Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-09 / 237. szám
Több ötletet, fantáziát a vendégért! Interiú Dombi Andrással, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójával Sok egyéb mellett örökzöld témánk a vendéglátás. Időről időre számon kérjük tőle a családias hangulatot, a jó ízeket, elvárjuk, hogy — betérve egy-egy étterembe, kisvendéglőbe •— valóban kedves vendégként fogadjanak. A vendégül látás mai gondjairól, béklyóiról, apróbb sikereiről beszélgetünk Dombi Andrással, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójával. — Miután manapság nem az tozott az eltelt években: az éttermek agyonterbeltsége unalomig megszokott, fantáokoz a vendéglátóknak főfá- ziaszegény ételek mellett hl. jast. kiadták a jelszót: elébe ába keressük a specialitásokén menni a vendégnek! Ho- kát. Kezemben a Venesz—Tügyan vélekedik, sikerült-e a rós-téle szakácskönyv, a vensaját magukkal szemben tá- déglátók bibliája. 700 oldalon masztott követelménynek csaknem 1600-féle étel. Miért megfelelni? nem tükrözik e bőséget legalább részben az étlapok? — Csak részben. A vendéglátók ezelőtti mentalitása két- — Valamennyi üzletünkben ségkívül előnyére változott, de ott van ez a vaskos kötet, nem oly mértékben, amelyre Nem panaszolhatják fel most lehetőségeink módot adnak. A már a technikai feltételek hi- vendég kedvét keressük az- ányát sem. Csupán ötlet, zal, hogy megoldottuk a köz- szakmaszeretet és akarás kér- kedvelt hal, gómba, birkahús dése. S éppen ezek gyakran beszerzését, hogy olcsóbb hiányoznak, vagy fogyatéko- nyersanyagok felhasználásé- sak, noha visszaesett a forga- val egytizedével csökkentettük lom, kevesebb az üzletben az ételárakat, hogy alig akad dolgozók fizetése. Tudom, so- éttersm, ahol ne kínálnának kan úgy vélik, nem eléggé zónát, kisadagot, gyermek- érdekeltek az ételforgalom menüt, többféle főzeléket és növelésében. Nem így van. olcsó tésztát. A vendég elé 100 forint ételforgalom után megyünk a tájjellegű vacso- tíz forint a jutalék, ugyan- raestekkel, az ínyencklub ennyi ital eladásáért pedig meghívásával, a műsoros ren- csupán az előbbi egytizede. dezvényekkel. Mindmáig.azon- Differenciálásnak ez éppen ban vajmi keveset kezdemé- elegendő, nem is szólva az nyeznek az üzletvezetők. Rit- egyéb csatornákon juttatott kán állnak elő saját ötlettel, ösztönzésről. Évtizedeken át s ha vannak is ilyenek, azok megszokott munkastílus gyö- legtöbbször nélkülözik az át- keres váltásáról van szó, s ütőerőt. Jóllehet, ők a ven- úgy vélem, ehhez az eltelt déglátás kulcsfigurái, rajtuk egy esztendő kevés még. áll vagy bukik a siker. — A tanácsi vendéglátó-vál— Az éhes vendéget min- lalatok salgótarjáni országos denekelőtt nagy választékot tanácskozásán hangzott el: kínáló, érdekességeket is Igé- sóba még annyi panasz, megrő étlappal lehet „megfogni”. jegyzés nein volt a vendégláAz étterem tükre, az étlap, tókra, mint éppen az idén. azonban vajmi keveset vál- Vonatkozik ez megyénkre is? — A vásárlók könyvébe írt vélemények hű képet adnak. Tavaly az első kilenc hónapban a 160 bejegyzésből 98 volt a panasz és 71 a dicséret. Az idei 155 beírásból 64 a kifogás és 91 az elismerés. Az arányok végül is nem adnak okot különösebb piron- kodásra, más kérdés, hogy — a panaszok számát tekintve — önelégültségre sem. Valamennyi üzletünkben tudomásul kell venniök a felszolgálóknak, üzletvezetőknek, hc>gy éppen a magasabb árak miatt az emberek érzékenyebbek, igényesebbek a minőségre, a kiszolgálás kulturáltságára és a rendezett, vonzó környezetre. S minderre most, amikor kevesebb a vendég, nemcsak lehetőségük, hanem kötelességük is jobban odafigyelni. — Éppen s környezeti kultúra miatt sok szó éri a ház elejét: elsősorban a vécék állapotát kifogásolják gyakorta. Véleménye szerint léptek-e előre a tiszta, kulturált környezet megteremtésében és megtartásában? — Ahol ehhez a feltételek hiányoztak, ott festettünk, berendezést cseréltünk, szépítettük az üzletet. Kivétel néhány, szanálás előtt álló bérleményünk, amire már nem érdemes költeni. A kulturált környezet azonban nem csupán a feltételek, hanem mindennapi magatartás kérdése, s ez alól nem ad felmentést a vendégek viselkedése sem. Kevés eredményt értünk el a vécék tisztaságában. Tudván ezt, novembertől két üzletünkben, a Pécskőben és a Salgóban fizetővécéket rendszeresítünk. S ha úgy látjuk, hogy az illemhelyek ez által valóban tisztábbak lesznek, kiterjesztjük e módszert valamennyi egységünkre. — Kérem, jellemezze röviden az esztendő eddig eltelt részét! — A forgalom visszaesése egyértelmű. Előfizetésesben nyolcszázalékos az adagszám- elmaradás, étlap szerinti étkeztetésben 4—5 százalékos a visszaesés. Folyó árakon nőtt ugyan valamelyest az első kilenc hónap forgalma, változatlan árakon számítva azonban alatta marad a tavalyinak. Nem nógrádi különlegesség ez, hanem országos jelenség. Nyereségünk mindeddig alig-alig képződött, rad a múlt évitől, s el a tervezettől is. — A vázolt helyzet állandó snlása a vállalat életképességét veszélyezteti. Merre látja az innen kivezető utat? — Nyitnunk kell az előfizetéses étkeztetés felé. — A diákétkeztetés bővítésére előrehaladott tárgyalásokban vagyunk. Ezek szerint első lépésként átvesszük az iskolai konyhák üzemeltetését a megyeszékhelyei^ Balassagyarmaton, Pásztón és Nagybá- tonyban. A diákoknak eztán se fog 'többe kerülni az ebéd, nagyobb lesz viszont az adag, mivel olcsóbban, nagykereskedelmi áron tudunk nyersanyagot beszerezni, s az árrést az anyaghányadba építjük be. Mindez mintegy tízezer diákot érint. A második lépés a háromezer adagos salgótarjáni báziskonyha megépítése, mellyel lehetővé válik csaknem minden, megye- székhelyen lakó diák étkeztetése. Szendi Márta / „Állati üzemanyag'1 Energiatermelés takarékon? Ami az autónak az üzemanyag, elektromos gépeknek a villanyáram, az a kérődző állatoknak a sílókukorica-szilázs. Vagyis, állataink többségének, a tej- és hústermelésnek nélkülözhetetlen energiaforrása. Ezért is érthetetlen, hogy energiaínséges világunkban, miközben a szemes kukorica-termelés az elmúlt húsz év alatt hektáronként megduplázódott, addig a silókukorica hektáronkénti hozama alig változott. Nógrád megye — természeti adottságai miatt — túlnyomórészt kérődző állatok, vagyis szarvasmarha és juh tartására, tenyésztésére determinált megye. Ez már önmagában is indokolja a siló- kukorica jelenleginél magasabb szinten történő termelését. További fontos indok a keresztezett, intenzíven termelő, tejhasznú szarvasmarha-állomány növekedése. Ezek az állatok nem csak nagy mennyiségű, hanem jó minőségű tömegtakarmányt igényelnek. Ennek alapja pedig, a kukoricaszilázs. Mindezek ellenére a gazdaságok többségében a legutolsó növény a silókukorica. Általában oda vetik, ahol üres területet találnak. Az alkalmazott technológiára jellemzőek egy tavalyi felmérés adatai, amely szerint a kívánatos 85 ezres hektáronkénti tőszám helyett 30—70 ezret találtak a szakemberek. Akadt olyan üzem, amely 200 hektárnyi silókukoricáját húsz táblába vetette. Még szerencse, hogy az egyik legkésőbb betakarítandó növények egyike, mert különben meg sem találták volna valamennyi táblát. A betakarítás időpontját illetően állandóak a viták a növénytermesztők és az állattenyésztők között. Ennek oka, hogy az úgynevezett zöldhozam és a táplálóanyag-hozam maximuma nem esik egybe. Az érés folyamán a zöldtömeg fokozatosan csökken, miközben a tápérték növekszik. És ez az a pont, ahol a minőségi szemlélet még nem tudott diadalmaskodni — az esetek többségében — a meny- nyiségi szemlélet felett. A silókukoricát akkor kellene betakarítani, amikor a szárazanyagtartalma 35 százalék körüli. Ezzel szemben az elmúlt években — a fokozatos javulás ellenére is — csak a 29 százalékig jutott el a szárazanyag-tartalom. A gazdaságok le tudják már vágni a termést, de a betárolással komoly gondok vannak. Ebben az időben esedékes ugyanis a burgonya, a cukorrépa felszedése és szállítása is. s ez a szűkös szállítókapacitás miatt elnyújtja a silózást A hosszú ideig tartó betárolás „eredményeként” a kívánatos tejsavas erjedés helyett vaj- és ecetsavas erjedés jön létre. Mindkettő káros, mert csökken a takarmány tápanyagtartalma, a kellemetlen íz és szag miatt az állatok kevesebbet fogyasztanak belőle — ezáltal csökken a termelés — huzamosabb ideig tartó fogyasztása után megbetegedések is felléphetnek. A silózás az üzemek többségében már megkezdődött, de még van lehetőség arra, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítsanak a szakemberek a betakarításra és a tárolásra. A megyében több mint ötezer hektáron termesztenek silókukoricát, ami tízezer vagon körüli termést jelent, mintegy 50 millió forint értékben. A kukoricaszilázs a megyében felhasznált összes takarmánymenn.viségnek körülbelül ötven százalékát teszi ki. Ez is indokolja, hogy több gondot fordítsanak a mezőgazdasági üzemek a termelésére. A silókukorica nem másodlagos növény és főleg nem vagylagos. Ezzel lehet folytatni a legkiegyensúlyozottabb takarmányozást, a legolcsóbban előállítani a tejet és a húst. Ezt szerencsére — részben az új gazdasági szabályozók eredményeként — egyre inkább figyelembe veszik a mezőgazdasági üzemek. Kívánatos volna azonban, ha mindenhol elérnének legalább arra a szintre, ahová a palotási, vagy a mátramind- szenti termelőszövetkezet eljutott ebben a kérdésben. Annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló betakarítógépek és tárolólétesítmények nem minden esetben a legalkalmasabbak a jó minőségű téli tömegtakarmány biztosítására, a munkafolyamatokban akad javítani való olyan területeken is, amelyhez nem feltétlenül szükséges a pénz. Csak a szemléleten kell egy kicsit igazítani, hogy megfeleljen a kor követelményeinek. A megye mezőgazdasági szakemberei évről évre bizonyítják rátermettségüket, hozzáértésüket. Legutóbb az idei aratás során. Ezért is érthetetlen, hogy ugyanezek a szakemberek miért kezelik olyan mostohán a silókukorica termesztésének, betakarításának kérdését. Az egy helyben topogás, a lehetőségek ki nem használása mindig veszélyt rejt magában. Igaz, nem közvetlent —, mert azért még kevés vezetőt vontak felelősségre hogy alacsony a silókukorica hozama, vágj’ tönkrement a tárolás során —, ennek ellenére mégsem lehet részletkérdésként kezelni. Előbbre kell lépni, mert egyáltalán nem mellékes, hogy egy hektárnyi termőföld termésével egy, vagy két tonna húst állítanak elő a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben. ziiahy Megkezdődött a gépiperi szervezési kollokvium Tudományos folyamattervezés és -szervezés 1980—85 címmel megkezdődött szerdán Budapesten a Vigadó nagytermében a VI. gépipari szervezési kollokvium. A háromnapos eseményen a gépiparban s az ágazathoz kapcsolódó területeken dolgozó szakemberek vitatják meg a korszerű tervezési, beruházási, termelési módszerek bevezetésének lehetőségeit. Az 50 hazai részvevő mellett csehszlovák és lengyel szakemberek is beszámolnak majd otthoni tapasztalataikról. A kollokvium elnöki megnyitóját Rabi Béla kohó- és gépipari államtitkár tartotta, majd vitaindító előadások hangzottak el egyebek között a hazai szervezőmunka helyzetéről és a gazdasági vezetők munkájának megtervezéséről. Az eseménnyel egyidejűleg szakkönyvbemutató és -kiállítás is nyílt a Vigadóban. Magyar építésügyi küldöttség utazott Moszkvába Ivan Ganicsevnek, a Szovjetunió Állami Építési Bizottsága elnökhelyettesének meghívására szerdán Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter vezetésével magyar építésügyi küldöttség utazott Moszkvába. A kétoldalú építésügyi együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről folytatnak tárgyalásokat. A magyar delegáció tanulmányozza a taskenti, a szamarkandi és bucharai városfejlesztés és rekonstrukció eredményeit is. Anyagmozgatás magas fokon Növelni szeretné raktárának a kapacitását és a munka termelékenységét? Csökkenteni a fizikai munkát, az árukárokat és az üzemeltetési költségeket? Valóban hatékony raktárgazdálkodást akar folytatni? Ezekre a kérdésekre bizonyára minden vállalatnál azt válaszolnák, hogy igen. Mindezt megoldani azonban csak a kor és az igények színvonalához igazodó korszerű raktártechnológia, raktári berendezések birtokában lehetséges. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek és az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet együttműködése révén már több olyan raktári anyagmozgató berendezést gyárt, amik lehetőséget nyújtanak a korszerű raktározás, anyagmozgatás kialakításához. Az anyagmozgató berendezések választéka nemrégiben tovább bővült az amerikai Rapistan cégtől vásárolt licenc és know-how alapjain készülő Rapistan—Salgá görgős szállítópályákkal. A raktári árumozgatás majd minden területén használható és célszerűen alkalmazható görgős és hevederes szállítópályák iránt mind nagyobb a kereslet. Ezt elsősorban elősegíti a vállalat és az intézet tervszerű termékpropagandája, de jelentősen hozzájárul a szállítópályák elterjedéséhez minden hazai és külföldi kiállítás, ahol a terméket bemutatják. A kisterenyei gyáregység eddig 21 prototípusát készítette el a görgős szállítópálya-szakaszoknak, amikből már komoly gravitációs és hajtott pályákat, pályarendszereket lehpt összeállítani. Kubus Gyula gépbeállítő lakatos a görgős szállítópályán sa egységrakományokat továbbító görgők beállítását végzi. Handó Tibor lakatos .és Krasznai Sándor termelés- ég programirányító a távvezérléssel is működtethető hajtott leterelő beállítását szabályozza. Szöveg: Pádár András Fotó: Fodor Tamás f NÓGRÁD - 1980. október 9., csütörtök 3
