Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-03 / 232. szám

Eredményesen teljesítette harmadik negyedévi termelési tervét a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati üzeme. A hazai híradástechnikai iparnak az év I—III. negyedévében 36 millió darab különböző értékű és típusú kondenzátort gyártottak. A képen Szabó Pálné és Szügyi Józsefné, a STETTNER-berendezésen a tárcsakondenzátorokat ezüstözi. —bábéi-felv.— Tanácskozott a KISZ központi bizottsága ' Csütörtökön ülést tartott a Ríagyar Kommunista Ifjúsági letesen szólt az intéző bízott- Szövetség Központi Bizottsága, ságnak a VI. ötéves tervről és amelyen Maróthy László, az a hosszú távú lakásellátási el- MSZMP Politikai Bizottságá- képzelésekről kialakított vé­nák tagja, a KISZ központi leményéről, javaslatairól, bizottságának első titkára tájé- A KISZ-szel kapcsolatban ságpolitikai kérdésekről. Rész- rok munkájával a fiataloknak az árvízvédelemben és az azt követő helyreállításban, vala­mint az őszi mezőgazdasági betakarításban végzett mun­kájával. koztatást adott id&zerű nem- kikelten foglalkozott a nyá- késekben dS Ä?- eetkozi, belpolitikai es ifjú- ri építő- és vezetőképző tabo- ^ort akit az MSZMP XIII .kerületi bizottsága első titká­rául választott, érdemeinek el­ismerése mellett felmentette a KISZ kb titkári tisztségéből. Ezt követően Nyitrai Istvánt megválasztotta a KISZ kb tit­kárává, az intéző bizottság és a titkárság tagjává. Nyitrai István 1950-ben szü­letett, a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem mezőgazdasá­gi gépész szakán üzemmérnök­ként végzett. 1973-ban megvá­lasztották a KISZ Mezőtúr vá­rosi bizottságának titkárává. 1976-ban az ifjúsági szövetség IX. kongresszusán a KISZ kb tagja, egy évvel később a KISZ Szolnok megyei bizott­ságának első titkára lett. ÜNNEP Október a múzeumok és a műemlékek hónapja hazánk­ban, immár tizenkilenc éve. Az ilyenkor zajló eseménysoro­zatok, többi között, alkalmat jelentenek arra, hogy mind szé­lesebb körben mélyítsük el a haladó hagyományaink iránti érdeklődést s összhangban politikai elveinkkel a tudatformá­lás újabb és újabb módozatait építsük be a közművelődési folyamatokba. Múzeumaink a múlt évtizedekben e folya­matok semmivel sem pótolható láncszemeivé váltak. Fokozott társadalmi érdeklődés nyilvánul meg ez időben múzeumaink és műemlékeink iránt, jóllehet — s erre méltán lehetünk büszkék — e figyelem már hagyományosan folyamatos a szocialista Magyarországon, amelynek múzeumhálózata Eu- rópa-szerte figyelmet kelt és nemzetközi színvonalon áll. Mindazonáltal vannak gondjaink is. Még nagyobb társadalmi összefogásra van szükség mindenekelőtt a műtárgyvéde­lemben, a műemlékek megóvásában. Az idei múzeumi és műemléki hónap a munkásváros, Salgótarján számára külön is ünnep. A mai napon Nógrád megye székhelyén zajlik a múzeumi és műemléki hónap országos megnyitóünnepsége, e napon avatják a Nógrádi Sándor Múzeumot. Ügy gondoljuk, ez az alkalom nemcsak számunkra rendkívüli jelentőségű, de az egész magyar kul­turális élet számára is, hiszen ez a felszabadulás után az első új, kizárólag múzeumi célra épült intézmény. Talán jelképnek is tekinthetjük, hogy éppen e munkás- faiozgalmi hagyományokban gazdag iparmedencében épült fel, haladó történelmi, munkásmozgalmi hagyományaink mél- Itó őrzőjének és terjesztőjének. Ezt a Karancs alján fekvő települést a szén és az arra ’épülő ipar emelte ki a százados névtelenségből és szegény­ségből. Várossá pedig az a munkásság tette, amely hősi har­caival beírta nevét a magyar munkásmozgalom történetébe. Ä felszabadulás után valósulhatott meg új arculatának for­málása, különösen az 1960-as évek elején kezdődött város- központ kialakításával, illetve napjainkban is folyó tovább­építésével, a modem üzemek, lakótelepek, intézmények lét­rehozásával. Ez a teremtő folyamat ebben a tervidőszakban is tovább zajlott, s talán nem szerénytelenség, ha — mintegy örömün­ket kifejezendő — néhány szóban emlékeztetünk azokra a kulturális intézményeinkre, amelyekkel csupán az utóbbi években gazdagodtunk. Felépült Salgótarjánban a Pénzügyi- és Számviteli Főiskola, szomszédságában a félezer középis­kolásnak, illetve főiskolásnak korszerű otthont adó kollégi­um, a minden igényt kielégítő 211. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet, a szakmunkásképzés fellegvára, negyed­száz új tanteremmel bővültek az iskolák, megnyitotta kapuit a korszerű ifjúsági-művelődési ház. A megyében Kisterenyén új nevelőotthon épült. ,Űj általános iskolákat adtak át Nagy. bátonyban, Kisterenyén és Szécsényben, utóbbi helyen kö­zépiskolai diákotthon is létesült. Felépült á palotási művelő­dési ház, az endrefalvai klubkönyvtár, számos közművelődé­si és közoktatási intézmény bővült, korszerűsödött az elmúlt években —, hogy csak néhány példát említsünk. A csodálatosan szép, gazdag kiállításokkal ma nyíló Nógrádi Sándor Múzeumnak külön is örülünk az eredmé­nyek tudatában, s ez az öröm a további építéshez is erőt ad. Tisztelettel és szeretettel köszöntjük városunkban mind­azon kedves vendégeinket, akik e napon velünk együtt ün­nepelnek. ,s- , 1 i T. E. lUiVi Á A A Ai a AA A _*>­VILÁG PROlETÁRJAl, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA : XXXVI ÉVF., 232. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. OKTÓBER 3., PÉNTEK Ölési tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott A kor­mány megtárgyalta és elfp- gadta a Szolnok megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak beszámolóját tevékeny­ségéről. Megállapította, hogy a tanácsi szervek tevékeny­sége az elmúlt időszakban számottevően fejlődött, jól szolgálta a párt és a kor­mány határozatainak végre­hajtását és ezzel a megye társadalmi, gazdasági fejlő­dését, ^ lakosság életkörül­ményeinek javítását. Az ered­ményekben, a fejlesztési fe­ladatok megoldásában fon­tos szerepe van a növekvő mértékű társadalmi aktivi­tásnak­A Minisztertanács értékel­ve és elismerve a végzett munkát, fontosnak tartotta, hogy a végrehajtó bizottság továbbra is fordítson gondot az irányító munka tovább^ fejlesztésére, a testületi dön­tések előkészítésének javítá­sára, végrehajtásának elle­nőrzésére. Helyesnek és szük­ségesnek tartotta, hogy a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága feladattervben fog­lalja össze a VI. ötéves terv­vel összefüggő legfontosabb tennivalókat, egyben felhív­ta a minisztériumok és a fő­hatóságok vezetőit, hogy an­nak végrehajtásához nyújtsa­nak hathatós segítséget. Gazdaságpolitikai aktivaértekezlet Eredményeink segítették egyensúlyi helyzet javítását Kik fejlődnek dinamikusan, hol kell a termelést vissza fejleszteni ? Tegnap Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székhá­zában gazdaságpolitikai aktívaértekezletet tartottak, amelyen részt vettek a járási, városi pártbizottságok első titkárai, tit­kárai, gazdaságpolitikai csoportvezetői, az állami és tömeg­szervezetek vezetői, megyénk vállalatainak, üzemeinek, gyá­rainak, kereskedelmi vállalatainak pártbizottsági, pártveze­tőségi és pártalapszervezeti titkárai, a termelőszövetkezetek elnökei és párttitkárai. A megjelenteket dr. Gordos János, a megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte, majd Ozsvárt József, a megyei párt­bizottság titkára tartott tájékoztatót időszerű gazdaságpoliti­kai kérdésekről. Mondanivalóját két alapvető nál jobban ösztönöz a haté- gondolat köré csoportosította, konyság növelésére, a terme- Az egyik: az ez évi munka lési struktúra átalakítására, eddigi tapasztalatai, a soron eredményesebben segíti a nép­levő feladatok,/ előretekintve az gazdaság egyensúlyi helyzeté- 1981-es esztendőre. A másik: nek helyreállítását. Az előbbi­gazdálkodásunk jelenlegi hely- eknek megfelelően a pártszer­zete, a további lehetőségek és vezetéknek is több újszerű a tennivalók. feladatot kellett megoldaniuk. Az előbbi gondolatok tagla- Velük szemben fontos követel- lásánál abból indult ki, hogy ményként szerepelt a rugal- a nehezebbé váló külgazdasági másság és gyors reagálókész­feltételek sajátos, újszerű kör- ség. Ennek szükségességét ed- nyezetet hoztak létre, amelyek dig, a sok gyakorlati tapaszta- szükségessé tették gazdaságpo- lat is igazolta, litikai gyakorlatunk megvál­toztatását, a magasabb köve­telményekhez való igazodást. Ebben az évben, a nagyobb feladatoknak, az új szabályo­zórendszer alapján kell eleget tenniük az üzemeknek. Ez rendeltetése szerint a korábbi­MÉRSÉKELTEBBEN ÉS DIFFERENCIÁLTÁN Megyénk iparában az első fél évben a termelés 0,8 szá­zalékkal maradt alatta az egy évvel korábbi színvonalnak. Csak tiribes és a külfejtés Jé a vágathajtás - kevés a szén A Nógrádi Szénbányák ak­naüzemei és a kazár-pólyosi külszíni fejtés dolgozói szep­temberben arra törekedtek, hogy némiképp csökkentsék széntermelési lemaradásaikat. Az erőfeszítések ellenére eb­ben a hónapban összességében huszonegyezer tonnával ma­radtak adósak, s így a válla­lat időarányosan több mint hetvenezer tonnával adott ke­vesebb szenet a népgazdaság­nak a tervezettnél. A gondok közepette azon­ban biztató, hogy a harmadik negyedévben a vágathajtó brigádok üzemi tervüket csak­nem kétszáz méterrel túltelje­sítették, s ez egyben reményt nyújt a széntermelés további fokozásához. A kányási aknaüzemben jelenleg két front — a 12-es és a 14-es számú — üzemel, s emellett javában szerelik ön­járó biztosító egységekkel a 15-ös munkahelyet, ahol az előzetes tervek szerint e hónap húszadika körül meg­indulhat a termelés. A negyedik negyedévben a lakossági ellátás javítása ér­dekében beindítják a 13/3-as frontot is, így októberben (amíg a 12-es front le nem rö­vidül) lesz olyan időszak, ami­kor négy helyről küldhetik fel­színre a szenet. Am az üzem továbbra is jelentős gondokkal küzd, hiszen a 14-es számú munkahelyen meglehetősen gyakori a víz- és iszapbetörés, s alkalmanként a telep elvé- konyodása hátráltatja a jobb eredmények elérését. A mélyművelésű aknaüze­mek közül egyedül Tiribes tel­jesíti túl ez évben rendszere­sen szakmai tervét. Szeptem­berben a két üzemelő front­ról több mint kétezer tonná­val több szenet jövesztették a tervezettnél, s várhatóan októ­berben is számítani lehet na­gyobb mennyiségű többlet- termelésre. Szorospatakon jelenleg is tart a kettes telepi mezőben haladó front leszerelése, s ez­zel egyidejűleg az átszerelés az ugyanebben a mezőben le­vő, önjáró biztosítású front­ra, ahol hamarosan megkezdik a széntermelést. Egy másik, az egyes telepi, OR—4 típusú ön­járó egységekkel biztosított munkahely homlokát mintegy harminc méterrel meghosszab­bították, s így nyolcvanméte­res hosszúságban jöveszthet- nek. Jó a szén minősége, ám a vetők miatt szervezési in­tézkedéseket kellett és kell végrehajtani, hogy a termel- vényből „kiszűrjék” a meddőt. Az üzem délnyugati részén feltárásokat folytatnak, s úgy tervezik, hogy az OR—4_es front lefogyásakor egyidejűleg itt kezdhetik a termelést. Ménkesen mindkét szénter­melő munkahelyen — az ál­fái részen és a déli 17-es ereszkében — öreg vágatokat harántoltak, de a szénhomlok már fokozatosan szélesedik, s kedvezőbb helyzet alakult ki az előzőeknél. Ebben az üzem­ben a legnagyobb gondok egyi­két az okozta, hogy közbejött változások miatt a vágathaj­tási terveket át kellett progra­mozni, s így hátrányba kerül­tek. A kazár-pólyosi külszíni fejtés dolgozói szeptemberben is túlteljesítették tervüket: több mint hétezer tonnával nagyobb mennyiségű szenet küldtek a nagybátonyi szén­osztályozóhoz az előirányzott­nál. Októberben hasonló ered­mények várhatók a külszíniek­től, ha csak munkájukat az az időjárás kedvezőtlenné vá­lása nem befolyásolja. A Nógrádi Szénbányáknál egyébként az utolsó negyed­évre havi ösztönző premizá­lási rendszert vezettek be a széntermelési, a minőségi és az árbevételi tervek lemara­dásainak enyhítésére. Nem általános csökkenésről van szó, hanem a korábbi évekénél lényegesebb differen­ciálódásról, melyet csakis ága­zatonként, sőt üzemenként le­het reálisan megítélni. A be­következett előnyös változások összhangban vannak gazdasági célkitűzéseinkkel. A kedvező irányú folyamat mellett azon­ban reálisan látni kell, hogy az eredményeket a növekedési ütem tudatos visszafogásával,’ illetve az elosztási arányok módosításával értük el. Saj­nos, mindez nem párosult a ha­tékonyság megfelelő növekedé­sével, a gazdaságosabb tér-4 mékstruktúra kifejlesztésével, a termékek minőségének és versenyképességének javulásá­val. Az eltelt idő rövidsége mi­att megyénkben sem tudjuk egyértelműen megítélni, hogy a termelés differenciáltsága mennyire van összefüggésben a hatékonyság növekedésével. Az viszont már nyilvánvaló, hogy azok a gazdasági egysé­gek érezték kevésbé a szabá­lyozók nyereségcsökkentő ha­tását, ahol a vezetés a pasz- szív várakozás, magatartás he­lyett megkereste, és részben megtalálta a magasabb köve­telményekhez való igazodás he- ■iyi lehetőségeit- Ahol viszont tartósnak ígérkező feszültsé­gek halmozódtak fel, ott je­lentős termeléscsökkenés ta­pasztalható. Utóbbi helyeken különösen növekszik a vezetés politikai felelőssége. Olyan programot kell kidolgozniuk, amely perspektívát ad, megte­remteni a jövedelmező gazdál­kodás alapjait és a dolgozók is megtalálják számításukat. Az első kilenc hónap eredJ ményei azt mutatják, hogy né­hány gazdálkodó egység nem tud megbirkózni éves feladatá­val. Az objektív okok elisme­rése mellett azonban számos vezetési hiba, szemléletbeli és cselekvési egység hiánya is hozzájárul a kedvezőtlen hely­zet kialakulásához. Megyénk exporttevékenysége meghaladja az országos — öt százalék — átlagot. A dollár­elszámolású kivitel a korábbi évek dinamikáját megtartva, 19,7 százalékkal növekedett. A szocialista exportban érdekelt vállalatok a kontigensekben és a tervekben foglaltaknak meg­felelően teljesítették kötele­zettségüket. Továbbra is gon­dot jelent a kivitel gazdasá­gossága. Az üzemek többségé­ben romlott a gazdaságosság.' Utóbbi jelenség szükségessé te­szi az exporttevékenység fe­lülvizsgálatát, átértékelését; mely során a minőség és kor­szerűség megőrzése, valamint az ármunka javítása mellett • fajlagos ráfordítások csökken* tése a legfontosabb feladat. (Folytatás a 3. oldalonJ ]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents