Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

- -~y­Harc a fajüldöző rezsim ellen A dél-afrikai nép minden fronton fokozza harcát a faj­üldöző rezsim ellen — állapít­ja meg az' Afrikai Nemzeti Kongresszus, a pretoriai rend­szer ellen küzdő illegális párt Dar es Salaam-i képviselete által kiadott nyilatkozat. A fajüldöző rezsim börtönei­ben sínylődő politikai foglyok­kal való szolidaritás napja alkalmából közzétett doku­mentum hangsúlyozza, hogy az országban tömeges kam­pány folyik, amelyben az apartheidellenes mozgalom kiemelkedő személyiségének, Nelson Mandélának és a töb­bi fogva tartott hazafinak a szabadon bocsátását követelik. Az Afrikai Nemzeti Kong­resszus katonai szárnya sike­res és bátor akciókat hajt végre az ország belsejében. A dolgozók is fokozzák harcu­kat a bérek felemelését, szak- szervezeti jogok biztosítását követeivé. A nyilatkozatban az ANK kifejezi meggyőződését, hogy a pretoriai kormánynak min­den, a fajüldözés elleni harc felszámolására, elszigetelésére vagy a népi vezetők eltávolítá­sára irányuló kísérlete ku- dárcra van ítélve. Választási fogás? A külügyminiszter a SALT~II aláírása mellett Edmund Muskie, az Egyesült Államok külügyminisztere szombaton kiállt a SALT—II szerződés jövő évi ratifikálá­sa mellett, s bírálta azokat, akik e szerződés feladása, a katonai fölény biztosítása, , a katonai erő fokozottabb alkal­mazása mellett kardoskodnak. Bírálatát, név említése nélkül, elsősorban Ronald Reagan re­publikánus elnökjelöltnek cí­mezte. „Akad-e olyan megfontolt ember, aki fegyverzetkorláto­zási szerződés nélküli világot akar? — tette fel a kér­dést Muskie az Indiana állam­beli Notre Dame Egyetemen mondott beszédében. A válasz világos. Józan eszünk diktálja, hogy jóváhagyjuk a SALT—II szerződést és további fegyver­zetellenőrzési megállapodáso­kon munkálkodjunk”. A külügyminiszter figyel­meztetett arra, hogy e szerző­dés nélkül dollármilliárdokkal növekednének a katonai ki­adások, s fokozódnék a feszült­ség a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között. i Súlyos katasztrófa Algírban Húszezerre tehető az algériai földrengés halálos áldozatai­nak száma, a természeti ka­tasztrófa következtében pe­dig több mint 200 ezer ember sebesült meg, vagy veszítette el otthonát — közölte szomba­ton a genfi székhelyű Vöröske­reszt-társaságok ligája az al­gériai Vörös Félholdtól kapott tájékoztatásra hivatkozva. Al­gíri források eddig nem tud­nak külföldi áldozatokról. / Mint hírügynökségi jelenté­sekből kiderül, a halálos áldo­zatok számáról csak igen meg­bízhatatlan becslések állnak rendelkezésre, mert ez idő sze­rint a leomlott épületekben re­kedt és bentszorult emberek mentése folyik. Más jelentések ugyancsak az algériai Vörös Félhold tájékoztatását említve tág határok között tesznek említést az áldozatokról: a halottak számát 5—25 ezerre teszik. A földrengés által leginkább sújtott El Asnamból érkező újabb hírek szerint a város­ban nagyobb épület egyálta­lán nem maradt épen. Az APS Háztáji gazdaságok! A U. országot! mezőgazdasági kiállításon nagy sikert ara­tott bábolnai vegyeshasznú háztáji naposbaromfi, á . • TETRA—H 1981-re már október 15-től megrendelhető, közvetlenül és a területi ÁFÉSZ-kirendeltségeken keresz­tül. Mezőgazdasági kombinát, Bábolna uraiújfalui gazdasága Uraiújfalu 9651 algériai hírügynökség azt je­lentette, hogy El Ásnám kör­nyékén a talajt hatalmas re­pedések hálózzák be, egyes helyeken járhatatlanná téve az utakat. A helyszínre taka­rók, sátrak, élelmiszer és ru­hanemű formájában megér­keztek az első segélyszállítmá­nyok, folyamatosan érkezik a gyógyszer és vérplazma is a sebesültek ellátására. Nagyarányú nemzetközi se­gélyakció van kibontakozóban. A Vöröskereszt-társaságok li­gája felszólította tagszerveze­teit, hogy segélyküldeményei­ket juttassák el a katasztrófa körzetébe: A katasztrófa súlyosságát El Asnamban — az 1954. évi 1200 halálos áldozattal járó föld­rengéshez képest — három té­nyező magyarázza: Időközben megháromszorozódott a város lakosainak száma, viszonylag szűk területen, új és a koráb­bihoz képest nagy épületekben zsúfolódott össze a megnöve­kedett népesség, valamint: a földrengést ezúttal nem előzte meg kisebb talajmozgás, mint 1954-ben, hanem minden má­sodpercek alatt dőlt romba. NINCS MAGYAR ÁLDOZATA A FÖLDRENGÉSNEK Hazánk algériai nagykövet­ségétől származó értesülés sze­rint a péntek délutáni algériai földrengésnek magyar áldoza­ta nem volt. A romba dőlt El Ásnám városában és a környé­ken dolgozó minden magyar állampolgár sérülés nélkül vé­szelte át a földmozgásokat A hét 3 kérdése Ml jellemezte a héten kon­tinensünk politikai folyama­tait? Az európai politika, ha le­het, még magasabb sebesség­fokozatra kapcsolt a most záruló héten. Választások zaj­lottak két nyugat-európai or­szágban, igaz, nem azonos előjelekkel. Az NSZK-ban biztosan, viszonylag, nagy arányban győzött a szoeiál- liberális koalíció, s a válasz­tók határozott nemet mond­tak Strauss szélsőséges poli­tikájára. Ez annyit jelent, hogy a jövőben folytatódhat az SZDP politikája, amely ugyan nem tör ki a NATO- keretek közül, de mindenkép­pen realistább saját szövet­ségesei állásfoglalásánál. Portugáliában az eddig is kormányzó jobboldal erősí­tette meg helyzetét, de a bal­oldalt — jóllehet az egység hiányával küszködik — sem lehet „leírni”. Az előrejelzé­sek forró őszt ígérnek, mert a reakció most saját jelöltjét szeretné az államelnöki szék­be ültetni, s megpróbálja módosíttatni Nyugat-Európa leghaladóbb alkotmányát. Várhatólag e kérdések körül robbannak ki híves, politikai csatározások. A tömegek nemcsak az ur­náknál voksoltak. Az utóbbi évtizedek legnagyobb tünte­tésére került sor a párizsi bulvárokon, tiltakozásul a fa­siszta provokációk ellen. Az olasz dolgozók általános sztrájkkal utasították vissza a Fiat művekben történt elbo­csátásokat, Brightonban szak- szervezeti küldöttségek vo­nultak az épülethez, ahol a brit konzervatívok tartották kongresszusukat. A belga fő­városban huszonegy nyugat- európai kommunista párt képviselői tanácskoztak, hogy megvitassák együttes akciók lehetőségét a gazdasági ne­hézségekkel szemben, a de­mokratikus jogok védelmé­ben. Brüsszelben és Rómában egyébként más okból is élénk a belpolitika: mindkét or­szágban kormányt keresnek, Martens, illetve Forlaní pró­bálkozik egy szilárdabbnak tűnő kabinet megalakításával. Ami a szélesebben vett, kelet—nyugati kontinentális kapcsolatokat illeti, némi mozgás mutatkozott a kato­nai enyhülést célzó tárgyalá­sokon. Genfben, ahol a teljes atomcsendről háromhatalmi tárgyalások folynak, a lesze­relési bizottság ülésén meg­állapodtak a legpusztítóbb gyújtófegyverek tilalmáról. Bécsben, a haderőcsökkenté­si tárgyalásokon, inkább azt lehetett feljegyezni, hogy sor került a szokásos csütörtöki összejövetelre: a merev nyu­gati magatartás egyelőre a holtpontot tartósítja. Figyel­met keltett, hogy az ameri­kai választási kampány fini­sében Carter ezúttal a SALT ratifikációs vitájának tavaszi napirendre tűzését ígérte. Ez a korábbi állásfoglalás némi módosítását jelenti (hiszen az elnök eddig feltételeket igyekezett szabni, és Afga­nisztánnal kötötte össze a problémát), de ez esetben az igazi értékelés a választások utánra marad. Mindenesetre így állnak a fegyverzetkorlá­tozási megbeszélések frontjai, amikor a következő napok­ban szovjet—amerikai eszme­csere kezdődik az euroráké- ták kiterjedt problémaköré­ről. Madridban pedig meg­akadni látszanak a novembe­ri Európa-találkozó előzetes napirendi vitáinál... Milyen lépések történtek a lengyelországi kibontakozás érdekében? Varsó fontos tanácskozások színhelye volt a hét folya­mán. Befejezte munkáját a Lengyel Egyesült Munkás­párt Köziponti Bizottságának VI. plénuma, s ülést tartott a szejm, a parlament. Ter­mészetesen sok szó esett az országban kialakult, ismert válsághelyzet mélyebb okai­ról, a felelősségről, annak szükséges személyi következ­ményeiről a párt- és állami vezetés számos posztján. A vizsgálódások ugyan nem zárultak és még nem is zá­rulhattak le, de mind több sző esik a hogyan továbbróL Az értékelések szerint a kulcskérdést' a gazdaság je­lenti. Hiszen a sztrájkbizott­ságokkal kötött megállapodá­sok végrehajtása, a megnöve­kedett fizetőerővel szemben az árualap biztosítása, az egyensúly megőrzése, a kül­földi adósság csökkentése csakis úgy biztosíthat^, bú jól szervezett, hatékony, ter­melékeny munka folyik. A pártplénumon, valamint a parlamentben — minden ed­diginél szélesebb ’• körű vita után — ezért szóltak olyan részletesen a tennivalókról. A gazdasági és' társadalmi feladatok megvalósításában nagy szerep vár, az összes lengyel dolgozókkal együtt, a LEMP tagságára. A hibák és úttévesztések kritikus és ön­kritikus felülvizsgálata nyo­méin minden erőt mozgósíta­ni kell a konszolidációs fo­lyamat biztosítására, gyonrlB tására, hogy az »új intézmé­nyek megfelelő keretek közé ileszkedjenek, és hogy a gaz­dasági gondok megoldást nyerjenek. Hogyan alakul a helyzet a Közel- és a Közép-Keleten? Terebélyesednek a vesztei séglisták. Ahogyan elhúzód- dik Irak és Irárf háborúja, úgy nő az emberáldozatok és anyagi károk mértéke, pusz­tul mindkét ország, főként annyi várakozással kísért olajgazdaságuk. Ez a háború végső soron egyaránt kedve­zőtlen a két közvetlen részt­vevő számára, de veszélyeket rejt magában a térség és az egész világ részére. Részben azért, mert azon a vidéken, ahol a leginkább összponto­sul az olaj (2900 olajkút, 24 -finomító, 20 olajkikötő, 21 ezer kilométernyi vezeték) rendkívül könnyen csaphat­nak fel a lángok, részben a beavatkozásra irányuló elő­készületek miatt. Az Egye­sült Államok hivatalosan semlegességét hangoztatja, de huszonnégy hadihajót vont össze a Hormuzi-szoros be­járatánál, odairányította Ke­nyából a Midway anyahajót, légifelderítési rendszerekkel felszerelt gépeket és mozgó radarberendezéseket küldött Szaud-Arábiába, nemzetközi „őrhajóhad” felállítását ja­vasolta NATO-partnereinek és Japánnak. Az iraki—iráni konliktus sí bizonytalanság tényezője a Közel- és Közép-Keleten. Ezért te olyan lényeges, hogy a krónikus szilárdsághiány­ban szenvedő területen a hé­ten az egyensúly és bizton­ság fontos új tényezője je­lentkezett a szovjet—szírlai barátsági szerződéssel. Ez az okmány Immár nemzetközi jogi normákba foglalt támo­gatást nyújt Damaszikusznak, az antiimperialista szilárdság- front egyik pillérének, s ez­zel megnehezíti az ellene folytatott aknamunkát. Az aláírás után, Leonyid Qrezs- nyev ismét hangsúlyozta egy tartós és Igazságos rendezés szükségességét, s nyomatéko­san felhívta Irakot, valamint Iránt a harci cselekmények! beszüntetésére. A szovjet vé­lemény, hogy amit nem tud­nak azonnal megoldani, ab­ban próbáljanak holnap vagy holnapután — kölcsönösen el­fogadható alapokon — egyez-’ ségre jutni. De nem a harc-’ tereken, hanem a diplomaták asztalánál. Réti Ervin Engedményes bútorvásár A fíógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat salgó­tarjáni Lakberendezési Áruházában, balassagyarmati és kisterenyei bútorboltjaiban október 13-tól Egyes szekrénysorok, kárpitorozott garnitúrák, kétszemélyes heverek, komódok, kétajtós gardrobos szekrények széles választékát kínáljuk 20—30 „Nos árengedménnyel AMÍG A KÉSZLET TART! 2 NÓGRÁD - 1980. október 12., vasárnap A barit munkáspárt történe­tének korszakos jelentőségű kongresszusa — bízvást érté­kelhetjük így a Labour pórt napokban véget ért szokásos évi tanácskozását. A milliós tömegek, a szakszervezetek képviseletében összegyűlt több ezer küldött olyan határoza­tokat fogadott el, amelyek egy­értelműen baloldali áttörést jelentenek a szigetország leg­nagyobb ellenzéki erejének politikájában. Mégsem be­szélhetünk hirtelen váltásról, hiszen a napirendre tűzött té­mák mindegyike — heves vi­tákat kavarva — az elmúlt évek során felszínre került már. A viták alapja az a körül­mény, hogy a munkáspárt igen összetett csoportosulás: míg a kongresszusban és a nem­zeti végrehajtó bizottság ne­vű testületben a balszárny do­minál, a gyakorlati politikát megszabó parlamenti frakció­ba többnyire centralista és jobboldali képviselők kerül­nek. A Labour-hívők egyik fő problémája hosszú idő óta éppen az volt, hogyan akadá­lyozzák meg pártjuk parla­menti vezetőit abban, hogy a kongresszuson hozott, s a tö­megek által támogatott dön­tésekkel szemben álló kor­mánypolitikát folytassanak. (A legutóbbi, Callaghan vezette Labour kongresszus után Baloldali áttörés munkáspárti kabinet például jórészt azért vesztette el ta­valy májusban a választásokat, mert foggal-körömmel ragasz­kodott a szavazók körében igen népszerűtlen bérkorláto­záshoz.) A mostani kongresszuson jóváhagyott szervezeti refor­mok mindenekelőtt a párt de­mokratizálását szolgálják. Vál­toztattak először is a pártvezér kijelölésének módján: ezentúl ezt nem a törvényhozók szűk köre végzi, hanem egy széle­sebb kollégium, amelynek ösz- szetételéről januárban külön konferencia fog dönteni. Ez nemcsak Callaghan személyes vereségét jelenti — bár sokan amúgy is várják a pártvezető közeli visszavonulását —, ha­nem azt is, hogy utódlásnál csökken a jobboldali politiku­sok, például Healey volt pénz­ügyminiszter esélye. Erősödött a törekvés, hogy a végrehajtó bizottság szabhas'sa meg a párt választási programját. S egy másik jelentős döntés: a munkáspárti képviselőknek a jövőben minden választás előtt újra el kell nyerniük helyi pártszervezetük jelölé­sét; megszűnik tehát az „élet­fogytig tartó mandátum”. Megfigyelők szerint a radi- kalizálódás bizonyos értelem­ben válasz a jelenlegi minisz­terelnök, Thatcher asszony szélsőségesen konzervatív, munkásellenes politikájára. A gazdasági problémákat, a munkanélküliséget növelő tary kormány tevékenysége a Labour pártot arra kényszerí­ti, hogy határozott ellenzéki programmal nyújtson reális alternatívát a választók elé. Ezt szolgálják a kongresszuson elfogadott gazdasági és kül­politikai határozatok is. Kö­vetelték a többi közt a leendő munkáspárti ' kormánytól a most magánkézre adott cégek újbóli államosítását, import- csökkentést, új munkaalkal­mak teremtését, a szociális kiadások bővítését, a magán­iskolák felszámolását, a Lor­dok Házának megszüntetését stb. Jelentősek a külpolitikai állásfoglalások is: javasolják az ország kilépését a Közös Piactól, ellenzik Anglia nuk­leáris szerepvállalását, a saar­nyasrakéták telepítését, tá­mogatják viszont a fegyverzet­korlátozási tárgyalásokat, Eu­rópa atom-mentes övezetté •nyilvánítását, a fejlődő álla­mok fokozott segélyezését sth. Örvendetes, előrelépést su­galló határozatok születtek tehát. Sorozatos kudarc érte a jobbszárnyat, s a frakciós el­lentételeket csökkenteni igyek­vő Callagfhant. Mégsem biz­tos, hogy új szakasz kezdődik a munkáspárt 80 éves történe­tében. Egyelőire csak annyit lehet mondani: ha a legköze­lebbi választásokon Labour« győzelem születik, és ha az új kormányban érvényesíteni tudják a párt derékhadának nyomását, ez valóban meg­változtathatja Nagy-Biritan- nia politikai arculatát. A „ha” Ismételt használata indokolt; a baloldal jelenlegi térhódítá­sa ugyanis bizonytalanságot is szül. Nem okoz-e ugyanis a mostani áttörés szakadást a párton belül? Megy, vagy marad Callaghan? Mennyire képes mozgósítani a munkás­párt új programjával a tö­megeket a itoryfc ellen? S végül: hogyan módosul az ellenzékben követett politi­ka a hatalom esetleges meg­szerzésekor? A kérdőjelek so-i rát csak az elkövetkező hó­napok oldhatják fel. Szegő Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents