Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-07 / 210. szám
fiz igaz tanú... VI B íratlanul megjelent a XlgEfi barátja a gyöngyösi szőlővidékről. Mindig piros az arca, meg tele a szeme jókedvvel, a hangja pedig csupa derű. Most is, ahogy kora reggel beállított az ajtón, megtelt vele a lakás. Magasra emelte a kövérhasú demizsont és bekiáltott: — Itt a vérpezsdítő. Poharat, hogy köszönthesselek,.. Néhány nappal ezelőtt «írták meg a lapok, hogy Kádasi Fáit, Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tün-^ tették ki, Érkeztek a távira-' tok, levelek, a személyes köszöntések, nem hiányozhatott a jó öreg gyöngyösi barát jókívánsága sem, amely pohárcsengés nélkül harag lenne. Kádasi Pálnak jólesett a megemlékezés és azóta reggelenként a jó barátra gondolva egy-egy pohárkával felmelegíti a vérét, aztán indul neki a városnak. Akinek *z idegrendszerében a menés, azt csak a betegség tudná otthon tartani. Kádasi Pálnak pedig a>on kívül, hogy a látása gyengült semmi baj az egészséggel. Lehajtott fejjel lépteit pontosítani jár, de ruganyos járással. Az arca is jó színben van. A haja hűtlen- Uedik vele, de az már ifjúkorában is hűtlen volt hozzá. 'Akkoriban a Szilárdy-udvar kertészkertjébe fordult meg időközönként leánynézőbe. Ügy mondták róla, hogy jön Paii, a ritkahajú. Vagy inkább szőke volt és selymes hajszálú, azért tűnt kopasznak? Ki tudná azt ilyen távlatból megítélni. Jómaga sem emlékszik már pontosan erre. nevet hát egy jóízűt, miközben megsimogatja a fejét, — Régen volt már az...' Nem foglalkoztatja különösebben a régmúlt, inkább a jelen lelkesíti. Reggelenként útrakelve dolgait végezni, elhalad a rokkanti óvoda mellett, nézi önfeledten az apróságok • rezsgését, aztán az iskola kedves látványa. A zen- ges, zúgás neki szép zeneként tűnik. Felhevíti lélegzetét, hangosabban dobog tőle a szíve, meleg járja át a testét és akkor megkérdezi önmagát: „Ilyen érzés volna az igazi boldogság?” Nem adatott meg nekik, hogy gyerekük legyen, de akiket az Iskolaudvaron lát, víg kedvvel, azt ő mind a magáénak ismeri. Ott ldéződlk fel benne Igazán tisztán a saját gyermekkora. Alig látott még bele a világba, amikor őszirózsával tűzdelt katonák jöttek a városba. Azt mondták, ők a vörösök. Mentek kemény léptekkel át a városon a sátoro- si szoros felé. Ö pedig, hogy lépést tarthasson velük, talpalt mellettük lihegve, de nem tudott elfáradni. Azóta is mint fényes sereg menetelése él emlékezetében az a nap, amikor hol a fejét sí- mítottq meg az egyik, a másik meg kenyérrel kínálta, de kezébe csúsztattak egy szem cukorkát is. Aztán ösz- szeomlott minden. A fény elsötétült. A büszke sereg elveszett. Kádasi Pali akkor került gyerekfejjel a kőművesekhez dolgozni. Kézi erővel kavart, maltert hordott, és ott, fent, a falon a téglaadogatás közben hallotta: „Nem, az a fényes sereg nem pusztult el. És, eljön újra!” Volt egy mestere, Oczel János * néven emlegette. Az szokta mondani kiegészítésként: — Mert el kell jönnie annak a seregnek... Kiölni gyermeki érzést valakiből soha-soha nem lehet. Emléket, mely szép volt, nem lehet feledni. Kádasi Pál azt szokta mondani: vérévé válik az embernek, amit gyermekként magába szív. A vér pedig éltető eleme az élőnek. Talán azért is, hogy olyan gyakran megáll az iskola előtt, nézi a gyerekeket, kavarognak gondolatai és az arcáról tükröződő oromba belevegyül olykor az aggodalom is. De ez nem tart sokáig, egy pillanatig csupán, addig, amíg gondolatában fel- idéződik a saját gyerekkora. Aztán felderül, mert eszébe jut. hogy a mában él, abban, amit jómaga is épített. Ami nem lehet ingatag, hiszen olyan sokan áldozták érte erejüket, egészségüket, minden tudásukat. Erősnek, magabiztosnak érzi magát és nem tudja megmagyarázni, de ilyenkor az a gyöngyösvidéki jó barát jut az eszébe, aki mindig nagyon magabiztos. Amikor megszületett az új rend és indult a békés élet, együtt kerültek a rendőrség kötelékébe. Kádasi Pál a felszabadulást megelőzőleg az illegális pártban tevékenykedett, ahol eldöntötték, hogy a háború befejezése után, ki, hová köteles menni dolgozni. Ez számára mindig olyan igazi mosolyra késztető emlék marad. Hiszen a régi világban a rendőr volt, akit szívből gyűlölt, mert akik ellen ő harcolt, azokat a rendőr védte. Fegyverrel, kardlappal, a vértől sem riadva, de védte. Nekik pedig küzdeni kellett ellenük. Ez volt a sorsuk, mert munkások voltak és kommunisták. — És ezek után nekem, aki tébbé Jiallani sem akartam, azt a szót, sem, hogy rendőr, annak kellett lennem... Így ősszel lehetett, amikor egy hajnalon riasztották va- lamennyiüket. A megye határán. a Mátra szélén a gyöngyösi pap vezetésével felkeltek a rendszer ellenségei. Fegyverrel félemlítették meg a népet, ők pedig mentek, hogy leverjék őket. Tűzharc keletkezett. Aztán a népbíróság ítélete, ahol meghallgatták őket is. Akkor világosodott meg igazán az agyában a rendőr és rendőr közötti különbség. Volt földbirtokosok, az élet javában dúskáló felelőtlen suhancok, megtévesztett emberek álltak a bíróság előtt. Volt kinek gyűlölettől izzót a tekintete, volt kij a szégyen mardosott, volt aki közömbösen nézett az ítélet elé. — Így lettem én rendőr... e akkor az élet Igencsak rohanó volt, meg küzdelmes, hiszen elgondolni való, hogy később, mert szükség volt rá, a kereskedelemben végezte munkáját. Kőművesnek tanult és rendőr lett, majd kereskedő. Azt mondta, hogy tulajdonképpen a kereskedelem megszervezése hárult rá, méghozzá nála nem különben értő emberekkel. Kozik Ferenc volt a főellenőr, bányászként dolgozott korábban. Aztán Győri József jómaga sem mestere a szakmának. De a boltra szükség volt. Mikor a pártbizottságon éppenhogy alig hallhatóan, de tiltakozott, azt a választ kapta: — Csinálni kell, mert szükség van rá és kész... Ha ilyen egyszerű lett volna, hogy csinálni kell és kész. De amikor a sok hozzá nem értő megtévesztve a rosszindulatútól hajbakapva vitatkoztak, veszekedtek, egymásban az ellenséget látva megosztották erejüket, már nehezebb volt a munka. Azt mondta erre az időre emlékezve Kádasi Pál, hogy ide- keket marcangoló napokat éltek át. Az éjszaka a vergődéssel múlott el, aztán másnap folytatódott a civakodás. — De a népnek ennivaló kellett... Volt egy öreg hentes. Hol- czer Ferencnek hívták. Régi mészárosember lévén, leg- megértőbben vette tudomásul, hogy veszekedhetnek ugyan a vezetők,, de áru nélkül nem maradhat a bolt. Mondta is Kádasi Palinak: „Kádasi uram, ha ennivaló nincs, akkor nyugtalanok az emberek. Ez pedig már politika kérem...” — Ez bizony akkor Is,' de ma is politika, kérem — így Inkább magának Kádasi Pál. — Az is elmúlt és most azért nincs szégyellnlvalőnk, mert csak megszületett ez az üj kereskedelem... s Kádasi Pálnak az Is szokása, hogy az Iskola környékén, az apróságokban való gyönyörködés után elindul a boltokba. Megnézi az árukészletet, szót vált a pult mögöttiekkel, aztán elindul a sakkozókhoz a Lenin térre. Az felüdülésnek is nagyon jó dolog. Délután, már várják az alapszervezetnél, ott is a dolga után jár. Mert talpon ám még Kádasi Pál, az elmúlt idők igaz tanúja, aki a jelennek is mindmáig alakítója. Bobál Gyula FELHllf AS! Megyénk lakossága, vállalatok, intézmények munkáekollektívál évről évre nagyobb aktivitással vesznek részt társadalompolitikai feladataink megoldásában, lakóhelyünk szépítésében, kulturáltabbá tételében. A megyénkben élők és dolgozók önkéntes munkájának értéke az elmúlt évben 114 millió forintra, az egy főre eső átlag 483 forintra emelkedett. Az összefogás eredményeként óvodákkal, bölcsődékkel. Iskolákkal gazdagodott megyénk, javultak az egészségügyi, kulturális feltételek, szebb és kulturáltabb a környezetünk. i A lakosság, a dolgozók önkéntes áldozatvállalása, az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tisztéletére meghirdetett munkaverseny lendülete reális alapot nyújt a társadalmi munka további növelésére. A társadalmi munka célja változatlan. Hatékonyan szolgálja életkörülményeink javftáaát, társadalompolitikai céljaink megvalósítását, a gyermekintézmény-hálózat bővítését, működési feltételeinek javítását. A közös munka Jáfuljon hozzá a környezeti kultúra emeléséhez, a települések szebbé tételéhez és a közösségi szemlélet erősítéséhez. Segítse az V. ötéves terv sikeres befejezését, a települések kommunális, kulturális, szociális ellátása színvonalának emelését, a Jogos és valós Igények kielégítését. Ezért — a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának kezdeményezésébe — szeptember 15. és október 15. közötti időszakot TÁRSADALMI MUNKAHÖNAPNAK nyilvánítjuk és ez alkalomból hagyományainknak megfelelően a HNF megyei bizottsága, a szakszervezetek mcg> el tanácsa, a KISZ megyei bizottsága, a Vöröskereszt megyei vezetősége és a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében felhívással fordulunk a megye lakosságához, a vállalatokhoz. üzemekhez, szövetkezetekhez, intézményekhez és azok kollektíváihoz, szocialista brigádokhoz, a társadalmi és tömegszervezetekhez, hogy segítsék a társadalmi munka még szélesebb körű kibontakoztatását, jelzett céljaink elérését. A településfeljesztést segítő társadalmi munka szervezésében, helyi feladatának megjelölésében a tanácsok számoljanak az országgyűlési képviselő- és tanácstagi választásoknál megnyilvánult közéleti aktivitással, a felajánlott önkéntes munkával, a lakosság igényeit tükröző közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal. Indítsanak a helyi szervekkel közösen jól előkészített akciókat, település- részek közötti versenyt. Törekedjenek az önkéntes munka koncentrált felhasználására. A munkáskollektivák. szocialista brigádok társadalmi ' munkával, kommunista szombatok szervezésével segítsék az akció sikerét. A gazdasági egységek támogassák kollektíváik kezdeményezését és a helyi tanácsok akcióit. A különböző szintű társadalmi és tömegszervezetek csatlakozzanak a tanácsok mun- kaakcióihoz. működjenek közre s lakosság mozgósításában, 'szervezzenek a helyi feladatokkal összehangolt akciókat. Vállalatok, szövetkezetek, intézmények, hivatalok — munkaidőn túl végzett munkával — tegyék rendezetté, széppé, tisztává a gyár, az üzem, a telephely, a munkahely környezetét. Ismételten kérjük megyénk lakosságát, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények dolgod zóit, a társadalmi és tömegszervezetek, aktivistáikat, mindenkit, akt felelősséget érez a megye fejlődéséért, aktívan, kezdeményezőén vegyen részt a társadalmi munkahónap- akcióban. Salgótarján, 198«. szeptember 1. Marczinek István sk. HNF megyei titkár Devcsics Miklós sk. megyei tanácselnök Medved Károly sk. SZMT vezető titkár Fttssy József sk. KISZ megyei lsiz.' első titkár® Szoó Béláné sk. Vöröskereszt megyei titkára Kanyaregyenesitők Európai színvonal Máfranovákon Még az útkanyart is arrébb kellett tenni. Ivét megnyújtani, hogy a Ganz-MA- VAG mátranováki gyáregységében hozzáláthassanak egy újabb bővítéshez. A hajdani ilzemecske helyén már eddig is hatalmas üzemcsarnok foglalta el a régi bányai fatelep helyét, ám úgy tűnik, már ez le kováé.. — így igaz — mondja Molnár Mihály igazgató. — A nálunk zajló újabb technológiai korszerűsítés miatt vált szükségessé a közúti forgalom kerítéstől távolabbi, terelése; beépítendő hatalmas gépsorunk „forgalmi dugót” okozott vojna. Mátranovákon a nyugatnémet Guttmann—Metzger cég szakembereinek irányításával hamarosan megkezdik egy európai —, vagy talán, kockáztassuk meg: világszínvonalú konzerválósor telepítését, melynek értéke meghaladja a húszmillió forintot. — Mi mindent kapnak enynyi pénzért? — Sokat! Jelentős minőségi változást hoz hamarosan. Hiszen ez a gépsor alkalmas lemezek és idomacélok előmelegítésére, egyengetésére, revétlenítéáére, festésére és szárítására. Emellett roppant termelékeny is, jelentős kétkezi munkát „spórol" meg, s példaként csupán annyit: az .általa” lafestett alkatrészeknek a szabad ég alatt három hónapig, zárt helyen több mint fél esztendeig biztosítja a korrózióvédelmet. — A külső szemlélő Is látja: már készülnek a gépek fogadására. — ... Mégpedig Igen Jó ütemben. Embereink, karöltve a Nógrádi Szénbányák kis- terenyel építési üzemének szakembereivel, derekasan dolgoznak. A jó előre megtervezett-szervezett, kapkodástól mentes munka bizakodással tölt el mindannyiunkat. — Mit takar ezen , általánosságnak tűnő kijelentés? — Hogy november végén biztosan megkezdhetjük a próbaüzemélést. — Most szeptember első hete van. Nem túl szoros .a határidő? — A szinte óramű pontossággal kidolgozott terveink! szerint nyolc hét elegendő a szerelések elvégzésére. S egyébként is, megszoktuk már az ilyen tempót. Dolgozóink ismerik feladataikat, s várják, hogy a külföldi szakemberek irányításával mielőbb nekilássanak a munkának. A mátranováki gyáregységben készülendő valamennyi termék keresztül „megy” ezen a hatalmas gépsoron, tovább javítva a fentebb már említett minőséget, s ezzel egyidejűleg öregbítve a még csak alig tizenegy esztendős daru- és acélszerkezeti üzemek ke- zemunkájának eddig is jó hírnevét. — Az útnak azonban —, tér.vissza az írás elején elhangzottakhoz az Igazgató — korántsem ez lesz a végleges vonala. Hiszen hamarosan, a vállalati rekonstrukció keretében — újabb, tetemes öeszegű bővítésre Is sor kerül. Korszerű, úgynevezett segédüzemi tömböt építünk, amelyben a gépiforgácsoló, valamint a daru elektromos- szerelőrészleg kap helyet, s a tanműhely Is „elköltözik” — az úttal együtt. Nagy feladatok várnak a novákiakra, mert — a Jövő is sürget. — 1981. első negyedévében meg kell kezdenünk, mégpedig gyorsított tempóban, a budapesti Arpád-híd szélesítéséhez szükséges szerkezetek gyártását A kétszer három sávos egységek, amelyek a jelenleg meglevőhöz kapcsolódnak, java része nálunk készül. S, hogy ennek a kötelezettségünknek is eleget tudjunk tenni, érthető, miért sürgős a konzerválósor mielőbbi bejáratása. — Tehát a jelszavuk: határidőre, jó minőségben? — Nem! Határidő előtt, még jobban... Átgondoltságból, megfontoltságból, * tervszerűségből — egyelőre jeles. k- *y. Földrengések előrejelzése A kooperációs partnerek szállftási bizonytalansága alkalmanként nehézséget okoz az exporttervek teljesítésében a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárának, s mint Márton Sándor főmérnök elmondta, csak üzemszervezéssel, a teendők átcsoportosításával biztosítható az évi egymilliárd forint értékű exportáru határidőre szállítása. Augusztuson a December 4. Drótmfivek acélhuzal-ellátása és az Ipoly Bútorgyár kábeldobjainak átadása akadozott, ami hátráltatta a termékek megrendelőkhöz való juttatását. Szófia évente 0,7 mm-t süly- lyed. ami egyáltalán nem nyugtalanítja a tudósokat, mivel ez normális jelenség. A helyzet akkor válna veszélyessé, ha a süllyedés megállna, mert ez arról tanúskodna, hogy a föld mélyén kataklizma készül. A Bolgár Tu. dományos Akadémia központi geodéziai laboratóriuma, valamint a geodéziai és fotogrammetriai kutatóintézet olyan térképeket dolgozott ki, amelyek az ország minden települése tengerszint feletti magasságának változását ábrázolják. Ezek a térképek általánosították azoknak a megfigyeléseknek és méréseknek az eredményét, amelyeket 50 éven keresztül végeztek. A térképek alapján nyomon követhető a földkéreg függőleges mozgása Bulgária területén. A térképek felvilágosítást adnak a szeizmikus aktivitásról is és segítséget nyújtanak a földrengések előrejelzéséhez. A térkép összeállításának módszere nagy nemzetközi elismerést váltott ki, mivel adatai kivételesen pontosak. A bolgár tudósok tapasztalatait és eredményeit felhasználták arra, hogy a Kárpátok és a Balkán területéről hasonló térképet készítsenek. A térképet a Magyar Tudományos Akadémia nyomtatja. NÓGRÁD - 1980. szeptember 7., vasárnap 3 A
