Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

Pedagógusok a közművelődés árdonyi Gézától szárma­zik az a közismert ha­sonlat mely szerint a tanító olyan, mint fáklya, amely másoknak világol, mi­közben önmagát fogyasztja. Gárdonyi maga is néptanító volt, évekig vergődött dunán­túli kisiskolákban. Ha valaki, akkor ő igazán tudta, mit je­lentett fáklyának lenni a haj­dani világban. De még a két világháború között sem volt könnyű a falusi tanító sorsa. Fáklyának lenni azt jelen­tette, hogy ő a kultúra egye­düli letéteményese a faluban. És a szegény emberek dolgai­nak önkéntes ügyvivője. Még a felszabadulás után is hány és hány tanítóra hárult ez a szerep! Idősebb pedagógu­soknak ma is fölcsillan a sze­mük, ha a 25—30 évvel ez­előtti falusi éveikre emlékez­nek vissza: „Azok voltak az igazi idők . . . Ott, az isten háta mögött váltam igazán emberré . . Kétségtelen, hogy azóta na­gyot változott a világ. Szocia­lista alapokra fektettük a közoktatást, kiépítettük a mű­velődési otthonok, közművelő­dési könyvtárak, mozik háló­zatát, ezek segítségével az or­szág legkisebb falvaiban is megteremtettük az iskolán kí­vüli művelődés lehetőségét. Társadalmunk figyelme az utóbbi esztendőkben erőtelje­sen a közművelődés továbbfej­lesztése felé fordult. Párthatá­rozat is született a közművelő-* dési tevékenység fejlesztésé­re, a parlament pedig négy évvel ezelőtt közművelődési törvényt fogadott el. Népművelés helyett ma már közművelődésről beszélünk, és ez semmi esetre sem formai kérdés. Korszerű, szocialista velődési folyamat egyenrangú szereplőinek tekinti őket. E demokratikus szemlélet abból a felismerésből fakad, hogy minden ember hordoz valami sajátos tudást tapasztalatot amelyet érdemes a közösség­nek átadni. Napjainkban a közművelő­dési tevékenység alapvető fel­adatai az államra hárulnak. Állami feladat lett a közmű­sok szakértelmére, segítségére. Mégis gyakran hallatszik el­lenvetés, hogy napjainkban teljesen fölöslegesek a hagyo­mányos közművelődési erőfe­szítések, hiszen a felgyorsult információáramlás korszaká­ban a közművelődési hálózat nem lehet versenytársa az új­ságoknak, a rádiónak, s kivált­képpen nem a televíziónak. Valóban így volna? Aligha, velődési ellátás megteremtése, hiszen számos faluban nem szervezése, a tevékenység irá­nyítása. A pedagógus ehhez el­sősorban azzal járulhat hozzá, hogy felkelti növendékeiben a folyamatos önképzés, az élet­fogytig tartó művelődés igé­nyét Ez természetesén nem zárja ki azt, hogy részt ve­gyen másfajta — például a művelődési ház égisze alatt folyó — közművelődési tevé­kenységben. Már csak azért is, mert az iskolák és a művelő­dési házak nem egymás mel­letti, hanem egymásra utalt intézmények, még akkor is, ha a gyakorlat itt-ott ellentmond ennek a követelménynek. Akkor telnek meg igazán élettel a művelődési házak, ha nemcsak a tanulóifjúságnak, hanem a felnőtt korosztályok­nak is tudnak okos, vonzó programokat kínálni. Ez ko­rántsem könnyű vállalkozás, mert nem elegendő hozzá a rutinmunka, például a futó­szalagon gyártott ismeretter­jesztő előadások beiktatása, vagy az innen-onnan érkező kulturális haknicsoportok ne­gyedévenkénti szerepeltetése. A szabad idő megnövekedése következtében újabban nem csak a városi, hanem a falusi, művelődési házakban is mtad nagyobb szerepűk van a kötet­len, kis létszámú összejövete­leknek, a különböző szakkö­szemlélet áll mögötte, amely a röknek, tanfolyamoknak, klub- közművelődésben részt vevőiket foglalkozásoknak, amatűr mű­nem osztja két csa- vészed csoportoknak. Mindez patra, terjesztőkre és befoga- sok munkával jár, • bizony, dókra, hanem as egységes mű- nagy szükség von a pedagógiá­kon ganak az ürességtől a mű­velődési házak. Azokon a te­lepüléseken, ahol pezsgő élet tölti meg a kultúrházat, ott a televíziónak sincs korlátlan hatalma az emberek esti órái fölött Az ilyen helyeken nem csupán egy-két hivatásos nép­művelő ügybuzgalmán múlik a siker, hanem a helybeli értel­miségiek, mindenekelőtt a pe­dagógusok részvételén is. Közművelődési törvényünk a műveltség terjesztését nem csupán a pedagógusoktól vár­ja, hanem az egész közösség" tői. Az értelmiségnek így is megtisztelő kötelessége marad, hogy szakmai, világnézeti és politikai felkészültségét hasz­nosítsa a közművelődés érde­kében, hogy ezáltal maga is gazdagodhassák a termelő- munkát végző emberekkel lé­tesített kapcsolatban. I smerve a tanítók és a tanárok társadalmi elkö­telezettségét, ebben meg is nyugodhatnánk a jövőt ille­tően, ha nem rémlene föl előtt­iünk a tanyák és a néhány száz lelkes apró falu lakossá­gának helyzete. Az ország tele­pülésszerkezetének átalakulása ugyanis együtt jár az iskolák körzetesítésével, és így, nem egyszer falvak százai marad­nak értelmiségiek nélkül. Ke­resni és találni kell olyan for­rásokat, hogy ez egyben ne je­lentse a települések számára a közművelődés nélkülözését is. P. Szezon előtti őrjárat Lesz-e meleg a kultúrházakban? Népművelők körében az el- említésit, mert lényegében ma- bás alapján terveztünk, s aä múlt hetekben gyakran hang- gyarázatot ad a felhasználás idén kétszer emelték a táv fű­zött el tanácstalan megnyilat- jelenlegi állapotára, valamint tés díját. A fűtésre szánt ősz- kozás az őszi, téli fűtést Ule- arra a feltevésre, hogy'a fű- szeg már fél évre elfogyott, a tőén. A tanácstalanság és a tési kiadások várhatóan itt is többletkiadást egysze űen le-, bizonytalanság oka, hogy a meghaladják a tervezettet, hetetlenség kigazdálkodnunk, legtöbb közművelődés intéz- mintegy 10—15 ezer forinttal. — Mi a tanácstól már két mény a fűtésre fordítandó éves összeg 75—90 százalékát már az év első hat-nyolc hó­napjában felhasználta, s ily módon élesen vetődött fel a A költségek növekedése ízben kaptunk pótlólag pénzt nem orom, folyamatos de nem okozhat a tevékenységben említi Becsó Károly, a pásztói művelődési központ semminemű fennakadást — igazgatója. — Saját bevéte-j mondja Czikora Györgyné, a kérdés: tudnak-e ősztől majd Nógrádi Szénbányák szakszer­fűteni a kultúrházakban, klub könyvtárakban ? E probléma nyomába sze­gődtünk, hogy felderítsük: mi jellemzi a jelenlegi helyzetet. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési központ­ja fűtésre körülbelül 300 ezer forintot tervezett, ám ez — mint az intézmény igazgatója, Bo!y6s Lászfóné elmondta - KSSd* kevésnek mutatkozik. Szeren­csére azonban a megnöveke­dett költség fedezéséből a vállalat részt vállal, így a művelődési központ működé­se zavartalan lesz az elkövet­kezendő hónapokban is, nem kell tartani attól, hogy a nagyterem, hidegen és üresen ásítoznak. A nagybátonyi Bányász Mű­velődési Ház 90 ezer forintos vezeti bizottságának kulturális munkatársa. — Vállalatunk vezetése tisztában van a köz- művelődés, a kultúra fontos­ságával, s az intézményeket a vállalati jóléti és kulturális lünk arra jó, hogy egyik ren-J dezvényünk ráfizetését ki-J egyenlítsük a másik hasznán val. Fűtésre semmi sem maJ rád belőle. — Nyolc forintot fizetünk egy liter olajért — mondja! Gyürki Jánosné gazdasági ve­alapból pótlólagosan támogat- zető. — Ezért a zeneiskolai ja. rész öt olajkályháját szeret-­Általános tapasztalat egyéb- nénk minél előbb megszűnj ként, hogy a szakszervezeti tetni, ott is áttérni a közponJ működtetésű ti fűtésre. Nemrégiben vet-J intézmények tünk 13 ezer forintért szenetj többletkiadásait az illetékes kitarthat 'december elejéig, üzemek, vállalatok saját erő- — Reggel hattól este hatig forrásaikból fedezik, ugyan- üzemelünk, objektív okok mi-; akkor megkövetelik az ener­giával való ésszerű takarékos­kodást. Az alapállás minde­nütt: a kultúrházaknak dol­gozniuk kell, ki kell elégíte­att — magyarázza Becsó Ká­roly. — Mert nálunk tanul egy általános iskolai osztályj nekik meleget kell biztosíta-1 nunk. A tanács megérti ai ' „Mi úgy vfcti* a tanító sémit, hogy kórusban mond­tuk a szorzó- és berrrrCoglaJó táblái. Ma nincs ilyen — meg is látszik." „Szeretnék segíteni a gyeteknek a szám­tanban, valamikor jól ment — de ő csak mosolyogva pa­kolja elő a készleteit, azt mondja: hagyd, apu, ehhez te úgysem értesz...’' „Meg­figyeltem a nyáron a szom­szédos zöldségesnél a besegí­tő tanulóilányt: hegy az mit kínlódott össze a számolás­sal! Szinte rettegett, ha a de­kák árát is számolni kellett. Mire tanítják őket akkor, ha az életben alapvető matema­tikai dolgokkal sincsenek tisztában?” Sokan beszélnek a mate­matikaoktatás csődjéről és kézenfekvőnek látszanak az okok is: sok felesleges do­loggal kell foglalkozni a ma- tematikaórákon az új tan­terv alapján, nem jut idő a ^számtanra”. Nem problé- rnátlan terület ez, valóban — Számolni tudni keff! Sántító „bezzegek' Nincs mumus, Beszélgetések a matematikáról *XVWVWVV'VV'tA*a*éA»<W**»^/VVVVV<VVA/V«VVé/VVVsvu<VV'VVVV bákat keresve, a jó megoldá­sokat megjegyezve, szülőkkel beszélgetve. Danyiné az MMSkesefc fel­mérőjét tette le a kezéből, amikor kerestem és nem ép­pen derűsen nézett a lapok­ra. Sok az elégtelen; a fő probléma a szorzás, osztás, a belyiértéte fogalmának tisztá­dé a „bezzagek” sántítanak jobbak zatlansága. Barabásné fizikát r^: sok múlik a tanáron, tanít: tapasztalata szerint mennyire van tisztában az nem tudnak rosszabbul (a tanterv követelményeivel, számtani, algebrai alapokat ezf^ elérésében a módsze- nézve), mint mégis. Vannak még olyan is­kolák, ahol csak a negyedik osztályig jutott el az új tan­korábban, vl- a következte­tésben, a gondolkodásban. Sok gyerek viszont igen-igen Mll kényelmes; inkább kiokos- SFunk hibátlanok „II kódja a dolgokat, mint hogy nulni, szokni kell arra módjuk, hogy előszed­jék a számoló lécet, kiszámíta­ni, mennyi ötször kilenc... A szorzás-osztás nélkül nem megy a többi művelet, ez biztos. Az öt matematikai té­makör közül a számtan-al­gebra csak egy — de 40 szá­zalékban kellene szerepelni — ez nem mindenütt valósul meg. Pexfig a pedagógiai sza­badság lehetővé teszi azt is, ha valamivel elakadtak, ar­ra több időt fordítsanak. Van­nak kevésbé kellemes dolgok a matematikában — alsóban ez a számolás. De az utat vé­gig keR járatni a gyerekekkel. * A nagy tanáriban szinte az matematika munkakö- együtt van néhány Csurda József, Tóth István, Fekete Bamabásné, Fercsik Gyuláné véleményé­ben a közös vonás: nem az új tanterv a „ludas” a ma­______________ ___tematikatanítás gondjaiban. r ekkel. Sokan mindent sze- méG részében nem „Frissen, ródni az óra eleji ügyesen” számolási fejlesztő gyakorlatokkal A szorzótáblával kapcsolatban: mi az összefüggéseket szeret­nénk először megmutatni ezen belül, harmadikban kellene ennek beérnie. Tud- *ö«ég jfuk, én is rendszeresen ta- P*rcr<5- pasztalom a látogatások so­3 niük az emberek művelődési, helyzetünket, támogatja kéré­szé rakozási igényeit. sün két. A tanácsi irányítású intéz- A helyzet tehát, mint kör-i ményekben nagyobb bizony- képünk bizonyítja, végsősoJ fűtési tervezetéből 83 ezret talanság uralkodott, s helyen- ron megnyugtató. Némelyik használt fel, s becsléseik sze- ként még uralkodik. Az intéz- népművelő korábbi aggodal- rint további harminc ezer ío- menyek egy részének vezetői, ma a fűtési költségek emel ke­nnt szükségeltetik ahhoz, hogy dolgozói még nem kaptak dése és a fedezeti nehézségek a működésben elkerüljék a konkrét ígéretet a fűtési pót- miatt talán túlzottnak mond-J fennakadást. A salgótarjáni költségek folyósítására, saját ható. Annyira azonban hasz- Bányász Művelődési Ház — bevételeikből pedig nem tud- nos volt, bogy a tanácsok és Czácze János gazdasági veze- ják fedezni a megnövekedett vállalatok, vagyis a fenntar­tó tájékoztatása szerint — fűtési kiadásokat. Szerencsés tók figyelmét ráirányította a kedvezőbb helyzetben van: a esetnék mondható a nagybá- problémára. Hiszen a kultúr­tervezett negyvenezer forint- tonyi Petőfi kultúrházé, mely- házaktól is csak úgy követelj nak. még a felét sem költőt- nek csak ezer forintja maradt hétnek, ha minden tekintet­ték el. Pillanatnyilag is fo- fűtésre, de szeptember végén ben biztosítják számukra a lyik az épület felújítása és tízezres pótkiegészítést kapott, működési feltételeket S a té- korszerűsftése, t a napokban így hasznosítva múlt évi pénz- mával kapcsolatban még anyJ maradványát, valamint a más nyit jegyeznénk meg: áz ener- váüalattal fennálló bérleti giával vaftó takarékosság a szerződését pötfcöítségek mindenkori biz­A salgótarjáni József AttS- tarifása ellenére is általános la Megyei Művelődési Köz- feladat, s az intézmények bát- porrt pénzügyi előadója, Já- rabb, ügyes — vagyis a ko­szai Gyula mondja: zöneéglgényt és az ízlésesség — Idén 2 millió 200 ezer követelményeit egyaránt kie- fortntat terveztünk fűtésre és légiié — műsoepotóBkáeefc je- vi tágításra, s augusztus 31-én lentéfcenyefofeen növéfoetnék mór 2 miRíá 162 550 forintot saját bevételeiket. Hogy ab­emeltek le a, számlánkról, bői juthasson fűtéséé is. Meg Fenntartónk, a megyei tanács kellene tanulni kevesebb do- 412 ezer forintot ígért fűtés- tódévá! dolgozni, jobban él­re, miután a pénzügyi ősz- tartani magokat, tály közelmúltbeli revíziója Tudjuk, nem könnyű a fel­kimutatta, hogy 901 ezer fo- adat A rá való igyekezetnék rint finanszírozatlan energiát azonban ez nem lehet aJsadá- használtunk fel. Gondjainkat lya. az okozza, hogy régi díjsza- Sulyok László az aüaffűtésről gázfűtésre tér­nek át Mindez azért érdemei végigszámolja, pedig a lépé­seket végig kell járni! A gra­fikus ábrázolással, a tizedes . ij«n törtekkel is kevesebb problé­ma lenne. terv, máshol 5—6.-ba, hány helyen a kísérleti ma­tematika már hétéveg. Jól emlékszem, az „én időmben” is gondok voltak a matema­tikával, feltették a kérdést: vajon jól tanítják-e a taná­rok, vagy az én gyerekem hülye?... Ma szélesebb kör- vétel nélkül jellemző, ben érdekli mindez a közvé- szereti a matematikát, leményt — úgy látszik, töb­beknek lenne már módja se­gíteni a gyereknek, de nem tud... retnénék megtanítani, és köz­ben a törzsanyag bevésésével adósak maradnak. Nem va- és ta­az újat. Meg kell óráért — A salgótarjáni Petőfi isko­lában, a Malinovszkij úton a gyökerektől, az alsós mate­matikából indulunk ki a be­— Amikor a kis elsős be­kerül az iskolába, szinte ki- tematikával, A"-J" hogy módszereit a lesz „mumusjellegű” sem, nem olyan buktató tárgy, mint régen. Az alsó tantervi követélmények meg­valósíthatók, reálisak — még talán alacsonyabb is lett a szint, áthúzódik „az érési szakasz” felsőbe, anyag például a Nem megtalálja. Az hibáztatható, később aki félvállról veszi az egé­szet, energiája kimerül a szi­dásában ... kellően letisztult, sokaknál még kevés hozzá a gyakor­lat. A jóknak nagyon jó, a gyengéket viszont ez sem „viszi” komolyabb tanulás nélkül. Más az anyagelosz­tás, a szülök kevésbé tudják ellenőrizni a gyerekeiket — talán ezért is türelmetlenek. __________ Csőd? Ez pesszimista túl­h armődször zás — többet kellene azon­ban foglalkozni az alapok a megtanítás erősítésével, a gyakoroltatás- is könnyebben sal> a minimumkövetelmények kínlódni minden vannak tanítók, tan tárgy csoporto­san dolgoznak, nékik például 10 tárgyból kell készülni. Ha már másodszor, találkozik valaki az üj ma — Egyre kevesebben van­nak ilyenek — a hiányossá­gok okát én a tapasztalatlan- Negyedikes ságban keresném. Nem töké- vesszős tör- letes még az ötödik-hatodikos szélgetésben, keresve, gond valójában, vánné alsós szakfelügyelő, és Barabás Györgyné matematika—fizika szakos igazgatóhelyettes szenvedélyesen és őszintén szólnak a témáról — látszik, nem először „kerül az asz­talra”, ők maguk is számta­lanszor végiggondolták, a hi­tek, tizedesek előkészítése — tankönyv sem helyenként elsajátíttatásával (nem csak az alsóban, az általános is­kola elhagyása előtti időben is!). A tanítók és a matema­tikatanárok együttműködése is előbbre vihetné az ügyet — egyik részről sem szégyen kérdezni, közösen keresni a gyenge pontokat, a módsze­reket. És kevés, gyakran fe­lületes a szülők tájékoztatá­ml a de ötödikben kell „bevésni”, nehéz áttekinteni, sokszor sa — hiba elintézni azzal ag­Danyi 1st- végleg megtanítani. Nyáron matematika sokat felejtenek — ennek is tudom be részben a gyenge felmérőiket, (összeadás, osztás) tudása a minimum- követelményekhez tartozik — azért persze, átcsúszhat egy­két gyerek ennek hiányában felsőbe. Többet kellene tö­8 NÓGRÁD - 1980. október 12., vasárnap csak a lapozgatással rengeteg gályalkat, félretolni kérdései idő elmegy. A számtanról: két, hogy úgysem tudnak se- azoknál a tanulócsoportoknál gíteni. Az alapműveletek látok problémát, ahol későn Mindez nem az újságíró ta- kivonás, szorzás, kezdik az elvonatkoztatást, nácsosztogató okoskodása — túl sokáig ragaszkodnak az a Petőfi Iskolában lefolyt eszközhöz (mérőszalag, mérő­léc, korongok, színes rudak, a logikai készlet). Harmadik­ban még megengedi a tan­terv ezek használatát, de fo­kozatosan el kell -hagyni, hi­szen felsőben már nem less hosszú beszélgetés során ma^ guk a pedagógusok fogalmaz­ták meg ezeket a gondolato­kat. Talán éppen ezért opti­misták —1 a tennivalókat is érzik. Q. Kiss Magdolna A XIX. múzeumi és műemléki hónap Beszédes számok bizonyít­ják az örvendetes fejlődést —, azt, hogy a múzeum- és mű­emlékügy napjainkban mind­inkább az egész társadalom ügye. Történeti-művészettörté­neti, népi, munkásmozgalmi hagyományaink és tárgyi em­lékeink már nem csupán egy elszigetelt réteg érdeklődési köréhez tartoznak, hanem tár­sadalmunk mindennapjaihoz, A ma múzeumának egyik legfőbb igyekezete az, hogy falai között testközeli, élő at­moszférát teremtsen; hogy a látogató ne érezze magát al­kalmi, elfogódott látogatónak —, hanem a látottakkal együtt élő, érzelemben-gondo- latban azonosulni tudóként járjon-keljen a tárlók között. E korszerűbb múzeumi el­vet — és a technikai lehető­ségeket — összpontosítja a ma múzeuma, annak a célnak el­érésére, hogy teljesítse tiszta és humán feladatát: annak ér­zékletes tudatosítását, hogy a történet—művészettörténet fo­lyamata — nem egymástól el­szigetelt, lezárt epizódok laza láncolata, hanem egymásból következő mozzanatok egysé­ge. E törekvés jegyében cso­portosulnak a mostani — a XIX. — múzeumi és műemlé­ki hónap eseményei a mű­tárgyvédelem köré. Központi kiállításai —, s az ország szá­mos táján megrendezett tárla­tok és bemutatók — a közös munkának nemcsak a vég­eredményét teszik közszemlére, hanem azt a hátteret és apró-' munkát is, amely a feltárástól a restaurálásig, a raktározásig, a nyilvántartásig és a tudo­mányos feldolgozásig terjed. A Várban, a Magyar Nem­zeti Galéria tizenkét fővárosi múzeummal összefogva ren­dezte meg A múzsák kertje közelről (Museion — görögül annyi, mint múzsák kertje, bi­rodalma) című bemutatókiál­lítását. A sokrétű szemléltetést néhány kiragadott címszó is érzékelteti: Japán gyaloghintó restaurálása, — Medici kár­pit — Festményhamisítás meg­állapítása, — Régészeti lelőhe­lyek felderítése a technika se­gítségével — Egyiptomi, — Iraki, — Űj-guineai expedíció dokumentációja, — A Tisza II.1 vízlépcső régészeti feltárása, — Ásatás az élő városban, — A fotó, mint műtárgy, — Élet­módkutatások, — Gépmodell- restaurálás, — Múzeumi rak­tár- és nyilvántartás . . 1 Hosszan tartana, ha csak fel­sorolnánk az országra szóló ki-' állítássort. Az ország minden tájékán tartogatnak valami újat: új szemszögű kiállítást, bemutatót, vagy éppen újon­nan épült-létesült múzeumot;' kiállítóhelyiséget. A múzeumi hónap rangos eseménye a Salgótarjánban megnyílt korszerű muzeológiai és építészeti elvek szerint emelt Nógrádi Sándor Múze­um, amely1 munkásmozgalmi emlékeket mutat be. Péreli Gabrielis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents