Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-06 / 209. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXVI ÉVF . 209. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT A fejlődés tükre Bezárta kapuit az OMÉK, s ezzel véget ért a mezőgaz­daság „olimpiája”. Mert nem csak kiállítás és bemutató volt ez a rendezvény, hanem verseny a javából, összemér­hettük erőinket a nemzetközi porondon is és megállapíthat­juk, hogy semmi szégyenkeznivalónk nincs. Az előző kiállí­tás óta eltelt öt év alatt mezőgazdaságunk dinamikusan fejlődött mennyiségben, minőségben egyaránt. Mindez foko­zottan érvényes élelmiszer-termelésünk növekedésére, amely az utóbbi tíz év eredményei alapján előkelő helyet foglal el a világranglistán. Az eredmények új feltételek elé állították mezőgazda­ságunkat. A korábban létfontosságú mennyiségi szemlélet mellett egyre inkább növekszik a minőség jelentősége, mind­inkább előtérbe kerül a gazdaságosság és ezekkel összefüg­gésben a nemzetközi versenyképesség kérdése. Ezt hang­súlyozta a mostani kiállítás is, no meg azt is, hogy a felté­telek adottak, a lehetőségek biztosítottak, csak élni kell velük. Soha ennyi korszerű gép, berendezés, vegyipari termék nem állt a mezőgazdaság szolgálatára, mint most tapasztal­hattuk. Soha ennyi jól képzett, magasan kvalifikált szakem­ber nem dolgozott a mezőgazdaságban, mint napjainkban. Olyan vetőmagféleségek állnak rendelkezésre, amelyekkel a jelenlegi terméseredmények akár megduplázhatok a mai korszerű technológiák alkalmazásával. A tudomány, a gaz­dasági együttműködések soha nem látott mértékben segítik a mezőgazdaságot. Mindezt méltóképpen demonstrálta a kiállítás, amely egyben utat is mutatott az itt látottak hasznosítására. Me­zőgazdasági és élelmiszeripari termékeink értékesítése elő­reláthatólag ezután sem lesz könnyebb. A piaci értékítéle­tek egyre szigorúbbak, a minőség, a gazdaságosság, a fel­dolgozottság fokának, színvonalának emelése pedig olyan kényszer, amellyel minden termelőnek számolni kell, aki versenyben akar nfaradni az elkövetkező években. A nemzetközi és az országos tendenciák után szólni kell szűkebb hazánk, Nógrád megye szerepléséről is. Megyénk­ről, amely — csupán két adat — a tavalyi kedvezőtlen év ellenére is 11 ezer tonnával több búzát és 15 millió literrel több tejet termelt, mint tíz évvel ezelőtt. Ezek az eredmények önmagukért beszélnek és az eddig elért fejlődést híven tükrözi a kiállításon szereplő mezőgaz­dasági nagyüzemek és kistermelők sikeres szereplése. Míg az öt évvel ezelőtti seregszemlén a megyei kiállítók egy magydijat, két arany-, két ezüst- és egy bronzérmet szerez­tek, addig a mostani mérleg, két miniszteri különdíj — ösz- szesen ennyit adtak ki — egy nagydíj. hét arany-, négy ezüstérem és további három különdíj, többek között a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsáé és a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsáé. Tizennégy kiállító — tizenhét érem, illetve különdíj. Páratlan sikere ez Nógrád megye mező- gazdaságának. Elismerés, amely egyben kötelezettséget is kell, hogy jelentsen mindenki számára. Olyan úton haladunk, amelyen megállni nem lehet, s amelyen további szívós és kitartó munkára van szükség a további előrelépés érdekében. Ahogy Devcsics Miklós, a megyei tanács, elnöke, a mi­nap megfogalmazta más témával kapcsolatban, de erre is érvényes módon, „ebben nagy szerepe van a helyes agrár- politikának és annak, hogy nagyüzemeink élni is tudnak a lehetőségekkel”. S ez igen megnyugtató a jövőre nézve. A kiállítás bezárta ugyan kapuit, de egyben szélesebb­re is tárta a haladni akarók előtt, s minden érdeme közül ez a legnagyobb. Z. T. Kádár János fogadta Kalevi Sorsát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Ka­levi Sorsát, a Finn Szociálde­mokrata Párt és a Szocialista Intemacionálé leszerelési mun­kacsoportjának elnökét, aki az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására tett láto­gatást hazánkban. A konstruktív légkörű meg­beszélésen eszmecserét foly­tattak a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, a Magyar Népköztársaság és Finnország, továbbá az MSZMP és az FSZDP közötti kapcsolatok alakulásáról. A nemzetközi helyzet átte­kintése során kiemelkedő je­lentőséget tulajdonítottak azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek az emberiség békéjét és biztonságát veszélyeztető hidegháborús törekvések, min­denekelőtt a fokozódd fegy­verkezési hajsza megfékezésé­re irányulnak. Az MSZMP és az FSZDP képviselői állást foglaltak amellett, hogy a madridi tanácskozáson érde­mi előrelépés történjék az enyhülési politika érvényesíté­sében és megállapodás szüles­sen az európai biztonsági kon. ferencia összehívásáról. Alap­vetően fontosnak ítélték a SALT—II szerződés ratifiká­lását és azt, hogy mielőbb konkrét tárgyalásokra kerül­jön sor a fegyverkezés kor­látozásáról, különösen a kö­zép-hatósugarú rakéták kérdé­sében. Egyetértés nyilvánult meg abban, hogy az enyhülés vív­mányainak megvédelmezésé- ben és továbbfejlesztésében ér­dekelt politikai és társadalmi erők határozott fellépése el­engedhetetlenül szükséges a feszültség enyhítéséhez a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tásához. A kommunista és szociáldemokrata pártok kö­zötti párbeszéd és egyirány- ban ható tevékenységük hoz­zájárulhatnak a nemzetközi élet és korunk nagy problé­máinak megoldásához. Az MSZMP és az FSZDP ezért tekinti szükségesnek és fon­tosnak, hogy az ideológiai és politikai nézetkülönbségek mellett is a közös érdekeknek megfelelően tovább erősítse kontaktusait. Ez jól szolgál­ja a Magyar Népköztársaság és Finnország hagyományosan jó kapcsolatainak továbbfej­lesztését is. Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt nevében finnországi látogatás­ra hívta meg az MSZMP kül­döttségét. A találkozón jelen volt Be- recz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának ve­zetője is. Kalevi Sorsa pénteken el­utazott Budapestről, a finn vendégeket a Ferihegyi repü­lőtéren Berecz János búcsúz­tatta.. (MTI) Megbeszélés a megyei pártbizottság és az SZMT vezetői között Megbeszélést tartottak pén­teken Salgótarjánban a Nóg­rád megyei pártbizottság és a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának titkárai. Aktuális politikai kérdések­ről, a párt- és szakszervezeti feladatokról, az idei eszten­dő hátralevő időszakának legfontosabb tennivalóiról volt szó. A megbeszélést Géczi János, a párt Központi Bi­zottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára vezette. Tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői Pénteken a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bi­zottságok elnökei, a fővárosi és a megyed képviselőcsopor­tok vezetői. A megbeszélésen Apró Antal, az országgyűlés elnöke ismertette a Parla­ment soron következő, őszi ülésszakának előkészítésével kapcsolatos teendőket. A tanácskozáson — amelyen jelen volt Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Hetényi István pénzügymi­niszter, a népgazdaság 1979. évi fejlődéséről és az 1980. évi népgazdasági terv végrehajtá­sának év eleji tapasztalatairól adott tájékoztatást, ismertette a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetésének végrehaj­tásáról az országgyűlés elé terjesztendő jelentést. Az ülésen felszólalt óvári Miklós, az országgyűlés kultu­rális bizottságának elnöke. (MTI) A 2—MKE típusú, szovjet gyártmányú, korszerű, biztonságos berendezés nagymértékben segíti a bányászok munkáját. Képünkön: Molnár Sándor, szocialista brigádve’zető, ká- nyási frontmester az önjáró gépeeyséeet kezeli. (A XXX. bányásznap tiszteletére készült írásaink a 3. oldalon). Krekács Miklós felvétele Egészségügyi ifjúsági napok Tudományos tanácskozás Salgótarjánban Az egészségügyi ifjúsági na­pok keretében az országban több tudományos konferen­ciát rendeznek. A dohányzás egészségkárosító hatásával, megelőzésével és kezelésével foglalkozó kétnapos tanács­kozásnak — pénteken és szom­baton — Nógrád megye szék­helye, Salgótarján adott ott­hont. A megyei pártbizottság székházában Füssy József, a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának első titkára köszön­tötte a plenáris ülés résztve­vőit, az elnökség tagjait. Szólt arról, hogy az egész­ségügyi világnap ez évi jel­mondata „Dohányzás, vagy egészség: válasszon!” Mind­ebből egyértelműen kitűnik, hogy a dohányzás sokakat érint, ez a szenvedély az egyik ember számára nélkülözhetet­len, a másik számára kelle­metlenség. De mindenként veszélyes. Az urbanizáció, a levegőszennyeződés emelke­dése egyre több környezeti ártalmat okoz. A dohányzás károsító hatásának kizárása viszont rajtunk, mindannyi­unkon múlik. Mindez a felis­merés késztette a rendező szer­veket, hogy az egészségügyi ifjúsági napok keretében tu­dományos tanácskozáson vi­tassák meg miként lehet meg­előzni a dohányzás egészség­károsító hatását. Az üdvözlő szavak után dr. Telek Vilmos, a megyei Mad- zsar József Kórház-Rendelő­intézet főigazgató főorvosa köszöntötte a házigazdák ne­vében az egészségügyi szak­embereket. Elmondotta, hogy a salgó­tarjáni kórház örömmel vál­lalta a konferencia megrende­zését. Az intézet névadója, Madzsar József, az őszirózsás forradalom közegészségügyi államtitkára és a Tanácsköz­társaság politikusa, mint fog­orvos, többször foglalkozott a dohányzás ártalmaival, és az erre vonatkozó megfigyelése­Több mintagy millióan nyilvánítottak véleményt a választások első szakaszában Szombaton kezelődnek a megyei szakszervezeti küldöttértekezletek A szakszervezeti alapszer­vezetek és középszervek ve­zető testületéinek, tisztség- viselőinek a választása befe­jeződött, s szombaton kez­dődnek a megyei küldöttér­tekezletek, ahol a szakszerve­zetek megyei tanácsait vá­lasztják meg. A szakszervezeti válasz­tások áprilisban, a bizalmiak, a bizalmitestületek megvá­lasztásával kezdődtek, és az év végén a szakszervezetek XXIV. kongresszusával zá­rulnak. Az eddigi tapasztala­tok szerint sikerült elérni a választásokkal összekötött ta­nácskozások legfőbb céljait: elemezni a végzett munkát, meghatározni a jövő feladata­it és megújítani a szerveze­tet. A választásokkal együtt ugyanis módosították az alap­szervezetek szervezeti fel­építését. A bizalmiak, illetve küldötteik ezentúl nemcsak. csoportjuk vezetői, hanem az alapszervezet legfőbb irányí­tói, vezető testületéinek, a bizalmiak testületének tag­jai is lesznek. A különböző szintű válasz­tói tanácskozásokon a négy- és fél milliós tagságának 80— 90 százaléka vett részt, s több mint egymillióan mondtak eddig véleményt a szakszer­vezeti munkáról, a tisztségvi­selőknek, a vezető testületek­nek a tagság körében és ér­dekében végzett tevékenysé­géről, s .tettek javaslatot a munka további javítására. A tanácskozásokon kifeje­zésre juttatták, hogy a szak- szervezeti tagság egyetért a párt XII. kongresszusán ho­zott határozatok céljaival, kész még többet tenni e ha­tározatok végrehajtásáért. A felszólalók többsége elismerő­en nyilatkozott a szakszerve­zetek befolyásának, tekihté­lyének és egységének erősö­déséről, a demokratizmus bő­vüléséről, a bizalmiak na­gyobb szerepéről. Sokan szól­tak elégedetten arról, hogy a dolgozók fokozottan beleszól­hatnak a munkahelyi élet legfontosabb kérdéseibe. A tagság eredményesnek érté­kelte a szakszervezetek ötéves tevékenységét, érdekvédelmi munkáját széles körűnek, és .lónak tartják Sokan szóltak elismeréssel a jogsegélyszol­gálatról, az egyéni érdekvé­delem fejlődéséről, de so­kan sürgettek nagyobb kö­rültekintést, fokozott figyel­met a panaszügyek intézésé­nél. Ezrével hangzottak el vé­lemények a termeléssel, a brigá lelettel, a munkakörül­mény'-;-'kel, a szociális jut­tatásokkal kapcsolatos ,.-red- ményekről és gondokról. Sür (Folytatás a 2. oldalon.) it, következtetéseit tudomá­nyos munkáiban közzétette. Ez kötelez, hogy folytassák a dohányzás elleni küzdelmet. Az országos tudományos konferenciát dr. Kaposvári Jú­lia, a Magyar- Vöröskereszt titkára nyitotta meg. Emlé­keztetett arra, hogy Salgótar­ján méltán viseli a vállalkozó, kezdeményező címet. Már ak­kor várost korszerűsítettek, amikor még nem volt „divat- bah”, példát mutatva az álla­mi és társadalmi szervek ösz- szefogására. Az egészségkultú­ra terjesztésében meglepő eredményeket ért el a megye. A tanácskozás pedig azért is fontos, mert fórumot kapnak a fiatal szakemberek, vitat­kozhatnak, elmondhatják el­képzeléseiket, javaslataikat. Egyre inkább előtérbe kerül társadalmunkban az ember és az egészségügy kapcsolata. Mert nem elég csak az állam- polgári jogon nyújtott egész­ségügyi ellátás. Az embernek magának is vigyáznia kell egészségére, szorosan idetar­tozik a dohányzás káros ha­tása. Annál is inkább, mert, ma minden harmadik kórházi ágyon olyan beteg fekszik, aki­nek betegségében a nikotin­nak szerepe van. Emelkedett a keringési, a daganatos, a légzőszervi megbetegedések és halálozások aránya, a táp­pénzesnapok száma. Az el­múlt nyolc esztendőben az el­adott cigaretták száma 22 mil- liárdról 26 milliárdra nőtt. A dohányzás miatt egyre több a veszélyeztetett terhesség és a koraszülés. Elsősorban a szemléleten kell változtatni. Mert a dohányzás nemcsak az egyénnek ártalmas, hanem társadalmi szinten valameny- nyiünknek az. A dohányzás el­leni küzdelem csakis akkor járhat eredménnyel, ha a munkát tovább folytatjuk és figyelmünket elsősorban a fiatalok dohányzásának meg­előzésére fordítjuk. A rendezvénysorozat ezt kö­vetően tudományos előadá­sokkal folytatódott. Dr. Kele­men Sándor osztályvezető fő­orvos A dohányzás és az or­vosi etika címmel, dr. Pákoz- di Lajos, a dohányzást ellen­zők társaságának elnöke Do­hányzás vagy egészség cím­mel tartott vitaindítót A tudományos "'’oá-skozás a délutáni órákban « salgób# nyai KlSTLiskola nagytermí ben előadásokkal folytatódó?"

Next

/
Thumbnails
Contents