Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-14 / 216. szám
Beviszem a „Bizibe // bizománybán. Az asszony előbbi segítségéhez fordul: — Anyuka! Hagyjam? — Hagyd! — mondja a termetes asszonyság. Hétfőn mindig sokan vannak. Most is. Nincs egy perc időm sem. Állni kell, mert minden holmit alaposan megnézegetek. Ha ülnék, örökké fel kéne ugrálnom, atNem túlságosan egyértelmű eligazító tábla nyomán akad rá az ember Balassagyarmaton a BÁV — népszerűbb nevén a „Bizi” — felve- ; vőhelyére. A szűk szobában legalább tízen állnak sorban. Kinél szatyor, kinél bőrönd ki meg csak a karján tartja eladnivalóját. Szép, vöröshajú hölgy pecsétes átmeneti kabátját nem veszik át, méltatlankodva, köszönés nélkül távozik. Cigányasszony tolakodik a sor elejére. A töb- gálok mondjuk biek mérgesen pislognak, míg valaki rászól. — Csak megmutatom, hogy beveszik-e ezt a holmit — veti oda a méltatlankodónak. Nagy Jánosné, a becsüs két mozdulattal felméri és megcsóválja a fejét — Neeem? — hitetlenkedik a tarkaruhás asszony. — Ezek nem köllenek? Nahát! — tömködi vissza a viseltes- szoknyákat egy szatyorba. — Még hetvenötben elvégeztem a becsüsi iskolát. Akkoriban ugyan csak 8 hónapig tartott, de bent kellett Pesten laknunk. Most csak vizsgázni járnak fél a tanulók, egyébként ki-ki a munkahelyén készül két évig. Salgótarjánban van az eredeti munkahelyem, de most, hogy megnyílik itt Balassagyarmaton az új boltunk, lejárunk ide is. Helyben még bért mindennek. Vagy nincs szakember, nekünk kell mert nem veszem át a kolléganőmmel betanítanunk az új becsüsöket. Egy fekete asszony csillo- gó-villogó, flitteres ruhát húz elő óvatosan. — Itt hagyod azt a gyönyö- rűt? — segít be neki valaki. — Itt én. Csak áll a szekrényben. Az ár hallatán bólint, marad. A bőrmellényért ötszáz forintot kínál a becsüs — Molett nő rakodik ki az utazótáskából. — Bélám! Kétszázba veszik a köntösöm. Mi legyen? — Mi lenne? Űgyse férsz már bele! Az asszony a karóráját is lecsatolja. — Kétszáz forint., esetleg... — nézegeti Nagyné. — Teszed vissza a karodra! — formed rá a munkarutól még jobban elfáradnék. Esténként nem kell ringatsi, hás Béla mérgesen, ha ágyba kerülök. Mit vizs- Az ellenőrző becsüs dolegy ruhán? ga, hogy a mi munkánkat fe- Hát először megnézem a fa- lülbírálja. Néha mi is téve- zonját Divatos? Nem diva- dtink, hiszen annyiféle hol- tos? Aztán az anyagát, utó- mi van, hogy azt ember el na meg a használtságát Leg- sem hinné. Ruha, műszaki végül pedig, hogy keresik-e, cikkek, porcelán és üveg, tehát ha megveszem, akkor el tudjuk-e adni majd. Ebből jön össze az átvételi ár. Borostás fiatalember csuklóján két karóra. Az két lecsatolja. — Olyan ötszáz forintba kerülhetett — mondja Nagy- nénak. — Meg a csat is vagy százat — Kétszáz forintot adhatok érte — dönt a becsüs. Hihetetlenkedő száj húzás a válasz, a fiatalember nyúl az óráért Aztán..'. — Tessék kifizetni, kell a pénz. Minek nekem két óra? — magyarázza a mögötte állóknak. Gyakran elmondják az em- azért amit ajándéktárgyak, szőnyegek, bútorok. Még soha nem jutott eszembe, hogy azért mondjak alacsonyabb árat, egyi- mert én akarom megvenni azt, amit valaki behozott. Mert mi is vásárolhatunk. Ha nekem megtetszik valami, azt ér félre kell tennem, jön az ellenőrző becsüs, és megvizsgálja az árát. Ha jóváhagyja, aikkor vihetem. Köt bennünket az úgynevezett próbabeadás is, ezen könnyen lebukna az, aki a saját zsebére próbálna dolgozni. Hasznos szolgáltatás a miénk. Jó annak, aki behozza, azt ami fölösleges számára és pénzt kap érte, jó a vállalatnak, mert haszon mellett kereskedik, és jó a vásárlónak, mert behoznak, vagy azért, mert olcsón juthat hozzá a neki szerintük keveset ajánlok ér- szükséges dolgokhoz. te. Engem a hivatalos árjegyA sorban állók nem fogyzékunk kot. Ha valami kur- nak. Szemük sarkából ndhá_ rens cikk, azért persze tob- n méregetik a másikat, et adunk, mint ami kevésbé Akl belé hangosan köszön. kelendő. Befolyásolja az át- A kilép6k ,egtöbbje már halvételi árat az is# hogy menynyi van belőle raktáron, és így tovább. Szeretek az emberekkel foglalkozni, a szép szó mindig használ, nem szoktam veszekedni. kabban. Néhányan pedig zsebrevágják a pénzt, arcukról eltűnik a zavart félmosoly, és köszönni is elfelejtenek. Hortobágyi Zoltán Alva vezetett ? Gázolt — elfutott a 35 éves hogy egyenes vonalban halad- egy barátjának lakására ment. senki sem jón vele. Éppen ezért nem is Itt csak annyit közölt: baj össze- hajtott túl gyorsan. Valószí- van, és megkérdezte, ott alud- nűleg el is bóbiskolt vezetés hat-e? Hogy mi történt, azt a nyel. Munkáját mindig kitű- közben, mert nem vette ész- tanúként kihallgatott ismenően látta el, ezzel több ki- re, hogy elgázolt egy, az út- rős állítása szerint elhallgatpadkán álló embert. Imre József csak arra emImre Józsefről, gépkocsivezetőről gondolta volna, hogy ütközésbe kerülhet a törvénytüntetést is kiérdemelt és tár- dalmi tevékenysége is példamutató volt Mindezekre rácáfolva a napokban Balassagyarmaton a járásbíróság dr. dő üveg. óvatosan Márton János tanácsa előtt majd hátramenetbe kellett felelnie azért, amit és visszament vagy tíz 1980. július 1-én elkövetett. ta. Mind a ketten megvacsoráztak, éjféltájban lefeküdlékszik, hogy valami koppant tek. Reggel a rendőrség ezen a kocsin és betört a szélvé- a lakáson vette őrizetbe a megállt, gázolót. kapcsolt A szakértői vizsgálat 1,45 mé- ezrelékes alkoholtartalmat gépkocsi lámpájának mutatott ki, vagyis a baleset közepes befolyásoltsággal tért. A E napja is úgy kezdődött, fényében az útmenti árokban elkövetésekor a vér alkohol- mint a többi. Fél hatkor in- egy testet látott. Kiszállt, kö- szintje 2,3—2,5 ezrelék lehe- dult el otthonról, munkahe- zelebb ment és egy helybelire tett. Ennek alapján lyén a rábízott gépkocsit le- ismert az árokban fekvő fér- alkoholos mosta, majd a napi feladatai- fiben, észlelte, hogy magate- ült a volánhoz Imre József. A hoz látott A déli órákban hetetlen, de él. Próbálta ma- viszonylag lassú — mintegy egyik munkatársát hivatalos gához téríteni, de a közeli 40 km-es — sebességnek kö- ügyben Selypre vitte. Saját házakból összefutó emberek szűnhető hogy, akit elütött, bevallása szerint —, bár ve- rászóltak, hogy ne tegye, hát- nem halt meg, súlyos törés es egy ha árt a sérültnek. Közben az sérüléseiből lassan kigyógyul, egyik járókelő elsietett, hogy A bíróság a vádlottat sú- a késői órákban riassza a lyos testi sértést okozó ittas ,Kan- mentőket és a rendőrséget. Az járművezetésben és, mint a mun- ittas gázoló vissza akart ülni veszélyhelyzetet előidéző ré- a kocsiba, mondván majd ő széről a segítségnyújtás élzetett —, itt megivott decilitemyi sört.. Munka után lakóhelyén, Nagybátonyban beült a tinkert” fái alá és itt, katársaival további söröskorsók fenekére nézett. Egyre hozza a rendőröket, de ebben mulasztásában ittasabb lett, s az alkoholfogyasztást késő estig folytatta. marasztalta megakadályozták. Hadonász- el, s egy év hathónapi szava és meglehetősen össze- badságvesztésre, valamint a Legutoljára egy másik mun- függéstelenül kijelentette, járművezetéstől háromévi el- katársának lakásán bort ivott, „hogy majd ő hozza” —, hogy tiltásra ítélte. Az indoklásban Este 11 óra tájban már it- mit, azt nem mondta. Ezután megemlítették, hogy magát a gépkocsiját a helyszínen hagy- balesetet a vádlott Be- va elfutott a közelben fő- rendelőintézetbe, mely kimerültlevő ségével párosult ittassága rész- okozta. Ezzel kapcsolatban szólegesen volt kivilágítva, majd vá tette az együtt italozók fetasan beült saját kocsijába, hogy hazafelé induljon, vallása szerint a jármű lőtt nem mindig tudott ural kodni, gyakran nehezére esett, mivel itt nem látott senkit, lelősségét is. Tíz fa myéd; ILI a salgó- mentüktási munkájával csoport vezetője megbízott ültetéséről kell gondoskodnia fákat nem a vétkesnek. Ám azt a négyFélmillió forintos költséggel bővítették az Idén a dorogházf óvodát, így a korábbi 25 férőhely helyett most már 50 férőhelyes lett a gyermekintézmény. A környékbeli üzemek támogatásával, társadalmi munkájával oldódott meg a gyermekek elhelyezésének gondja. — kj — „Húsz év múlva tarjániak az utcán ben, egy-egy zöld levelet tar- tudni miért, önhatalmúan ki- hat évtizedet, mely alatt a tanak majd az arcuk előtt, vágatta. Utólag arra hivatko- ma ültetett csemetékből a hogy meg ne fulladjanak és zott, hogy egy erdész véle- földre fektetett óriások utólássanak valami zöldet..."— mér.ye szerint a fenyők túl dai felnőnek, semmifélebün- mondogatta borúlátó ismerő- sűrűn nőttek, azokat ritkíta- tetéssel, bírsággal nem lehet söm — aki azóta már élköl- ni kellett, a másik három fa rövidebb időre változtatni, tözött Salgótarjánból — mi- pedig elfogta a napot ahasz- Akik hasonlóan önkényesen kor híre jött a rnegyeszék- nálatlan strand valamelyik fákat pusztítanak, szándékos he; yen, hegy ilyen, vagy épületétől és az vizesedett... nyerészkedésből, vagy csak olyan oknál fogva egy-egy A vállalat vezetői szerint figyelmetlenül megnyomva fát kivágtak. Lehel, hogy el- egyik kifogás sem felel meg egy autóval, aláásva egy túlozta, de abban igaza volt; a valóságnak. Tőlük, ha kért árokkal — amit kerülővel is egyetlen településen sem en- volna, sem kap ilyen enge- kimélyíthettek volna — vagy gedhetünk meg magunknak délyt az illető csoportvezető, megperzselve a nyársalótűz olyan fényűzést, hogy indo- Természetesen fegyelmi elja- parazsával, egyszóval min- koiaüanul akár egy cserjét is jást indítottak ellene, de — denki, ahi az erdőgazdálko- elpusztítsunk. És nemcsak tekintettel arra, hogy belte- dás ésszerű mértékén túl esztétikai, tájvédelmi okok- rületer» érvényesítette barbár pusztítja a fákat, a jelenkorból. hanem életünk fenntar- akaratát, a szabálysértési ha- ban orvosolhatatlan kárt tásóhoz van szükségünk a tóság előtt is felelnie kell. okoz, melynek helyrehozásáfákra, a zöld lombok által Aki belterületen fát vág ki hoz gyakran hátralevő évei termelt oxigénre. Magunkat — kivéve elöregedett gyű- sem bizonyulnának elégsé- véöjük vele. mölcsfát —, az a környezet- gesnek. És mindenki, aki ezt A fentiek akkor jutottak védelemre vonatkozó rende- ölhetett kézzel nézi, eltűri, SKfsmbe, mikor valaki elpa- let értelmében tudomásom nem akadályozza meg, ha rsaszolta: Salgóbányán a szerint pótolni köteles. Még- módjában áll, de legalább [strand területén 10 fát — 7 pedig nem is darabszámban, nem emel szót ellene, bűnré- í fenyőt, egy hatalmas geszte- hanem a kivágott fa törzsé- ízesnek érezheti magát. A nyét és még két másfajtájút nek keresztmetszete alapján, nagy fák olyan kincsek, me- — minden engedély, sőt el- Aki tehát egy emberderéknyi lyeket a városi, falusi ember fogadható ok nélkül, barbár törzset dönt, annak pótlás- leggyakrabban elődeitől örömódon kídöntöttek. Az tör- ként egy egész kis ligetet kell köl. Míg itt állnak előttünk, tér.t, hogy a használaton ki- ültetnie. A 10 fa helyett jó- legfeljebb a szépségüket cso- vüli fürdő területkarbantar- szerivel kisebb csemeteerdő dáljuk. Ha azonban elherdáljuk ezt az örökséget, egy idő V alaha itt négyszázezer hold erdő feküdt egy tagban, ma talán már a tizedrésze sem, és az apró, meredek falu vulkanikus kúpok, a lágy vonalú dombok között bányák, gyárak, nyersanyagfeldolgozó telepek működnek: a nagy múltú, vadregényes és veszedelmes Bakony a táj történelmének új korszakában az ország egyik legfontosabb nyersanyag- bázisa lett. A felüdülést, élKunszabó Ferenc: A Bakony szíve: ZIRC catnyi váruk mellett talán a csend és a történelmi jogfolytonosság az, ami ide vonzza őket. A vár romos és lejtős udvarán alkalmilag összeverődött kis társaság hajlandó lenne filozófiai és történelmi aki ne ismerné faluja törté- mindig előbukkan: a tatárok zirci apátság birtokaira, ki- oknyomozásba merülni akérnetét. S ha azt tudja, akkor tábort vernek itt, a törökök rabolták, sőt el is foglalták dés fölött, ha az egyetlen jeegy kicsit az ország történe- kincseket keresnek az üszkös azokat néhány óra alatt, az jenlevő hivatalos ° személyitét is tudja... romok között, a Bocskay- apáturak pedig évekig, évti- segi a várőr közbe nem szólEzeregyszáznyolcvankettő- hajdúk kardcsapás nélkül zedekig tartó szívós munká- na;’ ___________ __ _____ _ bői való az oklevél, amelyik szerzik meg a helységet, val, régi hitlevelek, adomám ényt váró turistát azonban legrégebbről hozza a helység Heister labanc tábornok fel- nyozó iratok felmutogatásáelsősorban nem ez érdekli: a írásos hírét. A Bakonyt és gyújtatja az apátságot és a val szerezték vissza jószágaiméban, az Veszprémet szerető III. Béla körötte levő „némely nyo- kát. Látszólag mindig a fegy-______= a lapít itt cisztercita kolostort morult viskókat’’; negyven- verek voltak erősebbek, való- nép> hát ne legyen erőssége, és templomot. De a táj kul- nyolcban pedig a rendi no- jában pedig az ész, hiszen De akkor az Esterházy uratúrtörténete jóval élőbbről vendékek állnak be szinte valahány Zirc és Csesznek ság azt mondta: „Zircet, múltat keresi a értő szemnek kitárulkoző szépségeket a tájban. Megtalálja. — Fel akarták ezt robbantani, kérem, a Habsburgok, hogy ha a kurucok után még mindig felkelne a v magyar Öregbakony kellős közepén, keltezhető — erről pattintott egyemberként honvédnek... mintegy négyszáz méter ma- kőszerszámok, népvándorlás- — vár nincs? Nem is volt gas, széles völgyteknőben kori leletek, római hadiút- itt erősség soha? fekszik Zirc. A helység sze- maradványok, avar földsán- — Volt is, van is! — csilzoneleji élénksége jóval na- cok tanúskodnak... De hogy lan büszkén a zirciek szeme. gyobb, mint azt egy hatezer minderről ma tudunk, hogy — itt van a mi várunk Csesz- hiszen virágzása teljében, lelkes községtől elvárnánk, ez a több évezredes történe- neken, alig tízegynéhány török hódoltság kezdetén is legyen bár járási székhely. A lem szakadás nélkül torkollik kilométerre! csupán húsz lovas és ötven a mába, azt Árpád-házi ki- Ha Zirc mindig a szelíd gyalogos vitéz rendeltetett feleségének tudományt és a valaha oly bele, „két harmadfél fontos akinek ki- hatalmasan harcos katolikus álgyuval és öt szakállos pus- _ __ vánságára telepedtek itt meg szellemet idézi, akkor Csesz- kával”. A hatalmi helyzetei modern áruház, egészségház, cisztercita szerzetesek Frank- nek láttán fegyverek csörög- gimnázium vonzza a környék honból. Az ő töretlen akará- nek, „szakállos álgyuk” dö- egykori suk, szorgalmuk újítottamin- rögnek és csillogó vértű vi remekmívű barokk házacskák előtt üldögélő helybeliek rályunk francia szívesen elmesélik: Európa- is köszönhetjük, hírű sajtgyár működik itt, közötti perről tudunk, azt Cseszneket pedig nem ha- mindig fegyver okozta és gyom!” És ide tette rezidenmindig a tudás nyerte meg... ciáját, a várból csinálta meg Csesznek sohasem tartozott a fő-fő palotáját, és itt lakott a stratégiai erősségek közé, minden pereputtyustól még a az unokája is! Ügy megszerették ezt a vidéket, hogy minden kastélyuk közül csak ezt tartották legtöbbre! M inden vitakedv lelohad, s már csak őt hallgatjuk. Szakszerűen lakóit apátsági míg az jobbágyok ükuno- dig hatalmasabbra, impozán- tézek vágtatnak le-föl a meeldöntő, az ország — sorsát meséli, hogy földrengés, tűzmeghatározó harcok, ostro- vész miként tette több ízben mok sohasem itt zajlottak — lakhatatlanná Cseszneket — s a feljövő, majd letűnő ha- majd, elegáns átkötéssel, satalmas családok talán éppen ját életére fordítja a szót. És----- ezért tartják mind fontosnak, senki nem kezd mocorogni, z irci templomot, kolostort — A két helység csak a mi hogy Cseszneket megszerez- mert ez: a mindenkori helytől azonban s ettől van, hogy valahány szemünkben tartozik össze. zék. Csákok és Garák, Zápo- beliek gondja-baja, munkálómihamar rátérnek a múltra, nevezetes esemény az ország Kapcsolatuk a századokba ve- Iyák és Törökök, Thökölyek dása-sorsa, legalább olyan Kevés lehet az a zirci lakos, történetében, a helység neve szd múltban legfeljebb any- és Esterházyak versengnek, fontos a táj történetében, mint nyi volt, hogy a lovagtorony- csatáznak és fondorkodnak az az egykori országbíró nagyból végvárrá bővült erősség erősség birtoklásáért. Fél or- urak kora, vagy a ciszterciták káinak a dudari szénbánya sabbra az évszázadok során redek hegyi utakon a mai és a zirci téesz ad megélhe- többször feldúlt és lerombolt turista képzeletében. tést. A ma hírein után égetően és pótolhatatlanul hiányozni fognak!- G. I. NOGRÁD - 1980. szeptember 14., vasárnap urai időről-időre lecsaptak a szágot behálózó birtokaik, tu- működése. EKG húsz másodperc alatt A varsói „FARUM” vállalatnál egy új típusú elektro- kardiográf modelljét kezdték el gyártani. Az E—30 jelzésű elektrokardiográf tömeges számban végzett EKG-vizs- gálatokra alkalmas. Ez a berendezés rekordidő alatt feljegyzi a páciens EKG-vizs- gálatának eredményét. Alig 20 másodperc szükséges hozzá. A kezelőszemélyzet és a páciensek számára egy másik kedvező körülmény, hogy az E—30, mint az eddig gyártott elektrokardiográfok közül az egyetlen, lehetővé teszi a szív jelzéseinek száraz, közvetlenül a végtagokra és a mellkasra elhelyezett elektródákon keresztüli leolvasását. A „FARUM” berendezését alkalmazva, nem kell immár a páciens bőrét speciális elektródapasztával bekenni,' mely művelet meghosszabbította és komplikálta csak ezt a vizsgálatot. A másik előnye, hogy az E—30 rendkívül ellenálló minden külső zavarra nézve. Más egyidejűleg működő orvosi elektronikus berendezések, mint pl. a röntgen vagy a diatermia — esetében is tökéletesen és zavartalanul működik, *
