Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-14 / 241. szám

Augusztusban kezdték el az autóbuszok éa tehergépkocsik napi üzemanyag-fogyasztásá­nak mérését a Volán 2. száné Vállalat balassagyarmati telepén. A mérések egyelőre kísérleti Jelleggel folynak október végéig. A Cserhát völgyében Huszonöt év a faluban Ingázik a családfő Sándor György tanítóval mérjük” a felsőtoldi utcát Idestova negyedszázada, hogy Sárospatakon megkapta taní­tói oklevelét s azóta itt, ezen a hegyek közé zárt tájon, ta­nítja a gyerekeket az életre, a tudás szeretetére. Szerény, halk szavú, örök optimista em­ber volt világéletében. Tisztel­te, becsülte a vidék emberét s legalább ennyire szerette a gyerekeket akiket eddig hu­szonöt év alatt tanított Amerre csak megfordulunk ezen a délelőttön, sokan kö­szöntik, és 6 előre köszön má­soknak. Mindenkihez van egy­két szíves szava. A tisztelet az embernek, a pedagógusnak és a társadalmi munkásnak szól. 1958-tól a párt tagja. A felső­toldi pártalapszervezetben ve­zetőségi tag. Régóta úttörőcsa­pat-vezető, dolgozik a nép­frontban is. S amit ő nem mond, de mindenki tudja: szenvedélyes sportember. Ha egy kicsit nyakát is tekerjük, „az amilyen a szülő, olyan a gyerek” mondásnak, annyi mindenképpen igaz belőle, az itteni gyerekek sporteredmé­nyei egy kicsit tanítójuk sportszeretetéből táplálkoznak, amelynek már eddig is szé­pek az eredményei. xxxx — Nem halmozom én a kö­zösségi megbízatásokat, de mi­óta az eszemet tudom, mindig ilyen örökmozgó ember vol­tam — mentegetőzik moso­lyogva. — Amikor elkezdtem a ta­nítói munkát, előttem az a cél volt, amit ott, Sárospatakon „utolsó útravalóul” kaptunk; „a tanítás, ne csak a gyerekek nevelését jelentse, hanem a ta­nítást, mi mindenkire — gye­rekekre és felnőttekre is ért­sük.” Ne elkülönülten „tanító úrként” éljünk távol a néptől, hanem vele. Tudom, egy kicsit patetikusan hangzik ez ma már, de jelentése örökérvényű maradt Ezt kaptuk mi útrava- lóként s ez maradt fő irány­mutatóm egészen idáig. Alsó- toldon születtem, ott is lakom, de Felsőtoldot tekintem első otthonomnak. Ide kötnek a gyerekek, a táj és a falu sze- retete. Mert szorgalmas, dol­gos emberek a felsőtoldlak. Mindig fogékonyak voltak a jobbra, a korszerűre. Hogy ez így van, bizonyítja az is, hogy elsőnek itt alakult termelőszö­vetkezet a Cserhát völgyében, s már a földművesszövetkeze­ti mozgalom születésénél is bábáskodtak. Nem volt ez a vidék gazdag soha, amit a környék embere elérhetett csak kemény munkával sikerülhe­tett. Azért is igaz az, hogy az így elért eredménynek mégha akármilyen kicsi is az, mi dup­lán örülünk. Szépen, Ígéretesen alakul a falu arculata. Csinos ódnak a házak, s ha nem is nagy szám­ban, újak is épülnek. A párt­székház egészen korszerű. Ott­hont ad a községi kultúrális rendezvényeknek, Itt van a KISZ-klub, s itt rendeznek he­tente egyszer filmvetítést A régi tanácsházát mostanában tatarozták. Előtte szép parkot alakítottak ki a lakók. Most az orvosi rendelő és a kétezer kötetes könyvtár van benne és ide költözött a postahivatal is a régen elavult épületből. Nem messze a korszerű sportpálya zöldje, azon túl már csak a dús füvű toldi rét terpeszke­dik. Itt van még az élelmi­szerbolt és a kocsma, kicsit tá­volabb a húsbolt Ezek az épü­letek itt vannak a falu köze­pén. Ügy szeretnénk, ha ezek alkotnák majd a község köz­pontját Addig azonban még bőven van mit tennünk, A fé­lig kész járdásítást kell befe­jeznünk. A gyermekjátszótér gondolata régen megfogalma­zódott a szülőkben. A sport­pálya szép környezetben van, de a körülötte levő még ki­használatlan terület sok lehe­tőséget tartogat Futópálya, röp- és kézilabdapálya létre­hozására gondolok Pénzen és társadalmi munkán múlik az egész. Az utóbbival nincs prob­léma, a pénzünk annál keve­sebb. Kicsi a község, 370 lelket számlál, ezért csak úgy tudunk előre haladni, ha rangsoroljuk feladatainkat Lehet, hogy a ml munkánk, se veszett kárba. Régen nehe­zebbek voltak az iskolában is a körülmények. Két tanterem­ből állt az Iskolánk. Az egyik­ben az alsósokat a másikban a felsősöket tanítottuk. Még az ötvenes évek közepe táján is a gyerekek életében a „ta- noncévek” lehetett a legmaga­sabb mérce. Ma már a gim­názium, a szakmunkásképző intézetek kapui is nyitva áll­nak. Vannak már ezermester szakmunkásaink, egyetemet, főiskolát végzett szakembere­ink. S mi sem természetesebb annál, hogy a nyári szünetben tőlünk elkerült felsőoktatási intézményben tanuló volt diá­kunk foglalkozik a gyerekek­kel. Hogy a két tantermes régi tanítási mód nem változott? Ez igaz. Mindent elkövettünk, hogy az osztatlanságból faka­dó nehézségekből minél töb­bet lefaragjunk. Kaptunk kü­lönféle szemléltetőeszközöket, Jtíkunyeráltuk”, kikövetel­tük, ha erre volt szükség. Mindezt csak azért hogy a gyerekeknek jobbat többet tudjunk adni. Ha a körzeti is­kola elkészül, jobb lesz a kör­nyék minden gyerekének. Orosz nyelvi népművészeti, ének-zene, sakk szakköreink működnek. Gondot fordítunk a sportra, testnevelésre. Sakk­ban, atlétikában, asztalitenisz­ben, kézilabdában és fociban mór jó hagyományaink van­nak. Czimer Rita, Sándor Ottó, Berecz Rita általános iskolá­sok eredményei dicséretesek. Jelzés arra, hogy a hagyomá­nyokat meg akarjuk őrizni. XXXX Amerre megfordulunk ezen a délelőttön, sokan köszöntöt­ték, és ő előre köszönt mások­nak. A tisztelet az embernek, pedagógusnak és a társadalmi munkásnak szól. Benne e há­rom ötvözete működik szétvá- laszthatatlanul. Így él, dolgo­zik immár huszonöt éve a fel­sőtoldi tanító. A lengyel folyók királynő­je — a Visztula — szabályo­zását, komplex hasznosítását célul tűző program megva­lósításába kezdtek Lengyel- országban. A tervek szerint az ezredfordulóig 30 nagy és közepes befogadóképességű, valamint több száz kisebb víztározót építenek a folyón. Az alsó és a középső folyó­szakaszon 20 vizi erőmű léte­sül 2000 MW összteljesít­ménnyel. 100-nál is több nagy kapacitású ipari és kommu­nális szennyvíztisztító épül, elsősorban a nagyobb váro­sok: Krakkó, Varsó és Torun közelében. A nagyszabású folyósza­bályozási munkák eredmé­nyeképpen mintegy 4 millió hektár eddig részben kihasz­nálatlan területet vesznek intenzív mezőgazdasági mű­velés alá- A teljes vízlép­csőrendszer elkészültével 3500 tonnás, sőt a későbbiek­ben 7000 tonnás uszályok is közlekedhetnek majd a fo­lyó több mint 900 kilométe­res szakaszán, ami évente 110 millió tonna áru szállítá­sát teszi lehetővé. (Ma' az or­szág teljes folyami flottája teljesít 21 millió tonnát.) A Visztula, amelynek víz­„Édesanyám! Ki az az em­ber, aki szombaton elgyün, vasárnap megver, hétfőn el­utazik?” Bajosan lehetne tö­mörebben megfogalmazni az ingázók, a lakóhelyüktől távol dolgozók egyéni és családi éle­tének problémáit az anekdotá­ban szereplő gyereknél. Legalábbis erre eddig egy­valaki volt képes. Illyés Gyu­la, aki így nyilatkozott az in­gázásról: „Aki egy hétbőikét napot átvonatozik,' annak er­re rámegy a személyisége”.- Magyarországon az Ingázók, a be- és eljárók száma im­már meghaladja az egymilliót Tekintélyes szóm ez, egyenlő az aktív keresőknek több mint egyötödével. Kialakulásában ipari-gazdasági fejlődésünk sajátosságai épp úgy közreját­szottak, mint az egyéni kész­tetések. Az ingázás népgazdasági szükségességét és hasznát vi­tatni nem szándékszom, meg­ítélni pedig közgazdászok dol­ga. Társadalmi hatásait, kö­vetkezményeit is elsősorban a szociológusok kutatják. Mit tehet hozzá ehhez a napi saj­tó? Jelzéseket, sokfelől gyűj­tött tapasztalatokat — a job­bítás szándékával. KIZÁRÓLAGOS NŐI HATÄS A marxista szociológia az életmódkutatás kiinduló pont­jának, alapkérdésének a mun­katevékenységet tekinti. Esze­rint a munka alapozza meg az életmód minden további réte­gét, a családi élettől a szabad Idő eltöltéséig, a bérkiegészítő pótlólagos elfoglaltságtól a gyermeknevelésig, a barkácso­lástól a kulturális értékek el­sajátításáig. Sajnos, a bejárók zömének esetében a munkatevékeny­ségre — az alapra — nemigen rétegződik más egyéb, mint meglntcsak munka — a ház­tájiban, a kertben — és a pi­henés. Ennél a rétegnél az ér­téket elsőrendűen szinte kizá­rólag a munka, a hasznos te­vékenység jelenti. A kulturá­lis értékek, a kreativitás, a műveltség stb. csak annyiban kap elismerést, amennyiben gyakorlati hasznot hajt. Hogyan hat vissza ez á szemlélet a családi életre? Károsan. Am erről hadd be­széljenek a legilletékesebbek. Elsőnek például dr. T. And- rásné, az alföldi megyeszék­hely egyik általános iskolájá­nak igazgatóhelyettese: — Évek óta növekvő aggo­dalommal figyeljük és érzé­keljük az egyoldalú nevelés — a. kizárólagos női ráhatás — következményeit a gyerekekre. Kezdetben, amikor felfedezték a pedagógus! pálya elnőiesedé­sét, még csak az iskolai ne­velés egyoldalúságának ve­szélyeit mérlegeltük. Aztán szaporodtak a válások, s már a „csonka családokban” fel­növekvő gyerekek nevelési problémáival, az apai példa és szigor hiányával kellett szembenézni. Végül, kiegészül gyűjtő területe az ország te­rületének 60 százalékéra ter­jed ki, már ma is a gazda­sági élet egyik fontos ütőere. Ugyanakkor fékezhetetlen, kiszámíthatatlan, amivel igen nagy károkat okoz a mezőgazdaságnak és az ipar­nak egyaránt. (Az 1970-es nagy árvíz idején a teljes kár értéke kb. 4 milliárd zloty volt) A Visztula komplex hasz­nosításának gondolatával már az 50-es években is foglal­koztak a lengyel szakembe­rek. A hosszas kutató- és fel­mérő munkák után 1968—72 között készült el az első „Visztula-terv”. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1978-ban ha­tározatot fogadott el a folyó jobb hasznosításáról. Az idén februárban a LEMP VIII. kongresszusán megerősítet­ték a nagyszabású program megvalósításának szükséges­ségét­A vállalkozás nagyságát mutatja, hogy az építkezések során 270—300 millió köbmé­ter földet mozgatnak majd meg; 11 millió köbméter be­tont, 4 millió tonna cementet és másfél millió tonna acélt építenek be. a kép az ingázók, az el- és bejáró dolgozók gyermekeinek nevelési gondjaival. Tisztelet a kivételnek, de ahol ingázik a családfő, ott mintha „cson­ka családban” élnének az asz- szonyok és a gyerekek. Ha az apa munkásszálláson él, jó­formán alig találkozik az övéi­vel; ha viszont naponta uta­zik, akkor fáradt, és azért nem osztozik a családellátás és a gyermeknevelés terheiben. És mit mond az anya, a bejáró munkás felesége? — Amíg nem voltak meg a gyerekek, együtt jártunk D-be a férjemmel. Egy gyár­ban dolgoztunk, onnan volt az ismeretség is. Munka mel­lett tanult, így aztán állandó­an délelőttös lehetett. Aztán jött az első fiunk és mielőtt a gyes letelt, megszületett a másik. — Az első években a fér­jem rengeteget segített, pe­dig akkor csak egy szobánk volt, a szülői házában. Az­tán, ahogy itthon maradtam a gyerekkel, egyre keveseb­bet vállalt, „ráérsz megcsinál­ni, előtted az egész nap”, mond­ta. Lassacskán minden meg­változott; bevezették a mű­szakpótlékot, s akkor három műszakot vállalt, mert kellett a pénz: építkeztünk. Aztán felépült a házunk, s rámsza­kadt az egész háztartás gond­ja. Egy szülői értekezletre el nem menne, hiszen ő nem ér rá, mert dolgozik. Az új óvónő sokáig azt hitte, elvált asszony vagyok, mivel sosem látta a férjemet. — És hét végén? — Alszik vagy meccsre jár. Hétéves házasságunk alatt még sosem voltunk üdülni, kirándulni is csak egyszer, az első hetekben. Moziba nem visz, mert minek akkor a té­vé, a strandot, fürdőt nem szereti, az utazásból elege van hétkőzben. Ha délelőttös, ha délutános este van, mire ha­zaér. Ha pedig éjszakás, át- alussza a napot Azt sem tu­dom. hogyan tartsam távol tő­le olyankor a gyerekeket. A VÉGE: VÁLÓPER A szociológus egy csöppet sem derűlátó: — A bejárókból rendszerint dinasztiák alakulnak ki. Az apa beviszi magával a gye­reket a gyárba, a vállalathoz, az intézménybe, s ha később az ifjú változtat is munkahe­lyet, nemigen megy vissza Lengyelország évszázados kulturális örökségének nagy rész» elpusztult a II. világ­háború alatt. Varsó 750 nyil­vántartott műemlékjellegű épületéből 710 romba dőlt- Gdanskban a történelmi óvá­ros 60 százaléka, Wroclaw- ban pedig 70 százaléka meg­semmisült Becslések szerint a háborús pusztítások követ­keztében Lengyelország kul­turális vagyonának 43 száza­lékát veszítette el. A háború befejeztével azonnal hozzáláttak az újjá­építéshez, a restauráláshoz. Helyreállították Varsó, Poz­nan, Kolobrzeg, Wroclaw, Szczecin műemléki városré­szeit. Restaurálták a wilano- wi, lazienkl, lancucti és var- miai lidzbarkl kastélyokat; a gdanski, wroclawi, gnieznói katedrálisokat számtalan templomot és kolostort Ebben a hatalmas munká­ban egy jól funkcionáló szer­vezet alakult ki, amelynek jelenleg 9 ezer tagja van — tudósok, arheológusok, etnog­ráfusok, művészettörténé­szek, építészek, kézművesek. Varsó, Krakkó és Torun fel­sőoktatási intézményeiben ké­pezik őket. A varsói Marconi professzor keze alatt a fal­festészet, a nyomdatechnika és a grafika specialistái nőt­tek fel. Torunban Torwida professzor kiváló kőszobrá­szokat Krakkóban Dutkie- wicz professzor nagy tudású festőket és faszobrászokat ne­vel. A műemlékvédelemmel összefüggő minden tevékeny­séget a Kulturális és Művé­szeti Minisztérium felügyele­dolgozni a lakóhelyére. Ez! mutatják a felmérések, meg az a fiatalodási tendencia is, ami a bejárók soraiban ta­pasztalható: mostanában egy­re több fiatal — főleg férő — választja ezt az életmódot — A családi életben ál­talában jelentős változásokat okoz a bejárás. Nemritkán a házasság felbomlásához is ve­zet. különösen ott, ahol a férj is, a feleség is bejáró. Márpedig ezek száma növek­vőben van. A válóperes bírónő így vé­lekedik : — Sajót megfigyeléseim szerint a bejárók között rop­pant gyakori a válás, s ennek több oka lehet. Az egvik, hogy a különböző műszakban dolgozó házasfelek lóformán csak a hét végén találkoznak; beszélgetéseiket csakhamar felváltiák a konyhaasztalon hagyott írásos üzenetek, ké­sőbb már azok is elmaradnak.1 A következmény: elhidegülésj A másik, hogy a naponta utazgatóknak sok az ismerke­dési lehetőségük. A harmadik: a bejáró férfiak ritkán töltik olvasással a vonaton az időt; ha nem alusznak, akkor kár­tyáznak, esetleg iszogatnak, s mindkét passzió könnyen vá­lik káros szenvedéllyé. A véJ ge: válóper. A nagyközségi tanácselnök­asszony szerint az a legször­nyűbb, amikor a kisgyerekek is ingáznak. — Nálunk például óvoda három is van, bölcsőde egy se! Az anyák választhatnák: vagy kivárják — ha akarják, ha nem — a gyesen a három évet, vagy visszamennek dol­gozni, és cipelhetik magukkal a kicsiket. Csak itt, Gy-ben 43 piciről tudok, akit munkahelyi bölcsődébe hord az anyja: haj­nalban sem alhatja ki magát a gyerek, mert kelni kell,’ ebédután sem, mert indulnak haza. A kisgyerekes anyák ugyanis állandóan délelőttös műszakban dolgoznak. Ki hi­szi el, hogy nem sínyli meg ezt a kicsik egészsége, ideg- rendszere? Egyetlen újságcikk kerelé^ ben lehetetlen volna a bejá­rók népes tömegének minden gondját-baját, helyzetük va­lamennyi nehézségét szóvá tenni. Még családi életük bemutatásánál sem töreked­hettünk a teljességre, csupán felvillantottunk néhány prob­lémát. te alatt álló műemléki fő-' felügyelő irányít A műemlék gondozását a műemlékeket megőrző mű­hely végzi, mely varsói köz­ponttal és a nagyobb váro­sokban kihelyezett régészek­kel működik- Wroclawban a nagy vászonképek, Krakkó­ban a grafikák újjávarázso­lására dolgoztak ki új mód-J szereket. A jaroslawiak kivá­ló eredményeket értek el az ikonok helyreállításában. A lengyel restaurátorok külföldön is jól ismertek. Dolgoztak már Párizsban^ Münchenben és Ankarában is. Nemzetközi együttműkö­dés keretében jelenleg az NDK és a Szovjetunió mű­emlékein dolgoznak. A Kő- zel-Keleten, elsősorban Egyiptomban tevékenyked­nek sikeresen. Sok új, a konzervátorota munkáját megkönnyítő tech­nikai-technológiai eljárás kiJ dolgozása fűződik nevükhöz- Roman Cebertowicz proiesz- szor dolgozta ki a talajerő-' sítés eljárását, amit először a varsói Szent Anna temp­lom újjáépítésénél alkalmaz­tak sikerrel, és ami lehetővé tette a Varsótól nem messze fekvő, a műemlékek nemzet­közi rangsorolásában a leg-' magasabb kategóriába sorolt sandomerzl műemlékegyüt­tes megmentését is. A vakolat átültetésének: eredeti módszerével óvták: meg a pusztulástól a Szudán­ban dolgozó lengyel restau­rátorok a farrasi bazilika fel-’ becsülhetetlen értékű kora- keresztény freskóit. r NÓGRÁD - 1980. október 14., kedd Szabó Gy. Sándor A Yisztula-program Nyíri Éva Műemlékvédelem

Next

/
Thumbnails
Contents