Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-09 / 237. szám

Több ötletet, fantáziát a vendégért! Interiú Dombi Andrással, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójával Sok egyéb mellett örökzöld témánk a vendéglátás. Időről időre számon kérjük tőle a családias hangulatot, a jó ízeket, elvárjuk, hogy — betérve egy-egy étterembe, kisvendéglőbe •— valóban kedves vendégként fogadjanak. A vendégül látás mai gondjairól, béklyóiról, apróbb sike­reiről beszélgetünk Dombi Andrással, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójával. — Miután manapság nem az tozott az eltelt években: az éttermek agyonterbeltsége unalomig megszokott, fantá­okoz a vendéglátóknak főfá- ziaszegény ételek mellett hl. jast. kiadták a jelszót: elébe ába keressük a specialitáso­kén menni a vendégnek! Ho- kát. Kezemben a Venesz—Tü­gyan vélekedik, sikerült-e a rós-téle szakácskönyv, a ven­saját magukkal szemben tá- déglátók bibliája. 700 oldalon masztott követelménynek csaknem 1600-féle étel. Miért megfelelni? nem tükrözik e bőséget lega­lább részben az étlapok? — Csak részben. A vendég­látók ezelőtti mentalitása két- — Valamennyi üzletünkben ségkívül előnyére változott, de ott van ez a vaskos kötet, nem oly mértékben, amelyre Nem panaszolhatják fel most lehetőségeink módot adnak. A már a technikai feltételek hi- vendég kedvét keressük az- ányát sem. Csupán ötlet, zal, hogy megoldottuk a köz- szakmaszeretet és akarás kér- kedvelt hal, gómba, birkahús dése. S éppen ezek gyakran beszerzését, hogy olcsóbb hiányoznak, vagy fogyatéko- nyersanyagok felhasználásé- sak, noha visszaesett a forga- val egytizedével csökkentettük lom, kevesebb az üzletben az ételárakat, hogy alig akad dolgozók fizetése. Tudom, so- éttersm, ahol ne kínálnának kan úgy vélik, nem eléggé zónát, kisadagot, gyermek- érdekeltek az ételforgalom menüt, többféle főzeléket és növelésében. Nem így van. olcsó tésztát. A vendég elé 100 forint ételforgalom után megyünk a tájjellegű vacso- tíz forint a jutalék, ugyan- raestekkel, az ínyencklub ennyi ital eladásáért pedig meghívásával, a műsoros ren- csupán az előbbi egytizede. dezvényekkel. Mindmáig.azon- Differenciálásnak ez éppen ban vajmi keveset kezdemé- elegendő, nem is szólva az nyeznek az üzletvezetők. Rit- egyéb csatornákon juttatott kán állnak elő saját ötlettel, ösztönzésről. Évtizedeken át s ha vannak is ilyenek, azok megszokott munkastílus gyö- legtöbbször nélkülözik az át- keres váltásáról van szó, s ütőerőt. Jóllehet, ők a ven- úgy vélem, ehhez az eltelt déglátás kulcsfigurái, rajtuk egy esztendő kevés még. áll vagy bukik a siker. — A tanácsi vendéglátó-vál­— Az éhes vendéget min- lalatok salgótarjáni országos denekelőtt nagy választékot tanácskozásán hangzott el: kínáló, érdekességeket is Igé- sóba még annyi panasz, meg­rő étlappal lehet „megfogni”. jegyzés nein volt a vendéglá­Az étterem tükre, az étlap, tókra, mint éppen az idén. azonban vajmi keveset vál- Vonatkozik ez megyénkre is? — A vásárlók könyvébe írt vélemények hű képet adnak. Tavaly az első kilenc hónap­ban a 160 bejegyzésből 98 volt a panasz és 71 a dicsé­ret. Az idei 155 beírásból 64 a kifogás és 91 az elismerés. Az arányok végül is nem ad­nak okot különösebb piron- kodásra, más kérdés, hogy — a panaszok számát tekintve — önelégültségre sem. Vala­mennyi üzletünkben tudomá­sul kell venniök a felszol­gálóknak, üzletvezetőknek, hc>gy éppen a magasabb árak miatt az emberek érzéke­nyebbek, igényesebbek a mi­nőségre, a kiszolgálás kultu­ráltságára és a rendezett, vonzó környezetre. S minder­re most, amikor kevesebb a vendég, nemcsak lehetőségük, hanem kötelességük is jobban odafigyelni. — Éppen s környezeti kul­túra miatt sok szó éri a ház elejét: elsősorban a vécék ál­lapotát kifogásolják gyakorta. Véleménye szerint léptek-e előre a tiszta, kulturált kör­nyezet megteremtésében és megtartásában? — Ahol ehhez a feltételek hiányoztak, ott festettünk, be­rendezést cseréltünk, szépítet­tük az üzletet. Kivétel né­hány, szanálás előtt álló bér­leményünk, amire már nem érdemes költeni. A kulturált környezet azonban nem csu­pán a feltételek, hanem min­dennapi magatartás kérdése, s ez alól nem ad felmentést a vendégek viselkedése sem. Ke­vés eredményt értünk el a vécék tisztaságában. Tudván ezt, novembertől két üzle­tünkben, a Pécskőben és a Salgóban fizetővécéket rend­szeresítünk. S ha úgy látjuk, hogy az illemhelyek ez által valóban tisztábbak lesznek, kiterjesztjük e módszert va­lamennyi egységünkre. — Kérem, jellemezze rövi­den az esztendő eddig eltelt részét! — A forgalom visszaesése egyértelmű. Előfizetésesben nyolcszázalékos az adagszám- elmaradás, étlap szerinti ét­keztetésben 4—5 százalékos a visszaesés. Folyó árakon nőtt ugyan valamelyest az első ki­lenc hónap forgalma, válto­zatlan árakon számítva azon­ban alatta marad a tavalyi­nak. Nem nógrádi különle­gesség ez, hanem országos je­lenség. Nyereségünk minded­dig alig-alig képződött, rad a múlt évitől, s el a ter­vezettől is. — A vázolt helyzet állandó snlása a vállalat életképessé­gét veszélyezteti. Merre látja az innen kivezető utat? — Nyitnunk kell az előfi­zetéses étkeztetés felé. — A diákétkeztetés bővítésére elő­rehaladott tárgyalásokban va­gyunk. Ezek szerint első lé­pésként átvesszük az iskolai konyhák üzemeltetését a me­gyeszékhelyei^ Balassagyar­maton, Pásztón és Nagybá- tonyban. A diákoknak eztán se fog 'többe kerülni az ebéd, nagyobb lesz viszont az adag, mivel olcsóbban, nagykeres­kedelmi áron tudunk nyers­anyagot beszerezni, s az ár­rést az anyaghányadba épít­jük be. Mindez mintegy tíz­ezer diákot érint. A második lépés a háromezer adagos sal­gótarjáni báziskonyha meg­építése, mellyel lehetővé vá­lik csaknem minden, megye- székhelyen lakó diák étkezte­tése. Szendi Márta / „Állati üzemanyag'1 Energiatermelés takarékon? Ami az autónak az üzem­anyag, elektromos gépeknek a villanyáram, az a kérődző ál­latoknak a sílókukorica-szilázs. Vagyis, állataink többségének, a tej- és hústermelésnek nél­külözhetetlen energiaforrása. Ezért is érthetetlen, hogy ener­giaínséges világunkban, mi­közben a szemes kukorica-ter­melés az elmúlt húsz év alatt hektáronként megduplázó­dott, addig a silókukorica hektáronkénti hozama alig változott. Nógrád megye — természeti adottságai miatt — túlnyo­mórészt kérődző állatok, vagy­is szarvasmarha és juh tar­tására, tenyésztésére deter­minált megye. Ez már ön­magában is indokolja a siló- kukorica jelenleginél maga­sabb szinten történő terme­lését. További fontos indok a keresztezett, intenzíven ter­melő, tejhasznú szarvasmar­ha-állomány növekedése. Ezek az állatok nem csak nagy mennyiségű, hanem jó minőségű tömegtakarmányt igényelnek. Ennek alapja pe­dig, a kukoricaszilázs. Mind­ezek ellenére a gazdaságok többségében a legutolsó nö­vény a silókukorica. Általában oda vetik, ahol üres területet találnak. Az alkalmazott tech­nológiára jellemzőek egy ta­valyi felmérés adatai, amely szerint a kívánatos 85 ezres hektáronkénti tőszám he­lyett 30—70 ezret találtak a szakemberek. Akadt olyan üzem, amely 200 hektárnyi si­lókukoricáját húsz táblába ve­tette. Még szerencse, hogy az egyik legkésőbb betakarítan­dó növények egyike, mert kü­lönben meg sem találták vol­na valamennyi táblát. A betakarítás időpontját il­letően állandóak a viták a növénytermesztők és az ál­lattenyésztők között. Ennek oka, hogy az úgynevezett zöld­hozam és a táplálóanyag-ho­zam maximuma nem esik egy­be. Az érés folyamán a zöld­tömeg fokozatosan csökken, miközben a tápérték növek­szik. És ez az a pont, ahol a minőségi szemlélet még nem tudott diadalmaskodni — az esetek többségében — a meny- nyiségi szemlélet felett. A si­lókukoricát akkor kellene be­takarítani, amikor a száraz­anyagtartalma 35 százalék körüli. Ezzel szemben az el­múlt években — a fokozatos javulás ellenére is — csak a 29 százalékig jutott el a szá­razanyag-tartalom. A gazdaságok le tudják már vágni a termést, de a betá­rolással komoly gondok van­nak. Ebben az időben esedé­kes ugyanis a burgonya, a cukorrépa felszedése és szál­lítása is. s ez a szűkös szál­lítókapacitás miatt elnyújtja a silózást A hosszú ideig tar­tó betárolás „eredményeként” a kívánatos tejsavas erjedés helyett vaj- és ecetsavas er­jedés jön létre. Mindkettő ká­ros, mert csökken a takar­mány tápanyagtartalma, a kel­lemetlen íz és szag miatt az állatok kevesebbet fogyaszta­nak belőle — ezáltal csök­ken a termelés — huzamosabb ideig tartó fogyasztása után megbetegedések is felléphet­nek. A silózás az üzemek több­ségében már megkezdődött, de még van lehetőség arra, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítsanak a szak­emberek a betakarításra és a tárolásra. A megyében több mint öt­ezer hektáron termesztenek si­lókukoricát, ami tízezer va­gon körüli termést jelent, mintegy 50 millió forint ér­tékben. A kukoricaszilázs a megyében felhasznált összes takarmánymenn.viségnek kö­rülbelül ötven százalékát te­szi ki. Ez is indokolja, hogy több gondot fordítsanak a mezőgazdasági üzemek a ter­melésére. A silókukorica nem másod­lagos növény és főleg nem vagylagos. Ezzel lehet foly­tatni a legkiegyensúlyozottabb takarmányozást, a legolcsób­ban előállítani a tejet és a húst. Ezt szerencsére — rész­ben az új gazdasági szabá­lyozók eredményeként — egy­re inkább figyelembe veszik a mezőgazdasági üzemek. Kí­vánatos volna azonban, ha mindenhol elérnének leg­alább arra a szintre, ahová a palotási, vagy a mátramind- szenti termelőszövetkezet el­jutott ebben a kérdésben. Annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló betakarí­tógépek és tárolólétesítmények nem minden esetben a legal­kalmasabbak a jó minőségű téli tömegtakarmány bizto­sítására, a munkafolyamatok­ban akad javítani való olyan területeken is, amelyhez nem feltétlenül szükséges a pénz. Csak a szemléleten kell egy kicsit igazítani, hogy megfe­leljen a kor követelményei­nek. A megye mezőgazdasági szakemberei évről évre bi­zonyítják rátermettségüket, hozzáértésüket. Legutóbb az idei aratás során. Ezért is érthetetlen, hogy ugyanezek a szakemberek miért kezelik olyan mostohán a silókukori­ca termesztésének, betakarí­tásának kérdését. Az egy helyben topogás, a lehetőségek ki nem használá­sa mindig veszélyt rejt magá­ban. Igaz, nem közvetlent —, mert azért még kevés veze­tőt vontak felelősségre hogy alacsony a silókukorica hoza­ma, vágj’ tönkrement a táro­lás során —, ennek ellenére mégsem lehet részletkérdés­ként kezelni. Előbbre kell lép­ni, mert egyáltalán nem mel­lékes, hogy egy hektárnyi ter­mőföld termésével egy, vagy két tonna húst állítanak elő a megye mezőgazdasági nagy­üzemeiben. ziiahy Megkezdődött a gépiperi szervezési kollokvium Tudományos folyamatter­vezés és -szervezés 1980—85 címmel megkezdődött szerdán Budapesten a Vigadó nagy­termében a VI. gépipari szer­vezési kollokvium. A három­napos eseményen a gépiparban s az ágazathoz kapcsolódó te­rületeken dolgozó szakembe­rek vitatják meg a korszerű tervezési, beruházási, terme­lési módszerek bevezetésének lehetőségeit. Az 50 hazai részvevő mellett csehszlovák és lengyel szakemberek is be­számolnak majd otthoni ta­pasztalataikról. A kollokvium elnöki megnyitóját Rabi Béla kohó- és gépipari államtitkár tartotta, majd vitaindító elő­adások hangzottak el egyebek között a hazai szervezőmun­ka helyzetéről és a gazdasági vezetők munkájának megter­vezéséről. Az eseménnyel egy­idejűleg szakkönyvbemutató és -kiállítás is nyílt a Vigadó­ban. Magyar építésügyi küldöttség utazott Moszkvába Ivan Ganicsevnek, a Szov­jetunió Állami Építési Bizott­sága elnökhelyettesének meg­hívására szerdán Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter vezetésé­vel magyar építésügyi kül­döttség utazott Moszkvába. A kétoldalú építésügyi együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeiről folytatnak tárgya­lásokat. A magyar delegáció tanulmányozza a taskenti, a szamarkandi és bucharai vá­rosfejlesztés és rekonstrukció eredményeit is. Anyagmozgatás magas fokon Növelni szeretné raktárának a kapacitását és a munka termelékenységét? Csökkenteni a fizikai munkát, az áru­károkat és az üzemeltetési költségeket? Valóban hatékony raktárgazdálkodást akar folytatni? Ezekre a kérdésekre bi­zonyára minden vállalatnál azt válaszolnák, hogy igen. Mindezt megoldani azonban csak a kor és az igények szín­vonalához igazodó korszerű raktártechnológia, raktári be­rendezések birtokában lehetséges. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek és az Anyagmozga­tási és Csomagolási Intézet együttműködése révén már több olyan raktári anyagmozgató berendezést gyárt, amik lehető­séget nyújtanak a korszerű raktározás, anyagmozgatás ki­alakításához. Az anyagmozgató berendezések választéka nemrégiben tovább bővült az amerikai Rapistan cégtől vá­sárolt licenc és know-how alapjain készülő Rapistan—Salgá görgős szállítópályákkal. A raktári árumozgatás majd minden területén használ­ható és célszerűen alkalmazható görgős és hevederes szál­lítópályák iránt mind nagyobb a kereslet. Ezt elsősorban elősegíti a vállalat és az intézet tervszerű termékpropa­gandája, de jelentősen hozzájárul a szállítópályák elterje­déséhez minden hazai és külföldi kiállítás, ahol a terméket bemutatják. A kisterenyei gyáregység eddig 21 prototípusát készítette el a görgős szállítópálya-szakaszoknak, amikből már komoly gravitációs és hajtott pályákat, pályarendsze­reket lehpt összeállítani. Kubus Gyula gépbeállítő lakatos a görgős szállítópályán sa egységrakományokat továbbító görgők beállítását végzi. Handó Tibor lakatos .és Krasznai Sándor termelés- ég prog­ramirányító a távvezérléssel is működtethető hajtott lete­relő beállítását szabályozza. Szöveg: Pádár András Fotó: Fodor Tamás f NÓGRÁD - 1980. október 9., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents