabovszky Endré- né. Ami azt illeti, a baráti légkör már az első este kialakult az „idegenek” között, hiszen, ha más nem, a közös hobbi, a rejtvényfejtés szere- tete hamar összehozta a társaságot. A jól sikerült hollókői program után, alighanem valamennyi ük véleményét fogalmazta meg a csoport „szóvivője”, Sipos Zsuzsanna: — Azt mindnyájan tudtuk, hogyha már a szerencse nekünk kedvezett, akkor ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani, de hogy Nógrád megyébe vissza kell még térnünk, arról az itt szerzett élmények győztek meg minket. —tér Füst Milán újrafelfedezése Füst Milán, századunk első felének jelentékeny magyar költője, írója, s nem utolsósorban drámaszerzője, amit, azt hiszem, ha valamikor kellet is, ma már fölösleges bizonygatni. Biográfiai ihletésű regénye, a Feleségem története sokadik kiadást ért meg, elnyűhetetlen, a hetvenes évek elején új szerkesztésben megjelentek versei, még korábban drámai, s az íróról monográfiát jelentettek meg az Arcok és vallomások sorozatban. Füst Milán tehetségének nem kedvezett a kor, amelyben élt. A harmincas, negyvenes években a faji politika nyomja el hangját, a felszabadulást követően pedig a személyi kultusz sematikus dogma'.izmusa. S csodálatos módom ezekben a megpróbáltatásokban bővelkedő esztendőkben is képes a legkülönfélébb műfajokban remekműveket alkotni. Ilyennek tartjuk a televízió csütörtöki 1. műsorában sugárzott drámát, a IV. Henrik királyit. Az író drámáinak 1966-os kiadása előszavában részletesen beszámol a születés, a további sors körülményeiről. Megtudhatjuk többek között, hogy már ifjúkorában Shakespeare bűvöletében élt, s így határozta el, maga is ír a világirodalom legnagyobb drámaköltőjéhez hasonló, sőt „olyan” remeket. A Múáeum könyvtárában idegen nyelvű forrásokból kíséri végig ca- nossai Henrik fordulatos életét, a császárság-pápaság hosz- szá harcainak első évtizedeit. Közben 26 év telik el, ■ 1931 őszén 43 évesen elkészül a dédelgetett, sokáig érlelt mű, a IV. Henrik király. ... Életem minden forró keserűsége beié- szakadt, benne kitombolták magukat összes démonaim” — írja a drámák előszavában. S egyetérthetünk azzal is: ha a Boldogtalanok — négy-öt esztendeje a szolnoki színház előadásában Scű jútar jé**ben láthattuk — fiatcikmánsk fényessége, akkor a IV. Henrik férfikaráé. Játszi »jórsnyediMtg- gel fog át a cselfjkméniny« évtizedeket, nemes eleganciával, választékos nyelvezettel éleszt alakokat, teremt helyzetet, vezeti el hősét a felelőtlen, játékos ifjúkortól az önnön sorsába való békés beletörődésig. Persze, as út korántsem olyan egyszerű, eáyenea Ívű, mint e tömör összefoglalásból kimetszhetik. Füst Milán drámáját a kor- társak, a későbbi generációk különbözőképpen értékelték. Egyesek szerint ügyes mestermunka, különösebb szellemi izgalom nélkül, mások véleménye szerint viszont drámairodalmunk legkiválóbb alkotásai között a helye. Magam az utóbbiak álláspontját vallom. Füst Milán érti a dolgát: céltudatosan, kíváncsiságot ébresztőén indít, szerkeszt, fűzi egymásba a jeleneteket, színváltozásokat. Az expozícióból — a valódi drámák sajátja — logikusan következnek a továbbiak, megmásíthatat- ianul teljesedik be a Canossát járt király sorsa. Henrik kálváriájának kulcsa — megítélésem szerint — abban a mondatban található, amelyikben elmondja magáról, képtelen büntetni. Vagyis minden képessége adva van az uralkodáshoz, az erélyt, a haragot kivéve. De talán ezért uralkodott kerek ötven esztendeig, s ezért bocsátottak meg a főurak, az egyházi hatalmasságok két ízben is neki, s ezért taszíthatta le trónjáról őt saját fia. IV. Henrik túlzásaival, féktelen élvhajhászásá- val, megalázkodásával együtt rokonszenves figura. Egyenes, nyílt jellem, a hatalmi harcokban sohasem manipulál. Reneszánsz alaknak tűnik — a XI. század végén. Esztergályos Károly rendezőnek köszönhető Füst Milán újrafelfedezése, a legszélesebb nyilvánosság elé állítása. A hatvanas évek közepi Madách színházi előadást nyilván jóval kevesebben látták, mint a televíziós feldolgozást. A vállalkozás közművelődési jelentősége elvitathatatlan. A királydrámát némi rövidítéssel láthattuk, de a húzások nem zavarták a darab érthetőségét, értelmezését. Esztergályos rendezése a legapróbb részletekig hűséges a műhöz, hagyja érvényesülni gondolatai, a képi lelemények sokaságával erősíti fel hatását. A színészek legtöbbike magas színvonalú alakítást nyújt.' A címszerepben Gálffy László tündököl, a Vígszínháznak fiaH tál kitűnősége, aki bizonyít jaj rászolgált a rendező bizalmá-j ra, s a hitelesség fényébenl tudja megmutatni nemcsak aj pajkos ifjú királyt, hanem azt érett férfit, a sokat tapasztalt öregembert is. A két tucatl színész közül külön is meg-J említjük Haumann PéterJ Bencze Ferenc, Piros Ildikó,1 Peremartoni Krisztina játékát. Nekik is komoly részük van abban, hogy a IV. Henrik király a televízió révén közidnccsé válhatott, sokak fi-t gyeimét újra, vagy frissen ráH irányította egy nagy művel t-J ségű irodalmárra: Füst Milán-] ra. | **> ) MlllllllllltlIIIIIIIIUIIIIIIlIflIllümimiimililtlIIUllimilllllltHftnillMIIMIHIIIIIIMMIIIIIIItMIMiMMttMMIIKCf FANTASZTIKUS REGL 24 — Dán, édes Dán... dehogyis... nem erről van szó. Csak olyan rósz ez a titkolózás... Azt hiszed, nem láttam rajtad, hogy mennyire figyeltél, s mennyire örültél minden mondatomnak, amit Máriáról és Foxmanról mondtam? Láttam bizony Dán, ne titkolózzunk egymás előtt. Én nem bírom a titkolózást. Gyűlölöm, egyszerűen gyűlölöm. Jobban gyűlölöm, mint a hazugságot. Dán én mindenben segítek neked... Annyira szeretlek, Dán annyira! És lesz kisgyerekünk... Fiú lesz. ugye? Vagy kislány! Nagyon fog téged szeretni... — Attól félek fiú lesz. És köszönöm, hogy segíteni akarsz. Bort kérsz? Tölthetek? — Igen. Mária hazaérkezik József nyakába roskad Nem dolgoztál semmit? — Te még mindig itt vagy? Nem is voltál otthon? 4 NÓGRÁD - 1980. október 14., kedd — Nem. — Mi van veled? Beteg vagy? Főzzek teát? Tudok mindenféle gyógyteát csinálni! Bizony! Algernonnak adtál enni? — Adtam. Te Máriái Algernon érti a beszédet? — Nem. Hogy értené? Én se értem az egerek beszédét.- Miért? — Olyan furcsa volt.. Azt mondtam neki: „Gyere Algernon. feküdj le te is. Gondolkozzunk. Fekve a legkönnyebb gondolkozni.” —És akkor Algernon fogta magát és lefeküdt. — És? — Aztán semmi. Fölkelt bement a helyére, néha adtam neki sajtot aztán feküdtem tovább és gondolkoztam. És te? — Én dolgoztam. Nehéz napom volt. De megérte. Holnap szabadnapunk lesz... Illetve csak nekem lesz szabadnapom. Foxman elengedett... — Miért? — Csak. Majd elmondom holnap. És te min gondolkoztál? — Nem is tudom. Az egészen. Érted, Mária? Az egészen. — Nem egészen értem .. 1 — Tudod jól, hogy hivatalosan rákkutató vagyok..1 dehát az semmi. Hiszen nem egyetlen betegséget kell gyógyítani akkor, amikor az egész világ, az egész emberiség beteg. Ha a rákosságot, a rákbetegséget, mint túlburjánzást fogom fel, akkor eszembe jut, hogy az emberiség sem tesz egyebet, mint burjánzik. Egyre butább, egyre ostobább, egyre léhább embermilliók születnek. Egyre közönyösebbek, egyre képzetlenebbek. — Igaz. Ez igaz. De ott a Génbank. Ott lehet kapni egészséges, értelmes utódokat • - • ■ • (Folytatjuk) A kő fa ragás üzbég mestere Az üzbég képzőművészek központi kiállítási csarnokán dőlj gozik üszmanov. Évezredek óta állnak Buli arában, Hivában és más közép-ázsiai városokban a csodás hófehér faragásokkal díszített paloták, mauzóleumok. Aprólékos munka és nagy mesterségbeli tudás kell ezek elkészítéséhez. Közép-Ázsiá- ban gáncsának nevezik a gipsz- és agyagkeverék égetésével nyert fehér kötőanyagot. Először ezt viszik fel a falra, a mennyezetre, s miután kellően kiszáradt, akkor vésik ki benne először a minta nagyobb elemeit, majd egyre finomabb vésővel a finom rajzolatokat. Az ősi művészet művelői között a legismertebb a 70 éves Mahmud üszmanov, 4 Szovjetunió Képzőművészeti Szövetségének tagja, állami díjas. Az ő munkái díszítik az üzbég állami operaházat és a taskenti Mikimi zenés színházat, az üzbég főváros középületeit és repülőterét, a szir-darjai hőerőmű munkatermeit, a taskenti metró állomásait. Keze munkáját láthatjuk az Ivanovóban épült teázóban, a csajhanában — ahogyan üzbégül nevezik — jelképezve az üzbég gyapottermesztők és az ivanovói textilesek barátságát. Mahmud 50 tanítványával osztja meg tapasztalatait. A rövidlátók képességei Egy nyugatnémet egyetemi tanár hosszan tartó kutatások után arra a következtetésre jutott, hogy a rövidlátó emberek általában okosabbak és gyorsabbak mint a normális látásúak. Egy angol szemész, Peckham alátámasztotta ezt a véleményt: az iskolákban 17 000 gyereket vizsgált meg és ő is megállapította, hogy a rövidlátó gyerekek gyorsabbak, mint azok, akik normálisan látnak. Mesterséges ujjnület A clevelandi egyetemi klW nikán egy amerikai ortopéd- orvos mesterséges ujjízületeket fejlesztett ki, amelyek éppen olyan jól működnek, mint a természetesek. Az ízületek két titánacél rúdból állnak, amelyeket műgumiból készült csuklópánt köt össze. Eddig 22 betegnél alkalmaztak megbetegedés és a kéz megsérülése esetén 51 Ízületet. A mesterséges ujjízületek általános alkalmazására azonban csak körülbelül két év múlva kerülhet sor.
