Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-12 / 240. szám
VITA A TERVRŐL Nem könnyű feladat összefoglal ni □ hatodik ötéves tervről szóló vita legfontosabb megállapításait. Mint ahogyan a terv- koncepció készítői sem voltak könnyű helyzetben: minden eddigitől eltérő körülmények között készül a magyar népgazdaság új ötéves terve. A világgazdaságban — s ennek változásaitól egyre kevésbé szakítható el gazdaságunk fejlődése — felgyorsultak a folyamatok, olyannyira, hogy a tervezésnél a környezet hatása már nem egyszerűen szempont, hanem meghatározó tényező., Ezért is kérte fel a kormány e különböző társadalmi szerveket, vitassák meg a tervezetet, s oz irányelveket, mondják el véleményüket, tanácsaikat. Két héten keresztül követték' egymást a társadalmi és tömegszervezetek vitái, több százan mezőgazdaságban dolgozók szóltak hozzá a tervjavaslathoz. Csakúgy, mint korábban, most Is a viták középpontjában álltak a beruházások. Most már évek, óta népgazdaságunk legfontosabb feladata, az egyensúly helyreállítása. Az elmúlt években kedvező tendenciák jelezték a pozitív változásokat. Több társadalmi szerv fórumán is felvetődött azonban, hogy a nép- gazdasági egyensúly helyreállításának elsődlegessége meMett az eddigieknél nagyobb súlyt kell helyezni a beruházásokra, a műszaki fejlesztésre. Ezek növekedési ütemének csökkenése valóban hozzájárult az egyensúlyi helyzet javulásához, ám a későbbiekben nem kívánatos hatásaik is lehetnek. Többen figyelmeztettek arra, hogy hosz- szabb távon a technikai fejlődés, a sokat emlegetett szerkezetváltoztatás követelményei jelentősebbek. Ezek elhanyagolása az iparban a további fejlődést, . a mezőgazdaságban pedig a mai - nem egy esetben világraszóló - eredményeket is_ veszélyezteti. S ehhez kapcsolódik az □ megállapítás is, hogy a_ népgazdaság előtt álló — minőségileg magasabb rendű — feladatok nagy része megoldhatatlan az infrastruktúra tervszerű fejlesztése nélkül. Sok hozzászóló foglalkozott az emberi tényezők fontosságával. A következő években ugyanis az eddigieknél is több múlik az emberek helytállásán: a gazdasági-társadalmi fejlődés feltétele, hogy a dolgozók személy szerint is jobb minőségű munkát végezzenek. Ez azonban nem egyszerűen elhatározás kérdése. Többen is megfogalmazták: helyes lenne a jelenlegi bérszínvonal-szabályozás ^ kötöttségeinek feloldása, mégpedig oly módon, hogy ezzel megteremtsük annak a feltételeit, hogy a jó képességű és jól dolgozó emberek többet is kereshessenek, így javítható csak megfelelően a társadalmi termelés minősége, hatékonysága és nemzetközi versenyképessége. A vitában felszólalók mindannyian az útkeresés jegyében mondták el véleményüket, s olyan fontos kérdésekre keresték a választ, mint például: merre tart a magyar népgazdaság? Miként alakul életszínvonalunk, hogyan kerül egymáshoz közelebb a tudomány és a gyakorlat, mi várható az elkövetkező évek során a munkaerő-gazdálkodásban? Lényeges kérdések ezek, s a vitákban számos javaslat is elhangzott. Köztük az a megállapítás, - mely a világgazdaságban betöltött szerepünket, lehetőségeinket elemezte —, hogy törekednünk kellene az országban meglevő szellemi tőke jobb hasznosítására. A tervkoncepció vitáját a Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége kezdte, majd sorra követték ezt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és más társadalmi szervek fórumai. A különböző helyeken — a tevékenységi köröknek megfelelően - más és más hangsúlyt kaptak az egyes feladatokhoz való hozzászólások. Abban mindenesetre megegyeztek: az idei év elején módosított és új alapokra helyezett gazdasági szabályozás az egyik lehetőségét már megteremtette a továbblépésnek. De egyetértettek abban is, hogy korszerűsíteni kell a gazdaságirányítás intézményrendszerét, a vezetés szervezetét, csakúgy, mint a vállalati irányítási rendszert, valamint a végrehajtást. \HLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 NŐGRÁD XXXVI ÉVF.. 240. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1980. OKTÓBER 12., VASÁRNAP Véget ér* a világ leghosszabb űrutazása Az űrhajósok Jó egészségben ismét a Szombaton reggel a szokottnál nagyobb mértékben az űrállomáshoz fordult a földi irányítók figyelme. Leonyid Popoy és Vale- rij Rjumin átszálltak az űrhajóba, hogy visszatérjenek a Földre. Űrhajójuk leszállásának körzetében kora reggel már megkezdődtek az előkészületek, a veteránok fogadására: a körzetbe vezényelték a helikoptereket, a repülőgépeket, készenlétben álltak a terepjáró gépkocsik. Popov és Rjumin előzőleg már elhelyezték az űrhajóban mindazt, amit visszahoztak magukkal a Földre, bár megfigyeléseik, vizsgálataik anyagának jó részét korábban már a látogató űrhajók személyzetével elküldték a tudományos kuFöldön tató intézeteknek. A két űrhajós a Szaljut—6 űrállomást is előkészítette az automatik üzemre. A reggeli órákban még ismét átvizsgálták az űrhajót, megkezdték az előkészületeket az összekötőnyílások lezárására, a szükséges ellenőrzésekre. Moszkvai idő szerint szombaton déli 12 óra 5(1 perckor a megadott körzetben Földet ért a világ eddigi leghosszabb, 185 napos űrutazásának két résztvevőjével, Leonyid Popovval és Valerij Rjuminnal a Szojuz—31 űrhajó visszatérő egysége. Az első jelentések szerint a két űrhajós egészségi állapota jó. A mindennapi biztonságért Munkavédelmi és egészségügyi hetek Nem számoltak ilyen sikerre a „munkavédelmi és üzemegészségügyi hetek” szervezői, mint amilyen bekövetkezett A szeptember első felére tervezett akció még ezekben a napokban sem akar véget érni. S amennyire bosszantó, sőt káros, ha bizonyos dolgok elhúzódnak, ez jelen esetben éppen annyira örvendetes, sőt hasznos. Az SZMT munkavédelmi osztálya, a megyei KÖJÁL és az illetékes üzemegészségügyi szervek 64 Nógrád megyei vállalatot és üzemet hívtak fel arra, hogy rendkívüli munka- védelmi és egészségügyi szemlét tartsanak és az erre kijelölt bizottságokban a gazdasági vezetőkön és szb- megbízottam kívül vegyenek részt az üzemorvosok és a vöröskeresztes titkárok is. Hogy az illetékesek milyen komolyan vették a felhívást és mennyire tisztában voltak jelentőségével, azt bizonyítja, hogy sok helyen külön intézkedési tervet készítettek és akadt olyan gyár, amely jutalmat tűzött ki a szemlén legjobbnak bizonyuló részleg számára. Az akció több mint ötvenezer embert érintett, s ez példátlannak számít a megyei munkavédelem történetében. Ezzel messzemenően el is érte legfőbb célját, a munkavédelem társadalmasítását Az elmúlt hetekben végzett munka során nemcsak feltárták a problémákat hanem azok megoldására aáonnal konkrét intézkedések is születtek. A több szem többet lát elv alapján sikerült megoldani olyan gondokat is, amelyek felett eddig el- siklottak, vagy egyszerűen meghaladták a termelőegységek vezetőinek hatáskörét A szemlékre — természetesen a szokásos szigorúság mellett — a közös útkeresés, a kölcsönös jó szándék és se- gíteniakarás volt a jellemző, a vállalati önállóság meghagyásával. Nem az ember és a gép, hanem az ember és a környezet kapcsolatát vizsgálták. Nemcsak a kitört ablakokra és a repedezett közle- kedőutakra irányult a figyelem, hanem az alkalmazott technológiára és munkaműveletekre is. A szó szoros értelmében valamennyi dolgozót sikerült aktivizálni, hiszen mindenki belátta: az akció valamennyiük érdekét szolgálja. A munkahely rendezettsége, tisztasága, a munkavégzés biztonsága olyan tényezők, amelyek mégha iározói az eredményes termelésnek, a jó közérzetnek. S ennek biztosítása nem csupán a munkavédelmi őrök és felügyelők feladata, hanem valamennyi dolgozó emberé, mert a közös érdek így kívánja. Nógrád megye munkavédelmi helyzete évről évre javul. Csökken az üzemi balesetekés a kiesett munkanapok száma, s ez azt mutatja, eredményesek voltak az eddigi erőfeszítések. A két hétre tervezett „munkavédelmi és egészség- ügyi hetek” második hónapja tartanaik, s ennek oka nem a lagymatagság. Ellenkezőleg: a nagyfokú felelősség- érzet és aktivitás. Az akció társadalmi méretű összefogássá szélesedve érte el célját, a dolgozó ember egészségének és testi épségének védelmét Holnap nyitfák Veszprémi tájnapok a Centrumban Herendi porcelán és gazdagon csiszolt üvegáru Ingyenes kulcsmásolás a parkírozóban Különleges húskonzervek, badacsonyi borok Két esztendeje akciósorozat keretében mutatja be egyes megyék fogyasztásicikk-ipa- rát a Centrum Áruházak Vállalata. A salgótarjáni Centrum Áruház tavaly Győr-Sopron, idén pedig Veszprém megyét látja vendégül. A holnap kezdődő Veszprém megyei tájnapokon tíz gyár, illetve szövetkezet mutatkozik be az áruházban. A termékbemutatót a kirakatsorban lehet megtekinteni, az árusítás az osztályokon történik. A gyártókkal felvett közvetlen kapcsolat erédményeként egyes, rendkívül keresett cikkek is kaphatók lesznek az egy hétig tartó tájnapokon. Jutott a rendezvényre a pápai Elekther- max Gyár hőtárolós villanykályhájából, igaz vásárolni csak előjegyzésre lehet. Ugyancsak ez a gyártó bemutatja BNV-nagydíjas főzőedényét. A Herendi Porcelángyár nagyrészt expontm dolgozik, termékeiből közönséges alkalmakkor csak elenyésző mennyiség jut a hazai boltokba. Ezúttal a világhírű gyár is képviselteti magát a salgótarjáni Centrum Áruházban — mintegy 300 ezer forint értékű áruval, főleg ajándéktárgyakkal. Az ajkai üveggyár javarészt minőségi, gazdagon csiszolt üvegárut hoz el a tájnapokra, összesen 200 ezer forint értékben. A salgótarjáni áruház nem foglalkozik gépkocsialkatrészek árusításával, a táj napok alkalmával azonban erre is vállalkozott. A Bakony Fém- és Elektromoskészülék Művek Zsiguli-alkatrészekkel, -gyertyákkal mutatkozik lse. Az áruház mögötti parkírozóban egy elkerített területen ingyenes szolgáltatásként a művek dolgozói beszerelik, illetve beszabályozzák a gyertyákat, az elektronikus gyúj- t^gbdÜlítát é^ tegyiiltcégg^aHályozőt a Zsiguli típusú autókba. Ugyanitt ingyenes kulcsmásolást is vállalnak. Nagy sikerre számíthatnak a szép városlődi majolikák — esztétikus külsejük mellett olcsó áruk miatt is. A Sirály Vas- és Műanyagfeldolgozó Szövetkezet háztartási felszereléseket hoz Balatonkeneséről, a Veszprémi Háziipari Szövetkezet pedig fából készült ajándéktárgyaival mutatkozik be. Megvásárolhatják a vevők a Badacsonyvidéki Pincegazdaság borait és a Pápai Húskombinát csaknem teljes egészében exportra készített, különleges konzervjeit is. A tájnapok alkalmával kiépített közvetlen gyártói kapcsolatok várhatóan a későbbiekben is éreztetik kedvező hatásukat a választékosabb árukínálatban. A holnap kezdődő egyhetes rendezvényen összesen két és fél millió forint értékű árualappal vendégeskedik Veszprém megye. A következő héten pedig Nógrád megyei napok kezdődnek Veszprémben. Nógrád megyei iparművészek kiállítása Salgótarjánban Nógrád megyei iparművészek kiállítását nyitották meg tegnap Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központ üvegcsamokában. A megyei iparművészeti tárlaton keramikusok, üvegtervezők, textiltervezők műveivel találkozunk, Antal András, Csornán Ilona, Erdei Sándor, Hamza Erzsébet, Hegedűs Erzsébet, Horváth Sándor, Mészáros Erzsébet, Szöllősi Mária és Takács Géza alkotásaival. A megnyitó beszédet Radá- csi László, a megyei pártbizottság munkatársa mondotta. Többi között hangoztatta, az iparművész segít a tárgyakhoz, a világhoz való viszonyunk, ízlésünk, életvitelünk, cselekedeteink harmonikusabbá válásához. Az iparművészet szándéka végső soron azonos az életmódot fejleszteni kívánó politikai akarattal. A továbbiakban méltatta a megyében élő iparművészek tevékenységét, akik munkahelyeiken a napi termelési folyamatokból is kiveszik részüket s tevékenységükkel igen jelentős módon járulnak hozzá a környezeti kultúra alakításához. Segítenek bennünket abban, hogy jő szemmel és jó szívvel vizsgáljuk önmagunkat, szű- kebb és tágabb környezetünket. A Nógrád megyei Tanács díjakat adományozott, amelyeket ez alkalommal Kicsiny Miklós, a ' művelődési központ igazgatója adott át a művészeknek. Díjat kapott Csemán Ilona keramikus iparművész kiállított anyagáért, sikeres műfaji kísérleteiért. Erdei Sándor üvegtervező iparművész magas színvonalú anyagáért, technológiai, formai újításaiért, valamint Hegedűs Erzsébet keramikus művész a kiállításon bemutatott bur- jplatterveiért. Külügyminiszterünk az ENSZ főtitkáránál Az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakán New Yorkban tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter az ENSZ épületében találkozott dr. Kurt Waldheim- mel, az ENSZ főtitkárával, akivel megbeszélést folytatott időszerű nemzetközi kérdés^S! ről. Eszmecserét folytatott kö-' zös érdeklődésre számot tartd kérdésekről Rüdiger von Wechmarral is, az ülésszak et> nőkével.
