Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-21 / 247. szám
'Az elmúlt esztendőben aranykoszorúval jutalmazták a salgótarjáni öblösüveggyár Ifjúság brigádját a finomcsiszoló üzemben. Azóta a munkacsapatot átszervezték, újabb szakmunkásokat vettek maguk közé. A megváltozott összetételű brigádba öt, idén végzett fiatal is bekerült, akik szeretnék, ba teljesítményükkel mielőbb felzárkóznának a legszorgalmasabbak közé. Patrőnusaik segítenek, szakmai tapasztalataikat átadják. Cse- kei István brigádvezető irányítása mellett remélhető, hogy az Ifjúság nevet viselő kollektíva ismét az élvonalba kerül. Képünkön Urbán Csilla, aki a frissen végzett üvegcsiszolókat képviseli. — kulcsár — Elérik a napi bűrös egymillió forinfot Viszonylag nyugodtan, de nem tétlenül * AURA A KÉRDÉSRE, miként érzi magát, így válaszolt: — Jól, mert azt végzem, amit szeretek. Nem tudom, erre gondolt, vagy másra — fordította felém kérdő tekintetét az újat kereső, ar.naic Befogadására mindig kész Er ki Dé- des, a Váci Kötöttárugyár pásztói egységének igazgatója. Mivel mindenféle tiszteletkor nélkül, rögtön a téma közepébe vágtunk, ezért a termeléssel kapcsolatos kérdések kerültek szóba. — A folyamatos munkához szükséges feltételek jobbak, mint korábban, amikor húzózár, fonalhiány stb. okozott átmeneti zavarokat. Ezeken szerencsére túl vagyunk. Immár — október 14-én — éves tervünk időarányos részét 99 százalékra teljesítettük — mondja az igazgató, — majd kisvártatva hozzáfűzi: — a mostani, negyedik negyedévünket pedig az igen jelentős export jellemzi. Egyébként ebben az évben termékeink 40—45 százalékát a tőkés — francia, belga, NSZK, svéd — piacokra szállítottuk, illetve szállítjuk, — de jelentős a Szovjetuniónak gyártott női blúzok és férfiingek mennyisége is. A pásztói kollektíva azok közé tartozik, akiktől az idén mind értékben, mind pedig darabszámban többet kért a vállalati központ, illetve a vásárló közönség, mint az előző esztendőben. Ennek megfelelően december végéig kilencmillióval több áru hagyja majd el a gyáregységet. — Az első kilenc hónapban egymillió 230 ezer ruhanemű került ki gyáregységünkből az 1979. évi egymillió 100 ezer darabbal szemben —‘ érzékelteti az előző évinél nagyobb, és sikerrel megvalósított feladatokat Erki Dénes, majd kisvártatva hozzáfűzi: — Mire az ez évi naptár utolsó napjához érkezünk, addigra egymillió 400, egymillió 500 ezer darab termék kerül ki az ügyes kezű asszonyaink, lányaink kezei közül. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ebben az évben elérjük a bűvös napi egymillió forint értékű termelést. — Megismertetne a sikert kiváltó módszerekkel is? — AZ ELŐBB EMLÍTETT fejlődés részben értékesebb áruk előállítását takarja, részben pedig a három M-es munkarendszer előnyeinek köszönhető. Kismértékben ugyan, de még hozzájárul az az ismeretfelújító tanfolyam, amelyet a Textilipari Kutató Intézet dolgozói bonyolítottak le gyárunkban a középvezetői beosztásban dolgozók részére. Ennek során a résztvevők a korábbi ismereteiket újakra cserélték fel a munkamódszerekkel kapcsolatban. Meg vagyok róla győződve, hogy az igazi, előnyös hatás később jelentkezik majd, elsősorban a technológiák szigorúbb betartásánál, valamint a jobb szalagszervezésben — állítja az igazgató. Hogy nem légvárakra épít, illúziókat kerget, azt az eddigi számok is bizonyítják. 1977 végén ’78 elején, amikor elkezdték a három M-es munkamódszert, az év végéig még csak 850 850 terméket gyártottak. — Az idén sem az áremelésből adódik a termelés felfutása. A tavalyinál nagyobb mennyiség mellett javult termékeink minősége is. A tervezett 90 százalékos első osztályú részarány helyett jelenleg 92,3 százaléknál tartunk. A konfekcióból adódó visszaminősítés — a dolgozók hibája miatt — 2—2,5 százalék között váltakozik, öt százalékra, vagy ennél valamennyivel többre tehető az anyaghibából történő, alacsonyabb osztályba sorolás. Az előbb említett eredményeket a tavalyinál kisebb költséggel, kevesebb energia- ráfordítással értük el, aminek hatására az egy darabra eső termelési költség csökkent. Konkrétan nem tudok számokat mondani, mert vállalatunk központja Pásztón csak jövőre vezeti be — a jászapáti tapasztalatok alapján — az önálló elszámolási rendszer* — utalt a jelen eredményei mellett a jövő távlataira is az igazgató. Addig azonban még meg kell birkózni a mostani nem kis erőfeszítést követelő feladatokkal. • — Nincs különösebb gondunk. Két napra elegendő készletünk van, a programnak megfelelő mennyiséget időben megkapjuk Igaz, az engedélyezett 5,1 milliió készletállományt 100—200 ezer forinttal túlléptük, ugyanakkor az engedélyezett 3,8 milliós készáruszintet 1,8 millióra csökkentettük. Ez utőbbiaK azt bizonyítják, hogy nem áll hosszú ideig a készáru raktárainKban. Amint egy szállítmányra való összejön, késieké lés nélkül a kívánt helyre juttatjuk — hangsúlyozta Erki Dénes. Azt azonban, nem állította soha, és most sem mondja, hogy gond nélkül tevékenykednek, mert a legfontosabb, legnagyobb előrelátással megszervezett, több irányban sokszorosan biztosított program is egy váratlan esemény közbejöttével semmissé válhat. Ez utóbbit azonban kihagyták a számításukból. TERVEIKNEK MEGFELELŐEN a tőkésexport-kötele- zettségeiket a megrendelők kívánságainak megfelelően teljesítik, a Szovjetunióba irányuló blúzokat és ingeket pedig november 30-ig legyártják. A termelésben az esztendő végét december 30-ra teszik. Eggyel sem előbbre mert csak így tudják megvalósítani év eleji elképzeléseiket. Viszonylag nyugodt körülmények között, de nem tétlenül — venesz — Kiállítások, vásárok, üzletkötések A bolgár kereskedelmi és déséről. Ez évben újabb 170 Iparkamara a világ száz or- rendezvény sikerét segíti elő a szágának mintegy 180 szerve- bolgár kereskedelmi és ipar- zetével tart kapcsolatot. Se- kamara. gitségével tavaly — nem szá- A kamara közvetítésével mítva a plovdivi nemzetközi épülnek ki, szilárdulnak meg vásárt — 30 nemzetközi vásá- új és új kapcsolatok- a bolgár ron és száz szakkiállításon és más élenjáró külföldi cé- mutathatták be a Bolgár Nép- gek,, között. A kamara az el- köztársaság gazdasági ered- múlt esztendőben több mint ményeit. A vásár- és kiállítás- tizenegyezer szakleírást, közlátogatók tízezrei győződhettek leményt szerzett be a világ meg a bolgár tudományos- vezető cégeitől és jelentős technikai haladás, a terme- összegeket fordított ipari pro- lés, az export dinamikus fejlő-totípusok megvásárlására. Szovjet gazdaság Beruházások új módon Magától értetődő, hogy a beruházások sikerei és hibái azonnal megmutatkoznak a a gazdasági növekedés ütemén, a lakosság életszínvonalán. Éppen ezért a szovjet gazdasági élet előtt álló feladatok mindenekelőtt a beruházások szférájában követeltek változásokat. MIÉRT BOMLIK MEG A RITMUS? „Sokat építünk. Ugyanakkor a beruházások területén uralkodó helyzet nem elégíthet ki bennünket — állapította meg Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB 1979. novemberi plénumán elmondott éles kritikai szellemű hozzászólásában. — Az építkezések határideje gyakran elhúzódik. A be nem fejezett építkezés költségei meghaladják az előirányzottat. Tartalékainkat gyakran nem a legfontosabb építkezésekre összpontosítjuk. Ezen a területen nemcsak hibák, helyi túlkapások, de helyenként nyilvánvaló önkényeskedés is megmutatkozik”. Az önkényeskedés felszámolása általában nem túl bonyolult dolog. A tényeket megvizsgálják, a bűnösöket megbüntetik. A határidők be nem tartása, a be nem fejezett objektumok számának növekedése azonban már más probléma. Itt nem valaki rosszakaratáról, hanem a terv és szervezeti mozgatórugók tökéletlenségéről van szó, amelyek ösztönzik az épités bővítését, de nem kellőképp segítik elő, hogy az építkezés gazdaságilag célszerű határidők között valósuljon meg. Az objektumok természetesen elkészülnek, ám építésük gyakran hosszú ideig tart és sokba kerül. AZ ÖTÉVES TERV Dl SZEREPE A szovjet gazdasági életben jelenleg a vállalatok, építőipari szervek, termelői egyesülések gazdasági tevékenységének szabályozásában az éves tervek játsszák a fő szerepet. Ezek összege alapján állapítják meg valamely szervezet ötéves terv teljesítését. A tapasztalat azonban azt bizonyította, hogy egy új munkaprogram évente történő összeállítása negatívan mutatkozik meg a termelés hatékonyságán, különösen pedig a beruházásokban. Az új tervezési rendszer kulcsfontosságú eleme a stabil ötéves terv lesz. Ezt gondosan évekre osztják, a reális lehetőségekhez igazítják, hogy gazdaságilag előnyös határidők között végezzék a beruházást, összhangban az anyag- és felszerelésszállítással, a munkaerő- és pénztartalékokkal, az építő- és szerelővállalat kapacitásával. Évente hagyják jóvá a beruházási limiteket, ám nem kell évente eldönteni, mit és hol építsenek. A terv felsorolja mindazokat az objektumokat, melyek építése a jövőben megkezdődik és ez kizárja a tartalékok szétforgácsolódását. Változik a terv — az értékesítési — a pénzügyi és ösztönzési mutatók rendszere is az építő szervezeteknél. így például, ha egy vállalat a kitűzött határidő előtt kezdi meg termelését, az előállított tennék terven felüli hasznot hajt. Ilyen esetben igazságos, hogy e haszon egy részét az építőknek juttassák, akiknek erőfeszítései következtében a haszon előállott. Az ilyen rendszerű ösztönzést Belorussziában sokéves gazdasági kísérletek során ellenőrizték és a jövőben mindenütt bevezetik. Az építési határidők csökkentéséért a kivitelező megkapja annak a haszonnak a felét, amelyet a vállalat a tervezett átadási időpont előtt termelt. Az új intézkedések egész komplexumát teljes terjedelmükben a XI. ötéves terv kezdetekor. 1981-ben vezetik be, bár jelentős módosításokat eszközöltek már az 1980. évi tervben is. A REKONSTRUKCIÓ ELŐNYEI Űj tendencia az is, hogy a beruházásokról a meglevő vállalatok felújítására tevődik át a hangsúly. Üj objektumok építésére csak- az esetben irányoznak elő összegeket, amikor a közgazdasági helyzet elemzése azt bizonyítja, hogy nincs más mód a termelés növelésére, a termékek előállításának fokozására. így például a Szovjetunió Miniszter- tanácsa határozatot hozott, hogy 1980-ban korlátozza az ipari beruházások számát, kivéve a közszükségleti cikkeket gyártó objektumokét. Az eszközöket elsősorban a termelés rekonstrukciójára és műszaki korszerűsítésére fordítják. Kiszámították, hogy a már működő vállalatoknál végzett rekonstrukció segítségével kétszer olyan gyorsan lehet termékeket előállítani, mint egy új építkezés esetében. Ahhoz, hogy egyenlő mennyiségű termék előállítását biztosítsák, egy új építkezésnél másfélszer annyi berendezést kell felszerelni, mint az elöregedett technika korszerűsítésekor. A működő vállalatok esetében azonban az építők munkája bonyolultabbá válik. Ezért kiegészítő anyagi ösztönzőket vezetnek be a munka nagyobb igényessége érdekében. Olyan építő-szerelő vállalatokat is szerveznek, melyek a vállalatok ■ rekonstrukciójára és műszaki korszerűsítésére szakosodnak. Mindez természetesen nem zárja ki annak szükségességét, hogy új vállalatokat építsenek, új iparágakat hozzanak létre, növeljék az építkezés ütemét. Viktor Filippov, az Ekonomicseszkaja Gazda' főszerkesztő-helyettese Kevesebb üzemi baloséi — Nem pénz, magatartás kérdése Munkavédelem a termelőszövetkezetekben Hogyan alakult a megye termelőszövetkezeteiben az üzemi balesetek száma és mi a helyzet a ' munkavédelemmel a mezőgazdaságban? Beszélgetőpartnerem, Nyíri Béla, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának műszaki munka- védelmi felügyelője. — Mit mutatnak a számok az év eddigi időszakáról? — Egyértelmű javulás tapasztalható — válaszolja Nyíri Béla. — Az üzemi balesetek az előző év hasonló időszakához képest csaknem 11 százalékkal csökkentek, azaz 49 balesettel kevesebb történt. A kiesett munkanapok száma 2427-tel — több mint 20 százalékkal — alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor. — Mik okozzák a legtöbb sérülést a munkavégzés során? — Még mindig az úgynevezett hagyományos munkák — rakodás, kézi szerszámok kezelése, állatokkal való foglalkozás — közben történik a balesetek 65 százaléka. Igen sok sérülés következik be az esésekből, amelyek az esetek többségében figyelmetlenségre vezethetők vissza. Erre utal a balesetet szenvedettek fiatal kora is. — Gondolom, ebben a férfiak vezetnek? — Annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetekben foglalkoztatottak 44 százaléka nő —, tehát alig kevesebb, mint a fele — a férfiak négyszer annyian szenvedtek balesetet. Ebben természetesen közrejátszik az is, ők végzik a veszélyesebb munkák nagy részét, hiszen az állattenyésztésben, vagy rakodásnál ők vannak túlsúlyban. — Foglalkozási ágat tekintve kikkel történik a legkevesebb baleset? — Saját vizsgálataink szerint, a villanyszerelőkkel, a gépkocsivezetőkkel és foga- tosokkal. A számok ezt mutatják, bár az élet ezt néha igyekszik megcáfolni. Két ha lálos üzemi baleset történt az idén a termelőszövetkezetekben, s az egyik áldozat egy 22 éves villanyszerelő, a másik egy 68 éves fogatos. Az ok mindkét esetben a szabálytalan munkavégzés. A nagyfeszültség alatt levő villanyoszlopra felmászni több mint felelőtlenség, és a feketefuvar sem tartozik a kötelezően előírt munkák közé. — Említette az előbb a saját vizsgálatokat. Végeztek-e olyan felmérést, hogy melyik a legveszélyesebb nap, illetve napszak, már, ami a balesetek bekövetkeztét illeti? — Igen —, bár elég rövid időre terjedt ki a felmérés —, annyi megállapítható, hogy a legtöbb pénteken, majd csütörtökön és hétfőn történik, órák szerint pedig a munkaidő közepén, a 3—6-dik órákban. — Mi a helyzet a munka- védelem területén a termelőszövetkezetekben ? — Határozott javulás tapasztalható, szánvonalban, szemléletben egyaránt. A változás oka a növekvő szaktudás. a vezetők aktívabb hozzáállása, a munkaszervezés fejlődése. Eljutottunk odáig, hogy a korszerű munkaszervezés nemcsak feltételezi, hanem alapvetően biztosítja is a dolgozó ember testi épségének megóvását, azaz magába foglalja a munkavédelmet is. Rendszeresek a balesetvédelmi oktatások, és igen jól bevált az a tíziéves rendszer, amely szerint, az egyes, fokozottan veszélyes munkakörülmények között dolgozóknak biztonságtechnika vizsgát kell tenni. — Milyen képzettségű emberek foglalkoznak a munkavédelemmel ? — A 37 termelőszövetkezetben nyolc főiskolai, huszonhét középiskolai végzettségű és két szakmunkás látja el a biztonságtechnikai | NÓGRAD - 1980. megbízott feladatait. Döntő többségüknek alapfokú munkavédelmi képzettsége van és évente rendszeres továbbképzésen vesznek részt. A termelőszövetkezetek egyhar- madában függetlenített munkakörben látják el teendőiket. — Egy új rendelet szerint az új létesítmények, berendezések, gépek beindításához a termelőszövetkezet elnöke adja ki az üzembe helyezési engedélyt. Ezzel megnőtt az üzemek önállósága a munkavédelem tekintetében is. — Hadd tegyem hozzá mindjárt, a felelőssége is. Több esetben is előfordult, hogy olyan létesítményeket is üzembe helyeznek, ahol nincsenek meg a biztonságos munkavégzés feltételei. A másik gond, hogy egyes vezetők nem veszik figyelembe az idevonatkozó kormányrendelet egyik pontját, amely kimondja, hogy az üzembe helyezést 15 nappal' annak megtörténte előtt be kell jelenteni az illetékes munkavédelmi felügyeletnek. Gyakran ‘hiányzanak a használatbavételi okmányok — a technológiai leírás, munkavédelmi előírás, tűzvédelmi utasítás, — holott ezek megléte alapvető fontosságú a biztonságos munkakörülmények érdekében — fejezte be Nyíri Béla. * Nógrád megye termelőszövetkezeteiben az eddig eltelt kilenc hónap alatt 411 üzemi baleset történt és 9629 munkanap esett ki, a tavalyi 460 balesettel és az ebből eredő 12 056 nap kieséssel szemben. A javulás vitathatatlan, de teendő még bőven akad. Társadalmunkban legfőbb érték az ember. De ez az ember még mindig gyakran hívja ki maga ellen a sorsot. S ezt el lehetne kerülni. Z. T. 21., kedd 3
