Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-06 / 209. szám
Lakást kaptak Salgótarjánban A fürdés külön Káptalanfüredi krónika „Felkerekedtem ff musorszam ff »Ne sírjál” — csitítgatja Gyuszika öccsét. Szépen gyarapodnak, fejlődnek a salgótarjáni hármasikrek „Komoly” fiatalemberek, a súlyuk meghaladja a négy kilót. , Csőke Béláné, a salgótarjáni járás vezető védőnője bólogat: — Valóban salgótarjáni lakosok lettek a Tőre gyerekek és a szülők. Mindehhez ösz- szeíogásra, segítségre, sok-sok jóindulatra volt szükség. Így igaz. Karancsberényben laktak a szülők egy pici helyiségben, a legidősebb gyeszociális gondozónőt fogadnak a négygyerekes család mellé. A szerepet az egyik rokon vállalta. Naponta elhozza az anyatejet, segít mosni, etetni, felügyelni a gyerekekre. Mert tessék csak elképzelni, a három héthónapos mellé ott van negyediknek a másfél éves Gyuszika... A szépen berendezett gyerekszobában a három kiságyban az ikrek. Gyuszika hol az egyikhez, hol a másikhoz fut oda. gügyög, beszélget hozzájuk. Tőrénét kérdezem: — Hogyan változott a család élete? — A férjemmel reggel ötkor kelünk, aztán ő elmegy dolgozni. Hatkor esznek először. A három közül mindig azt veszem előre amelyik éhesebb, jobban sír. Elégedett lehetek velük, mert nagyon szeretnek enni. — Hasonlítanak egymásra? — Jancsika és Zolika szinte a megszólalásig. Palika vinács dicséretesen gyorsan cse- szont fehér bőrű. A férjem lekedett. A karancslapujtőiek eleinte összetévesztette őket. háromezer forintot küldtek. Ebből Tőréék mosógépet, centrifugát vettek. Pénzzel segített a vízművek, a kórház három nagyon szép kiságyat vásárolt. Mellékeltek még húsz kisinget, harminc pelenkát, három kocsi kabátot. A kohászati üzemek vömost már ő is kiigazodik, melyik Palika, Zolika, vagy Jancsika. A segítség ellenére bőven kijut a dologból. Amikor az idő jó, a gyerekeket kiteszi az udvarra. Este a fürdetés külön ..műsorszám”. Az apuka fürdeti Gyuszikát, az röskeresztesei ugyancsak pe- anyuka a három ikret, őket lenkát, cumisüvegeket és — még gyorsabban ki lehet Gyuszikát is számítva — négy szedni a kellemes vízből. Tő- nagyon szép porcelán gyér- réné hozzáteszi: — Az a sze- mekkészletet küldtek. A vá- rencse, hogy a lakáshoz legrv és beállítottam anyámhoz... nógu&d megye i ÚTTÓJJÖrLUÜKSÉG ÚTTORÓTÁBOPfi A káptalanfüredi tábor: Mikor megérkezett a tábor- reste Pesten, de azóta nem mes, intelligens gyerekek.' ba, első kérdése az volt: hol találkoztak. Öccse is az ott- Egymáshoz való ragaszkodá- van a testvérem, Éva? Sok- honban él. János szerint jobb sukra a „testvéri” jelző il- szor képzelődött már arról, képességű, csak a fegyelmével ük. Néha füllentenek egyet, hogy milyen az arca, a szeme, van egy kis baj. de ilyenkor a társaság többi szépen beszél-e, vajon tiszte- Végigjárta a nevelőotthono- tagja figyelmezteti: az iga- li az idősebbeket, okos gye- kát a 14 éves B. Lajos is, K. zat mondd! rek-e... aztán, mintha a föld Mihály pedig nevelőszülőknél A táborvezető, Somosköi alól bújt volna ki, előtte tér- élt három évig mett a pöttömnyi testvérke, a _ Sokat do]g0ztattak vertek is — mondja. — egyik napon kirándultunk és Az S László atyai gondoskodással veszi körül őket, akárcsak a helyettes Nagy Vilmosné: mindketten szívvel-lélekkel A fiatalasszony négy fiával. lekkel, a totyorgós Gyuszi- rosi Vöröskereszt csecsemőkával. A karancslapujtői ta- mérleggel kedveskedett. Sót, nácsban megvolt ugyan a jó mi több, Kerényi Kázmérné alább közel vannak az üzletek, gyorsan bevásárolok. A meggyarapodott családszándék, úgy döntöttek, rend- védőnő, aki terhessége alatt ban más lett a költségvetés be hozatnak egy használaton figyelemmel kísérte a kis- kívüli épületet a megnöveke- mamát, három kis tipegővel dett családnak. Ám vízért látogatott a családhoz, messzire kellett volna men- Az anyasági segély hétezer- ni. ötszáz forintot tett ki. TőréA megbeszélések, tárgyalá- n® büszkén mutatja a kony- sok, jó szándék, eredményhez háját. A legújabb divatú nasegített. A négygyermekes rancssárga konyhabútorral munkáscsaládnak — elsősor- rendezték be. ban a hármasikrekre tekin- — Erre költöttük a hétezertettel — a városi tanács a ötszáz forintot... Hősök útja 20. szám alatt, Ami hasonlóan nagy segít- rövid idő alatt lakást utalt séget jelent, hogy a gyermekki. A ház régi ugyan, de ma- orvos kérés nélkül hetente ga az otthon tágas. Nagyméretű konyha, két előszoba, nagy fürdőszoba, két lakószoba, amelyek közül az egyik, a mostani csöpp lakásokat nézve, akár két szobának is megfelel. Felújították, rendbe hozták amit kellett. Mire a gyerekeket hazaengedték a kórházból, már az új lakásba költözködtek. Sokot változott, alakult az elmúlt hetekben a család élete. Az édesapa leszerelése után a vízműveknél helyezkedett el, segédmunkás. Tőréné a kórház kon”háján dolgozott. Amikor Palika, Jancsika és Zolika a világra jött, sokan érdeklődtek, telefonáltak. hogy vannak a gyerekek, hortv érzi magát az anyuka? Mi tagadás, jólesett nekik... A társadalom nem maradt tétlen Az első és a legfontosabb az említett lakás volt. A járási hivatal, a városi tafölkeresi a hármasikreket, naponta védődő látogatja a családot A megyei tanács egészség- ügyi osztálya úgy döntött, is. Tőre Gyula mintegy háromezerötszáz forintot keres, hozzájön a családi pótlék, a gyermekgondozási segély. A jövedelmük körülbelül ki- lenc-tízezer forint havonta. A fiatalasszony vágyakozva mondja: — Legközelebb a nagyszobába szeretnénk bútort. Elköszönünk. Elérkezett az újabb étkezés ideje, a gyerekek egymás után kezdenek követelőzni. Aztán várja a mosógép a fiatalasszonyt, mert naponta ötven-hatvan pelenkát kimosni nem is gyerekjáték... — cse — nyakába dobta magát és hűl lottak a könnyeik. Zsebkendőjükért nyúltak a többiek is, akik csupán annyit tudtak Hildáról és Éváról, hogy állami gyerekek, s életükben most találkoztak először. HONNAN JÖTTÜNK? ötven állami gondozott és tizenhat hátrányos helyzetű gyerek töltött egy hetet augusztus végén a Balaton melletti Káptalanfüreden, a megyei úttörőelnökség jóvoltából. Hatvanhat sors, hatvanhat életút, melyeknek közös a végállomása: elhagyták a szülői házat, s egyikük sem önszántából. Persze, közel sem ilyen egyszerű a képlet, hiszen akad közöttük, aki soha nem látta a szüleit, s van olyan is, akit édesapja autóval hozott le a Balatonhoz. A hátrányoshely- zetűek táborába... Mindennek illusztrálásaként 'villantsunk fel néhány epizódot a gyerekek életéből, P. Hilda valahonnan Eger környékén élte gyermekkorát, amikor édesanyja váratlanul meghalt. Tizenketten vannak testvérek, közülük jelenleg öten állami gondozásban én megszöktem, másnap jött azon vannak, hogy az együtt élnek, a többiek már felnőt- a nevelőszülő az otthonba, kö- töltendő hat nap sok-sok éltek. A kisterenyei otthon la- nyörgött, menjek vissza, de ményt adjon. Nincs szökés, kója, ott hallott arról, hogy itt maradtam. verekedés, kirívó fegyelmezetHorpácson van a kistestvére, lenség, a táborban: a gyereEva, s ő is ott lesz a kápta- KIK VAGYUNK7 kék is érzik, hogy a megbelanfüredi táborban. Szeptern- csülésre a jó magatartással bértől mar mindketten a kis- G. Lajos apró termetű le- terenyei otthonban laknak. gényke, élénk szemel dús — Papu nem törődik velünk, fantáziáról vallanak. Karján részeges, sokat iszik — mond- hatalmas tetoválás: ERI. ja az apjáról Hilda. — Jobb — Hatodikos koromban sze- itt nekünk. rettem bele — mondja tárD. János végigjárta az álla- Sai előtt, — hosszú múltja mi gondozás megyei helyszí- van a mi kapcsolatunknak, neit, előbb Felsőpetényben, az- Az egész ott kezdődött, hogy tán Horpácson, majd Erdő- 13 év után láttam meg előLenn a vízparton. kell válaszolniuk. HOVA MEGYÜNK? Erdőtárcsán élt, s most Kistere- szűr az édesanyámat... Csak nyén van. Ha lehet így mon- úgy felkerekedtem, s elmen- dam, az otthon egyik buszke- tem N.-faluba, beállítottam Erre a kérdésre keresgetjük a választ útban hazafelé Kovács Tibor megyei úttörőelnökkel, s helyettesével, Petik Erzsébettel. — Hat nap alatt nyilván nem lehet a világot megváltani — mondják, — de minsége, s elegendő bizonyíték, anyámhoz, mert tudtam, hogy denképpen jó alkalom arra, hogy a salgótarjáni gépipari szakközépiskola harmadéves tanulója. Bizonyítványa legutóbb négyes rendű volt. Édesott él. így ismerkedtem meg Érával. De visszatérve anyámhoz, kedves volt, megkínált apját soha nem látta, anyját Rb®ddel- mondta, egyek nyuhárom évvel ezelőtt megkeKülönleges hangszermúzeum A világ egyik leggazdagabb hegedűgyűjteményével rendelkezik az NDK-beli mark- neukircheni hangszermúzeum. A múzeum tárlóiban 1600 különféle és különleges európai, afrikai, amerikai, távol- és közel-keleti hangszert őriznek. Van közöttük miniatűr, mindössze öt centiméter hosszú hegedű és 360 regiszterrel felszerelt, 1,80 méter magas monika. A múzeumot a Vogtlandon létesítették, azon a vidéken, amely évszázadok óta nevezetes hangszerépítő mestereiről. A régi hangszerek egy részét már száz évvel ezelőtt elkezdték gyűjteni a vogt- landiak, maga a múzeum viA legrégibb darabok közé tartozik az 1609-ből származó lant és az 1640-ben ■ készített gamba. Az egyik legérdekesebb tárgy egy nyolcvanéves New York-i autoszont csak 1945-ben létesült mata zongora, amelynek mű- es kapott otthont a műemlék Paulus-váracskában. A gyűjtemény évente 50 új szerzeménnyel gyarapodik. Vannak itt vonós és pengetős óriáshar- hangszerek, rézfúvós, billentyűs és nyel vés zeneszerszámok, valamint modern elektronikus gyártmányok. ködését egy — lyukasztással programozott — papírtekercs vezényli. A távoli tájak hangszerei sem hiányoznak: többek között félszáz afrikai ze- r.eszerszám, köztük tamtamdobok és kiringik. godtan, ebben nincs méreg, mert, tetszik tudni, kicsi koromban meg akartak engem mérgezni. F. Erzsiké nem oly rég eszi az állami gondozottak kenyerét. Édesanya gyermeket hogy közelebb kerüljenek egymáshoz és a nevelőkhöz is a gyerekek. Első ízben rendeztünk hátrányoshelyze- tűek részére tábort, s a kedvező tapasztalatok azt szorgalmazzák, hogy jövőre is vigyük el őket a Balaton- partra. — Én hazavinném a fákat innen — jegyzi meg félhanvárt és beadott az otthonba, ®os^n . beszélgetésünk alatt mondja Erzsiké. Gajos, aki egyébként bio— Harmadik férjénél van lógus szeretne lenni. Misi anyukám, de most már váló- szobafestőnek a többiek Is félben vannak - említi -, szakmunkásnak és óvónőnek mert apukám mindig azt hajkészülnek. Mi lesz belőlük? togatja, hogy az idegosztály- Nem tudni, de annyi bízó ra küldi anyut, ha engem és ny°s> bogy tehetségük ellenéa testvéremet kiveszi az állami gondozásból. Ha elválnak, én hazamegyek. Akikkel beszélgetek, valamennyien négyes-ötös tanulók, s kivétel nélkül érteire, többet kell majd nyújtaniuk másoknál. Mert az állami otthon egymaga kevés,' ha a család egyedül hagyja a gyermekeket. Tanka László NÓGRÁD - 1980. szeptember 6., szombat 5 í
