Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-03 / 232. szám
* 1 Gazdaságpolitikai aktívaértekezlet !Salgótarján! Ruhagyár a BNV-n Minden termék nyert Részlet a gyár vásáron szereplő termékeiből. A „Nagyi, meg én” ruhacsalád — könnyed formák, divatos* színek, és ami a fő, jövőre már vásárolhatunk belőlük. (Folytatás az 1. oldalról.) MIRE KÉSZÜLJÖN AZ ÉPÍTŐIPAR? Rátérve az építőipari ágazat munká.iának értékelésére a következőket mondotta: megyénkben 2,3 százalékkal kisebb építési, szerelési munkát végeztek el a vállalatok az országos 3,5 százalékkal szemben az első fél évben- Nyolc hónap eredményei viszont már azt mutatják, hogy a csökkenés 5,8 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Ebben az ágazatban is jelentős differenciálódás következett be. A beruházások visszafogásából adódó gondokat még ebben az évben nem érezték megyénk építőipari vállalatai, annak ellenére, hogy mérséklődött a kereslet és kínálat közötti különbség, csökkent a visszamondott megrendelések aránya. A kereslet és kínálat várhatóan nagyobb összhangja lehetővé teszi a minőség javítását, a kivitelezési idők csökkentését, a határidők betartását. Törekedni kell a gazdaságos ipari technológiák exportjához kapcsolódó tőkéskivitel vállalására, fel kell készülniük a nagyobb térbeli és szakmai rugalmasságra, a vállalkozási szemlélet erősítésére, a változó összetételű kereslethez való igazodásra. A gazdaság másik nagy ágával. a mezőgazdaság tevékenységével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy elsősorban a hozamnövelésben és a vetés- szerkezet fejlesztésében sikerült előbbre lépni. Valamennyi főbb gabonaféléből megyei rekorderedmény született, és a gazdaságok nagy része minden eddigit meghaladó átlagtermést ért el. Kedvező eredmények tapasztalhatók az állat- tenyésztés csaknem minden területén. Jól alakult a kiegészítő tevékenység. Az idei év tanulságai azt mutatják, hogy indokolatlanul nagy a szóródás, tíz gazdaság nem érte el búzából eddigi legjobb teljesítményét, a gabonatermelés műszaki feltételei több gazdaságban hiányosak, az üzemek állami felvásárló vállalatok szárító- és tárolókapacitása, valamint a termelés között nőtt a feszültség. Az időszerű munkák jó elvégzésének szorgalmazása után a jövő évben sorra kerülő termelői árak emelésével kapcsolatos aktuális tervezési tennivalókra hívta fel a figyelmet. MEDDIG JUTOTTUNK A GAZDÁLKODÁSBAN? A teljesség igénye nélkül néhány fontos részterület ismertetésével foglalkozott az előadó. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásának eredményeit sorolta, majd a következőket mondotta: néhány gazdasági egységben még mindig nem érzékelik reálisan a munkaerőhelyzetben bekövetkezett változásokat, nem elég széles körű és ütemű a munkahelyek felülvizsgálata. A munkahelyi változtatások jórészt egyéni kezdeményezést tükröznek. Nem elég gyakori és tervszerű a munkaidő-kihasználás elemzése, helyenként nem fordítanak elég figyelmet, nem tesznek megfelelő intézkedéseket a dolgozóktól független veszteségidők csökkentésére. Indokolatlan különbségek vannak a teljesítménybérben foglalkoztatottak között és a munkaidőalap kihasználásában. A gazdálkodás másik kulcs- fontosságú területe az anyaggal és energiával való takarékosság. Ennek érdekében több kezdeményezés történt. Intézkedés született, aminek hatására az energiafelhasználás üteme mérséklődött. További csökkentése érdekében szükség van arra, hogy minden vállalat készítsen takarékossági tervet, dolgozza ki a fajlagos energiafelhasználási mutatókat. Szükség van a berendezések korszerű műszerekkel való ellátására, hatékonyabb anyagi ösztönzési rendszer kialakítására, az energiaracionalizálási hitel igénybevételére- Gyökeres változást nem elsősorban az adminisztratív intézkedés, hanem olyan szemlélet kialakítása teremt, melynek eredményeként minden dolgozónál a takarékosság természetes magatartásformává válik. IDŐRE VOLT SZÜKSÉG Megyénk vállalatainak jelentős része a közgazdasági feltételrendszer változására, a kezdeti időszakban óvatos és tartózkodó magatartással reagált. Ma már az üzemek többsége a gazdálkodás hatékonyságának növelésére fordítja a figyelmet, keresve a kibontakozás útját, a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodást. Jelentős részük egyre jobban felismeri és aktívan alkalmazza az ármechanizmus új feltételrendszerét, él a lehetőségekkel. Nagy részük hosszabb távra szóló termelésszerkezet-váltási programmal rendelkezik. Mivel az eredményességet nagyban meghatározza a vezetői magatartás, ezért azokat a vezetőket kell támogatni, akik kezdeményeznek, rugalmasak, jó intézkedésekkel segítik a kedvező folyamatok kibontakozását, a célkitűzések teljesítését. Az előadó foglalkozott még a vállalatok pénzügyi helyzetének alakulásával, mely az idén kiegyensúlyozottabb volt, mint tavaly, több kezdeményezésre ösztönzött a fejlesztési hitelek felvételénél, majd az áruellátás alakulását és a tennivalókat ismertette. Az életszínvonal kapcsán megemlítette, hogy alapjában véve teljesítjük célkitűzéseinket. A tanácsi beruházások alakulásának elemzésében hangsúlyozta, hogy a lakosság élet- és munkakörülményeit javító fejlesztések megközelítik, illetve egyes területeken meghaladják a tervelőirányzatokat. Felhívta a figyelmet hogy a vállalati nyereség az országos öt százalékos átlagos csökkenéssel szemben megyénkben 40 százalékkal csökkent Összegezve a végzett munka eredményeit azt mondhatjuk, hogy megyénk üzemei segítették a népgazdaság egyensúlyi helyzetének kedvezőbb alakulását, hozzájárultak a külkereskedelmi forgalmi egyenleg javításához. A következő esztendőben a már megindult kedvezőbb folyamatokat kell még jobban kibontakoztatni. Ezt a követelményt testesíti meg a Politikai Bizottság jövő évi irányelve. Alapvető követelmény a külgazdasági, egyensúlyi helyzet további javítása. Ennek érdekében, a hatékonyság szerinti differenciált, szelektív fejlődés úgy valósul meg, hogy dinamikusan fejlődnek a jövedelmező, exportra szállító, illetve gazdaságos importkiváltást végző vállalatok. Ugyanakkor a hatékony ráfordításokkal gazdaságossá nem tehető termelést vissza kell fejleszteni. Megyénkben a gazdaságpolitikai gyakorlat eddigi eredményei jó alapot adnak az 1981. évi, mainál nagyobb követelmény teljesítéséhez. HASZNOS ESZMECSERE A tájékoztatót követő eszmecserében Sára János, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára arról szólt, miként változott meg a pártszervek, az üzemi pártbizottságok, pártvezetőségek, pártalapszervezetek gazdaságirányító, szervező ellenőrző munkája, min gondolkodnak mostanában, mit várnak el saját maguktól, az üzemi pártbizottságoktól. Továbbra is a reagálókészség fokozását és a differenciált feladatokkal való foglalkozást jelölték meg a legfontosabb tennivalónak. Fábri István, a Romhányi Építési Kerámiagyár igazgatója ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a dolgozók is támogatnak az ez évre előírt 54 millió forint nyereség elérése érdekében. Haj- czinger György, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője a többi között megemlítette, hogy a gazdaságok helyesen ismerték fel a gyors változtatás szükségességét. Dr. Gordos János a gazdaságpolitikai, agitációs és propagandamunkával kapcsolatban utalt arra, hogy az eddig elért eredmények optimizmusra jogosítanak fel, bizonyítják. hogy a nehezebb körülmények között is megtaláltuk az eredményesebb gazdálKodásnoz vezető utat. Ezt követően foglalkozott azzal, hogy az új helyzetnek megfelelően régebbi fogalmaink új tartalmát meg kell ismertetni és értetni a dolgozókkal. Ide sorolta a növekedés ütemét, melyet csak átmenetinek kell tekinteni, a szabályozókat, melyek nemzeti érdekeinket fejezik ki, a módosításukat pedig a fejlődés követeli meg. Hozzá kell igazítani felfogásunkat a jelenlegi árrendszerhez, az ezzel kapcsolatos követelményekhez, válaszolni kell a felmerülő kérdésekre. Ennek kapcsán szólni kell arról, hogy az árak lefelé is mennek, nemcsak felfelé. Hangsúlyozta, hogy a pártszervezetek eddig is sokat tettek a gazdaságpolitikai, agitációs és propagandamunka tartalmi javításáért, de a jelenleginél még többre képesek. Elsősorban mozgékonyságukat kell növelni, önállóan és konkrétan válaszoljanak azokra a kérdésekre, amelyekre az üzemben, gyárban lehet a leghatékonyabban, legalaposabban, legmeggyőzőbben válaszolni. Ehhez viszont az szükséges, hogy a gazdasági vezetők a jelenleginél több segítséget adjanak ehhez a munkához. Juhász Gyula, a síküveggyár igazgatója bejelentette, hogy év végéig eltüntetik az első fél évben összegyűjtött veszteséget, és nyereséggel zárják az évet. Dr. Bencze Barna, a pásztói Béke Termelőszövetkezet elnöke alkalmasnak találta belső mechanizmusukat arra, hogy gyorsan reagáljanak a változásokra. Mákos Nándor, a Nógrádi Szénbányák pártbizottságának titkára azokat a módszereket ismertette, amelyek segítségével javítani kívánják termelésüket, gazdálkodásukat. Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese a hatodik ötéves terv új vonásairól, a nem termelő ágazatok számára is alapkövetelményként előírt hatékonysági program végrehajtásáról beszélt Zentai Csaba, a balassagyarmati városi pártbizottság titkára a pártszervezetek azon tevékenységéről beszélt, ami hozzásegítette a gyárak vezetőit a nagyobb követelményekhez való gyorsabb igazodáshoz. Gecse István, a Nóg- rád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója az áruellátás és gazdaságosság érdekében tett intézkedések hatását, valamint a további elképzeléseket ismertette. Az eszemecserében elhangzottakra Ozsvárt József válaszolt, majd az aktívaértekezlet Huszák Artúrnak, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjének szavaival zárult. Piacra termelünk, pénzért dolgozunk, piacról élünk. Közgazdasági értelemben a piac a termékeknek és a szükségleteknek kínálat és kereslet formájában való találkozó- és ütközőhelye, ahol a termékek gazdát cserélnek. Itt derül ki végső soron, mit érnek. Manapság szinte mindenki a külső piacokról beszél: olyan termékeket kell előállítanunk, amelyekért a világpiacon jó árat kapunk. Szinte mindenki a külső egyensúlyról beszél, tehát arról, hogy mekkora az ország adósságállománya, hpgyan lehet az eladósodási folyamatot megállítani? Nehéz gazdasági helyzetben előfordul, hogy egy olyan részcél, mint a külső egyensúly, a főcél rangjára emelkedik. De ilyenkor is a szocialista gazdaság alapvető célja marad az emberek egyre növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek lehető legteljesebb kielégítése, a belső gazdasági, politikai és hangulati egyensúly fenntartása, erősítése. Nincs arra tapasztalat, de közgazdasági elmélet sem, hogy a külső egyensúly tartósan fennállhat-e a belső egyensúlytalanság körülményei között. Nincs tapasztalat arra, hogy egy ország helyCsendben, de eredményes munkával köszönti fennállásának 25. évfordulóját a Salgótarjáni Ruhagyár. A kétszeres kiváló vállalat két Dicsérő oklevéllel is rendelkezik és kiállított termékei az idén másodszor nyerték el az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár díját Kaszás Józsefnéval, a gyár igazgatójával —, aki érthető módon, nagy örömmel vette tudomásul a zsűri döntését — a vásáron beszélgettünk. — Először is, gratulálunk az eredményes szerepléshez. Számítottak erre? — A Salgótarjáni Ruhagyár négy termékcsaláddal indulta BNV-n. Ezek döntő többségben gyermek- és serdülőruhák, valamint szabadidő- és iskolai ruhák. Ez már eleve nehézséget jelentett, hiszen a kiállítók nagy része ilyen jellegű ruházati termékekkel indult a vásáron — Ez, úgy vélem, érthető is. Bár nem vagyok divatszakértő, de a könnyűipar eddig nem kényeztette el túlságosan mondjuk az iskolásokat, sem választékban, sem fazonban, sem színben. — Erre gondoltunk mi is, amikor beneveztük termékeinket. Hogy a termékcsaládok tervezése és kivitelezése egyaránt sikerült az bizonyítja az elnyert BNV-díj. Több száz kiállított termékből mindösz- sze negyvenkilencet tartottak vásárdíjra érdemesnek, s ez még inkább jelzi eredményességünket. — Bemutatná nekünk pár mondattal a díjazott termékeket? — Nagyon szívesen. A „Viki” termékcsalád 14 darabból áll. Alapanyaga az új Sió, amely lényegében egy könnyített farmertípusú anyag. Alapszín a drapp és ehhez illenek a különböző kiegészítő kellékek, amelyek valameny- nyien a barna különböző árnyalatait foglalják magukba. Az új anyag könnyen kezelhető, tartós, azaz. teljes egészében megfelel az ilyen jellegű ruházattal szemben támasztott követelményeknek. — A „Matróz” kollekció szintén vásárdíjas lett? — Igen. Ez a termékcsalád 17 darabból áll. Alapszín a kék, de mint látja, van benne fehér és piros is. Míg az előbbi esetben a színárnyalatok variációja dominál, addig itt a színeké. — Ez is új cila panyágból készült? — Nem, a Jester és a Nap régebbi alapanyagtípusok, de a kidolgozásuk új. Ez is könyaete rendbe 'jön a belső ellátás rovására. A belső egyensúly alapeleme a lakossági ellátás egyensúlya, kiegyenlítettsége, egyenletessége, a kínálat és a kereslet megfelelése nagyságban és összetételben- Tíz és fél milliós piac nem kis piac. Érdemes és gazdaságos erre a piacra termelni. Az MSZMP XII. kongresz- szusának határozata szerint is a külkereskedelmi és a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyi helyzetének javításában „alapvető szerepe van a belső egyensúlyi tényezők megszilárdításának”. Nem lehet hatékony az olyan szerkezetátalakítás, amely zavarokra vezet. A létbiztonság fontos eleme a fogyasztói biztonság- Ennek két elágazása van: az árbiztonság és az ellátási biztonság. Nem tarthatjuk a lakosságot állandó bizonytalanságban afelől, hogy mikor hogyan alakul az árszínvonal. illetve mikor mi fog a piacról, az üzletekből eltűnni. Az ellátási biztonság és a termelékenységnövekedés egymással egyenrangú követelmények: egymás feltételei, s midkettő a jólét növelésének szolgálatában áll. Rövid távoa az ellátási biznyen kezelhető. A kiegészítő kellékekkel ez a ruhacsalád is számtalan formában variálható, a mindenkori igényeknek megfelelően. — A Könyűipari Minisztérium által kiírt gyártmányfejlesztési pályázaton is eredményesen szerepeltek. Itt mivel indultak? — Itt is két termékcsaláddal. A „Nagyi, meg én” jeligével szereplő termékeinkkel a nagymama és az unoka öltözékét igyekeztünk összhangba hozni. tonság a népgazdasági termelékenység követelménye elé is léphet. Meg kellene például szüntetni néhány termék termelését, mert ez gazdaságtalan. De mégsem lehet megszüntetni, mert ezekre a termékekre szükség van- És mivel szükség van rájuk, talán, nem' is olyan gazdaságtalan a termelésük. A gazdaságosság nemcsak hatékonysági, jövedelmezőségi kategória, hanem arányossági kategória is. Az a tény, hogy valami kell, a terméknek, a termék előállításának, kedvező gazdasági megítélést ad. Nem ok nélkül mondjuk napjainkban kissé halkabban, hogy a gazdaságtalan termelést meg kell szüntetni, és kissé hangosabban azt, hogy a szükséges termelést tovább kell folytatni. A termelési szerkezet korszerűsítése azt is jelenti, hogy e kínálat az eddiginél jobban igazodjon a belföldi szükségletekhez. Az év eddig eltelt hóhapjaiban a nehéz körülmények között is iparunk és mezőgazdaságunk ezt a követelményt szem előtt tartotta- Köszönet és megbecsülés jár érte. dr. Pirityl Ottó — Hogy sikerült, azt a má^ sodik díj bizonyítja. — Ezek a termékek teljesen új, selyemtípusú anyagból készültek, a legkülönbözőbb színekkel, mintákkal. A „Viszontlátásra” termékeink a gyártmányfejlesztési pályázat harmadik díját nyerték el. Alapanyaguk kék színű farmer, új fajta feldolgozásban, a szabadidő-ruhák kategóriájába tartoznak. — A „Viszontlátásra” jelige netán arra is utal, hogy a kiállított és nagy sikerrel bemutatott termékeik valóban kaphatók is lesznek a boltokban, áruházakban? — Igen. Bár ez nem a jelige függvénye. A gyáraknak gyártási nyilatkozatot kell adni, hogy vállalják a díjazott termékeik előállítását, azaz nemcsak arra készültek fel. hogy egy-egy darabot bemutassanak, hanem azokat valóban gyártani is tudják a ke* reskedelem igényeinek megfelelően. — Mikor találkozhatunk az itt látható ruházati termékekkel, mint vásárlók? — Jelenleg tárgyalunk a belkereskedelemmel és várhatóan a jövő év első felében kaphatók lesznek nagy érdeklődést kiváltó termékeink, amelyek közül három modellre felfigyeltek az NSZK-ból érkezett kereskedők is. — Befejezésül azt árulja még el, kinek az ötleteit, hozzáértését dicséri a szép BNV- szerepiés? — Január óta készülünk a vásárra, hiszen színben, anyagban, formában a legdivatosabbakat kellett megtalálni. Ebben a nagy munkában tálán Zsuffa Mátyásnéé és Nyúl Gyulánéé, a két divattervezőé a legfőbb érdem, de megemlíthetném a mintakészítési csoport tagjait is — mondta Kaszás Józsefné, a Salgótarjáni Ruhagyár igazgatója. (zilahy) NÓGRÁD — 1980. október 3., péntek < 3 Tíz és fél milliós piac
