Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-12 / 240. szám
A híd Á hortobágyi kilenciyukú híd fehér pép volt, ezért keletkezett az a hiedelem, hogy a kötőanyagot tejjel oltották. A híd formája népi klasszicista stílusú, amely a csárda ívezetében éppúgy megtalálható, mint más Hortobágy környéki, építményeken is. A folyó két partján épült ellenfalak közötti hossza 92,13, a szárnyfalakkal mért teljes hossza 167,30 méter. Magassága az átlagos mederfenéktől a karfal tetejéig 7,90 méter. A karfalak védelmére minden pillér felett egy darabból kifaragott háromnegyed tömb alakú kerókvető van beépítve a mellvédfalba. Egyedüli díszítése a falazott választó- párkány, amely a boltozatok felett fut Feljárói a puszta jellegének megfelelően készültek: az öblösödő alaprajzi el- A dal szerint valamikor tóberében még megvolt a ka- rendezés az átkelő ménesek Debrecen vize volt a Horto- pu, ma már csak a két ár- és gulyák felhajtását könnyí- bágy folyó, rajta a kilenclyu- ván álló kapuoszlop őrzi a híd tette meg. kú híddal. Ma már kevésbé csárda felé eső végénél a híd- érezzük a híd fontosságát, vámszedés emlékét. A török mint egykor az utasok — úgy hódoltság után 1697-ben gon- néhány száz évvel ezelőtt. A doskodtak a híd újjáépítésé- sajátos műemléki hármas — ről, gyorsan elkészült, és köa híd, a csárda és a szekér- rülbelül egy évszázadig állt kilenclábúnak mondja a hi- állás — látványosság az ide- fenn. Ez a tizennégy nyílá- dat. Ha ez igaz volna, nem geneknek. a Hortobágy jel- sú fahíd később elavult, s a nevezhetnénk kilenclyukúnak, képének tarja, és büszke rá az város által kiküldött szenáto- ugyanis a pillérek száma min- alföldi ember is. rok 1825-ben új, állandó kő- dig kevesebb eggyel a nyíláHazánk leghosszabb kőhíd- híd építését javasolták, de sok, illetve boltozatok számá- Ja 1827-től 1933-ig épült Po- építéséhez csak két évvel ké- nál, így — mivel a hídnak volni Ferenc tervei szerint, sőbb fogtak hozzá. kilenc nyílása van, pilléreihelyén a XIV. századtól fa- Povolni Ferencen kívül más nek, azaz lábainak száma csak híd volt. mesterek is pályáztak, végül nyolc lehet. A jellegzetes alakú kőhi- Povolni Ferencre esett a vá- Hogy miért é kllenc_ dat — amely mint a puszta lasztas, mert o tervezte keve- lyukú lett a híd arről megal_ nyuga manak évszázados őre sebb épí őanyaggal és kisebb kotta a maga legendáját a nép ível! at a Hortobágy folyót - költséggel a híd megépítésért is; Egyik betyár a csárdából nemcsak a pásztorok dala oro- 845 téglát és 110 köböl meszet menekülvén a pandúrok elől kitette meg. Megjelent díszítő- kért a munkához Az építke- dgy nyert egérutat hogy kielemként a pásztoremberek zésben addig szokatlan, új jenc ]edny hajolt meg előtte mindennapi eszközein, a bics- módszerrel, cementhabarcs al- s -j, g hátukon kelt át a fokán, pásztorboton, tűziszer- kalmazásával készítették a jydn számtartón. Számos irodalmi hidat. Egyesek azt tartják, hogy Régen is voltak lovasna- és képzőművészeti alkotásban a meszet szárazon szórták a pok”, de 0iyan virtusra sen’s találkozunk vele Mint át- kövek közé, s az ott forrt fa, ki nem vánaikozort, mint Bi- kelohelyet valószínűleg már a ezért annyira erős és tartós riszló jános csikóclegény: a honfoglalás előtti időkben a híd. A burkoláshoz Tokaj- híd tiílső v£í?£n « használták. Több egykori ok- ból szállították a köveket a lovával a ^1 oldali karfád ■tevéi említi, a források 1346- yáros szekeresei. Povolni Eg^- “ „FÍS rMz;,“neSi 'S! süsísí >*** * ^ Legendák szülője, ménesek, gulyák átkelője HÁNY LÁBA VAN A HÍDNAK? Egyik elbeszélő népiesen Történetéről tanulmányok születtek. Még több a katlan új kötőanyag tejszerű, nép ajkán élő legendák szát;; A HOZZA VALÓ MESZET TEJJEL OLTOTTAK...” Az egykor szeszélyes Hor-' tobágy folyón át vezetett az út az ország északkeleti részéből Pest és Buda irányába, fő közlekedési útvonal volt már a XIII. században is. Hídvámszedési jogában a Hortobágy folyón megerősítette Debrecent 1460-ban Mátyás király, mivel ez a terület a Hunyadiak, pontosabban Szá- •lágyi Erzsébet birtoka. A hid- vám bérlője ugyanaz a személy volt, aki a csárdát is bérelte, a városi tanácsnak kellett elszámolnia. 1944. okD. Karáéi Katalin Hortobágyi lovas Elbocsátott vezető Hely a harmadik szobában? — Joggal? lesznek. így volt ez Nagy Ilona esetében is, aki már régóta segíti a rétsági jár^s nénal orvosoljuk, fia kei!, hatósági segítséggel is. — Két hónapja a járási népi ellenőrzési bizottság tagi népi ellenőrök nem ” születnek, hanem azzá _ ,, .... ... — Talán — feleli diplomatikusan a szemüveges, középkorú nő. Hanem azóta alapi“ enenőretaek'm^nkáTár El‘ő- P°san megváltozott a helyzet, jává választották. szőr véletlenül csöppent ebbe Évekkel ezelőtt részterülete- Nagyobb felelősséget iea sokrétű szaktudást ívénvlő ket vettunk gorcso alá, mos- «agyooD iexeiossegex jea sokrétű, szaktudást igénylő . .. .„kikai knmnlexebh lent. Eddig csak a magam kis tevekenysegbe. Évekkel ezelőtt tanáoan soKKal KompiexeDD voltam felelős Ezkérte a iárási hlzottsáe ho-ev vizsgalatokat végzünk. Nem teruieteert voltam teieios. az kerte a járási bizottság, hogy e]egendő a j(. szándék, aiapos által: viszont, ha úgy tetszik, segítsen egy vizsgálatban. A csoport feladata a községi tanácsok jóléti alapjának fel- használása körüli gondok elfölkészültségre is szükség van. Vizsgálati csoportjainkba mindig az adott terület képzett Bárhová megyek, a népi ellenőr szemével is nézek. Nemnasznaiasa K^ii gtmdMc ei- szakembereit kériük föl hogy csak Nezsan, ahol dolgozom, lenorzese volt. Értett hozzá, szak^nűereit kérjük roi, nogy Legénden ahol édeshiszpn nénziievi és számviteli társadalma munkában segítse- va§y aegenaen, anoi eaes vi?, n, Penz,usyi es számviteli eredmények ismerte- anyámmal lakom, hanem az főiskolát végzett, de szívesen nek az erectmenyek ismerte , iárásban nvitva tartom is csinálta mért azt vallia. tésében és a gondok föltáró- egesz ]arasDan nyitva tartorn' is csmaita, mert azt vallja, ßäban_ Egyébként ez a szemem. hogy nem emberek, hanem hí- haszon. Jő a gazdasági T7nJf - nnndin bák ellen szállnak harcba. És egységnek, tanárnak, tanácsi kénf vJn^t feladJai miatt? ez nem ugyanaz. szervnek, vagy intézménynek, de jó annak is, aki a muhká- _ Még soha — mondja ha— Régebben a népi ellen- ban részt vesz. Nem szégyel- tározottan. — Igyekszem a őrök a már meglevő hibákat lem bevallani, hogy a tapasz- helyi sajátosságokhoz gyorsan tárták föl. Nem vitás, nagyon taltakat én mindig beépítem alkalmazkodni, hogy az a je, , , , . , .. . napa munkámba. lentés, amit készít a csoport, fontos feladat az is. Ma vi- valóbén reális legyen. Szerény szőni már inkább a megelő- — Mondana példát? tehetségem szerint igyekszem zésben van fontos szerepünk. __Legutóbb járás üzemei- P°ntos, precíz lenni. Ezért soE z sokkal célszerűbb. Köny- ben az energiafölhasználás ^a n*ncs lelkifurdalásom. Volt nyebb elejét venni a bajnak, ésszerűsítését vizsgáltuk. Azóta P«lda rá, hogy elbocsátottak a munkahelyemen, a nézsad vezetőt a javaslatunk) Május 1. Termelőszövetkezet- alapja-n. Ma sem haragszik ben, ahol üzemgazdasági cső- ran^* Belátta: jobb így neki, portvezető vagyok, már ez egykori munkaadójának irányú feladatot kaptam. Alá- *Spos tanulmányozás után in- _ A nép4 eUenőrök társa- Nincs okuk. Vezető, be- tézkedési tervet készítettem és dalmi munkában dolgoznak.' osztott egyaránt respektál vegrehajtasa eddig jó ne- * néldául rsonortvez«tő a bennünket. Ma már elhiszik, hány forint megtakarítását termelőszövetkezetben hogy segíteni jöttünk, nem eredményezte. így válik a akadékoskodni. Persze, volt népi ellenőrök munkája szín- r zt sem végzi el helyetrá példa, hogy egy időben te- te észrevétlenül megtakarított E tem senki — vág közhernek tekintették megjelenő forinttá. Ezek a forintok pe- be energikusan. — A rám- munkatársainkat. Akadt olyan dig összességében a dolgozók bízott feladatokat teljesítem.’ üzem, ahol úgy vélték, ne- zsebében maradnak. Alkalma- Ügy vélem, s ebben hiszek, kimk a hármaik szobában is ^ másra, fontosabb dolgok- hogy népi ellenőrként is a előkelő helyünk van, hiszen , közösség érdekeit szolgalom, úgy sem értünk ahhoz, amit ra költhetők. Ha torvenysércsinálunk. tést fedezünk fel valahol, azon- Hortobágyi Zoltán mint segíteni rajta. Sokszor kevesebb pénzbe is kerül... — Félnek a népi ellenőröktől? Belorusz „matuzsálemek " „A százéves életkort leginkább a hegyi lakók érik el” — ezt a mindmáig élő hiedelmet cáfolták meg Belorusszia gerontológusai, akik közel ezer, a múlt századiban született „matuzsálemet” vizsgáltak meg és feltérképezték, hogy az ország mely területein élnek legtovább az emberek. A kérdőívek tanúsága szerint az igen magas kort megért emberek többsége a nagyvárosoktól távol, erdős vidékeken él. A köztársaság legidősebb lakóinak háromnegyede — nő. MNlllllllllllillllllllllililllliliiilillilliiiiiillifliiiiiiilUHIllllllllllllllllllIlllllllllllllllllllllltin miiiiiiiniiHiiiii Éti EfliklÓS its rä men-FANTASZTIKUS fíEG, 23. — Te melyiket akarod? — Nem is tudom... a gyerek miatt... talán nem is szabad... — Egy keveset biztosan szabad... — Hát jó... nem bánom... Talán olaszt kérnék..;. — Azonnal hozom... Erzsébet és Dán csöndesen eszik a pisztrángot. — Erre vágytál? — Igen. Pontosan. — Ízlik’ — Igen. — Haragszol még? ( — Nem. — Akkor mi bajod? •— Semmi. 4 NÖGRÁD - 1980. októbei 12., vasárnap L r— Dehogyis nincs. Látom, i — Ha mondom! Semmi, k* r— Valami furdalja az oldalad, t. r— A kíváncsiság. f — És mire vagy kíváncsi? — Arra, hogy együtt óhajtasz-e velem élni! És együtt neveljük-e fel a gyereket! Hát erre vagyok kíváncsi, ha érdekel... — Együtt, persze, hogy együtt... Vegyelek feleségül, azt akarod? — Nem. Nem erről van szó. Egyáltalán nem erről van szó. A gyerekről beszélek, nem magamról. Mond, Dani Te tulajdonképpen hol dolgozol? — Nem szívesen beszélek erről... Egy információs központban... Remek kollégáim vannak... Jones és Charlie. Igazán pompás fickók. És Irina is... — Ki ez az Irina? Róla eddig nem beszéltél... — Titkárnő. Van egy nagy fia, egy remek férje. Szobrász. — Az Irina férje? ■— Igen. — És mit csináltok? Mit dolgoztok? Mennyit keresel? — Szóval az érdekel, hogy milyen parti vagyok! Értem már, tehát innen fúj a szél. Erzsébet, Erzsébet... — Hiába blöffölsz! Tudok mindent Dán torkán mintha egy szálka akadt volna meg. Köhög, elpirul. Nehezen szólal meg... — Mi mindent tudsz? Mond csak nyugodtan... — Tudom, hogy te is Foxman után szaglálódsz... hogy neked is a szegény öreggel van bajod... hogy te is szeretnéd tudni, hogy mit forgat abban az okos koponyájában. — Nézd, Erzsébet Én nagyon szeretlek, és nagyon szeretném, ha együtt nevelnénk fel a közös gyerekünket. De arra kérlek, hogy a munkámba, ha lehet, ne szólj bele. A munkahelyemet valóban érdekli Foxman, s az is, hogy az öreg mit csinál. De ehhez neked semmi közöd. Ha szaglálódsz utánam, sajnos el kell válnunk egymástól... Névjegyük a jó munka — Minden ember alapvető A „bútoros” fiatalok túlláU kötelessége képessége és tu- nak az üzem falán. Bekapcso- dása szerint a legjobban dől- lódnak a nagyközség gazda- gozni — kezdte a beszélgetést ságpolitikai célkitűzéseinek Borbás László, az Ipoly Bú- megvalósításába. Több mint torgyár szécsényi telephelyé- 100 ezer forint értékű társa- nek KISZ-titkára. dalmi munkát végeztek a rá— Ez az erkölcsi norma ho- rósi ifjúsági táborban. Az már gyan jut érvényre az alapszer- természetes, hogy támogatják vezet életében, a fiatalok meg- az oktatási intézményeket, nyilvánulásában, mindennapi — a Tyereskova brigádunk, tevékenységében? melyben sok a fiatal, felvette — A jó munkáról nem be- a kapcsolatot az általános is- szélni kell, hanem végezni, kola 6la osztályával. Több al‘ KISZ-tagjaink a mindennapi halommal találkoztak a gyér- munkájukkal teszik le névje- mekek és a brigádtagok. Az gyüket az asztalra. idén barkácsszakkört indíA telep vezetőjének, Galcsik tunk a tanulóknak — újságolta Gyulának véleménye szerint a KlSZ-titkár. nem is rossz é „névjegy”. Aho- A jól megszervezett gyan elmondta, a fiatalok elen- oktatás, vitakör, a párttag- járnak a termelőmunkában. nevelés bizonyítja az alap- A közösség fejlettségi szint- szervezetnél a tervszerű, főjenek számos mutatója van. iyamatos mozgalmi munkát. (Folytatjuk) Többek között az őszinte emberi kapcsolat. — Annak örülölf, hogy nem Rendszeresen dunk a nagyközség kapcsolókülönböző xXIvIKXírv \jI Ufiíi/iv, iiívyuy <j / •* « . , nekünk kell a KlSZ-tagokat rendezvényeihez. Reszt ve- figyelmeztetni, ha valaki vala- «««* ° FIN esemenysorozaÄ JSSJSTÄ SSÄ meztetik egymást. A kollektív felelősségre vonás a műhelyben, a munkapad mellett sok kai többet ér, mint a felülről, rendezvényeken. Nagymarosi Judit az idén az ünnepi könyvhéten a könyvek népszerűsíesetleg adminisztratív átok terjesztésében vállalt hozott elmarasztaló intézke- lelaaawtdes. A termelést segítő tevékenyt A fiatalok szellemében nem- a politikai, kulturális csak a követel, a kérek; a kö- sportrendezvények és egyéb telesség, a kollektív felelősség- megmozdulások mellett több re vonás is él a gyár falain belül. Ez igazi demokratizmus. Az alapszervezet akcióprogközös kirándulás, túra szerepel az alapszervezet programjában. Az elmúlt évben az ramjában „vastagon” megfő- ^K-ban az idén Jugoszláviá- a termelőmunka ban ]artak‘ galmazódott segítése. Ez több annál, ami a gyáregység valamennyi munkására nézve kötelező: a hatékony munkavégzés. Ennek A munka, politizálás, önképi zés, szórakozás, művelődés és sportolás egyaránt megtalálható az Ipoly Bútorgyár szécsébetartása, a példamutatás min- nlR telephelye KISZ-alapszer- den KISZ-fiatal számára alap- vezetének munkatervében. Az abban foglaltak a mindenna- Több szabad szombaton munkájában ölt testet. Ennek a munkának az elismerését fémjelzi a KISZ kb Kiváló amevető követelmény. KISZ-műszakot szervezünk. Az plmúlt énben 400 ezer in- ™ * rint érítü teZelZ segUŐ Klf-szervezet zászlaja, munkát végeztünk. Az idén alaPszervezet az lde* sem akarjuk alább adni — vé- K p ' lekedett a KlSZ-titkár. mL ft 1 A
