Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-22 / 248. szám
/ Az SZKP XXVI. kongresszusária készülődik ' A szovjet kommunisták és Ezt követően az új alkot- nyitásában, nagyobb jogokkal az egész szovjet társadalom mánynak és az SZKP XXV rendelkeznek majd a szakfigyelme napjainkban a párt kongresszusának megfelelően szervezet és a többi társadal- beszámolási és választási idő- az SZKP KB és a Szovjetunió mi szervek. A gazdasági ösz- ezakára irányul, mely megelő- Minisztertanácsa közös rende- tönző intézkedések egész rend- aá a jövő év februárjára ősz- letet hozott a gazdasági me- szere arra irányul, hogy va- Bzehívott XXVI. kongresszust, chanizmus korszerűsítéséről, lamennyi dolgozó érdekelt le- A gazdasági élet állandó Jelenleg a népgazdaság irá- gyen a termelésben. A gazfejlődése, a nép életszínvona- nyitásával kapcsolatos vala- dasági élet és a demokrácia Iának emelését biztosító nagy- mennyi újítást rögzítenek az kölcsönös egymásra hatásá- szabású szociális intézkedések ötéves tervben. A vállalati nak fejlesztésében — mely a különösen figyelemreméltóak mutatókban elsőrendű szere- párt távlati célja, amelyet a nyugati világ válságainak pet kap a hatékonyság és a állhatatosan igyekszik meg- hátterében; ám ez önelégült- munka minősége. A vállala- valósítani — a párt össznépi séget is szülhet, mivel az tok nagyobb önállóságot kap- támogatást élvez, idő; a szocializmus javára dől- nak, többet fordíthatnak az gozik. A kommunistákat azon- anyagi ösztönzésre, melyben ban mindenekelőtt az kell csakúgy, mint a termelés irá- hogy izgassa, hogy ők mint a Fjodor Breusz, az aPN politikai szemleírója társadalom élcsapata, ideológiai-nevelő és szervező munkájukkal megteremtsék a a társadalmi életben, a társadalmi viszonyok fejlesztésében, az egyéni szabadságjogok bővítésében az új, hatalmas változások előfeltételeit. Annál is inkább, mivel a szabadság a szocializmusban nem ajándék, hanem szoros összefüggésben van azzal a kötelességgel, hogy hatékonyan dolgozzunk a társadalmi és egyéni érdek nevében. Tény, hogy a termelés hatékonyságának fokozása és a munka minőségének javítása terén nem sikerült olyan ütemben előrehaladni, ahogy azt a terv előirányozza. A beszámolási és választási időszakban feltárják a tervek meg nem valósulásának objektív és szubjektív okait. Az objektív okokhoz sorolható a munkaerő-tartalékok egyre fokozódó hiánya, ami a második világháború demográfiai örökségével függ össze: a mezőgazdaság elmaradása, amelynek állapotát döntően meghatározzák a kedvezőtlen éghajlati viszonyok, melyeket a nagy befektetések ellenére is csak nehezen tudunk leküzdeni; a fűtőanyag-, nyersanyag- és energiatermelésre fordított összegek jelentős növekedése, mivel ezek lelőhelyei a nagy iparközpontoktól egyre távolabb kerülnek; és a külkereskedelmi konjunktúra rosszabbodása. A kritika a szubjektív jellegű okok leküzdésére összpontosul. így például pazarlás okozza a férohiényt, mely a fémtermelés hatalmas méretei ellenére is jelentkezik. Néhány vállalat még mindig rossz minőségű gépeket és berendezéseket gyárt. Hiány van bizonyos könnyűipari termékekben, mindenekelőtt divatos cipőben és ruhában, ugyanakkor a divatjamúlt cikkeket nem sikerül értékesíteni. A* Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Műve felső- petényi üzemének laborjában vizsgálják a kitermelt agyagból, illetve a kutatófúrásokból veit mintákat. Naponta átlag lia-kiuinc mintát vizsgálnak a labor dolgozói. A képen Szá- doczki Ti borút laborvezető munka közben. (báb-) Nem „isten*az óla] Szénvagyon, kutatás, Nőgrádban fövő Kérdem Bazsalya Gyulát, a Nógrádi Szénbányák külszíni főmérnökét, hogy mi is lesz a sorsuk húsz év múlva, hol találnak munkahelyet négyötezer emberüknek? Értetlenkedve néz rám. s csak akkor változik meg arca, mikor asztalára teszem az Élet és Tudomány egyik szeptemberi számát, benne a bő terjedelmű írást, amelynek szerzője maximum két évtizedet ad a nógrádi szénbányászkodásnak. Legyint: — Kellőképp meg nem ala- pozottak a cikkben foglaltak, mert húsz-harminc millió tonnánál lényegesen nagyobb kibányászható szénvagyon rejlik a nógrádi föld mélyében. S, hogy mire föl az effajta föl- tételezés? — kérdi magától, s újólag legyint: — Nem tudható. Csak következtetés a jelenlegi állapotokból. Ha ezen múlna a jövő, némi igazság rejlene a kinyomtatott szavak mögött. Hiszen tíz-egynéhány esztendővel ezelőtt a Nógrádi Szénbányászati Tröszt aknái több mint 3,8 millió tonna szenet küldtek januártól decemberig felszínre, most meg olyan ki- lencszázezer tonna körül várható a négy aknaüzem éa az egy külfejtés termelése . . . Mert, hogy a nagyarányú visszafejlesztést követően évi egymillió tonna körüli meny- nyiségre „állították” be a vállalatot, s lépések is csak a bűvös szám eléréséhez történtek. Több-kevesebb sikerrel és — objektív okok következményeként — Melyek között — folytatja a főmérnök magyarázatát — elsődieges tényezőként szerepelt, hogy legfontosabb energiahordozónak, afféle „istennek” kiáltottuk ki az olajat, s mellőzve a szenet, ebből akartuk táplálni a népgazdaságot Ez időben Nógrád eiéggé vissza volt már fejlesztve, a legkisebbként, a legdrágábban termelőként szerepelt a nyilvánosság és a szakemberek előtt, úgy, hogy fejlesztésre, no meg a jövő S mégis, a pénzügyi szemszögből egyik leggazdagabb 1980- as esztendőben nem sikeredik még a „bűvös” egymillió tonna sem. Miért? — Mind a négy: a kányási, a ménkesi, a szorospataki és a tiribesei — bányánk öreg már. Évről évre egyre mesz- szebbről termelnék, s így két objektív tényező: a dolgozók ki-beszállási idejéből növekvő munkaidő-csökkenés, valamint a hosszú szénút, jelentősen befolyásolja az eredmények alakulását Emellett nem megfelelő az elővájásí munkák üteme sem, ami azt „eredményezi”, hogy nincsenek jól előkészített fejtési mezők. Ezek viszont már a múlt következményei: a nógrádi szénmezők megkutatott- sága a föld alatt, s a felszínen is igen csehül áll. — Mégis bizakodik a jövőben. Mire alapozza véleményét? — Az elmúlt években — főként az utóbbi háromban — nyolcvanmillió tonna lémfl- velhető szénre teszik a szakemberek, s — jómagam is. — Igaz ez? — kérdem később dr. Bartkó Lajostól, Nógrád megye földtanának igen jó ismerőjétől, a geológiai tudományok kandidátusától. — Én a nyolcvanmillió tonnás szénvagyon létezését még pesszimista becslésnek is tartom. Szerintem jóval többre lehet számítani. Már csak azért is, mert én a nagybátonyi terület kitermelhető szénva- gyonát ötvenmillió tonnára’ becsülöm. S hozzáteszem:* nem alaptalanul. A ménltesi, a kányási és a Mátra környéki kutatások mind e feltételezést erősítik. — Mélyművelésű bánya nyitása azonban hosszú idő és rengeteg pénz, s megvalósulásukig — csak évi egymillió tonna körüli teljesítmény. A szénre, most is szükség van. ám sokkal nagyobb meny- nyiség kellene. Értesülésünk szerint a hazai hőerőművek megyeszerte végeztünk föld- szinte korlátlan mennyiségtani fúrásokat, s ezek pozitív eredménnyel jártak. S ezt a munkát még intenzívebben folytatjuk. Hiszen célunk a kevés költséggel megnyitható külfejtések lehetőségeinek feltárása; évenként egy-kettőnek kellene a továbbiakban ezekből üzemelni. Am — gondjaink végleges megoldását csak nagy kapacitású aknák „belépése” eredményezhetné. — Gondol a sokat emlegetett közszájon forgó, sok otthagyott kincsre? — Is . , . Hiszen a Mizserfa II., amit szeretnénk megnyitni, a Kisterenye térségében megkezdett, feltárt és otthagyott bányák, a rónai és a kazári terület hajdan művelés alatt volt aknáihoz, igaz nagy ben tudnák vásárolni a nógrádi küldeményeket. Mondják, a Gagarin Hőerőmű már most is 300 ezer tonnát fogadott volna, ha erre van lehetőség, s hallottunk ’ olyan verziót is: ha a salgótarjáni hőerőmű biztos lenne a dologban. átállítanák tüzelés! rendszerét, s hosszú évtizedeken át (!) megélne a megyei,’ olcsóbb fűtőanyagból — Mindez igaz. Éppen ezért kell nagy gondot fordítani a külszíni fejtések megnyitására. Már csak azért is, mert erre — véleményem szerint — sok lehetőség van. A megyében fellelhető sok szénkibúvás „megnyergelése” minderre lehetőséget biztosít S ezt itt tudják. A jelenleg munkával, de csak hozzá kell kutatások mellett újabb nyúlnunk. A bányászatban terület ez irányú jártasoknak mond az valamit, térképezése történik meg a hogy a bezárt Margit VIII. és a Székvölgy II. körzetéből nyolc-tíz millió tonna szenet lehet nyerni. Sőt, az újabb feltárások és a régi eredmények összegzéseként még azt is meg lehetne kockáztatni, hogy a Mizserfától Nyírmedközeljövőben, s ennek eredményei jótékonyan hatnak a Nógrádi Szénbányák eredményeire. biztonságát célzó kutatásokra pusztáig húzódó telepekből igencsak gyéren csordogáltak a pénzcsermelyek. — Mindez már a múlt — vetem közbe. — Hiszen a sokat emlegetett tízéves „lemaradás” pótlására az utóbbi években — főként az idén —, jelentős summát biztosítottak. harmincmillió tonnányit tudnánk kibányászni, a nagybátonyi terület is rejteget még 25—30 millió tonnát és a kis- tereny&i környék szénvagyo- na is jelentős. A nógrádi szénvagyont, a. kutatások jelenlegi eredményei alapján A szénbányáknak jövőre, és a VT. ötéves terv további négy esztendejére is jelentős összeget bocsátanak kutatásra. S ezek eredményeként —; mert biztosan lesznek —. köszönthetik a bányásznapot, még jóval az ezredfordulón túl is. Karácsony György Körvonalai messzire látszanak Ha minden itt lenne Pászfén Az 1981-es évtől kezdve a gazdasági életben és a társadalmi viszonyokban végbemenő nagyszabású átalakulások megvalósításának konkrétabb és teljesebb ötéves terve lesz. 1977-ben a párt kezdeményezésére kidolgozták, majd össznépi vita után elfogadták a Szovjetunió új alkotmányát, mely meghirdette az állampolgároknak az állami és társadalmi ügyekben való még szélesebb körű részvételét. a társadalmi szervezetek szerepének és aktivitásának fokozását, a népi ellenőrzés erősítését, a nyilvánosság bővítését,^ közvélemény állandó figyelembevételét, a kritikához való jogot és a kriti- zálók védelmét. Vatta bazaltból A vatta gyártásának alapanyaga olyan porhanyós bájait is lehet, amely építészeti célokra nem alkalmas, örmény tudósok dolgozták ki a bazaltvatta előállításának technológiáját. Az új anyag szigetelő- és szűrőtulajdonságai miatt jól használható az építőiparban, talajjavításhoz a mezőgazdaságban, valamint a gyógyszeriparban. Sikeresen alkalmazható a mínusz 200-tól plusz 650 Celsius-fo- kig terjedő hőmérsékleti tartományban működő generátorok és egyéb gépek hőszigeteléséhez. S árga munkaruhájuk és ugyanilyen színű védősapkájuk már mesz- sziről látszik a pásztói gyógypedagógiai építkezésen. Négyen vannak; Pencze Elemér, Vas József, Fekete Bertalan és Smiró Gábor. Mindannyian az arany koszorúval többszörösen kitüntetett, valamint a Vállalat kiváló brigádja címmel megbecsült, Göm- bicz Sándor vezette ácsbrigád tagjai, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. — Három hete jöttünk ide a síküveggyárból. Az épület háromszintes lesz. Egy szintet három hét alatt húztunk fel, de két hét alatt is sikerült volna, ha a panelekre nem kell várnunk. Most, hogy itt van minden, úgy látom, nem lesz akadálya a kéthetes szintforduló elérésének. Jelenleg az otthoni részen dolgozunk, ami 66 méter hosszú. Ezt a szárnyat — mutat munkájuk mostani színterére, — másfél hónap alatt befejezzük. Ha valami közbe nem jön. Percze Elemér nem néz se jobbra, se balra, hanem nyugodtan beszél. Megteheti! Most nem kell figyelnie társait, mert van egy kis szabad idejük. Az ide vezényelt két hegesztő irányításával és a brigád tagjainak segítségével az épületet kiszolgáló darupályát hosszabbítják meg. — Meg kell tennünk, mert másként nem tudjuk berakni a nemrég érkezett alba falakat. Ezeket a szabadban nem szabad tárolni. Mivel késve érkeztek, így a felrakott födémek közül egy-egy részről kettőt, hármat le kell szedni, majd, amikor az alba falat a kívánt helyre helyeztük, újra visszatenni. Ezt a pluszmunkát megelőzhettük volna — szól határozottan, majd kisvártatva így folytatja: — Beletelik egy nap is, mire magunk mögött tudjuk a pluszfeladatokat. — Milyen munkát tudtak volna elvégezni az említett idő alatt? — Jó néhány pillért a helyére raktunk volna. Talán, jobb lenne a munkaszervezés, jobban egymásba kapcsolódnának a feladatok, alaposabb lenne a feltételrendszer, ha volna telefonunk. Mivel nincs, előfordul, hogy a központból küldött betont nem tudjuk fogadni. Ugyanakkor hiányoznak az előregyártott lépcsőelemek, amivel pedig dolgozhatnánk. Ha már csokorba szedtük a hatékonyabb munkát zavaró okokat, térjünk ki néhány szóval a darura. Másutt elég sokszor panaszkodnak a szerkezetépítők, mondván: — Sokat áll, a kezelője pedig úgy dolgozik, phogy neki tetszik... — Erről nálunk szó sem lehet. Holló József —, mutat a mellette álló idősebb kollégájára —, velünk együtt dolgozik. Nemrég úgy variált a daru gémjével, hogy még egy motorral is dolgozott nekünk. Pedig igen elhasznált, öreg masináról van szó — vélekedik Percze Elemér. — Jól kijövünk egymással — veszi át a szót Holló József, majd hozzáfűzi: — Gondjaimban segítenek, mert nekik is érdekük, hogy minél kevesebbet álljon a daru. De én is megteszem, ami tőlem telik. Holló József 28 éve dolgozik a Gépkölcsönző Vállalatnál. — Le a kalappal a darus kolléga előtt — zárja le az előbbi gondolatot Percze Elemér. — Az átmeneti kényszerpihenőben nem tudnak más munkát végezni? — De igen. Ha szükség van, betonozunk, máskor meg vasalást készítünk. — Tudna-e olyan munkahelyet mondani, ahol mindenük megvolt a folyamatos munkához? — Legalábbis nekünk nem hiányzott semmi, a VEGYÉP- SZER salgótarjáni gyára, a nagybátonyi FÜTÖBER és az új Zagyva w, éBÍttejeaéscn. Igaz, mindegyik kiemelt munkahely volt, s bizony hajtottunk. .. — Lesz erre lehetőség itt is? — Ügy néz ki, hogy igen. Annak ellenére, hogy ezzel az univázszerkezettel első alkalommal dolgozunk. Nekem tetszik ez a technológia, szép munkát lehet vele végezni — mondja Percze Elemér. Az eddig mellette álló fiatalember, Smiró Gábor is szót kér. — Én még nem sokat tudok mondani, mert másfél hónappal ezelőtt kaptam meg a szakmunk ás-bi zony í tványt. Amit közölni szeretnék, az, hogy a NÁÉV-nél jól oktatják a fiatalokat a szakma fortélyaira. Eddig a brigád tagjaival minden tekintetben jól kijöttem. Egy biztos: itt dolgozni kell, nem lehet ké- nyelmeskedni. Kit tartok a példaképemnek? — ismétli a kérdést, majd ezt mondja: Percze Elemért! Mindenhez ért, minden munkához hozzá tud szólni. — Megvan a művezetői vizsgám is — veti közbe szerényen a megdicsért, tapasztalt szakmunkás, majd a következőket mondja: — ö volt a legjobb — mutat a szőke fiúra — az ács tanulók között. Látok benne valamit, igen iparkodik... Közben a daru meghosz- szabbítási munkálataiban is jól előrehaladtak. Én pedig (nem zavarva tovább őket) felkerestem Kecskés Sándort, az építkezés művezetőjét. — Eddig födémvasgondunk volt, de ebben a pillanatban érkezett meg a szállítmány. Rövidesen hozzákezdünk a koszorúkészítéshez. Igazuk van a brigádtagoknak, két tiét alatt is fel lehet húzni egy szintet, a lépcsőházi részek elkészítésével együtt. Remélem, ezután panelgondjaink nem lesznek. A vasútról jelezték, hogy újabb öt vagon anyag érkezett. Az otthoni részt, amin most dolgozik a brigád, november 30- ra adjuk át, az iskolai részt pedig december 23-ra — szerkezetileg. Nincs szükség nagyobb szerkezetépítő létszámra. Pillanatnyilag két- három vasbetonszerelő kellene. Ha nem kapok, akkor sem áll meg a munka. Elvégzik majd ők —, mutat, a művezetői ablakon kitekintve, a szorgalmasan dolgozó ácsok felé. A kik távozóban még azt mondják, hogy szívesen dolgoznak szabad szombaton is, ha a program teljesítése esetleg megkívánja. (venesz) NÓGRÁD — 1980- pktéhwr 3Ä, «Mr«b (
