Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-30 / 255. szám

Infarktus Megelőzés - rehabilitáció Aa egészségügyi dolgozók szakszervezetének közelmúlt kongresszusán elgondolkozta­tó hozzászólás hangzott el ko­runk fenyegető népbetegségé­ről, az infarktusról. Elgondol­koztató, mert új megvilágí­tásban mutatta be ezt a rette­gett, kimenetelében talán kis­sé fetisizált betegséget. A meg- előzhetőség és a gyógyítható­ság, divatos kifejezéssel, a re­habilitáció biztató lehetőségét villantotta feL A kérdés közérdekű voltát jelzi, hogy hazánkban évente 25 ezer körülire tehető a szív- infarktusban megbetegedet­tek száma. Megfigyelhető, hogy egyre gyakoribb a fiatalabb korosztályoknál, sőt a nőknél is, és minden társadalmi réte­get érint. Jelentősége a halá­lokok között szintén fokozódik. A fertőző betegségek vissza- szorultával. a halálokok listá­jának vezető helyét 52 száza­lékkal a szív- és érrendszeri betegségek foglalják el. Ezek közül is leginkább veszélyez­teti az életet az akut, heveny infarktus, amely egymagában annyi halált okoz, mint a rák összesen. Egy felmérésből kiderült, hogy tízezer 20 éven felüli férfi közül évente 56-an, nők közül 21-en betegedtek meg infarktusban. Ezen belül fér­fiaknál 40, nőknél 55 éven felül meredeken emelkedő a gyakorisága. Ez a betegség ve­szélyezteti leginkább a .pro­duktív korú férfiak életét. Az utóbbi tíz évben a 45 éven felüli férfiak halálozásánál másfélszeres emelkedéséért is főképpen az infarktus a fele­lős. A kongresszuson felszólaló, balatonfüredi szívkórházi fő­igazgató eddigi ismereteinket azzal toldotta meg, hogy a rokkantak 40,7 százaléka szív- és érrendszeri betegség miatt vált munkaképtelenné. De va­jon valóban azzá vált-e? A főigazgató szerint ugyanis szép számmal aktivizálhatóak len­nének. Nagy hiba belenyugod­NÖGRÁD MEGYEI EGÉSZSÉGNEVELÉSI CSOPORT ni, hogy 40—60 éves emberek tétlenségre kényszerülnek. Ha­zai adatok szerint az infark­tuson átesett betegek alig 19— 20 százaléka áll munkába egy éven belül. Nyugat-európai adatok szerint viszont ez az arány elérheti az 50—60 száza­lékot is. A balatonfüredi sta­tisztika azonban szintén bizta­tó. Azok közül, akik itt ré­szesülnek utókezelésben, 55— 63 százalék lenne ismét mun­kaképes. Csak lenne, mert a rehabi­litáció megvalósítása nem csak utókezelési lehetőség, hanem orvosi szemlélet dolga. Az or­vosnak nemcsak az a felada­ta, hogy vizsgálja, maradt-e a betegnek fájdalma, szívrit­muszavara, hanem az is, hogy mi módon segítheti elő a tár­sadalomba való mielőbbi visz- szatérést Vizsgálni kell teher­bíró képességét, figyelve, ho­gyan viseli el a mozgást, a megterhelést. Ez járóbeteg-el­látásban csak EKG-vel, vér- nyomásméréssel ellenőrizhe­tő. Hogy mindez objektíveb­ben értékelhető legyen, hogy ne csak egy-egy lelet álljon rendelkezésre, hanem az em­berről alkotott teljes kép, ah­hoz sokszor tartósabb szana­tóriumi megfigyelés szükséges. Enélkül nem állíthatják fe­lelősséggel, hogy megfelelően ismerik a beteg testi és lelki állapotát, a fizikai teherbíró képességét. Nyilvánvaló, hogy mindez a jelenleginél több intézeti ágyat kíván. Az Egészségügyi Mi­nisztérium programot dolgo­zott ki erre. A Balatonfüreden nemrégiben elkészült *200 ágyas új részleggel bővítve, az inté­zet évi csaknem 10 000 beteg fogadására válik alkalmassá. Emellett valamennyi megyé­ben kardiológiai rehabilitációs osztályt szerveznek a tüdő­gyógyintézetek e célra felké­szített 30—40 ágyán. Az infarktus heveny sza­kában a kezelő kórházi osz­tály kezdeményezheti a be­teg rehabilitációs osztályra va­ló beutalását. Leküzdve az esetleges maradi ragaszkodást, amely orvos-beteg részéről egyaránt megnyilvánulhat Az utókezelő orvosnak, azonban mindent tudnia kell betegé­ről, betegsége addigi lefolyá­sáról, nem kevésbé munkakö­réről, hogy megítélhesse a re­habilitáció esélyeit A szanatóriumi kezelés e kiterjesztése, az infarktus utá­ni általánossá tétele igen na­gyot lendíthet a rehabilitáció sikerén. De vajon mi várható a még fontosabb megelőzés­től? Mert ez sem kevésbé ke­mény feladat. Akadnak orszá­gok, ahol képesek voltak megállítani az infarktus emel­kedő tendenciáját. Ahol az ügyes propaganda — a do­hányzás, a zsírfogyasztás el­len — nem maradt pusztá­ba kiáltott szó. Az USA-ban például tíz év alatt 21 száza­lékkal csökkent az infarktus okozta halálozás. Valójában a szokások el­len kell felvenni a harcot A megelőzésben, rehabilitáció­ban egyaránt megértetni, hogy nem rettegni kell a be­tegségtől, hanem okosan él­ni. L. M. Novemberé—8, Budapest Galamb- és kisállat- tenyésztők kiállítása Az idén — hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója tiszteletére — november 6—8 között Budapesten, a kőbá­nyai vásárváros B pavilonjá­ban rendezik meg a galamb- és kisállattenyésztők immár hagyományos országos kiállí­tását. Az előkészületekről a seregszemle házigazdájától, Tulipánt Józseftől, a Magyar Galambtenyésztők Szövetsé­ge főtitkárától kértünk tájé­koztatást­— Mi látható a kiállításon és milyen programot szervez­nek az érdeklődők számára? — A hazai galamb- és kis­állattenyésztők szokásos kiál­lításán a mintegy 200 ga­lambtenyésztő egyesület tag­jai bemutatják a legjobb ha­zai és külföldi haszon-, dísz- és röpgalambfajtákat (King, Texán, Hiuz, Magyar óriás, Strasszer, Magyar csirke, Kó- búrgi pacsirta. Mondain. Óri­ás posta), továbbá a gyakor­latban jól bevált keresztezé- si kombinációkat és ezek egyedeit, de az érdeklődők láthatják a legjobb termelési eredményeket elérő nyúlfaj- tákat, valamint a szabad idő, a hobbi céljait szolgáló kivá­ló díszmadár és díszbaromfi, nyűi, díszmacska, nutria egyedeket is. A kiállítás mó­dot ad arra, hogy a szakmai közönség s a látogatók a kü­lönböző kisállatok és azok termelési eredményei, nép- gazdasági, társadalmi hasz­na, jelentősége mellett a kis­állattenyésztés egyes ágazata­inak kérdésével is megismer­kedjenek. Erre a helyszínen tartandó szaktanácsadás és ankétok keretében lesz lehe­tőség, de ezt segítik elő a kü­lönböző propagandakiadvá­nyok is. — Bizonyára részletesen tájékozódhatnak a kiállítás látogatói a népgazdasági szempontból jelentős galamb­Lábbeli Ki gondolná, hogy a lábbeli — mai tudomásunk szerint — csak­nem négyezer éve tölti be hivatását. Nem törődünk ez­zel akkor sem, amikor a balassa­gyarmati kiraka­tokat nézegetve válogatunk a leg­divatosabb sar­kok, orrok és fa­zonok között. Pe­dig — mint mond­ják — nincs új a nap alatt, s a di­vat mindig visz- szatér. KIS CIPŐ­TÖRTÉNET Az általunk is­mert legrégibb ci­pő az időszámítá- “““““= sunk előtti 2000. évből származik. Ez a lábbeli, ame­lyet Egyiptomban, Kairótól délre találtak, egy — az ottani mocsarakban még ma is fellelhető — fűféléből készült. A cipő szára a talp­ból indul, s a nagy és a má­sodik lábujj között áthaladva veszi körül a lábat. Másfél évezreddel később már több cipcváltozatot is ta­lálunk, sőt, ekkor a kivitel a viselő rangjáról is árulkodott. S a későbbiekben is a társa­dalmi hierarchia mutatója maradt. Az V—XII. században a magasabb társadalmi osz­tály hölgyei kizárólag piros cipőket, a középosztály kép­viselői posztócipőt, a szegé­nyek pedig egyszerű, bőrből készült lábbelit hordtak. A jobb- és ballábas cipők megkülönböztetése csak a 700- as évek óta divat; a méretek terén pedig II. Edward angol király kijelentése hozott újat, miszerint három gabonaszem hústermelés időszerű kérdé­seiről is. — Az általános kérdések mellett a legfontosabb szak­mai információkra Hívjuk fel a látogatók figyelmét. Egy­részt a galambhústermelés népgazdasági hasznára uta­lunk, hiszen az árúalap nö­velése, a választékbővítés, az önfogyasztás mellett jelentős mennyiségi élő és vágott ga­lamb exportálására nyílik le­hetőség, ami figyelemre mél­tó devizabevételt jelent az országnak. Annál is inkább szeretnénk ezt hansúlyozni, mert a másodlagos gazdaság, a háztáji kistermelés kereté­ben nagyon gazdaságosan le­het foglalkozni a galambte­nyésztéssel, így húsgalamb- termeléssel, s tenyészanyag- előállítással, • ugyanis kevés állóeszközre, minimális munkára van szükség. Másrészt szólunk a galamb­tenyésztésről, ugyanis, mint a szabad idő hasznos eltölté­sének egyik módjáról, az em­ber és az állatvilág, a termé­szeti környezet kapcsolatának jeletőségéről. — És a szakmai informá­ciók? — Ügy véljük, mind a ta­pasztalt, több évtizeden át tenyésztő galambászoknak, mind a nem szakmai közön­ségnek — de gondolunk a le­endő galambtenyésztőkre is —, több jól hasznosítható szakmai információval tu­dunk szolgálni a novemberi kiállításon. Lényeges tudni­való — számos külföldi és hazai kísérlet nyomán már beigazolódott —, hogy a vá­gógalamb előállításának a legbiztonságosabb és legered­ményesebb módja a haszon­keresztezés, ami Magyaror­szágon a galambtartók némi tájékozatlansága, az áruter­melés során a fajtiszta törzs- állományhoz való ragaszko­dás, valamint a szelekció je­lentőségének nem kellő isme­rete miatt még mindig nem vált általános gyakorlattá. A nagyüzemek, s az ÁFÉSZ­Képünkön: Régi idők cipői egy inch-csel egyenértékű, és a legnagyobb normális cipő 39 gabonaszem hosszával azo­nos. (A mai értelemben vett cipőhosszmértéket Szt. András angol szerzetes alkotta meg 1600-ban). Az első cipészcéhek megala­kulása a XII. századra tehe­tő. Ettől az időtől kezdve ez az iparág is gyors fejlődésnek indult, a divatirányzatok egy­re gyakrabban váltották egy­mást. Az első divatdiktátor Taki kínai császárné volt. A kínai nők elnyomorított láb­divatját tulajdonítják szemé­lyének. Az 1300-as években a csőrös, 1350-től a tehénszájú cipő a divat, a 16. század kö­zepe táján pedig — a királyi udvarokban — a papucsvise­lés terjedt el, mígnem 1574- ben Medici Katalin meghono­sította a magas sarkú lábbelit. Később a kihajtott nyelv, NŰGRÁD — 1980. október 30., csütörtök majd a kihegyezett orrész és a V-szabású körömcipő élte vi­rágkorát. EGYELŐRE SZOMBATHELYEN A hazai cipőipar a XIX. szá­zadban indult fellendülésnek. A hagyományok megőrzését célzó első lépéseket a bőr- és bőrfeldolgozó iparágakban Ma­gyarországon 1831-ben tették meg. Ekkor hívták életre az Országos Magyar Bőrművésze­ti Egyesületet, amelynek ér­tékes gyűjteménye, sajnos, Bu­dapest ostroma során meg­semmisült. A Könnyűipari Minisztéri­um 1955-ben azzal a kéréssel fordult a vállalatokhoz, hogy szakmájuk tárgyi emlékeit, főleg a régi gépeket őrizzék meg. Ugyanakkor létrejött a Bőripari Tudományos Egyesü­let Múzeumi Bizottsága, és az évek során komoly anyagot (termékeket, dokumentumokat, ek szakemberei sokat teheti nek a haszonkeresztezés el­terjesztéséért, annál is in­kább, mert a 450 ezer ga­lambtenyésztő közül mind többen — akiknek jelentős része tagja a galambtenyész­tő egyesületeknek — lesznek az ÁFÉSZ-ek szakcsoportjai­nak tagjai. Amig tíz évvel ezelőtt 15 galambtenyésztő szakcsoport működött, mint­egy 1600 fővel, tavaly 89 szakcsoportnak már közel négyezer tagja volt. Ugyan­csak a galambtenyésztés kulcskérdései közé tartozik a hibridizációs folyamat tel­jes körű végrehajtása, még­pedig valamennyi tenyésztő­nél helyben. A tenyésztő! munkában el kell érni — iga­zodva a piaci igényekhez,' szem előtt tartva a gazdasá­gosságot —, hogy egy eszten­dőben galambhústermelés páronként meghaladja az 5—6 kg-ot, illetve a végter­mék fiókák alsó súlyhatára 25—27 napos korban mini­mum 55 deka legyen. A hete- rőzis érvényesülésén, az ál-í lategészségügyi szabályok beJ tartásán túl mindezt feltétle­nül elősegíti a húsgalambok korszerű takarmányozásai Fontos kérdés ez, mert a ga­lambtartás legnagyobb költj ségtényezője a takarmányod zás. számítások szerint ez aa összes ráfordítás mintegy 75—80 százaléka. — Szeretnénk. ha a nr>J vemberi kiállítás — a me lyJ nek szervezése már szepJ temberben megkezdődött — hozzájárulna ahhoz, hogy miJ nél tőben foglalkoznának at jövőben hazánkban is ga-j lambtenyésztéssel. s gyaraJ podna az ÁFÉSZ-ek kereté^ ben működő húsgalambtej nyésztő szakcsoportok számai A fiatalok körében is népJ szerűbbé kívánjuk tenni A népgazdasági szempontból id fontos galambhústermelésí — mondta befejezésül a MaJ gyár Galambtenyésztők SzöJ vétségének főtitkára. Dr. Dékány Sándor kiadványokat) gyűjtött össze a szakma múltjának feltárására. Ezt a gyűjteményt 1968-ban az egyesület megőrzésre és to­vábbi kezelésre a szombathe­lyi Sabaria Cipőgyárnak adta át. Sok érdekes-értékes darabot találunk a gyár területén el­helyezett vitrinekben: Jászai Mari topánkáját, Erzsébet ki­rálynő magas szárú lábbelijét, a középkori csőrös cipő egy fennmaradt példányát, eredeti holland fapapucsot és indián mokasszint, valamint a ha­zánkban készülő papucstípu­sok teljes gyűjteményét, tech­nológiákkal, szerszámokkal és papucstörténettel együtt; to­vábbá perzsa gyöngyházbetétes papucsot, gyönggyel , díszített estélyi cipőt, Nehru ajándékát dr. Münnich Ferencnének: egy arannyal átszőtt kék esté­lyi topánkát, és ki tudja, hányféle soha nem látott fur­csaságot. A tárgyi emlékek mellett írott anyagokat, dokumentu­mokat, kiadványokat is gyűj­tenek. Pergamenre írott, 1414- ből és 1433-ból származó ok­mányok, a Baldinius-féle el­ső cipőtörténeti szakkönyv, ré­gi technológiai leírások, nem publikált tanulmányok díszí­tik a kiállítóterem (helyeseb­ben folyosó) falait. A hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is páratlan cipőtörténeti anyag, bizony, jobb kiállítási körül­ményeket érdemelne! Nemré­giben Kőszeg város Tanácsa sietett az „eldugott” múzeum segítségére, felajánlva egy ál­landó bőr- és bőrfeldolgozó ipari kiállítás céljaira a kő­szegi vár északi tornyát. „A Sabaria Cipőgyár — mint il­letékesei mondták — ki akar­ja és ki fogja használni ezt a lehetőséget, hiszen jelenleg a nagyközönség, néhány kivéte­les alkalomtól eltekintve, csak csoportosan tekintheti meg a gyűjteményt.” Mátraházi Zsuzsa Még mindig Sort az engedményes őszi áruvásár a ZÖLDÉRT boltjaiban Régi ár Vásári ár Fehér burgonya 4.80 Ft/kg 4,20 Ft/kg Színes burgonya 5.40 Ft/kg 5.— Ft/kg Fejes káposzta 2,80 Ft/kg 2,40 Ft/kg Vöröshagyma 7,40 Ft/kg 6,— Ft/kg Alma B. IIL 5,60 Ft/kg 4.60 Ft/kg MÉG NEM KÉSŐ! MOST SZEREZZE BE TÉLI ÁRUSZÜKSÉGLETÉT! N0CRAD MEGYEI SALGÓTARJÁN AlMUMilHDülísSl'It ÉMASZ közelében garázs és hároméves vizsgáztatott Wart­burg eladó. Érdeklőd­ni : 10-977 telefonon. BESZTERCE-lakótele­pen félkész garázs el­adó. „Anyaggal együtt 71779” jeligére a salgó­tarjáni hirdetőbe. ELADÓ 769 m2 hét­végi telek faházzal a somoskői elágazásnál. Érdeklődni: S.-tarján, Rákóczi út 87« fsz. 2. GARÁZS eladó Sál- NÉGYÉVES 1200-aa gótarján, üveggyári Lada eladó. Salgótar­salakpálya felett. Ér- ján, Bajcsy-Zsilinszky deklődni: 8—17 óra út 29. között a 10-385-ös tele­fonon. UL-es Trabant 38 000 forintért eladó. Ka- rancsság, Mikszáth ut­ca 26. 1983-ig vizsgázott pi­ros Dácia eladó. Zagy- vapálfalva, Honvéd út 10. KÉK Mondén és Te« xán galambok eladók, Herczeg István. Pász« tó, Kinizsi ú% 7. JÓ állapotban levő Matador elektromos orgona háromhónapi garanciával eladó,' Érdeklődni leheti szombat-vasárnap. Szép Antal. VarsányJ Mező Imre út ML

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents