Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-06 / 209. szám

\ A b<5nvá«at emlékei Központi múzeumot avattak Sopronban tos Beloiannisz téren patto­gó indulókkal adta hírül a város lakóinak, a vendégek­nek az oroszlányi fúvószenekar, hogy vetületével foglalkozik Kul* csár Kálmán. Az életmód szo­cialista tartalmú fejlesztésé­nek feltételeit veszi számba térré az ország egyik szebb terétől, a ca 2-ben, az barokk palota Dr. Simon Kálmán megnyitója. A bányászati múzeum udvara. Hirscherg Judit felvételei Sopron főterén, a hangula- amelyekben a bányászok — íme az egyik teremben már salgótarjániak, dorogiak, tata- a kőolaj-, a földgáz- és a víz­bányaiak és pécsiek — min- bányászat fejlődéséről kapunk dig élen jártak. Tisztelettel képet, bányász beszélt a bányászok százhúsz- Ismerős szobrok, dombor- jelentős ezres nagy családjáról, akinek művek sorakoznak az eme- esemény színhelye lesz a tör- munkájára figyel és számít létén. Idősb. Szabó István ténelmi emlékekben gazdag, az ország, s akik e nagy ün- Kossuth-díjas szobrászművész nagy kultúrájú város. Pár mé- népén e múzeummal az itt legszebb munkái láthatók itt leg- látható emlékekkel tiszteleg- a „Bányászat története” cí- Templom ut- nek az elődöknek. mű sorozatából. A felszaba­újjávarázsolt A miniszterhelyettes szavai dulás előtti bányászéletet, az bejáratánál után megható pillanat kö- emberfeletti munkát idézik egyenruhás bányászok sorfala vekezett, amikor Molnár Lász- alkotásai megrázó hitelesség- között érkeztek a küldöttsé- ló múzeumigazgató leleplezte gél. Az őskori szénbányászat gek az ország valamennyi bá- a kitűnő műszaki szakember, anyagai között ott találjuk a nyavidékéről és külföldről is a fáradhatatlan kutató-szer- gímszarvas könyökcsontjából a 30. bányásznap egyik ki- vező és múzeumalapíó igazga- készült bányászcsákányt és a emelkedő eseményére, a Köz- tó, dr. Faller Jenő egyetemi szarvasagancsból fabrikált Múzeum tanár mellszobrát. Felhangzott bányászkalapácsot. Végignéz- a Bányászhimnusz, majd a hetjük a technika fejlődését új, állandó kiállítás megnyi- vendégek sorra járták a tér- — a legmodornebb, ma hasz- tására. Eljött az avatásra meket, a bányajeles téglák- nált bányagépek kis mintáit Pothornik József, az MSZMP kai díszített épületet. Csak- is. Ott sorakoznak egymás nem 800 négyzetméteres terű- mellett az ásványok és közé­leten 17 teremben láthatjuk tek százai, a középkori ma­fő- a magyarországi bányászko- gyár bányavárosok címerei bányá- dás történetét. Mivel is kezd- és nagyméretű falfestményen szók üdvözletét tolmácsolta az jük? Nehéz sorrendet tartani, a magyarországi bányászko- a küldöttség, amelyet Zsuffa mert ahány terem, annyi ér- dás három jelentős pillanata Szénbá- dekesség. és dátuma. 1627: az elsőrob­Dénárok, csengő forintok, bantásé, 1735: a bányászati Dr. Simon Kálmán, a Köz- arany- és ezüstpénzek — a akadémia megnyitása Selmec- ponti Bányászati Fejlesztési pénzverés történetével is- bányán és 1753: amikor sze­merkedhetünk a középkortól net találnak a Sopronhoz kö- napjainkig. Festmények, szob- zel eső Brennbergbányán. A felsorolás korántsem tel­jes, a kiállítást látni kell. majd dr. Kapolyi László ne- bányászsorsot idézi Feszty Sopron városa, ahol történel- hézipari miniszterhelyettes Árpád komor hangulatú, nagy- műnk annyi emléke sorako- mondott ünnepi beszédet. Sza- méretű olajképe a Bányász- zik, most a munkának, a leg- vai nyomán feltárult a múlt, szerencsétlenség. Kukán Géza nehezebb munkának, a bá­tor- három olajfestménye, a Vá- nyászatnak állított maradan- jár, a Bányászsirató és a dó _ emléket a Központi Bá- Bányaomlás is a bányásztra- nyászati Múzeum létrehozásá- régi időkről szólt, feleleveni- gédiákhoz kapcsolódik. Jelen vak tette a forradalmi harcokat, és múlt váltja egymást, mert Szokács László lllllllllllillllillllllllllllllMllllllllllllllllllllllliliililllliiiiliiliiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiii IlllllllllllllllllllllllllllllllllllJlllllllllllllllllllllllllllllllllll lllllll llllll INI III! Ilii IIIIIIIHII |||||l|||lllllllllllllllllllltllllllllllllllllllll!lllllllli ponti Bányászati épületének felavatására és az KB tagja, a szocialista mun ka hőse, Kovács László, a bányászszakszervezet titkára és a nógrádi Miklós, a Nógrádi nyák vezérigazgatója vezetett. Intézet vezérigazgatója kö­szöntötte a vendégeket, ismer­tette a múzeum jelentőségét, rok bányászokról, a bányász­létrehozásának körülményeit, életről. A küzdelmes, nehéz magyar bányászkodás ténete, a bányászok nehéz küzdelmes élete. Amikor s A 60-as évek második felé­től előtérbe kerültek az élet­móddal kapcsolatos kérdések. Még nemzetközi méretű szo­ciológiai felmérés is volt UNESCO égisze alatt az mérlegen címmel. Dehát mi is az életmód? Hosszas viták után a magyar és külföldi, e témával foglalkozó tudósok meghatározása szerint: „Az életmód az emberek olyan te­vékenységi-magatartási rend­szere, amelyet több-kevesebb tudatossággal, életük fenn­tartására. különböző szintű, társadalmi helyzetük szerint eltérő és történelmileg is vál­tozó szükségleteik kielégíté­sére szerveznek”. A Gondolat Kiadó Tanulmányok az élet­módról címen adta ki a szo­ciológusok legkiválóbbjainak véleményét a témáról. A könyv írói a magyar viszonyo­kat vizsgálják. Szocialista társadalmunk eljutott a fej­lődésnek ahhoz a fokához, amikor már nem az elemi lét­feltételek megteremtéséről van szó. hanem «rról, miként élünk, s éljünk a megtermelt javakkal, miként éljünk ön­magunkkal, szabad időnkkel, s miként gazdálkodjunk anya­gi, s szellemi erőinkkel. A Ferge Zsuzsa. Egy társadalom anyag hoz létre”. Á Gondo- fejlődésének, az egyes osztá- lat Kiadó Mi az idő? címmel lyok, rétegek tagjai életmód- érdekes összeállítást tett köz­változásainak lehetőségét, az zé. Balázs Béla a csillagászat az egyik közösségből a másikba szempontjából világítja meg Idő juthatás eshetőségét — más ezt a kérdést, áttekintést ad- néven a mobilitást — veszi va az időmérés, naptárkészi- történetileg is számba Andor- tés történetéről, gondjairól, ka Rudolf. Adatokkal is bő- pontosságáról. Bemutatja a ven megvilágítva mutatja be legkülönbözőbb időfogalma- a magyar társadalom meg- kát, mint efemer-idő. csillag­oszlását, nyitottságát. Ebből idő, zónaidő. atomidő, ismer- megtudhatjuk, hogy míg 1930- teti a különböző időszámítá- ban a lakosság 20,8 százaléka, sokat. Az idő, illetve a moz- 1973-ban 4.9 százaléka volt gás szerepét a fizikában Fé- mezőgazdasági dolgozó. Az nyes Imre, a biokronometria. s utóbbi évtizedben sokban vál- a biokronológia alapjait Gé­tozott a családi munkameg­osztás is. s ezzel a családi élet minőségében is pozitívan ala­kult. Érdekes témát dolgozott fel H. Sas Judit: a nőiesség­férfiasság szteretotípiáit. Űj életritmus, életmód, szokás és viselkedésrendszer alakult ki a lakótelepeken, ennek köz­életi oldalát világítja meg Bélley László és Kulcsár Lász­ló, összegezve: a kötet a ma­gyar szociológiai irodalom egyik kiemelkedő könyve. Az idő és a pénz — az a legke­vesebb, szoktuk volt tréfásan mondani. De mi is az idő? „Az idő az örökkévalóság moz­gó képe” — mondja Platon. czy Barnabás mutatja be. Időismereteink történetiségé­ről, időfogalmainkról, annak szubjektív és objektív ténye­zőiről, illetve az idő „általá­nos természetrajzáról” Hor­váth József ad összefoglalást, Levendel László: Az orvos lá­tóhatára (Több dimenziós or­voslás) című kötetéhez Csoóri Sándor írt előszót. A könyv látlelet mai egészségügyünk­ről. Levendel az alkoholiz­must, az öngyilkosok fenye­gető kísértetszámát, a het­venezer légzésrokkantat, az öregek elhanyagolt helyzetét súlyos gondnak tekinti. Le­vendel több etikát, gondossá­Szántó Miklós szerkesztette „Az idő az egymást követő got akaró orvos, szakember, kötet elemzi az élétmódvizsgá- dolgok rendje” — így Leibniz, latok elméleti, s gyakorlati „Az idő nem más, mint bel- kérdéseit. A kérdés politikai ső szemléletünk formája” vélekedik Kant. Einstein erről így vélekedik: „Az órák já­rása a gravitációs mezőktől függ, amelyeket viszont az aki betegségközpontú gyó­gyítás helyett betegközpontút kíván. Gondolatébresztő köny­ve bizonyára vitára is késztet, s gondolatai1 ily módon min­denképpen előre vivők. Harcban a tajgát pusztító betegséggel Láttak már haldokló erdőt? Nyomasztó, temetői csönd és fantasztikus, ijesztő dekoráció vesz) ott körül az embert: megfeketedett, fájdalmasan egre meredő facsonkok. A máskor vidám napsugarak nem élénkítik itt a képet, in- a forgácsáért és fűrészporáért kább hangsúlyozzák a csupasz falörzsek erőszakos halálát. Így néz ki a tajga a szibériai selyemlepke hernyójának raj­zása után. Azon a hatalmas területen, ahol a föld erdeinek egyhar- mada összpontosul, a szibériai selyemlepkét első számú köz­ellenségnek nevezik. A her­nyó vonulása útján az erdő­rész a gyökeréig kiszárad és kétségbeejtően megnövekszik az öngyulladás veszélye. Mivel a szibériai selyem­vidéken kár minden szál fá- mítógépbe táplálva a tudósok ért, hisz’ ezt a területet nem- hamarosan a kezükben tartják csak a világ leggazdagabb er- az erdő integrált védelmének dóságéként tartják számon, d« matematikai modelljét. Ez a itt nő a világpiacon oly na- modell magában foglalja az adott terület biológiai helyre- állításának optimális lehető­ségeit is. gyón keresett angarai fenyő is. Az angarai fenyőnek még is súlyos dollárral fizetnek, ugyanis remek minőségű pa? pír és bútor készül belőle. Az itteni nyersanyagból gyártott papírt hetven országba expor­tálják. A Szovjetunió Tudományos A rovarok elleni harc arze­náljába a szibériai erdőkuta­tók hatvan vegyi- és jó néhány bakterológiai fegyvert sorol­hatnak. Sajnos, ezek kétélű fegyverek: nemcsak a rovaro­kat irtják, de sokszor a nö­Akadémiájának erdőkutató vényzetre is ártalmasak. En- intézetének szibériai tagoza- nek ellenére az erdészeket ta már minden szempontból ettől a hatásos módszertől megvizsgálta a körzetet. Ezt az ausztráliai kontinenssel azonos nagyságú területet le­hetetlen föld) módszerekkel tanulmányozni.' Ezért az inté­hernyók nem hagynak ma- zetben egy új program kidol­guk mögött élő fát, megfoszt­ják a nyersanyagtól a fafel­dolgozó üzemeket, és így sok milliós kárt okoznak a nép­gazdaságnak. A tudósok szá­mítása szerint ez a hernyó az utóbbi negyven évben az Al­gozásával foglalkoznak, amely kozmikus megfigyelések se­gítségével szervezi meg az integrált erdővédelem rend­szerét. A speciális kozmofo- tók bebizonyították, hogy a rovarok által megtámadott er­megfosztani — mint azt tiz evvel ezelőtt külföldi és szov­jet szakemberek javasolták — nem lehet. Olyan lenne ez, mintha a sebésznek megtilta­nák a szike használatát. Egye­lőre sajnos hatásosabb véde­kezési eszköz nincs. Az erdőkutató intézet az utóbbi időben néhány új bak­terológiai szer előállításán kí­sérletezik. Ezek várhatóan, a só-Angara vidék és Kelet-Szi- dőrészek lombkoronái az inf- környezetre kevésbé lesznek béria területének egyhatodát pusztította el. Pedig ezen a Trombita, harsonaszó helyett Egy találkozó lesz vasárnap megyénkben, amely a maga nemében, első, de sokan őszintén reméljük, nem is utolsó: fúvószenekarok ta­lálkoznak Szécsényben. A fel­lépő hat együttes létszámá­nak ismeretében előrelátha­tóan 150 muzsikus szerepei a szecsényi Kubinyi Ferenc Múzeum előtti kastélykert­ben. Hogy néző, hallgató, mennyi lesz? Remélhetőleg ennek sokszorosa. Hogyan is született az öt­let: összehívni a megyeszerte működő fúvósegyütteseket egy találkozóra, ahol tudá­sukról számot adhatnak, szó­rakoztató és igényesebb ze­neműveket egyaránt bemu­tatva? Rozgonyi Istvánt, a KÓTA megyei titkárát, ének— zene közművelődési szakfel­ügyelőt kérdeztük meg erről. — Az elmúlt évben az egyik kiemelt feladatom volt felmérni a nógrádi fúvóscso­„utánanéztem", kik is dol­goznak ezen a területen, jó néhány tapasztalatot szerez­tem, igényekről, kívánságok­ról hallottam. A legtöbb he­lyen elmondták: szolgáltatás­ként szeretik, elfogadják őket, de ha ennél többet akar­nak, komolyabb zenei teljesít­ményt szeretnének elérni, er­re nem látnak lehetőségit. Azaz ünnepi alkalmakkor térzenét, akár talpalávalót is szervezete zenekari bizottsá­gának vezetője a fő szerve­ző, ő tette sínre a dolgokat Beszélt a fenntartókkal, a ze­nekarvezetőkkel — volt né­hány egyeztetnivaló. A szé- csényi művelődési ház igazga­tója, Balogh Ferenc is sokat segített, lelkesen vállalta a ráeső munkát. — Miért éppen Szécsény lesz a vendéglátó? — A fúvószene legjobban szabadtéren érvényesül, nem kimondottan kistermi, in­tim műfaj. A kastélykert pe­dig — erre van bizonyíték — kiválóan alkalmas szabadtéri muzsikálás fogadására. — A fellépő hat zenekar közül egy külföldi vendég: húznak, szertartásokon, köz- az NSZK-ból a leonbergi reműködnek és alig van több „Líra” fúvószenekar. Ök, ho­ennél... A szó nemesebb ér­telmében szerepelni, fellép­ni — ehhez megyén kívül kel­lett menniük (vagy országha­táron kívül is...), vasas, bá­nyász stb. fúvóstalálkozók­ra. Pedig ennél több van a megyeiekben, itthon is szeret­nék ezt bemutatni. Most itt az alkalom! — Ki vette kézbe a szer­vezés nehéz feladatát? — A balassagyarmati Ve­portok helyzetét. Miközben 'ress István, a KÖT A megyei NÓCRÁD — 1980. szeptember 6., szombat gyan kerültek bele a prog­ramba? — A salgótarjáni bányász fúvószenekar szerepelt kint náluk, azt adják vissza. Min­denképpen szerettünk volna vendéget is hívni — ez hasz­nos egy ilyen premierjét élő találkozón. — A fellépők megismer­kedhetnek egymással, fel­mérhetik, hol tartanak — gondolom, ez az egyik cél. — Nem egyforma az öt me­gyei együttes nívója — de hi­szen ez természetes. Van köz­tük olyan gárda, mint a szécsényi: két tesztendőt tud­nak még csak maguk mö­gött; és vannak több évtize­de együtt muzsikálók, a ven­dégek pedig szinte „profik”. Amikor ismerkedtem a me­gyei fúvósmuzsikusokkal, hallottam egy „rákfenéről”: sok bonyodalmat is okoz, hogy nem minden alkalom­mal tudják a teljes zenekart kiállítani, egyes tagok besegí­tenek — ez keresztbe-szerve- zes, hiszen Salgótarján, Ba­lassagyarmat, Szécsény együt­tesekben lépnek fel más­honnan. időnként. Mindig adódhatnak munkahelyi prob­lémák, így ez év közben ter­mészetes jelenség — de most önállóan kell boldogulni mindegyik zenekarnak. Az országosan elismert fúvós­szakember, Hollós Lajos kar­nagy ad majd szakmai érté­kelést, útmutatást a fellépők­nek. — A jó idő mellé sok lel­kes hallgatót is kívánunk. Vajon ez utóbbi kívánság be­válik-e? — A szervezők sokat tesz­nek ezért! Szécsény nagyköz­ség különböző helyein már két órától „kóstolóval”, tér­zenével „csalogatják” a kö­zönséget a zenekarok Azután jön a találkozó háromkor!... G. Kiss Magdolna ravörös sugárzást másként tükrözik vissza: a beteg fák vörösesbarna koronáit könnyű megkülönböztetni az egészsé­ges tajga kékeszöld színétől. Megállapították azt is, hogy minden kártevő másként „szí­nezi” az általa megszállt te­rület lombozatát. Miután elkészült a tajga be­tegségének diagnózisa, meg­próbálták összeállítani a kor­történetet, azaz a kozmoszból végeztek „archeológiái" kuta­tásokat. Különböző spektro- zonális filmeket használnak: nemcsak a múlt járványainak epicentrumait találták meg, de arra vonatkozóan is követ­keztetéseket tudtak levonni, hogy milyen összetételű és éghajlatú volt az a táj, ahol régen járvány pusztított. Ma már tudják, hogy a hernyók kedvenc kiindulási helye az erdőirtástól, vagy er­dőtűztől kopár szabad terület. Az elmúlt katasztrófákról in­dikátorral készült felvétele­ken pontosan kirajzolódik a határvonal: a hernyójárás után nőtt nyírek és nyárfák lombja erősen elüt a normá­lis körülmények között nevel­kedett társaikétól. Ezek a színképelemzéses fel. vételek lehetőséget adnak a kártevő rovarok tenyészhelyé- nek megállapítására és a táj jellemzőinek felmérésére. A szakemberek az erdő ösz- szetételéről, felépítéséről és a naptevékenységről is operatív előrejelzést kaphatnak. Az in­formációkat elektronikus szá­veszélyesek, hátrányuk, hogy előállítási költségük igen mar gas. Jcvgenyij Petrenko ©shez, bér\® A Nógrád megye! Mozíflzemi Vállalat ez év őszétől új rend­szerű BÉRLETAKCIÓKAT hirdet a körében. filmszerető közönség A kibocsátásra kerülő bérlet­kartonok rendkívül előnyös áron, igen magas (40—70 %-os) kedvezménnyel biztosítják a rendszeres mozilátogatást, ked­vező anyagi feltételekkel segí­tik elő a fiatalok és a felnőt­tek művelődését és szórakozá­sát. A bérletek a mozípénztáraknái és a filmszervezőknél váltha­tók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents