Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-03 / 232. szám

Ellentámadásban az iraki csapatok trán elutasította az iraki Ifizszüneti javaslatot. „Az ajánlat elfogadhatatlan, hiszen Irak nem vonja ki csapatait az iráni területekről” — hangsúlyozta Damal Semirani Iráni ENSZ-nagykövet szerdán a világszervezet székhelyén. Irak ugyanaznap az október B. és 8, közötti időre egyolda­lii tűzszünetet jelentett be azzal az egyetlen feltétellel, hogy az iráni egységek se in­tézzenek támadásokat ezekben a napokban. Irán korábban elutasította a biztonsági Tanács tűzszüneti felhívását is. Baniszadr ál­lamfő Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárhoz intézett levelében rámutatott arra, hogv a BT- határozat olyan időpontban Született, amikor Irak megsér­ti az ENSZ alapokmányát és agresszív háborút visel iráni területen. „Éppen ezért Irán az iraki csapatok kiűzéséig folytatja a harcot” — írta az államfő. — Az iráni hadsereg az egész fronton ellentámadásba lendült az iraki csapatok el­len — jelentette be csütörtö­kön Teheránban Hasemi Raf- szandzsanl, a parlament elnö­ke a legfelsőbb nemzetvédelmi tanács közlésére hivatkozva. Rafszandzsani hozzáfűzte, hogy a légierő gépei Khomei­ni ajatollah üzenetét tartal­mazó röplapokat visznek az iraki települések fölé. Az irá­ni vezető Szaddam Husszein elleni felkelésre szólítja a röp­lapokon az irakiakat. Az iráni fegyveres erők fő­parancsnoka ugyanakkor ál­talános mozgósítást rendelt el a főként arabok lakta Khu- zisztánban, ahol Irán legna­gyobb olajlelőhelyei és feldol­gozó üzemei találhatók. Mint ismeretes, az iraki csapások főként e célpontok ellen irá­nyulnak és a főparancsnokság újabb támadásokkal számol a térségben. Az iráni parlament csütörtö­ki ülésén határozat született a túszok ügyét kivizsgáló bi­zottság felhatalmazásairól. Eszerint a bizottság nem tár­gyalhat sem az amerikai ható­ságokkal, sem közvetítőkkel. Feladata tehát abban áll majd, hogy a parlament megbízása alapján összeállítsa a {úszók ügyének elbírálását elősegítő dokumentumokat. (MTI) Haderőcsökkentési tárgyalások r Becsben csütörtökön meg­tartották a közép-európai fegy­veres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 247. tel­jes ülését. A csehszlovák nagykövet, Emil Keblusek el­nökletével folyó tanácskozá­son Tadeusz Strulak nagykö­vet, a lengyel küldöttség ve­zetője szólalt fel. Bevezetőjében rámutatott, hogy a szocialista országok építő magatartását nem csu­pán az elmúlt évek fontos, kompromisszumos javaslatai jelzik — köztük az idei, júli­us 10-i dokumentum —, ha­nem az is, hogy a Szovjet­unió egyoldalúan húszezer fő­vel és mintegy ezer páncé­lossal, továbbá más hadfelsze­reléssel csökkentette NDK- beli haderejét. A múlt év őszén megkezdett, és július­ban befejeződött folyamat eredményeként a tárgyaláso­kon közvetlenül részt vevő szo­cialista országok Közép-Euró- pában állomásozó haderőinek létszáma 18 500 fővel csökkent. Mindez reális alapot teremt a mihamarább megkötendő meg­állapodáshoz — mondotta a lengyel küldöttség vezetője. Sajnálkozással állapította meg, hogy a nyugati fél nem így ítéli meg a helyzetet és to­vábbi engedményeket követel a szocialista országoktól a lét­számadatok és az úgynevezett kísérő intézkedések témaköré­ben. Az említett július 10-i doku. mentuma olyan mechanizmust ajánlott a bécsi tárgyalások részvevőinek, amely a kétsza­kaszos haderőcsökkentés után 900—900 ezer főben szabá­lyozná a két fél haderőinek közös felső szintjét. Tőkés autóhóborű Béremelés Lengyelországban r 'Józef Barecki, a lengyel ál­tatni tv. és rádióbizottság el­nöke szerdai nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kor­mánybizottságok és az üzem­közi sztrájkbizottságok meg­állapodásainak végrehajtása ma a kormány egyik folya­matosan megoldandó fő fel­adata. A megállapodások óta eltelt egy hónap alatt már jelentős Intézkedéseket hajtottak vég­re Lengyelországban. Így pél­dául az októberben esedékes munkabéremelés 8 millió dol­gozót érint, * ez, a júliusban megkezdett béremelésekkel együtt összesen 10 millió len­gyel dolgozó munkabérének emelését jelenti. Megkezdődött az új sajtóirányítási koncep­ció kidolgozása is. Jagielski miniszterelnök-he­lyettes szerdán a gdanski vaj­daságban találkozott a függet­len szakszervezetek képviselői­vel, közöttük Lech Walesával, a szolidaritás szakszervezeti szövetség elnökével. Megtár­gyalták az augusztus 31-1 meg­állapodások teljesítésének ed­digi menetét (109 Labour-kongresszusr ellenzékben Ogy tömik, Angliában hosszú ideig fogják emlegetni a brit munkáspárt idei kongresszusáé. A tanácskozáson ugyan­is nem kevesebb történt, mint hogy a 7,2 milliós tagság nevében a küldöttek többsége állást foglalt a szigetország Közös Piacból való kilépése, valamint a párt 80 éves vezér­választási rendszerének megváltoztatása mellett. Megfigyelők ezt olyan baloldali áttörésként értékelik, amely már tavaly május óta érlelődött, miután a James Callaghan vezette mun­káspárt vereséget szenvedett a választásokon. A ma véget érő kongresszus fő feladata az volt, hogy meghatározza a párt programját a következő választásokra, új gazdasági stratégiát dolgozzon ki és megerősítse az egységet a labouristák köré­ben. Ami az első célkitűzést, a választási program meghatá­rozását illeti, a Blackpoolban tartót kongresszus kétségkí­vül meglepetéssel szolgált. A küldöttek kétharmada szavazott á közös piaci tagság ellen: Anglia kilépésének követelése ez­zel hivatalos pártprogram lett A határozati javaslat támo­gatósakor többen hangsúlyozták, hogy a közös piaci tagság nem szolgálja az ország érdekeit, az aránytalanul magas költségvetési hozzájárulás és a kereskedelmi mérleg növekvő deficitje az északi-tengeri olajjövedelem egyre nagyobb há­nyadát emészti fel. Peter Shore, a párt egyik vezérjelöltje emlékeztetett arra, hogy a konzervatív Edward Heath kor­mánya 1971-ben a nép és a parlament megkérdezése nélkül Vitte be Angliát a Közös Piacba. A munkáspárt új gazdasági stratégiájának megterem­tése lényegében a „század legrosszabb kormánya elleni harc” jegyében zajlott a kongresszuson. A konzervatív Thateher- kabinet politikájával — a munkáspárti küldöttek véleménye szerint — az utóbbi 50 év legmélyebb gazdasági válságába taszította Angliát. Másfél éves tevékenysége következtében a munkanélküliek száma két millió fölé nőtt s jövőre már el­érheti a három milliót; a megzabolázatlan infláció mérhetet­len pusztítást vitt végbe, a népjóléti rendszer romhalmazzá lett. A küldöttek James Callaghan volt miniszterelnököt is megrótták: szerintük a pártvezér ár- és bérstopra épülő jö­vedelempolitikája idézte elő a munkáspárt tavalyi választási kudarcát. A kongresszus most az ár- és bérbefagyasztás el­len, az állami szektor megerősítése, a hadikiadások csök­kentése és a tőkekivitel korlátozása mellett szavazott. A megfigyelők egyetértenek abban, hogy a Brit Mun­káspárt kongresszusát húsz év óta a legélesebb belső össze­csapás jellemezte. Vitriolos szócsaták, dühödt vádaskodások hangzottak el a tanácskozáson. A harmadik cél, a párt egy­ségének elérése tehát nem sikerült, az egyetlen figyelemre méltó fejlemény a baloldal előretörése volt. Hogy ez meny­nyire bizonyul tartósnak, nem tudni. A pártvezér megválasz­tása a kongresszuson elfogadott határozat szellemében min­denesetre már ma elhomályosíthatja vagy megvilágíthatja a brit munkáspárt új arculatát. Kocsi Margit 2 NÓGRÁD — 1980. október 3., péntek Warnke figyelmeztetése Paul Warnke, az amerikai fegyverzet-ellenőrzési és lesze­relési hivatal volt igazgatója a Boston Globe című napilap hasábjain élesen bírálta az Egyesült Államokban szított fegyverkezési hisztériát. Warnke cikkében rámutat: a legharciasabb körök részé­ről a . katona! költségek növe­lésére elhangzóit felhívások kielégítése * jelentős károkat okozna az országnak. A kato­nai költségvetés növelése a fegyverkezési hajsza ellen­őrizhetetlenségéhez vezet, ami nemcsak, hogy nem erősíti a nemzet védelmét, hanem ko­moly veszélyt jelent rá. „Sem a mozgatható indítóállású MX- tipusú ballisztikus rakéták, amelyekre az amerikai veze­tés a fő hangsúlyt helyezte, sem az idegölő gázokat ter­melő üzemek létesítése, sem a hadikiadások állandó növe­lése nem garantálja bizton­ságunkat és azt sem, hogy az 59-es számú elnöki rendelet­ben megfogalmazott „korláto­zott” nukleáris háborút túl­éljük” — hangsúlyozza Wam- ke. Helycsere az élen? A tőkésvilág gépkocsiipará­ban egészen 1979-ig viszony­lag békés verseny folyt. Az élen álló nagy amerikai hár­mas (General Motors, Ford, Chrysler) 1980 közepére azon­ban kénytelen volt átadni ve­zető helyét a japánoknak. Az utóbbi évben ugyanis 30 szá­zalékkal visszaesett az ameri­kai gépkocsigyártás, a japán gyárakban viszont már ha­vonta majd egymillió autó gördül le a futószalagról. Ha ezt a tempót tartani tudják, . úgy a tavalyi 6 millióval szemben Japán idei termelé­se 10 millió darab lesz, ami egyenlő az USA 1979-es ered­ményével. Milyen okok vezettek a hely­cserére? A válaszhoz érdemes idézni a tekintélyes amerikai üzleti hetilapot, a Business Weeket: „ötven évvel ez­előtt Henry Ford I. hibát kö­vetett el, amikor nem ismer­te fel, hogy a T-modell siker- szériájának vége, s váltani kell. Henry Ford II. sem hitt abban, hogy befellegzett Ame­rikában a benzinfaló cirkáló­nak”. Jelenleg egy átlagos amerikai kocsi fogyasztása 100 kilométerenként 16 liter, egy japán autóé viszont ennek alig a fele. A növekvő benzinkölt­ségeket figyelembe véve tehát érthető, miért hódítanak te­ret az amerikai piacon a ja­pán autók. Igaz, a verseny nyo­mására mindhárom amerikai autógyár új típusokat fejlesz­tett ki. A három deítroiti óriás cég közül még a General Motors tartja magát a legjobban: je­lenleg itt gyártják az ameri­kai autók 63 százalékát. Ez részben annak köszönhető, hogy a GM — ellentétben ver­senytársaival — a kereslet lanyhulása idején nem fogta vissza beruházásait, hanem milliárdokat költött olyan üzemek létesítésére, ahol már új, takarékos üzemű modellek készülnek. A GM egyik vezető­je leszögezte: „elsődleges cé­lunk, hogy a japánokkal ve­gyük fői a- Versenyt, ne pe­dig a Forddal vagy a Chrys­lerrel viaskodjunk”. Természetesen a Ford is kapcsolt. Hárommilliárd dol­lárt szán az úgynevezett „vi­lágautó” létrehozására: ez a típus, az Escort, alkalmas le­het arra, hogy visszahódítsa az elvesztett vásárlókat A so­rozatgyártás az NSZK-ban már július óta folyik. A száz kilométeres fogyasztási ada­tok impozánsak: városban 7,8 liter, országúton pedig 5,3 li­ter. A Shrysler vadonatúj ko­csiját az úgynevézett „K”- autót 6—7 ezer dollárért kínál­ja, s ez körülbelül megfelel a GM árszintjének. Egy év alatt 600 ezer darab „K”-au- tót dobnak piacra. Japán gépkocsigyár hirdetése Persze sok víz folyik még le a Missisippin, amíg az ame­rikai autógyárak ismét visz- szanyerhetik régi fényüket. Van olyan elképzelés is, amely szerint legalább 80 milliárd dollárt kell befektetniük, hogy konstrukcióik megfeleljenek az új követelményeknek. A terv ugyanis az, hogy 1983- ra az autók 100 kilométeren­kénti átlagos fogyasztását 9 literre, 1985-rp pedig 8,5 liter­re szorítsák le. Most már csak az a kérdés, hogy ez a fo­gyasztási szint mennyire lesz versenyképes az akkori japán, illetve nyugat-európai kocsik­kal. Mert lehet, hogy a jövő­ben sikerül visszaszorítani a japán autóipart Amerikában, Illetve Nyugat-Európában, jelenleg azonban még folya­matos a távol-keletiek előre­nyomulása. (1980 első fél­évében például 38 százalékkal több japán autó került az USA-ba, mint egy évvel ko­rábban.) Az összes külföldön eladott japán kocsik számát 3 millióra teszik: ebből 1,2 milliót az USA-ba exportáltak, fél milliót pedig Nyugat-Euró­pába. így nem lehet csodál­kozni azon, hogy a brit, a nyugatnémet és az olasz autó­gyárak is berzenkednek a ja­pánok Közös Piac-beli ter­jeszkedése ellen. A Fiat ve­zetői, mikor meghallották, hogy az állami tulajdonban le­vő Alfa Rómeó közös vállala­tot akar alapítani a japán Nissan gyárral, kijelentetek, hogy még a tervezettnél is több embert fognak elbocsáj- tani, ha szembe kell nézni a japán konkurenciával. Nyilvánvaló, hogy mind az amerikai, mind a nyugat-eu­rópai törekvések a japánok további térhódításának meg­akadályozását célozzák. Az USA kormánya önkéntes ex­portkorlátozást követel a ja­pán gépkocsigyáraktól, a nyugat-európai cégek pedig azt állítják, hogy a japán ko­csik terjeszkedése ellentmond a GATT szellemének és egyre nagyobb nehézségeket okoz az EGK autóiparában. Akárhogy is nyilatkoznak azonban az illetékesek, a döntés az autó­vásárlók kezében van. Ha ugyanis a japán kocsik ol­csóbbak, s kevesebbet fogyasz­tanak, mint amerikai vagy nyugat-európai társaik, akkor > nyilvánvaló, hogy mellettük szól a választás. S akárhogy is nézzük a dolgot, energia­problémákkal küzdő világunk­ban mégiscsak az a legfonto­sabb, hogy egy kocsi ne 16 litert fogyasszon 100 kilomé­terenként, hanem csak hetet, vagy nyolcat. A felforrósodott autóversenyből tehát a világ esak nyerhet: ha az árak nem is csökkennek, a kocsi fenn­tartásának költségei biztosan. Ernőd Pál Olasz kormányválság Forlani kapott megbízást Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Alessandro Pentini olasz köztársasági elnök csütörtö­kön délelőtt Amaldó Forla* nit, a kereszténydemokrata párt (DC) országos tanácsá­nak elnökét jelölte ki az új olasz kormány megalakításá­ra. Forlani 1979 nyarán egy ízben már kapott kormány­alakítási megbízatást, de nem tudott élni vele. Most is fenntartással fogadta el: előbb konzultálni akar a pár­tok vezetőivel és kipuhatol­ni szándékukat- Ezután — várhatóan a jövő héten — felkeresi ismét az államfőt és beszámol neki megbeszé­léseiről. Amaldo Forlani 5 éves politikus. Volt már had- ügy- és külügyminiszter is Andreotti kormányaiban. Washingtonhoz és a NATO- hoz igen szorosan kapcsolódó személyiségként ismerik. A kereszténydemokráciának Fanfani nevével fémjelzett szárnyához tartozik. Az államfővel folytatott megbeszélése után Forlani a sajtó képviselőinek kijelen­tette: megpróbálja megala­kítani az új kormányt, amely a Cossiga-kabinet helyébe lépne- Nem nevezte könnyű­nek feladatát, de reményét fejezte ki, hogy jó szándéka találkozik a többi politikai erő hasonló igyekezetével is. Egy kérdésre válaszolva ér­tésre adta, hogy hajlana a kormánykoalíció öt pártra történő kibővítésére: vagyis bevonná a szocialistákat és a liberálisokat. Rómában számítottak arra, hogy Pertini először keresz­ténydemokratát jelöl ki az új kormány megalakítására, hiszen a DC az ország rela­tív többségű pártja. Mind­azonáltal nem tartják „lefu­tottnak a játszmát”. Úgy vé­lik, előfordulhat, hogy For- laninak nem sikerül megala- kítnia a tervezett kabinetet és ebben az esetben más kapna megbízást Fernando di Giulio, az OKP vezetőségi tagja, a párt képviselőházi csoportjának elnöke Forlani kijelölésére reagálva csütörtökön csak annyit mondott, hogy az OKP kivárja mit tervez For­lani, milyen programot szán az új kormánynak. Craxi is mértéktartóan nyilatkozott Forlani esélyeiről, de „sikert” kívánt neki (MTI) Perhalasztás Egyiptomban Elhalasztották az „Egyipto­mi Kommunista Párt” illegá­lis szervezésével vádolt har­minc személy ügyének tárgya­lását. Az egyiptomi legfelső áilambiztonsági bíróság a vé­delem kérésére szerdán dön­tött a per elnapolásáról; az új tárgyalási nap január 3. A „kommunista szervezke­déssel” gyanúsított vádlottak ügyében 1978 decemberében kezdődött meg a vizsgálat. Egyiptomban törvény tiltja a kommunista párt létrehozását. Az ország súlyos gazdasági problémáinak kiéleződése ese­tén az egyiptomi hatóságok szinte menetrendszerűen indí­tanak kommunistaellenes kampányt, s adnak hírt újabb és újabb „kommunista csopor­tok” felgöngyölítéséről. Leg­utóbb a kormányzó nemzeti demokrata párt kongresszu­sán. Abavi Iszmail belügymi­niszter az ország élelmiszer­gondjai. a húshiány következ­tében kialakult belpolitikai fe­szültség enyhítésére tett intéz­kedések ismertetésekor jelen­tette be, hogy 49 személyt le­tartóztattak, akiket azzal vá­dolnak, hogy az illegális „Egyiptomi Kommunista Párt” tagjai. (MTI) Kreisky Jordániába utazott Bruno Kreisky osztrák szö­vetségi kancellár csütörtökén négynapos hivatalos látoga­tásra Jordániába utazott. Vendéglátójával, Husszein ki­rállyal folytatandó megbeszé­lésein elsősorban a közel- és közép-keleti fejleményekről kíván eszmecserét folytatni; de mint Bécsben rámutattak, nagy figyelmet szentelnek a két ország gazdasági kapcsola­tai bővítésének is. Erre utal egyebek között, hogy az oszt­rák kormányfőt több vezető üzletember is elkísérte a láto­gatására. (MTI) Teljes sztrájk a Fiatnál A torinói Fiat-művek autó­gyáraiban csütörtökön telje­sen megbénult a termelés. A dolgozók sztrájkba léptek szo­lidaritásból 24 ezer társukkal, akiket az igazgatóság október 6-tól három hónapra fel akar függeszteni állásából és bér­kiegészítő listára vetetni. Az üzemi bizottságok sztrájk­őrséget állítottak az üzem­részlegek bejáratához és csak a tűzoltókat, a karbantartókat, a fűtőket és a belső rendészet tagjait engedték be a gyárka­pukon. Az üzemkapuk előtt a vas- és fémipari dolgozók szakszervezetének (ITLM) há* rom vezetője: Bentivogli, Galli és Mattina intézett beszédet a több ezres tömeghez. A torinói üzem igazgatósága felszólítot­ta a munkásságot, hogy hagy­jon fel a sztrájkőrséggel, mert azt törvénybe ütközőnek tart­ja, és hogy ellenkező esetben hatósági beavatkozáshoz fo­lyamodnak. A szakszervezeti vezetők visszautasították a Fiat követelését és azt hangoz­tatták, hogy a munkáltatók magatartása a törvénybe üt­köző, nem pedig az övék. (MTI) i

Next

/
Thumbnails
Contents