Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-21 / 247. szám
Véget éri a Varsói Szerződés országainak kiiliigpiiiszterí ülése A lengyel fővárosban hétfőin véget ért a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. A kétnapos tanácskozás résztvevői a madridi találkozó előkészületeivel, továbbá az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia ösz- szehlvásával kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg. Az Ülésről közleményt hoztak nyilvánosságra. Hétfőn Stanislaw Kania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának tagjait. A találkozó szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A tanácskozás eredményeiről — a résztvevők nevében — Andrej Gromiko, az SZKP KB Politika) Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere adott áttekintést, s egyben megköszönte Stanislaw Kaniának a bizottság munkájának megszervezéséhez és előkészítéséhez való lengyel hozzájárulást és a vendégszeretet. Stanislaw Kania méltatta az ülés eredményeinek jelentőségét, különös tekintettel arra, hogy a megvitatott kérdések nagy súllyal esnek latba az európai béke és biztonság tartóssá tétele szempontjából. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország alapvető jelentőséget tulajdonít a Varsói Szerződés tagállamai által a nemzetközi küzdőtéren folytatott együttműködésnek. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára végezetül felkérte a jelenlevő külügyminisztereket: adják át szívélyes üdvözletét az általuk képviselt testvérpártok fő-, Illetve első titkárainak. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülésén részt vett külügyminiszterek hétfőn délután, illetve este hazautaztak. Hazaindult Varsóból a Púja Frigyes külügyminiszter vezette magyar küldöttség Is. Közlemény o Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1980. október 19—20-án Varsóban megtartotta soron következő ülését. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Józef Czyrek, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A külügyminiszteri bizottság — a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének megbízásából — áttekintette az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának előkészitésével és az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívásával kapcsolatos Kérdéseket. 1. A külügyminiszterek egyhangúlag megállapították: az európai és a világpolitika legutóbbi eseményei alátámasztják, hogy a politikai tanácskozó testület 1980. május 15-i varsói nyilatkozata megalapozott és helyes értékelést adott a nemzetközi helyzetről és még Időszerűbbé teszik a nyilatkozatban megfogalmazott javaslatokat a nemzetközi feszültség csökkentésére, az enyhülési politika ' fenntartására és elmélyítésére, a biztonság és az együttműködés erősítésére Európában és az egész világon, a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelésre, továbbá a népek függetlenségének tiszteletben tartását, az államok kapcsolatainak javítását szolgáló konkrét lépésekre. A miniszterek államaik nevében aggodalmukat fejezték ki, hogy az imperialista erőpolitika további aktivizálódása, a konfrontáció és a hegemoniz- mus, az államok függetlenségének és szuverenitásának megsértése, a belügyekbe való beavatkozás, a nemzetközi problémák rendezetlensége és az új konfliktusok keletkezése következtében fennmaradt a nemzetközi feszültség. Hangsúlyozták azokat a veszélyeket, amelyeket a fegyverkezési verseny újabb felerősödése Európában és a világon, a katonai fölényre való törekvés, a békét fenyegető katona- politikai doktrínák és koncepciók hordoznak magukban. A miniszterek ugyanakkor megállapították, hogy mind több állam, a társadalom széles rétegei a demokratikus erők, a világ népei határozottan fellépnek a nemzetközi feszültség ellen, az enyhülésért és a béke erősítéséért, a népek jogának tiszteletben tartásáért, hogy maguk döntsenek saját sorsukról. Ennek eredményeként sikerült megakadályozni, hogy szétzúzzák az államok között kialakult normális politikai érintkezéseket és kapcsolatokat. Valamennyi európai országban erősödik a tudat, hogy az enyhülési politikának nincs észszerű, elfogadható alternatívája; fokozódik érdekeltségük e politika folytatásában, az összeurópai értekezleten megkezdett folyamat továbbfejlesztésében. 2. Az ülés résztvevői megerősítették, hogy államaik határozottan törekszenek a fegyverkezési verseny megszüntetésére, az enyhülés kiterjesztésére a világ valamennyi térségére, a minden állam függetlenségének, szuverenitásá2 NÖGRÁD - 1980. nak és területi épségének tiszteletben tartására irányuló politika folytatására, az erő alkalmazásának, vagy az erővel való fenyegetésnek a kizárására, a belügyekbe való be nem avatkozásra, az államok közötti kapcsolatok azon elvei szigorú betartására, amelyeket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya tartalmaz. Fellépnek azért, hogy e célból erősítsék kapcsolataikat és folytassák a párbeszédet Európa és a világ valamennyi államával. Meggyőződésünk, hogy a helsinki záróokmány megbízható alapja annak, hogy az államok és a népek közös erőfeszítéseket tegyenek a nemzetközi kapcsolatokban felmerülő nehézségek áthidalására, s tovább haladjanak előre az európai biztonság erősítésének és az együttműködés bővítésének útján. Az ülésen képviselt államok egész tevékenységükben abból indulnak ki, hogy következetesen biztosítani kell valamennyi nemzetközi kérdés politikai eszközökkel, tárgyalások útján történő rendezését a népek egyenjogúságának és jogos érdekeinek tiszteletben tartásával. Ügy vélik, hogy nincs olyan fegyverfajta, amelynek korlátozásáról és csökkentéséről ne lehetne megállapodni a kölcsönösség alapján, szigorúan tiszteletben tartva az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét, és azt, hogy egyetlen állam biztonsága se szenvedjen csorbát. 3. Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben növekszik az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői november 17-én kezdődő madridi találkozójának jelentősége. Amellett foglalnak állást, hogy a madridi találkozóval megnyíló lehetőségeket felhasználják az európai helyzet alakulása fő irányzatának, az enyhülési politikának az alátámasztására és hogy a találkozón állapodjanak meg az európai kontinens biztonságát, és az együttműködés erősítésének valamennyi fő irányát érintő további gyakorlati lépésekben. Az ülésen képviselt államok ezzel kapcsolatban úgy vélik, hogy a madridi találkozó sikere az összes résztvevő politikai akaratától függ. Attól, hogy a találkozón megteremtsék a konstruktív politikai légkört, az együttműkö. dés feltételeit és kölcsönösen któber 21., kedd elfogadható megállapodások elérésére törekedjenek. Eltökéltnek kell lenniök, hogy semmi olyat nem tesznek, ami politikai konfrontáció kialakulásához vezetne. Az ülésen képviselt államok készek hozzájárulni ahhoz, hogy kedvező légkörben tartsák meg a madridi találkozót és gyakorlati megállapodásokat dolgozzanak ki a meg- tárgyalásra' kerülő lényeges kérdésekben. 4. A jelenlegi körülmények között a katonai feszültség csökkentésének döntő jelentősége van abban, hogy az államközi kapcsolatok a béke és az enyhülés irányában fejlődjenek. A tanácskozás résztvevői úgy vélik, hogy a madridi találkozón kellő figyelmet kell fordítani az európai biztonság katonai kérdéseire és olyan konkrét intézkedéseknek a megvizsgálására, amelyek — a záróokmány rendelkezéseinek megfelelően — megvalósíthatóak. Ezzel ösz- szefüggésben különösen nagy jelentősége lenne — a Helsinkivel kezdődött összeurópai folyamat fejlődésének lényeges elemeként —, ha a madridi találkozón döntés születne az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról, lebonyolításának rendjéről, idejéről és helyéről. Az ülés résztvevői megállapították, hogy e konferencia összehívásának gondolata mind szélesebb körű támogatást élvez. Jóllehet e konferencia összehívásának és feladatainak egyes vonatkozásaiban az államok között még nézeteltérések vannak, több körülmény elősegítheti az álláspontok közeledését. Az ülésen képviselt államok megerősítik, hogy a konferencia szakaszonkénti lebonyolítása mellett foglalnak állást, tehát amellett, hogy a konferenciát az egyik szakasztól a másikig a folytonosság jellemezze. Az első szakaszban a konferencia munkáját a bizalomerősítő Intézkedések kibővítésére kellene összpontosítani, úgy, hogy a továbbiakban a konferencia hozzákezdhessen az európai katonai szembenállás szintjének és koncentráltságának csökkentését szolgáló intézkedések egyeztetéséhez, beleértve a katonai tevékenység korlátozását, a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentését is. A konferencia feladatairól számos más ország álláspontjában .többé-kevésbé azonos elemek körvonalazódnak. Figyelembe véve a különböző államoknak az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia tartalmáról ismert elképzeléseit, az ülés résztvevői abból Indulnak ki: a konferencia összehívásáról saőló megállapodásnak biztosítani kell, hogy valamennyi résztvevőnek egyenlő Jogai és lehetőségei legyenek gyakorlati javaslatok előterjesztésére. Fontos, hogy a madridi találkozónak a konferencia összehívására vonatkozó döntése tükrözze ezt a felfogást. A Varsói Szerződés tagállamainak a konferencián megvitatásra ajánlott konkrét javaslatai ismertek. A tagállamok a konferencián készek megvizsgálni más államok megfelelő javaslatait Is. A miniszterek újból kijelentették : országaik támogatják azt a javaslatot, hogy az európai katonai enyhülési és leszereléii konferencia színhelye Varsó legyen. . 5. Az ülés résztvevői megerősítették államaik szándékát, hogy a madridi találkozón a záróokmány valameny- nyi fejezetében hozzájárulnak a megállapodások eléréséhez. Amellett foglaltak állást, hogy a madridi találkozó hozzon hatékony Intézkedéseket a gazdasági, a tudományosműszaki, a környezetvédelmi együttműködés hatékonyságának növelésére. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az energetikai együttműködés erősítésének és összeurópai konferencia összehívásának ebben a fontos kérdésben. Állást foglalnak a széles körű és akadálymentes árucsere, az ipari kooperáció, a mező- gazdasági, a közlekedési és a tudományos együttműködés fejlesztése mellett. Az ülés résztvevői kívánatosnak és lehetségesnek tartják, hogy a madridi találkozón a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a kapcsolat- építés területén is lépjenek előre a helsinki megállapodások megvalósításában — azon az elvi alapon, amelyet a záróokmány, mint egységes egész, meghatározott Az ülésen képviselt államok ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonítanak a záróokmánynak az összeurópai folyamat fenntartására vonatkozó rendelkezései végrehajtásának, amely Helsinkiben kezdődött, hogy ezáltal következetes legyen az előrehaladás az enyhülés erősítésének, a biztonság megszilárdításának és az összeurópai tanácskozáson résztvevő államok egyenjogú együttműködése fejlesztésének útján. Az említett államok képviselőinek a záróokmányban előirányzott találkozói és érintkezéseik más formái pozitív szerepet hivatottak játszani e célok valóra váltásában. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy az összeurópai tanácskozással megkezdett folyamat fenntartása szempontjából különleges jelentősége van annak, hogy a madridi találkozón reális előrehaladást érjenek el az enyhülés továbbvitele, a biztonság megszilárdítása, az együttműködés fejlesztése irányában az európai kontinensen. Számolva ezzel, az ülésen képviselt államok a madridi találkozón készek meghatározni a következő, hasonló jellegű találkozó megtartásának megfelelő feltételeit. Ezzel összefüggésben a miniszterek kijelentették, hogy országaik készek lesznek támogatni a Román Szocialista Köztársaság javaslatát, hogy ezt a találkozót Bukarestben rendezzék meg. 6. A Varsói Szerződés tagállamai — a nukleáris háború veszélyének elhárítása és az európai népek békés életének biztosítása érdekében — támogatják a Szovjetunió javaslatát az európai középhatótávolságú nukleáris fegyverekkel és egyidejűleg, azokkal szerves kapcsolatban, előretolt bázisú, amerikai nukleáris eszközökkel foglalkozó tárgyalásokra. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy megkezdődött e kérdések gyakorlati megvitatása a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Kifejezték reményüket, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek, ami lépést jelentene a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölése Irányában az európai kontinensen. 7. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó, bécsi tárgyaláAz értekezlet elmaradt Áz OPEC paraiízise OPEC miniszterek konferenciája Bécsben. ahol az egyse* gén már repedések látszottak Az Irak és Irán közötti fegyveres konfliktus megbénította az OPEC, az olajexportőr országok kartelljének tevékenységét. Ez a testület idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Az előzetes tervek szerint éppen Irak fővárosában, Bagdadban kellett volna november 5-én megtartani az OPEC ünnepi csúcskonferenciáját. Ezt az értekezletet a szervezet kénytelen volt lemondani, d« a lemondás után Is érvényben maradt az a döntés, hogy október 14-én Londonban ülést tartanak az OPEC-országok olajminiszterei. Negyvennyolc órával a tervezett londoni kezdés előtt az OPEC bécsi titkárságán bejelentették, hogy ezt a konferenciát sem tartják meg. A kényszerű döntés katonai és politikai okokra vezethető vissza. Nemcsak arról van szó, hogy Irak, mint a világ Szaúd-Arábia után második legnagyobb olajexportőre, s így értelemszerűen az OPEC egyik vezető tagja — fegyveresen szemben áll Iránnal, egy másik OPEC-tagállammal. Ezt a konfrontációt” kiterjesztetté és ’ még boriyoiultabhá tette, hogy Irak megszakította diplomáciai kapcsolatát Líbiával és Szíriával. Az indokolás iraki részről az volt, hogy az említett országok Iránnak hadianyagot szállítanak, ezt mind Teherán, mind Szíria és Líbia cáfolja. Ez az újabb lépés magában foglalta, hogy Irak politikai kapcsolatai egy másik kiemelkedően fontos OPEC-tagállammal, Líbiával is megszakadtak. De még a Szíria és Irak közötti diplomáciai kapcsolat megszakadásának Is van olaj- vetülete — noha Szíria nem tagja az OPEC-nek. Az iraki olajmezőkről a Földközi-tenger Irányába vezető csőhálózatok egyike ugyanis Szírián halad keresztül. Ez a csővezeték a két ország közötti pénzügyi viták miatt néhány esztendeje nem működik, de az iraki—iráni fegyveres konfliktus egy korábbi szakaszában Szíria felajánlotta sokon résztvevő szocialista államok 1980. július 10-1 javaslataikkal újabb nagy lépéseket tettek a nyugati országok álláspontjának irányában. Ilyen körülmények között annak érdekében, hogy a bécsi tárgyalásokon előrehaladás történjen a kölcsönösen elfogadható megállapodások felé, szükséges, hogy a tárgyalásokon résztvevő nyugati országok is tanúsítsanak politikai akaratot a vizsgált kérdések megoldására. 8. Az ülés résztvevői hangsúlyozták más konkrét javaslatoknak a jelentőségét is, amelyeket a politikai tanácskozó testület 1980. május 15-i varsói nyilatkozata tartalmaz a fegyverkezési hajsza korlátozásáról, a béke megerősítéséről és a nemzetközi biztonság megszilárdításáról. Ezek a javaslatok ma is érvényesek és a Varsói Szerződés tagállamai készek, hogy mindegyikről komoly, érdemi tárgyalásokat kezdjenek más érdekelt államokkal. A külügyminiszteri bizottság ülése a testvéri barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. (MTI) Iraknak csővezeték használatát. A diplomáciai . kapcsolat megszakítása ily módon ebben a viszonylatban ii érinti az olajexportot. A katonai-politikai konfrontációk sora tehát önmagában lehetetlenné teszi az OPEC működését. Vannak azonban a háttérben olajgazdasági előzmények is. Bécsben az OPEC előző csúcsértekezletén, röviddel az iraki— iráni konfliktus kirobbanása előtt, elvi határozat született: arról, hogy az olajexportáló országok általában tíz százalékkal csökkentik termelésüket. Ezt Szaúd-Arábia akkor sem fogadta el a maga számára kötelezőnek, a többség azonban hajlandónak mutatkozott a határozat .végrehajtására. A döntés voltaképpen része volt egy kompromisz- szumnak egyfelől az OPEC úgynevezett „mérsékeltjei”, másfelől a nagyszabású áremelést követelő OPEC-radi-' kálisok — Algéria, Líbia és Irán — között. Ezt a taktikai kompromisz-! szumot nem egyszerűen az Irak és Irán közötti háború zúzta szét, hanem az is, hogy Szaúd-Arábia az új helyzet-’ ben egyoldalú döntést hozott: napi 9,5 millió hordós termelését mintegy hétszázezer hordóval tovább növeli.’ Röviddel később a Perzsa (Arab)-öböl mentén levő többi nagy olajexportőr — Ku- valt, Katar, Egyesült Arab Emirátusok — egy szaúdi területen tartott megbeszélésen csatlakozott a döntéshez. Ügy döntöttek, hogy összesen napi hárommillió hordóval növelik termelésüket. A gesztus egyértelmű volt a tőkés világ nagy olajfogyasztó országai felé. A piac helyzete ugyanis önmagában a termelés emelését nem Indokolta. Az Irak és Irán közötti háború kirobbanása előtt a tőkés világban tapasztalható visszaesés, valamint a takarékossági intézkedések következtében a fogyasztás mintegy napi hárommillió hordóval kevesebb volt, mint a kínálat. így a többlettermelés a leggazdagabb tőkésországok, ma már több mint százhúsz naposra becsült tartalékát duzzasztotta fel. Hiszen ezek az országok — ellentétben az olajat nem termelő, fejlődő országokkal — eléggé tőkeerősek a piacon jelentkező felesleg felszívására. Ilyen helyzetben a már régen összezsugorodott iráni és a továbbra is jelentős iraki olajkivitel felfüggesztése egyelőre nem rendítette meg a piacot. Voltaképpen nem történt más, mint az, hogy a többlettermelést felváltotta a piaci egyensúly. A szaúdi ösztönzésre hozott új döntéssel az OPEC néhány Igen fontos országának olajminiszterei a többlet- termelés helyreállítása mellett döntöttek. Ráadásul; ezt a döntést az OPEC keretein kívül, egyoldalúan hajtották végre. Szovjet részről kezdettől fogva hangoztatták, hogy az Irak és Irán közötti konfliktus a térség országait gyengíti és a nemzetközi monö- poltőke pozícióit erősíti. A politikai eseményeken túl az OPEC, mint egységes szervezet megbénulása, ezt igazolja. _ __ -i-s
