Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-30 / 255. szám
Fogadószobánkból Vendéglátós óh... Mint mindig, mostanság sem időszerűtlen arról szólni, hogy a vendéglátás kulturáltságának színvonalát állandó jelleggel emelni kell. Mindent el kell követni a szakjában dolgozóknak, hogy a kedves vendég mindenkor jóleső érzéssel látogasson a különböző vendéglátó egységekbe. Nos, van ahol már sikerült megvalósítani, van ahol nem. Bizonyságul íme néhány példa. A minap egy kedves olvasónk azt sérelmezte, hogy salgótarjáni törzshelyén az egyik igen népszerű és látogatott presszóban azzal fogadta a felszolgálónő: de jó, hogy látom, körülbelül egy hónappal ezelőtt nem fizette ki az elfogyasztott egy üveg sört! Felmerül a kérdés: a vendéglátónál a felszolgálók már kompjúteragyú memóriaegységgel rendelkeznek? Nem hinném! A kedves vendég sem hitte. Ezért mondta el. A másik: egy Nógrád megyei kis falu kocsmájában történt vasárnap reggel, amikor olvasónk leszaladt' cigit, italt, s miegymást vásárolni. Az italbolt vezetője már számolt is, adta össze a vendég által kért cikkek árát. A vendégnek eszébe jutott, hogy gyufa sincs otthon, és szépen kérte; szíveskedjék még hozzászámolni 3 doboz gyufát is! Ekkor az italboltvezető férje rendreutasította a vendéget: — Mit ugráltatod a feleségem! Mire a vendég: — Ha egyszer elfelejtettem, hogy gyufa is kell. Vagy nem szabad kérnem abból, ami itt kapható? Erre ugyancsak a boltvezető férje a kedves vendéget felszólította a vendéglő elhagyására, azzal, ha nem távozik, hatósági intézkedést kér! Nem mondom, ez aztán a vendéglátás teteje! Hasonló eset, de már nem vendéglátással függ össze az alábbi történet: Tegnap reggel két kicsi zsemle került az asztalomra, amit a kedves vásárló a vásárcsarnoki tej-kenyérben vásárolt. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a sütőiparnál e tojás nagyságot csak éppen hogy meghaladó nagyságú zsemléket vajon minőségi ellenőr engedte át a szabványban előírt méret alatt? Nem az 5 forintért, mivel a kedves vásárló tizet vett belőle egyszerre, hanem azért tette szóvá, mert nem látja a felelősséget azokban, akiknek ez napi feladata lenne. A két kicsi zsemle szemrevételezhető a szerkesztőségben. — tj — Az illetékes válaszol Kivéve Lapunk október 4-i számában Egy perc telefon — a ben- zinkútról, ahol megállni tilos címmel arról írtunk, hogy a pásztói Felszabadulás téri benzinkút, avagy pontosabb nevén tüzelőolaj-kimérőállomás kezelője panaszolta, Megállni tilos! táblát helyeztek el az útépítés után a kút előtt. Kris- ton László, a KPM forgalom- technikai csoportjának munkatársa a következőket mondta el a problémáról: — Hét méter széles út épült, kiemelt szegéllyel; ebből nem lehet elvenni leálló sáv céljára területet, akadályozná a forgalmat. A közelben autóbuszmegálló van és az úttestre leesőÁFOR pögő olaj veszélyes lehet minden arra közlekedő járműnek. Mérlegelni kellett: megszün- tessék-e a kimérőállomást, vagy olyan feltételeket keressenek, amelyek mellett működtethető. Figyelembe véve, hogy 220 méterrel arrébb van egy másik, hasonló célú kút, ahol autóval is be lehet állni, döntöttek a tiltó tábla kihelyezése mellett. A Megállni tilos! jelzőtábla alá „Kivéve ÁFOR” feliratú kiegészítőtábla kerül, így az állomást fel- töltő gépkocsik zavartalanul megállhatnak és a kút kiszolgálhatja mindazokat, akik nem gépjárművel érkeznek az olajért. Levelezőink jelentik ff Ünnepi tanácsülés Rimócon Rimóc község Tanácsa megtartotta az ünnepi tanácsülést, amelyen a vb -titkár méltatta a tanács megalakulásának kögoző nép soraiból és a dolgozó nép érdekében jött létre, a párt irányításával és a Hazafias Népfront szülötteként. rülményeit, a tanács tevékenységét A tanácsrendszer létrejöttével új korszak kezdődött a szocialista állam életében, mert merőben új államigazgatási Harminc éve alakult meg községünkben is a tanács, amely a nehéz körülmények között is kiállta a próbát és a történelmileg ráhárult feladatokat megoldotta. E nehéz feladatait úgy tudta ellátni, hogy a népre támaszkodva vészervezet alakult mely a dől- gezte munkáját. A község lakossága tisztelettel néz fel a tanácstagokra, hiszen ügyesbajos dolgaikban mindig készek segíteni, jelentős munkát végeznek a községben. Mozgósítják a lakosságot és saján maguk is tevőlegesen részt vesznek a konkrét társadalmi munkában. Ennek is köszönhető, hogy községünk harminc év alatt igen sokat fejlődött Kiss Béla Többet árt, mint használ Fűtetlen pihenőszobák Salgótarján-külső vasútállomáson laktanya néven emlegetik a vasutasok a részükre szolgáló pihenőszobákat amelyeket a Hatvan és Kiste- renye vasútállomások utazószemélyzete vesz igénybe, akik Salgótarján és vissza Hatvan állomásig továbbítanak vonatokat. Sajnos, az utóbbi években nagyon sok panasz merült fel a termelési tanácskozásokon, mind Hatvan mind Kisterenye állomás utazószemélyzete részéről, mivel a szobák alágerendázott belső falazatai nedvesek, fűtetlenek, hidegek. Mindezekről október 21-én személyesen is meggyőződtem a helyszínen. Mint özv. Bolgár Gyuláné laktanyás elmondotta, a régi, elöregedett, rossz kazán nem képes a fűtést, és a meleg víz ellátását egyidőben biztosítani. Mivel az állomás kocsirendező személyzete is a laktanya meleg vizét használja tisztálkodás céljából. így ez biztosított, de a szobák fűtése már elégtelen. Nádasdi János állomásfőnök mindezeket megerősítette azzal, hogy már többször kérték a kazán javítását Jártak is a helyszínen az illetékeseit, de sajnos, minden maradt a régiben. Nem csoda, ha így a laktanya szobáit használni kényszerülő Kisterenye és Hatvan állomások személyzete a naplóban, elkeseredett szavakkal kérik a sürgős megoldást a szobák fűtésével kapcsolatban. Ez az állomás egy új felvételi épülettel rendelkezik, központi fűtéssel, ahol kétágyas szoba is található, ahol négy dolgozónak a pihenése megoldható lenne. Igaz a szobák vendégszoba néven szerepelnek. De én úgy érzem, sokkal fontosabb, szükségesebb lenne a vonatokon szolgálatot teljesítők pihenését itt biztosítani, mint az esetleges alkalmanként Salgótarjánba utazó vendégek számára. Nem lehet közömbös senki számára sem, mit jelent, ha dolgozóink a két szolgálat közti pihenőidő alatt fáznak meg. Erre megoldást kell találni, még a tél beállta előtt! Szűcs Ferenc Elsősök között Gyalogátkelőhely A Salgótarjáni városi Ta-' nács előtt évekkel ezelőtt volt egy gyalogátkelőhely. Ezt a közelmúltban nagyon helyesen megszüntették, hiszen csak egy pár gyalogos közlekedett itt. A túloldalon építkezés folyt, így csak azok keltek át a másik oldalra és vissza, akik az ÁFÉSZ vagy Állami Biztosítóba mentek. E'zek számára viszont megfelelt a Ka- rancs Szállónál levő átkelés is. Ez a gépjárműforgalmat is gyorsította. Most azonban a gyalogátkelőhely hiánya veszélyessé vált, a tanáccsal szemben egész hosszú üzlethálózat kezdte el működését, köztük a tej- és pékárúüzlet nagy forgalommal. A vásárlók többsége nem akar sokat gyalogolni a legközelebbi átkelőhelyig. És az sem jó megoldás, hiszen ha pl. az Arany János út — Rákóczi út kereszteződésében kél át, úgy két gyalogátkelőhelyen kell átmennie, majd mintegy kétszáz méteren át az úttesten kénytelen közlekedni. Ezért választják többen a péküzlethez való átkeléshez a veszélyes és szabálytalan átsza- ladást. Ha rendőr van a közelben úgy ez fejenként 50 forintba kerül. Figyeltem egy esetben, és azt állapítottam meg, hogy elég szép összeg folyt be az államkasszába, természetesen jogosan. Ez viszont nem a legjobb megoldás, hiszen az életveszély így is fennáll. Helyes lenne a legrövidebb időn belül visszaállítani ezt a gyalogátkelőhelyet. Ezzel kapcsolatban megemlíteném, hogy jó lenne gyalog- átkelőhelyet festeni az Arany János út és Kistarján! út kereszteződéséhez is, mert itt is nagy a gyalogosforgalom sok gyermekkel, és az enyhe kanyar is fokozza a balesetveszélyt. Bízunk benne, hogy az illetékesek megértik ezt és rövid időn belül megoldják. M. Sándor Társadalmi munka Segítséget kérnek A mintegy ezer lakosú Rákóczi- bányatelep lakosságának nagyszerű helytállásáról, önzetlen társadalmi munkavégzéséről kívánom most Önöket tájékoztatni a pártós tömegszervezetek vezetői nevében. Bányatelepünk új temetőjében nincs víz és az elhunytak hozzátartozói 300 méterről kénytelenek a vizet vödrökben hordani, hogy öntözni tudjanak. E problémát falugyűlésen vetettük fel, a Kisterenye! községi Tanács segítségét kérve. A tanácstól azt a választ kaptuk, hogy nekik erre pénzük nincs, de közös összefogással talán megoldható lesz. Azt kérték, hogy a lakosság társadalmi munkában végezze el a vízvezeték lefektetéséhez szükséges árok kiásását, a többi munkát majd ők elvégeztetik megfelelő szakemberekkel. Telepünk lakossága a társadalmi munkát vállalta. Csaknem 200 köbméter föld megmozgatásáról és árokásási munkáiról volt szó. A 300 méter hosszú, 50 cm széles és 110 cm mély árok kiásására áprilistól szeptember 30-ig hat alkalommal szerveztünk társadalmi munkát, melyben 64-en vettek részt, összesen 520 óra munkában. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik ebben a nagy munkában közreműködtek, de személy szerint külön is megköszöntük id. Csatai István, Tóth János. Az alábbiakban szeretném '„megköszönni” Poszuk József szorospataki aknaüzem-veze- tőnek és Békési Gyula munkaügyi csoportvezetőnek az intézkedését. Szüleim Szorospatakon egy bányai lakásban laknak, vagyis laktak, mivel 1980. szeptember 22-i dátummal 493/80. számú felszólításban közölték velük, hogy 1980. szeptember 30-ig költözzenek ki. Egyben felhívják figyelmüket, hogy az áramszolgáltatást kikapcsolják és ki nem költözés esetén „A szükséges intézkedést megteszem”! Jól ismerem, hogy a telep nagy részét lebontják, de az eljárással nem értek egyet. Hogy az intézkedés alatt mit értettek, nem tudom. Talán a szüléimre akarták a házat dönteni ? Vagy egyszerűen egy id. Berta Árpád és Béres István áldozatos munkáját, akik fáradságot nem ismerve, 30—40 óra társadalmi munkát is végeztek. Jóleső érzéssel mondhatom el, hogy telepünk lakói még soha ilyen nagy társadalmi munkát nem produkáltak! Sajnos azonban az is tény, hogy a munkák végzése során többször is voltak olyan zökkenők, amelyek megoldására mind a községi tanács, mind a társadalmi és pártszervek vezetőinek segítségét kértük, de elzárkóztak előle. A múlt hónapban már ott tartottunk, hogy nem leszünk urai a helyzetnek és a még hátralevő mintegy 50 folyómétert képtelenek leszünk befejezni. A befejezéshez árokásó gépimunka-segítséget kértünk, de sajnos hiába.' sőt olyan tanácsot is kaptunk, hogyha nem tudjuk befejezni a munkát, szervezzünk társadalmi akciót arra. hogy a már kiásott árkot visszatakarják, mert ez így életveszélyes. A fentiek ellenére is az árok szeptember 30-ára elkészült, de az ilyenfajta hozzáállás miatt egyáltalán nincs semmiféle garancia, hogy ott még az idén a vízvezeték beszerelése megtörténjék. Reméljük e levél nyomán sürgős intézkedés történik a probléma megoldására. Tisztelettel: Handó Vilmos párttitkár Rákóczi-bányatelep idős nyugdíjas házaspárt, húgommal és kisgyermekével az udvarra akarták kitenni? Mert ugye, édesapám „CSAK” 30 évet dolgozott a föld alatt. Édesanyám is onnan, a szorospataki aknaüzemtől ment nyugdíjba, én szintén 14 évet dolgoztam ott. Azért írom e levelet, mivel szüleim csak azt kérték: engedjék meg, hogy még egy hónapig ott lakhassanak, de úgy látszik a 30 év ma már nem számít. Nem tudom, hogy ezt a kérést miért tagadták meg nyugdíjas szüleimtől? Talán kellett az építőanyag valakinek? Mert ha az „intézkedők” belegondolnak, ők is lesznek nyugdíjasok, és lehet, hogy ők is kerülnek ilyen helyzetbe. Ivádyné Bakos Magdi Nagybátony, Tiribes Már két hónapja, hogy nagytáskás „kisöregek” ballagnak az iskolák felé, cipelik felszerelésüket, hogy megvívják harcukat a tudomány várával?! Ismerkednek a betűvetéssel, tanulnak írni, rajzolni, olvasni, de nagy hangsúlyt kap a játékosság is az életükben. A balassagyarmati Bajcsy úti Általános Iskola 1. á osztályába látogattunk be, ahol rövid beszélgetést folytattunk Koltányi Imréné tanító nénivel. — Hogyan történt az átmenet, az átállás az óvodából az iskolai komolyabb munkára? — Az új nevelési — oktatási tervet és a hivatalos utasításokat betartva. igyekeztünk az óvoda játékos szellemét átplántálni az iskola felelősségteljesebb keretei közé. Ügyeltünk és szem előtt tartottuk a gyermekek játékos világát és ebből az alapállásból próbáljuk elérni nevelési és oktatási feladatainkat. A játékosság mellett fokozatosan sajátítják el és szokják meg az iskola kötöt- tebb rendjét. Az egész napos tanítási forma nagyobb lehetőséget biztosít a zökkenő- mentes átmenetre- Ezt a munkát segítette az iskolák és az óvodák közötti jó kapcsolat, ami a nevelők kölcsönös látogatásaiban nyilvánult meg. Ez lehetővé tette, hogy megismertük egymás módszerét. elvárásait. Kapcsolataink továbbfejlődését szerződésben is rögzítettük. Fő szempont a szeretet megérezte- tése, hogy a kicsiknek szülők helyett szülők legyünk.- szívesen, örömmel járjanak iskolába és tekintsék az iskolát második otthonuknak. Ügy érzem, ez a tevékenységünk eredményesnek ígérkezik. E célkitűzéseket mennyiben és hogyan sikerült eddig Intézkedés Szorospatakon elérni? Hol tartanak az osztályközösség kialakításában? — Némileg nehezítette munkánkat, hogy zenetagozatos osztály lévén, a gyermekek öt óvodából kerültek ösz- sze. A szoktatás időszakában dr. Verebélyiné kartársnőmmel fontos feladatunknak tartottuk, hogy a gyermekek minél előbb megismerjék egymást, barátokká váljanak. Tapasztalatunk, hogy egy hónap alatt kezdték megszokni az iskola rendjét A nagyobb tanulók hogyan fogadják be az iskolaközösségbe és hogyan segítik az elsősöket? — Iskolánkban kialakult hagyomány, hogy a felsősök segítik az alsós osztályokat. Az 5. osztályos úttörőraj a mi testvérrajunk. Osztályunkat ők készítik fel a kisdoboséletre- Már a múlt nőnapban is tartottak foglalkozásokat, amelyen a gyermekek nagy örömmel vettek részt- Ez is segíti az osztály- közösség, majd folyamatosan az iskolaközösség mielőbbi kialakulását. Hogyan teremtik meg az összhangot az iskola és a szülői ház nevelő-oktató munkájában? — A szülőkkel való jó kapcsolat érdekében már az iskola megkezdése előtt, augusztus hónapban, az elsős szülőknek megbeszélést tartunk. Fogadóórákon egymást segítve igyekszünk a gyermekek érdekében kialakítani egységes nevelési eljárásainkat. Korsós Nándor A mátrakeresztesi italbolt és az ABC dolgozói november 7.. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére a községben levő Szovjet Hősök emlékművének környékét társadalmi munkával rendbehozták. Az ABC- bolt női dolgozói a kerítést festették újjá, valamint az emlékművön levő csillagot. Említést érdemel Bognár Lőrinc községi tanácstag is. aki az emlékmű távolabbi részén is nagy területet takarított le a fűtől és a gaztól. Az említettek 9 munkájukkal is hozzá kívánnak járulni az októberi szocialista forradalom évfordulójának méltó megünnepléséhez. — sz — Szemetelés Rossz példa a ZIM-ből Ne a Volánt ostorozzuk! Október 18-án este 22 óra- buszsűrűséggel oldja meg a kor kijöttünk a ZIM gyárka- feladatát Viszont a ZIM-ben ________ ___ _ ____ ____ p úján, de a szokásos buszjá- teljes létszámot foglalkoztató vagy az úttestre a különböző külvárosunk különböző szervei ige* nagy gondot igyekeznek fordítani az utak, terek és parkok tisztaságára. A járdák mentén egyre több szeméttároló edényt helyeznek el. Sajnos, még elég sokan nem veszik, vagy nem akarják észrevenni, és a földre dobják a kiürült tasakokat stb., minden szemrebbenés nélkül. Hasonló m helyzet a többemeletes épületek környékén is. Az emeletekről az ablakon át hull a füves részre ratunk (ami 22.30 órakor ese- műszak volt. Ugyanis a Lám- dékes) nem jött! Telefonál- part vezérigazgatósága és a tunk a főtéri buszállomásra, Munkaügyi Minisztérium ahonnan 22 óra 45 perckor együttes állásfoglalása sze- küldtek egy tartalék kocsit a rint; tekintettel az energiata- kb. 35 fős munkáscsoportnak, karékosságra. szeptember 1-től A munkások között karancs- az év végéig az évközben hát- síégyüjtve azt, a szeméttárolót« aljai, lapujtői, keszi, és így ralevő szabad szombatokon kell d°u.álíl.r végig, Ipolytarnócig voltak az ledolgozni a két ünnep közöt- feledkezett eXre" Súgv mM;í utasok. A gyár elől azonban ti munkanapokat. Az év végi kellene találni ezek megfékezésé- valamilyen tétovázás végett szabad szombatok munkaprog- re’ büntetés útján is. ramj át ugyan összeállították a lehetne adni, hogy ha ilyen ladék, a konzervdobozoktól kezdve az egyéb háztartási szemétig minden. A füves, parkírozott rész Inkább megfelel szeméttelepnek mint egészségünket védő zöldövezetnek. Nem hiszem, hogy ne legyen minden háztartásban pénz egy szemetes vödörre, amiben ösz23.40 órakor indultunk el la kóhelyeinkre, úgy, hogy a késő éjszakai órában értünk haza lakásunkra, és mint ilyenkor, a család tagjai már nem tudták elképzelni mi történ- szállítani otthonaikba, hetett velünk! gyárban, csupán arról feledkeztek meg, hogy a munkásokat haza is kell e napokon Is metelőket látnak, őket. figyelmest ssék Mező Sándor Mindez annak volt köszönhető, hogy országos szabad szombat lévén a 2. sz. Volán Vállalat ilyenkor csökkentett Kocsis Ferenc, ZIM dolgozó | NÓGRÁD - 1980. október 30., csütörtök
