Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-14 / 241. szám
Augusztusban kezdték el az autóbuszok éa tehergépkocsik napi üzemanyag-fogyasztásának mérését a Volán 2. száné Vállalat balassagyarmati telepén. A mérések egyelőre kísérleti Jelleggel folynak október végéig. A Cserhát völgyében Huszonöt év a faluban Ingázik a családfő Sándor György tanítóval mérjük” a felsőtoldi utcát Idestova negyedszázada, hogy Sárospatakon megkapta tanítói oklevelét s azóta itt, ezen a hegyek közé zárt tájon, tanítja a gyerekeket az életre, a tudás szeretetére. Szerény, halk szavú, örök optimista ember volt világéletében. Tisztelte, becsülte a vidék emberét s legalább ennyire szerette a gyerekeket akiket eddig huszonöt év alatt tanított Amerre csak megfordulunk ezen a délelőttön, sokan köszöntik, és 6 előre köszön másoknak. Mindenkihez van egykét szíves szava. A tisztelet az embernek, a pedagógusnak és a társadalmi munkásnak szól. 1958-tól a párt tagja. A felsőtoldi pártalapszervezetben vezetőségi tag. Régóta úttörőcsapat-vezető, dolgozik a népfrontban is. S amit ő nem mond, de mindenki tudja: szenvedélyes sportember. Ha egy kicsit nyakát is tekerjük, „az amilyen a szülő, olyan a gyerek” mondásnak, annyi mindenképpen igaz belőle, az itteni gyerekek sporteredményei egy kicsit tanítójuk sportszeretetéből táplálkoznak, amelynek már eddig is szépek az eredményei. xxxx — Nem halmozom én a közösségi megbízatásokat, de mióta az eszemet tudom, mindig ilyen örökmozgó ember voltam — mentegetőzik mosolyogva. — Amikor elkezdtem a tanítói munkát, előttem az a cél volt, amit ott, Sárospatakon „utolsó útravalóul” kaptunk; „a tanítás, ne csak a gyerekek nevelését jelentse, hanem a tanítást, mi mindenkire — gyerekekre és felnőttekre is értsük.” Ne elkülönülten „tanító úrként” éljünk távol a néptől, hanem vele. Tudom, egy kicsit patetikusan hangzik ez ma már, de jelentése örökérvényű maradt Ezt kaptuk mi útrava- lóként s ez maradt fő iránymutatóm egészen idáig. Alsó- toldon születtem, ott is lakom, de Felsőtoldot tekintem első otthonomnak. Ide kötnek a gyerekek, a táj és a falu sze- retete. Mert szorgalmas, dolgos emberek a felsőtoldlak. Mindig fogékonyak voltak a jobbra, a korszerűre. Hogy ez így van, bizonyítja az is, hogy elsőnek itt alakult termelőszövetkezet a Cserhát völgyében, s már a földművesszövetkezeti mozgalom születésénél is bábáskodtak. Nem volt ez a vidék gazdag soha, amit a környék embere elérhetett csak kemény munkával sikerülhetett. Azért is igaz az, hogy az így elért eredménynek mégha akármilyen kicsi is az, mi duplán örülünk. Szépen, Ígéretesen alakul a falu arculata. Csinos ódnak a házak, s ha nem is nagy számban, újak is épülnek. A pártszékház egészen korszerű. Otthont ad a községi kultúrális rendezvényeknek, Itt van a KISZ-klub, s itt rendeznek hetente egyszer filmvetítést A régi tanácsházát mostanában tatarozták. Előtte szép parkot alakítottak ki a lakók. Most az orvosi rendelő és a kétezer kötetes könyvtár van benne és ide költözött a postahivatal is a régen elavult épületből. Nem messze a korszerű sportpálya zöldje, azon túl már csak a dús füvű toldi rét terpeszkedik. Itt van még az élelmiszerbolt és a kocsma, kicsit távolabb a húsbolt Ezek az épületek itt vannak a falu közepén. Ügy szeretnénk, ha ezek alkotnák majd a község központját Addig azonban még bőven van mit tennünk, A félig kész járdásítást kell befejeznünk. A gyermekjátszótér gondolata régen megfogalmazódott a szülőkben. A sportpálya szép környezetben van, de a körülötte levő még kihasználatlan terület sok lehetőséget tartogat Futópálya, röp- és kézilabdapálya létrehozására gondolok Pénzen és társadalmi munkán múlik az egész. Az utóbbival nincs probléma, a pénzünk annál kevesebb. Kicsi a község, 370 lelket számlál, ezért csak úgy tudunk előre haladni, ha rangsoroljuk feladatainkat Lehet, hogy a ml munkánk, se veszett kárba. Régen nehezebbek voltak az iskolában is a körülmények. Két tanteremből állt az Iskolánk. Az egyikben az alsósokat a másikban a felsősöket tanítottuk. Még az ötvenes évek közepe táján is a gyerekek életében a „ta- noncévek” lehetett a legmagasabb mérce. Ma már a gimnázium, a szakmunkásképző intézetek kapui is nyitva állnak. Vannak már ezermester szakmunkásaink, egyetemet, főiskolát végzett szakembereink. S mi sem természetesebb annál, hogy a nyári szünetben tőlünk elkerült felsőoktatási intézményben tanuló volt diákunk foglalkozik a gyerekekkel. Hogy a két tantermes régi tanítási mód nem változott? Ez igaz. Mindent elkövettünk, hogy az osztatlanságból fakadó nehézségekből minél többet lefaragjunk. Kaptunk különféle szemléltetőeszközöket, Jtíkunyeráltuk”, kiköveteltük, ha erre volt szükség. Mindezt csak azért hogy a gyerekeknek jobbat többet tudjunk adni. Ha a körzeti iskola elkészül, jobb lesz a környék minden gyerekének. Orosz nyelvi népművészeti, ének-zene, sakk szakköreink működnek. Gondot fordítunk a sportra, testnevelésre. Sakkban, atlétikában, asztaliteniszben, kézilabdában és fociban mór jó hagyományaink vannak. Czimer Rita, Sándor Ottó, Berecz Rita általános iskolások eredményei dicséretesek. Jelzés arra, hogy a hagyományokat meg akarjuk őrizni. XXXX Amerre megfordulunk ezen a délelőttön, sokan köszöntötték, és ő előre köszönt másoknak. A tisztelet az embernek, pedagógusnak és a társadalmi munkásnak szól. Benne e három ötvözete működik szétvá- laszthatatlanul. Így él, dolgozik immár huszonöt éve a felsőtoldi tanító. A lengyel folyók királynője — a Visztula — szabályozását, komplex hasznosítását célul tűző program megvalósításába kezdtek Lengyel- országban. A tervek szerint az ezredfordulóig 30 nagy és közepes befogadóképességű, valamint több száz kisebb víztározót építenek a folyón. Az alsó és a középső folyószakaszon 20 vizi erőmű létesül 2000 MW összteljesítménnyel. 100-nál is több nagy kapacitású ipari és kommunális szennyvíztisztító épül, elsősorban a nagyobb városok: Krakkó, Varsó és Torun közelében. A nagyszabású folyószabályozási munkák eredményeképpen mintegy 4 millió hektár eddig részben kihasználatlan területet vesznek intenzív mezőgazdasági művelés alá- A teljes vízlépcsőrendszer elkészültével 3500 tonnás, sőt a későbbiekben 7000 tonnás uszályok is közlekedhetnek majd a folyó több mint 900 kilométeres szakaszán, ami évente 110 millió tonna áru szállítását teszi lehetővé. (Ma' az ország teljes folyami flottája teljesít 21 millió tonnát.) A Visztula, amelynek víz„Édesanyám! Ki az az ember, aki szombaton elgyün, vasárnap megver, hétfőn elutazik?” Bajosan lehetne tömörebben megfogalmazni az ingázók, a lakóhelyüktől távol dolgozók egyéni és családi életének problémáit az anekdotában szereplő gyereknél. Legalábbis erre eddig egyvalaki volt képes. Illyés Gyula, aki így nyilatkozott az ingázásról: „Aki egy hétbőikét napot átvonatozik,' annak erre rámegy a személyisége”.- Magyarországon az Ingázók, a be- és eljárók száma immár meghaladja az egymilliót Tekintélyes szóm ez, egyenlő az aktív keresőknek több mint egyötödével. Kialakulásában ipari-gazdasági fejlődésünk sajátosságai épp úgy közrejátszottak, mint az egyéni késztetések. Az ingázás népgazdasági szükségességét és hasznát vitatni nem szándékszom, megítélni pedig közgazdászok dolga. Társadalmi hatásait, következményeit is elsősorban a szociológusok kutatják. Mit tehet hozzá ehhez a napi sajtó? Jelzéseket, sokfelől gyűjtött tapasztalatokat — a jobbítás szándékával. KIZÁRÓLAGOS NŐI HATÄS A marxista szociológia az életmódkutatás kiinduló pontjának, alapkérdésének a munkatevékenységet tekinti. Eszerint a munka alapozza meg az életmód minden további rétegét, a családi élettől a szabad Idő eltöltéséig, a bérkiegészítő pótlólagos elfoglaltságtól a gyermeknevelésig, a barkácsolástól a kulturális értékek elsajátításáig. Sajnos, a bejárók zömének esetében a munkatevékenységre — az alapra — nemigen rétegződik más egyéb, mint meglntcsak munka — a háztájiban, a kertben — és a pihenés. Ennél a rétegnél az értéket elsőrendűen szinte kizárólag a munka, a hasznos tevékenység jelenti. A kulturális értékek, a kreativitás, a műveltség stb. csak annyiban kap elismerést, amennyiben gyakorlati hasznot hajt. Hogyan hat vissza ez á szemlélet a családi életre? Károsan. Am erről hadd beszéljenek a legilletékesebbek. Elsőnek például dr. T. And- rásné, az alföldi megyeszékhely egyik általános iskolájának igazgatóhelyettese: — Évek óta növekvő aggodalommal figyeljük és érzékeljük az egyoldalú nevelés — a. kizárólagos női ráhatás — következményeit a gyerekekre. Kezdetben, amikor felfedezték a pedagógus! pálya elnőiesedését, még csak az iskolai nevelés egyoldalúságának veszélyeit mérlegeltük. Aztán szaporodtak a válások, s már a „csonka családokban” felnövekvő gyerekek nevelési problémáival, az apai példa és szigor hiányával kellett szembenézni. Végül, kiegészül gyűjtő területe az ország területének 60 százalékéra terjed ki, már ma is a gazdasági élet egyik fontos ütőere. Ugyanakkor fékezhetetlen, kiszámíthatatlan, amivel igen nagy károkat okoz a mezőgazdaságnak és az iparnak egyaránt. (Az 1970-es nagy árvíz idején a teljes kár értéke kb. 4 milliárd zloty volt) A Visztula komplex hasznosításának gondolatával már az 50-es években is foglalkoztak a lengyel szakemberek. A hosszas kutató- és felmérő munkák után 1968—72 között készült el az első „Visztula-terv”. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága 1978-ban határozatot fogadott el a folyó jobb hasznosításáról. Az idén februárban a LEMP VIII. kongresszusán megerősítették a nagyszabású program megvalósításának szükségességétA vállalkozás nagyságát mutatja, hogy az építkezések során 270—300 millió köbméter földet mozgatnak majd meg; 11 millió köbméter betont, 4 millió tonna cementet és másfél millió tonna acélt építenek be. a kép az ingázók, az el- és bejáró dolgozók gyermekeinek nevelési gondjaival. Tisztelet a kivételnek, de ahol ingázik a családfő, ott mintha „csonka családban” élnének az asz- szonyok és a gyerekek. Ha az apa munkásszálláson él, jóformán alig találkozik az övéivel; ha viszont naponta utazik, akkor fáradt, és azért nem osztozik a családellátás és a gyermeknevelés terheiben. És mit mond az anya, a bejáró munkás felesége? — Amíg nem voltak meg a gyerekek, együtt jártunk D-be a férjemmel. Egy gyárban dolgoztunk, onnan volt az ismeretség is. Munka mellett tanult, így aztán állandóan délelőttös lehetett. Aztán jött az első fiunk és mielőtt a gyes letelt, megszületett a másik. — Az első években a férjem rengeteget segített, pedig akkor csak egy szobánk volt, a szülői házában. Aztán, ahogy itthon maradtam a gyerekkel, egyre kevesebbet vállalt, „ráérsz megcsinálni, előtted az egész nap”, mondta. Lassacskán minden megváltozott; bevezették a műszakpótlékot, s akkor három műszakot vállalt, mert kellett a pénz: építkeztünk. Aztán felépült a házunk, s rámszakadt az egész háztartás gondja. Egy szülői értekezletre el nem menne, hiszen ő nem ér rá, mert dolgozik. Az új óvónő sokáig azt hitte, elvált asszony vagyok, mivel sosem látta a férjemet. — És hét végén? — Alszik vagy meccsre jár. Hétéves házasságunk alatt még sosem voltunk üdülni, kirándulni is csak egyszer, az első hetekben. Moziba nem visz, mert minek akkor a tévé, a strandot, fürdőt nem szereti, az utazásból elege van hétkőzben. Ha délelőttös, ha délutános este van, mire hazaér. Ha pedig éjszakás, át- alussza a napot Azt sem tudom. hogyan tartsam távol tőle olyankor a gyerekeket. A VÉGE: VÁLÓPER A szociológus egy csöppet sem derűlátó: — A bejárókból rendszerint dinasztiák alakulnak ki. Az apa beviszi magával a gyereket a gyárba, a vállalathoz, az intézménybe, s ha később az ifjú változtat is munkahelyet, nemigen megy vissza Lengyelország évszázados kulturális örökségének nagy rész» elpusztult a II. világháború alatt. Varsó 750 nyilvántartott műemlékjellegű épületéből 710 romba dőlt- Gdanskban a történelmi óváros 60 százaléka, Wroclaw- ban pedig 70 százaléka megsemmisült Becslések szerint a háborús pusztítások következtében Lengyelország kulturális vagyonának 43 százalékát veszítette el. A háború befejeztével azonnal hozzáláttak az újjáépítéshez, a restauráláshoz. Helyreállították Varsó, Poznan, Kolobrzeg, Wroclaw, Szczecin műemléki városrészeit. Restaurálták a wilano- wi, lazienkl, lancucti és var- miai lidzbarkl kastélyokat; a gdanski, wroclawi, gnieznói katedrálisokat számtalan templomot és kolostort Ebben a hatalmas munkában egy jól funkcionáló szervezet alakult ki, amelynek jelenleg 9 ezer tagja van — tudósok, arheológusok, etnográfusok, művészettörténészek, építészek, kézművesek. Varsó, Krakkó és Torun felsőoktatási intézményeiben képezik őket. A varsói Marconi professzor keze alatt a falfestészet, a nyomdatechnika és a grafika specialistái nőttek fel. Torunban Torwida professzor kiváló kőszobrászokat Krakkóban Dutkie- wicz professzor nagy tudású festőket és faszobrászokat nevel. A műemlékvédelemmel összefüggő minden tevékenységet a Kulturális és Művészeti Minisztérium felügyeledolgozni a lakóhelyére. Ez! mutatják a felmérések, meg az a fiatalodási tendencia is, ami a bejárók soraiban tapasztalható: mostanában egyre több fiatal — főleg férő — választja ezt az életmódot — A családi életben általában jelentős változásokat okoz a bejárás. Nemritkán a házasság felbomlásához is vezet. különösen ott, ahol a férj is, a feleség is bejáró. Márpedig ezek száma növekvőben van. A válóperes bírónő így vélekedik : — Sajót megfigyeléseim szerint a bejárók között roppant gyakori a válás, s ennek több oka lehet. Az egvik, hogy a különböző műszakban dolgozó házasfelek lóformán csak a hét végén találkoznak; beszélgetéseiket csakhamar felváltiák a konyhaasztalon hagyott írásos üzenetek, később már azok is elmaradnak.1 A következmény: elhidegülésj A másik, hogy a naponta utazgatóknak sok az ismerkedési lehetőségük. A harmadik: a bejáró férfiak ritkán töltik olvasással a vonaton az időt; ha nem alusznak, akkor kártyáznak, esetleg iszogatnak, s mindkét passzió könnyen válik káros szenvedéllyé. A véJ ge: válóper. A nagyközségi tanácselnökasszony szerint az a legszörnyűbb, amikor a kisgyerekek is ingáznak. — Nálunk például óvoda három is van, bölcsőde egy se! Az anyák választhatnák: vagy kivárják — ha akarják, ha nem — a gyesen a három évet, vagy visszamennek dolgozni, és cipelhetik magukkal a kicsiket. Csak itt, Gy-ben 43 piciről tudok, akit munkahelyi bölcsődébe hord az anyja: hajnalban sem alhatja ki magát a gyerek, mert kelni kell,’ ebédután sem, mert indulnak haza. A kisgyerekes anyák ugyanis állandóan délelőttös műszakban dolgoznak. Ki hiszi el, hogy nem sínyli meg ezt a kicsik egészsége, ideg- rendszere? Egyetlen újságcikk kerelé^ ben lehetetlen volna a bejárók népes tömegének minden gondját-baját, helyzetük valamennyi nehézségét szóvá tenni. Még családi életük bemutatásánál sem törekedhettünk a teljességre, csupán felvillantottunk néhány problémát. te alatt álló műemléki fő-' felügyelő irányít A műemlék gondozását a műemlékeket megőrző műhely végzi, mely varsói központtal és a nagyobb városokban kihelyezett régészekkel működik- Wroclawban a nagy vászonképek, Krakkóban a grafikák újjávarázsolására dolgoztak ki új mód-J szereket. A jaroslawiak kiváló eredményeket értek el az ikonok helyreállításában. A lengyel restaurátorok külföldön is jól ismertek. Dolgoztak már Párizsban^ Münchenben és Ankarában is. Nemzetközi együttműködés keretében jelenleg az NDK és a Szovjetunió műemlékein dolgoznak. A Kő- zel-Keleten, elsősorban Egyiptomban tevékenykednek sikeresen. Sok új, a konzervátorota munkáját megkönnyítő technikai-technológiai eljárás kiJ dolgozása fűződik nevükhöz- Roman Cebertowicz proiesz- szor dolgozta ki a talajerő-' sítés eljárását, amit először a varsói Szent Anna templom újjáépítésénél alkalmaztak sikerrel, és ami lehetővé tette a Varsótól nem messze fekvő, a műemlékek nemzetközi rangsorolásában a leg-' magasabb kategóriába sorolt sandomerzl műemlékegyüttes megmentését is. A vakolat átültetésének: eredeti módszerével óvták: meg a pusztulástól a Szudánban dolgozó lengyel restaurátorok a farrasi bazilika fel-’ becsülhetetlen értékű kora- keresztény freskóit. r NÓGRÁD - 1980. október 14., kedd Szabó Gy. Sándor A Yisztula-program Nyíri Éva Műemlékvédelem
