Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-09 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD KZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA ^ Hépszámlálás „gépre" Huszonkétmillió adatot dolgoztak fel XXXVI. ÉVF., 211. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1980. SZEPTEMBER 9.. KEDD Éveket nyernek a szakemberek Az erőfeszítések ellenére is Hehéz helyzetben a bányászbrigádok A salgótarjáni központ dolgozói a népszámlálás lyukkártyás rögzítésén dolgoznak. Ké­pünkön — amely a gépteremben készült — Bodrogi László termelés; osztályvezető, Ba­kos Vince programozó, Lengyel Ildikó csoportvezető, és Lászlók József né ellenőr, az el­készült adatokat összesíti. (Bábel felv.) Évkezdetben a Nógrádi Szénbányák széntermeléssel foglalkozó brigádjai még ar­ra tettek felajánlásokat, hogy 1980-ban egymillió, vagy ha lehet, még több tonna szenet adnak a népgazdaságnak. Az elmúlt hónapok geológi­ai nehézségeiből adódó és szubjektív okok miatt is, most már látni: vállalt köte­lezettségeiknek nem tudnak eleget tenni. Augusztus végé­ig a vállalat csak 91,5 száza­lékra teljesítette széntermelé­si tervét, s ha a kazár-pó- lyosi külfejtésen dolgozók nem tevékenykedtek volna eredményesen, a nyolcadik hó végi lemaradás meghaladja a 74 ezer tonnát. A brigádok helyzete —egy­két kivételtől eltekintve — ma sem ad okot túlzott opti­mizmusra; erejüket feszítve, törekvésük már csak az, hogy az esztendő zártáig az adósság ne haladja meg az ötvenezer tonnát. A kányási aknaüzemben, bár mindkét frontfejtés üze­mel, ám a teljesítmények messze alatta maradnak a célkitűzéseknek. Ennek fő oka, hogy a minőség javítása érdekében egyik munkahe­lyen sem üzemeltetik a ma­róhengereket. A szénréteg fölött közvetlenül elhelyezke­dő homokréteg befolyásainak megakadályozása végett áttér­tek a szinte hagyományos módszerre, a talpon lazító­robbantásokat végeznek, a felső rétegeket fejtőkalapács­csal jövesztik, s azonnal „tű­zik fel” a padlódeszkát ászén tisztaságának megóvására. A nagy élőmunkát igénylő mun­kafolyamat természetesen a mennyiség rovására megy. Bár igaz: az utóbbi hetekben jelentősen hátráltatta a még nagyobb mennyiségű terme­lést a munkából — főleg üdü­lések miatt kiesett műszakok száma. Szorospatakon, a gyártó cég szállításainak elhúzódása mi­att csak késve tudták megin­dítani a munkát az OR—4. típusú biztosítóegységekkel és kéttárcsás maróhengerrel fel­szerelt, 40-es számú frontot. Pedig az itt dolgozó brigádok­tól várnak lényegesen na­gyobb termelést. Másik, a 43-as számú frontjuk most mezőben halad, 2-es telepi szenet fejtenek, de vékony a széntelep és rossz minősé­gű is. Itt azon fáradoznak, hogy minél előbb beindul­jon az úgynevezett hazafelé haladó, MK—97-es egységek­kel biztosított frontfejtés, mert ezen a részen megfelelő a telepvastagság és jó a szén is. Ménkesen, az Alfa ereszkei 3. számú fronton az illetékes hatóságok a közelmúltban hozzájárultak ahhoz, hogy az MK—87-es biztosítóegysége­ket kísérleti jelleggel, mere- dekebb telepen üzemeltethes­sék. Itt szép a fejtés, a to­vábbiakban jelentősebb ered­ményekkel kecsegtető. A dé­li, 17-es ereszkei fronton, míg ki nem alakult a jelenlegi, 60 méter hosszú homlok, addig annak rövidítésével bajlód­tak és nagyban zavarja a munkát, hogy gyakorta kell vágatot harántolni. A harma­dik, az Alfa ereszkei pillér­frontot is előkészítették már a termelésre, ám ennek „in­dítását” munkaerőhiány aka­dályozza. A mélyművelésű akna­üzemek brigádjai közül egye­dül a tiribesiek teljesítik, sőt haladják felül vállalásaikat. A 6-os és a 7-es számú fron­tokon dolgozók annak ellené­re, hogy itt is vágatharánto- lások akadályozzák a munkát, sikeresen tevékenykednek. Mindennek köszönhető, hogy a 30. bányásznap tiszteletére meghirdetett munkaverseny­ben az aknaüzembéli, a Vi­lágosi József vezette Dózsa brigád érte el a legjobb ered­ményt. Lassan már el is felejtet­tük, hogy januárban a nép- számlálás idején megkerestek bennünket a számlálóbiztosok. Felvették az adatokat, udva­riasan elköszöntek. Számunk­ra ezzel a népszámlálás tu­lajdonképpen befejeződött. Másként történt a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságán és a salgótarjáni számítóközpont­ban. A szakembereknek —, több mint százhúszan vannak a megyében — az elmúlt fél esztendő számottevő felada­tot jelentett. Első ízben történt ugyanis a népszámlálások történeté­ben, hogy a Nógrád megyei adatokat nem küldték fel Bu­dapestre, hanem helyben, Sal­gótarjánban dolgozták fel. A számok sok mindenről be­szélnek. A munka nagyságát jelzi, hogy huszonkétmillió adat került végül is lyukkár­tyákra. A gépi adatfeldolgo­zás tette lehetővé mindennek meggyorsítását. Nézzük a té­nyeket. Hogyan is történt mindez? Annak idején a számlálóbiztosok leadták a tanácsnak a kitöltött íveket, ott helyben az első összesítést elvégezték. A lapok ezután a KSH megyei igazgatóságához kerültek. Nem kevesebb, mint egy teherautónyi iromány. Ja­nuár végére feldolgozták, mennyi állampolgárt írtak össze a megyében a „hozzá­tartozó” adatokkal együtt. Mindezt többször is ellenőriz­ték. Főként az úgynevezett kettős lakóhelyek megállapí­tása volt nehéz, az másfél hó­napot vitt el. A statisztikai hivatal megyei igazgatósága az ország tizenkilenc megyé­jével állt állandó kapcsolat­ban, hogy minden polgárt az állandó lakhelyén összeírja­nak. Március végére biztos népességszám állt a szakembe­rek rendelkezésére. Megkezdődött a tulajdon­képpeni feldolgozás. Számok­ká váltak a fogalmak, vagyis kódolták az adatokat. így — többek között — a munkahe­lyet, foglalkozást, családi ál­lapotot. Hogy érzékeltessük a bonyolultságát, elég azt mon­dani, hogy manapság három­ezerféle iskolai végzettség­gel rendelkezhetnek az embe­rek és több mint tizenkétezer foglalkozási lehetőség került az adatlapokra. Mindennek megvan a maga száma és ezt a kódolt, feldol­gozott anyagot juttatták el fo­lyamatosan —, június 12-től ez idáig — a salgótarjáni szá­mítóközpontba. Itt történik a tulajdonképpeni adatrögzítés. A számítóközpont dolgozói komoly feladatot vállaltak, mert napi munkájuk mellett végzik a népszámlálás adat- rögzítését. Hozzátéve ehhez, hogy Salgótarjánban dolgoz­zák fel Heves és Borsod me­gye népszámlálási adatait is. A Nógrád megyei adatrög­zítéssel néhány napon belül végeznek, aztán a teljes anya­got Kecskemétre küldik, ahol elektronikus számítógépekbe kerülnek a salgótarjáni lyuk­kártyák. Onnan az út Buda­pestre, a Központi Statiszti­kai Hivatalhoz vezet, ahol elő­ször megyei kötetekké, majd országos adatokká válnak a népszámlálás tényei. A gyors, korszerű gépi mód­szer tette lehetővé, hogy meg­gyorsítsák az adatok feldol­gozását. Az 1970-es népszám­láláshoz viszonyítva éveket nyernek a szakemberek. Friss, használható adatok állnak nemcsak a megye, hanem az ország rendelkezésére is. Púja Frigyes vezeti a magyar ENSZ-küldöttséget Az Elnöki Tanács kijelöl- gyár küldöttséget. A delegá- te az ENSZ-közgyűlés 35. ció vezetésével Púja Frigyes ülésszakán részt vevő ma- külügyminisztert bízta meg. A Xll. kongresszus szellemében TIT-szaktitkárok tanácskozása Háromnapos konferencia ezdődött tegnap délelőtt Sal- ótarjánban a TIT gedőc­ítői továbbképző bázisán, a IT országos elnökségének zervezésében. Az országos továbbképző­in a TIT megyei szerveze­tinek természet- és társa- alomtudományi szaktitkárai esznek részt. Hétfőn, dr. Gánti Tibor, tu- ományos kutató, „A termé- zet világa” című folyóirat ^szerkesztője tartott elő- dást „A természettudomá- yok új eredményei, felhasz- álásuk az ismeretterjesztés­en” címmel. Előadását kon- iltáció, majd vita követte. Délután dr. Kurucz Imre, a IT főtitkára ismertette a tár- ulat 1931. évi főbb felada­ti Ezt követően dr. Ránki György kandidátus, a MTA Történettudományi Intéze­tének igazgatója tájékoztatta a jelenlevőket a kutatások új eredményeiről. Ma szekcióüléseken folyta­tódik a tanácskozás, ahol De­meter Károlyné és dr. Kovács Géza, a TIT természettudo­mányi illetve társadalomtu­dományi osztályának veze­tője irányítja az aktuális teendőkről, problémákról folytatandó beszélgetést. A szakosztályvezetőségek fel­adatairól, dr. Jeney Jenő, a TIT főtitkárhelyettese ad tájékoztatót. A továbbképzés résztve­vői szerdán délelőtt Molnár Zoltán, a TIT Csongrád me­gyei szervezete titkárának előadását hallgatják meg, a társulat munkájának statisz­tikákban tükröződő eredmé­nyeiről. Határidő előtt elkészült Vezetékes víz Bercelen Silóinak, betakarítanak, vetnek Teljes üzem a földeken Nem látványos, de a lakos­ság életében nagy jelentőségű, fordulatot hozó esemény szín­helye volt a hét végén Bércéi. Átadták a községet jó minő­ségű vezetékes ivóvízzel ellá­tó törpe vízmüvet. 1976-ban a Nógrádi Szén­bányák tervezőirodája készí­tette el a vízellátás beruhá­zási programját, majd a kivi­teli terveket. A dokumentáció alapján megalakulhatott a víztársulat, melynek megbí­zása alapján 1978-ban a Nóg­rád megyei Víz- és . Csatorna­mű Vállalat megkezdte a ki­vitelezést. A budapesti VIKUP ceglédi üzemegysége a koráb­bi nyolc próbafúrás alapján kimélyítette a négy kutat, melyek összhozama napi 367 köbméter. A kutak mellett egy száz köbméteres medence és egy szivattyúház képezi a vízmű magvát. Innen indul a mintegy huszonegy kilomé­ter hosszú vízvezeték-hálózat minden pontja. A hálózat leg­magasabb pontján két tározó gyűjti a vizet, mely ellennyo­más rendszerrel saját súlyá­nál fogva jut el a fogyasz­tókhoz. A jelenlegi vízhoza­mot figyelembe véve napi 280 liternyi víz jut minden hely­belire. A tapasztalatok szerint — különösen ott, ahol a csa­tornázás még nem megoldott — az átlagfogyasztás ennél jóval alacsonyabb. A négy kútból kettő vízminősége ki­fogástalan, a másik két kút vizében azonban a kívánatos­nál nagyobb a vastartalom. Éppen ezért ezeket egye­lőre a szabadba folyatják és csak végszükség esetén, sza­kaszosan üzemeltetve juttat­ják a vizüket a hálózatba, ahol ilyen módon kellő hígí­tás jön létre és a vastartalom megengedett mértéken belül marad. A műszaki átadáson részt vevők elégedettek voltak a tapasztalatokkal, kifogásolni­valót nem találtak. A törpe vízmű lehetőséget teremt a helybelieknek életszínvona­luk további növelésére és megoldja a lakosság hosszú évek óta égető gondját, jó ivóvizet ad. Kemény munka előtt áll­nak Nógrád megye mezőgaz­dasági nagyüzemei. Közel 32 ezer hektárnyi terület vár ve­tésre és 16 ezernél is több, a küszöbönálló betakarításra. A vetőszántást, illetve a talaj-előkészítést a tervezett terület egyharmadán elvé­gezték. A műtrágyázás és a szervestrágyázás folyamato­san, jó ütemben halad. Va­lamennyi nagyüzemben meg­kezdődött a burgonya felsze­dése és egyre több gazdaság­ban indul meg a kukorcia si­lózása. A legkorábban földbe kerülő növénynek, a repcé­nek a vetése, már a tervezett terület kétharmadán meg­történt. A nagy teljesítményű erő­gépeket üzemeltető terme­lőszövetkezetek és állami gazdaságok földjein éjjel­nappal végzik a talaj munkát, minden arra alkalmas órát kihasználva. Hétfőn délelőtt érdeklőd­tünk néhány közös gazdaság­ban, hogyan tudnak meg­birkózni az egyre jobban torlódó őszi munkákkal. A ceredi termelőszövetke­zetben szerdán kezdték a si­lókukorica betakarítását, emellett nagy erővel folyik a vető- és a mélyszántás. A pásztói termelőszövetke­zetben az aratás befejezése óta két műszakban dolgozik a három nagy teljesítményű, erőgép, s ennek eredménye­ként a vetőszántást már 800 hektáron elvégezték. Ne­hezíti a munkát a szárazság, az elmúlt napokban csak egy-két milliméter csapadék hullott. Jó közepes termés ígérkezik silókukoricából, amelyből hatvan vagonnal már betakarítottak, a két NDK gyártmányú járvasiló- zóval. Ezzel párhuzamosan végzik a szervestrágyázást az új telepítésű szőlő műtrágyá­zást az őszi növényféleségek alá. Ez utóbbit jelentősen meggyorsítja a két új IFA tehergépkocsira szerelt mű­trágyaszóró. A karancssági termelő- szövetkezetben befejezték a 170 hektárnyi repce vetését és a vetőszántásban is túl van­nak a munka felén. Tegnap kezdték a silózást, a száz­hektárnyi terményt tíz nap alatt szeretnék betakarítani, hogy utána haladéktalanul ne­kiláthassanak a búza vetésé­hez. Hétfőn délelőtt már ké­szenlétben állt a helikopter a napraforgó desszikálására. Karancslapujtőn is végeztek a repce vetésével és megin­dult a jó termést ígérő siló- kukorcia betakarítása. Az idő sürget, mert 15-én vetni akar­ják a gabonát. Jó ütem­ben halad a műtrágyázás, és két műszakban végzik a ta­laj munkát az erőgépek. A kazári termelőszövetke­zetben a vetőszántás felénél tartanak, annak ellenére, hogy T—150-es erőgépük alkatrész- hiány miatt tétlenségre van kárhoztatva. A szombaton megkezdett silóbetakarítással párhuzamosan végzik a szer­ves- és a műtrágyázást.

Next

/
Thumbnails
Contents