Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-30 / 229. szám
Irak —Irán viszálya Véget ért Politikai per Kínában Eredményfelen a közvetítés a BVT ülésszaka A Biztonsági Tanács felszántotta Iránt és Irakot viszály- kodásuk azonnali beszüntetésére. A határozattervezetet a testület tagjai egyetértésben szavazták meg. Hétfőn tovább folytatódtak az iraki—iráni viszály politikai rendezését célzó diplomáciai tárgyalások. Ziaul Hak pakisztáni elnök és Habib Satti, az iszlám konferencia főtitkára befejezte ammani tárgyalásait és továbbutazott Bagdadba. A két politikus az ENSZ iszlám tagállamainak megbízásából tárgyal a konfliktusban érintett felekkel, megpróbálva tárgyalásra bírni Irakot és Iránt. Ziaul Hak arról értesítette hétfőn az ENSZ főtitkárát, hogy teheráni tárgyalásai nem hoztak biztató eredményt. Szaddam Husszein korábban üdvözölte a Ziaul Hak vezette iszlám jószolgálati küldöttség közvetítő tevékenységét. Megfigyelők ugyanakkor rámutatnak, hogy Irak és Irán álláspontja változatlanul ellentétes és jelenleg egyik fél sem hajlik engedményekre. Szaud al-Féjszal herceg, szaúd-arábiai külügyminiszter a The Washington Post című lapnak adott interjújában aggodalmát fejezte ki azzal az amerikai tervvel kapcsolatban, amelynek értelmében Washington vezetésével nemzetközi hadiflottát küldenének a Perzsa-öbölbe „az olajszállítások folyamatosságának biztosítására”. A szaudi külügyminiszter kijelentette: az öböl partjain fekvő országok feladata az olajellátás biztosítása és a béke megőrzése a térségben. Egy amerikai beavatkozás csak bonyolítaná a helyzetet — mondotta Szaud al-Fejszal. Mijazava Kiicsi, a japán kormány szóvivője hétfőn bejelentette, hogy elhalasztják a hat nyugati tőkésállam egyeztető tárgyalásait az iráni—iraki konfliktusról. A szóvivő elmondotta: jelenleg zavartalanul haladhatnak át a Hormu- zi-szoroson a tartályhajók, ezért most ilyen találkozóra nincs szükség. Az Irak és Irán között zajló hadműveletekről továbbra is egymásnak ellentmondó hírek érkeznek. A bagdadi rádió jelentése szerint az iraki csapatok hétfőn elfoglalták a határtól 40 kilométerre keletre fekvő Dizful város melletti iráni léti támaszpontot és ra- darállpmást. Teherán azonnal cáfolta a hírt. A bagdadi jelentés szerint az iraki katonák nagy mennyiségű fegyvert — köztük 16 harckocsit és 24 katonai szállító járművet — zsákmányoltak a menekülő iráni csapatoktól. Hírügynökségi jelentések szerint hétfőre virradó éjszaka újból bombázták Teheránt. A jelentések szerint az iraki bombázók fő célpontjai az iráni főváros déli részén fekvő gyárak és katonai intézmények voltak. Az iraki légierő támadta az öböl partján fekvő Bandar-Bushire-i légitámaszpontot is. Az iráni fegyveres erők főparancsnokságának jelentése szerint iráni harci repülőgépek iraki katonai támaszpontok ellen intéztek támadásokat és folytatták az iraki olajipari berendezések bombázását. Rafszandzsani ajatollah, az iráni parlament elnöke hétfőn megismételte azt a korábbi teheráni álláspontot, hogy Irán addig nem fogadja el a tűzszünetet, ameddig nem vonják ki az országból az összes iraki katonákat. (MTI) Szerdán nyílik az SZVSZ főtanácsának ülése r Kis Csaba, az MTI tudósítója. jelenti: A békéért és a leszerelésért vívott küzdelem, az infláció és a munkanélküliség elleni harc, a transznacionális korporációk munkásellenes tevékenységének problémája, a szakszervezeti világmozgalom egységének kérdése áll majd az előtérben a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsa szerdán Moszkvában kezdődó tanácskozásán. Az ülésszakról Ibrahim Zakaria, az SZVSZ megbízott főtitkára tájékoztatta hétfőn a sajtó képviselőit a szovjet fővárosban. Zakaria elmondotta: a főtanács ülése egybeesik a Szak- szervezeti Világszövetség létrejöttének 33. évfordulójával. A három és fél évtized alatt az SZVSZ — minden megosztási kísérlet, 'ellenséges akció ellenére. — hatalmas fejlődésen ment át: míg alakuló kongresszusán csak körülbelül 43 millió szervezett dolgozó képviselői vettek részt, ma már minden kontinens mintegy 190 millió dolgozóját fogja össze és tevékenységében egyaránt részt vesznek a szocialista és a tőkés-, valamint a fejlődő országok szakszervezetei, sőt egyes, még mindig gyarmati sorban levő országok szervezett dolgozóinak képviselői is. Zakaria idáhdxtat a békéért és a leszerelésért vtvott küzdelem szerves része az SZVSZ tevékenységének, kezdettől fogva hozzátartozik azokhoz a feladatokhoz, amelyeket maga elé állított. Ma különösen jelentős ez, mert a dolgozók sorsát érintő kérdések megoldásában nagyon nagy szerepe van azoknak az eszközöknek, amelyeket ma a példátlan arányú fegyverkezés köt még le, s ugyanakkor a háború veszélye, amelyet az imperialista körök, mindenekelőtt az Egyesült Államok vezetői most tovább növeltek, a dolgozók mindennapi életét, a szakszervezetek jogút is fenyegeti. Az SZVSZ főtanácsának ülésén az állandó tagokon kívül igen nagy számban lesznek jelen meghívott vendégek, olyan szakszervezeték és szakszervezeti szövetségei?: képviselői, amelyek nem vesznek részt az SZVSZ tevékenységében. Külön öröm, bogy a főtanács ülését Moszkvában rendezik — hangoztatta —, mivel a szovjet szakszervezeteknek, a szovjet szakszervezetek központi tanácsának 35 évvel ezelőtt kezdeményező szerepük volt az SZVSZ létiejöttében, s azóta is messzemenő támogatást nyújtanak a világszövetségnek, azokat az elveket képviselik, amelyeket a szakszervezeti világszövetség tűzött maga esi. A főtanács ülése szerdán nyílik meg a szovjet fővárosban. Szófiában vasárnap megtartották a Béke-világtanács ülésszakát és tanácskozott a BVT elnöksége is. A BVT ülésszaka a nemzeti békemozgalmak ajánlásai alapján megválasztotta a Béke-világtanács és a BVT-elnökség tagjait. A BVT elnökévé egyhangúlag ismét Romesh Chandrát választották meg. A Béke-világtanács- ba 28 magyar képviselő került be. A BVT új tagjai sorába választották dr. Kovács Bélát, az OVT főtitkárát, az elnökség magyar tagjai Sebestyén Nándomé, az OBT elnöke és dr Berend T. Iván akadémikus. A BVT-elnök- ség irodájába ismét beválasztották Magyarországot. Sebestyén Nándorné, az MTI szófiai tudósítójának elmondta, hogy a magyar küldöttség javasolta: a madridi konferencia megnyitásával egy- időben tartsanak tömegdemonstrációkat az európai fővárosokban, követelve, hogy Madridban hozzanak döntést az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia ösz- szehívásáról. — Javasoltuk, hogy a békekutatással foglalkozó tudósok, az európai békekutató intézetek 1981-ben rendezzenek tudományos tanácskozást a „80-as évek Európája” címmel. A jelenlegi helyzetben, — mikor hatalmas mértékben megnövekedett a közvélemény szerepe —, szükség van a békemozgalom tevékenységének, munkastílusának a megjavítására is. Küldöttségünk több erre irányuló javaslatot tett. A BVT elnökségének irodája 1981 januárban Madagaszkáron ül össze, hogy a szófiai tanácskozássorozat ajánlásait figyelembe véve kidolgozza és elfogadja a BVT munkaprogramját. Küldöttségünk az Országos Béketanács októberi ülésén számol majd be a Szófiában végzett munkáról — mondotta Sebestyén Nándomé. (MTI) Japán szocialisták látogatása Az MSZMP Központi Bizottsága meghívására szeptember 23—28 között látogatást tett hazánkban a japán szocialista párt küldöttsége Takuro Shimada, parlamenti képviselő vezetésével. A küldöttséget fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A japán vendégekkel megbeszélést folytatott Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A küldöttség, amely a szocialista magyar mezőgazdaság helyzetét és eredményeit tanulmányozta. Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Cseng Tao, a kínai országgo s népi gyűlés állandó bizottságának főtitkár-helyettese, az Űj Kína hírügynökség igazgatója hétfőn Pekingben sajtóértekezleten ismertette az országos népi gyűlés állandó bizottságának döntését a „Lin Piao és Csiang Csing ellenforradalmi klikkje” ügyében tartandó perről. A döntés értelmében különleges ügyészséget és különleges bíróságot hoztak létre a Kínai Népköztársaság legfelsőbb népi ügyészségének, illetve a kinai legfelsőbb népi bíróságnak az égisze alatt. A huszonegy tagú különleges ügyészséget Huang Huo-csing legfelsőbb ügyész, a harmincegy tagú különleges bíróságot pedig Csiang Hua, a legfelsőbb népi bíróság elnöke vezeti. Mind a különleges ügyészségben, mind a különleges bíróságban képviselteti magát a kinai hadsereg is. A parlament állandó bizottságának döntése értelmében a tárgyalás nyílt lesz, és a tartományok, az autonóm területek, a központi kormány alá tartozó nagyvárosok, a különböző pártok és népi szervezetek, az állami szervek, valamint a hadsereg képviselői egyaránt részt vehetnek rajta. Cseng Tao kijelentette, hogy a különleges . bíróság ítélete végérvényes lesz. A külföldi sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva a kínai parlament szóvivője elmondotta, hogy külföldieket nem engednek be a tárgyalásokra. Közölte, hogy jelenleg mind a tíz fővádlott Pe-j kingben van. Üj tisztségviselők (Folytatás az 1. oldalról.) mánynak alárendelten, amely szerint csak formális, lényegtelen kérdésekben juthatnak szóhoz, vagy pedig ellenkezőleg, legyenek „teljesen függetlenek”. Jól tudjuk, hogy sem a szocialista, sem a más társadalmakban nem létezhetnek mindentől és mindenkitől független szakszervezetek. E szélsőségek között mutatta meg pártunk a helyes megoldást, amely szerint a szakszervezeteknek önállóságra, önálló tevékenységre van szükségük. A kormányhoz való viszonyukban pedig olyan szuverenitásra, amely figyelembe veszi és mérlegeli a népgazdasági, a kormányzati gondokat, lehetőségeket äs. E felfogásból ered a pártirányi tásnak az a helyes módszere, amely szertat a párthatározatok a szakszervezetben dolgozó kommunistákra kötelezőek, s feladatuk, hogy meggyőzéssel, politikai tömegmunkával nyerjék meg a párt politikájának a szerszervezeti tagokat. A szakszervezetekben tehát csak ily* módon, nem pedig hatalmi szóval lehet eleven, politizáló légkört kialakítani és megteremteni a szervezett munkások politikai nevelésének feltételeit A párt a jövőben is ezt a munkastílust kívánja fejleszteni. A szakszervezetek munkájának korszerűsítésében mindinkább hangot kap az a társadalmi igény, hogy tevékenységük bürokráciától mentesebb, érdemibb és politizálóbb legyen. Ennek érdekében kívánatos a folyamatos fejlődés, a felfrissülés. Fokozatosan meg kell tisztítani a szakszervezeti munkát is a beporosodott, formális elemektől, mindattól ami elavult, s ez annál Is inkább lehetséges, mert ehhez kellő erővel, tapasztalattal rendelkezik szakszervezeti mozgalmunk. A Szakszervezetek Országod Tanácsa elnökségének nevében Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese köszöntötte a kongresszust. Egyebek között) szólt arról, hogy a bányászszakszervezet méltó partnere az állami szerveknek. önkritH kusan beszélt azonban arról fi feladatról is, hogy egy-egy hosszúra nyúló vitás kérdés-* ben a jövőben a SZOT se maradjon pusztán szemlélő^ hanem segítsen a rendezésben} A kétnapos vitában elhangj zott 34 felszólalásra és a fel-4 vetett javaslatokra Kovács László, a szakszervezet főtit*j kára válaszolt. A kongresszus elfogadta 4 szakszervezet központi vezetőségének írásos jelentéseit és tt szóbeli kiegészítést, majd határozatot hozott Ebben váJ lasztott vezető testületek fon-) tos feladataként jelölte meg; hogy nagy aktivitással és köJ rültekintően működjenek közj re a hatodik ötéves terv előkészítésében, majd segítsék annak végrehajtását. Feladatuk az is, hogy az eddiginél jobbam hasznosítsák a szocialista briJ gádmozgalotmben rejlő lehetőd ségeket a termelés szervezetid ségének javítására, a tártál«-) kok feltárására és az önműveJ lésre. A következő tervidőd szakban is folytassák a szód ciálpolitikai programok meg-f valósítását s a gazdasági ve-> ze tőkkel, a társadalmi szerd vekkel együttműködve keres-; sék az újabb lehetőségeket a bányászok élet- és munkakör riilményeinek javítására. A kongresszus megválasztó U ta a szakszervezet központi ved zetőségét. A testület első üléd sén megválasztotta a tisztségviselőket és az elnökség tagjait, A szakszervezet tiszteletbeli elnöke Zgyerka János, elnöke Simon Antal, főtitkára Kovács László, titkára Kun Lajos és Lajer László. Nagyobb tudatosság a párttaggá nevelésben A Központi Bizottság beszámolójában a XII. pártkongresszuson mondotta Kádár János elvtárs: „Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy pártunk egyéni elbírálás alapján azokat vegye fel soraiba, akik meggyőződéses hívei, cselekvő részesei a szocialista társadalom építésének, tevékenyek a közéletben, vállalják a közösség önzetlen szolgálatát, s a szocialista normák szerint élnek.” A fenti idézet is jelzi, hogy pártunk mint ahogyan eddig, a jövőben is érvényesíteni kívánja azt az elvet, amely szerint a párt erejét, akcióképességét elsősorban nem tagjainak száma, hanem eszmei, politikai felkészültségük, áldozatkészségük biztosítja. A pártépítés egészén belül a tagépítő munkának, a párttaggá nevelésnek szervezeteink többségében kialakult a helyes gyakorlata. Tevékenységüket nagyobb tudatosság és tervszerűség, a pártépítés elveinek, politikai követelményeinek érvényesítésére irányuló határozottabb törekvés jellemzi. Ezt több központi határozat, s végrehajtásának folyamatos segítése, ellenőrzése, és egyáltalán az a felismerés mozdította elő, miszerint a párt élcsapat jellege, társadalmi-politikai vezető szerepe és a párt tagságának összetétele, minősége között legszorosabb az összefüggés. Párton belül közismert tény, hogy párttagnak lenni eszmei, politikai és erkölcsi elhatározás, vállalás, kiállás, sokoldalú elkötelezettség, amelynek teljesítése nem azonnal, s ma még nem mindenki képes. Ezért is a kommunista párthoz tartozás egyéni választás eredménye. E szervezetbe nem beleszületik az ember mintegy társadalmi csoportba, osztályba vagy egy családba. Nem elfoglalja a kijelölt helyét, mint a munkamegosztás valamelyik ágazatában, vagy pozíciójá2 NOCRAD - 1980. szeptember 30., kedd ban. A párttaggá válás folyamat méghozzá tudatos nevelési és önnevelési folyamat eredménye. Ez a folyamat — amely nem ritkán elég hosszú — ma már gyakorlatilag is egymástól jól elhatárolható négy szakaszra tagolható: a kiválasztás, illetve a jelentkezés; a felvételre történő felkészítés; a felvétel konkrét lebonyolítása; a felvétel utáni nevelő munka. Minden szakasznak megvan a maga jelentősége, sajátos munkamódszere, ezért helyes, ha a pártszervezetek újra és újra végiggondolják a párttaggá nevelés folyamatát. A politikai munka szempontjából legfontosabbnak az első lépés tűnik: kit találunk alkalmasnak, méltónak a későbbi párttagságra, illetve ki keresi meg a pártszervezetet azzal, hogy párttag akar lenni. A leendő párttagok kiválasztásánál két tényező találkozik: egyrészt az önként jelentkezés, másrészt a felvételi munka tervszerűsége. Ennek az összhangját megteremteni — igen lényeges feladati Párt- szervezeteink többsége előre tájékozódik arról, hogy működési területén kik szeretnének a párt tagjai lenni, és ezzel egyidőben a pártvezetőségek felmérik azokat, akiket alkalmasnak tartanak a pártba való felvételre. Jó dolog, hogy ez legtöbb esetben egybeesik a gyakorlatban. Egy megjegyzés azonban ide kívánkozik. A követelmények egységesek és minden felvételre jelentkezőre egyaránt vonatkoznak, de azokat egyénileg differenciált módon kell alkalmazni, a pártba lépők társadalmi helyzete, képzettsége, kora, és neme szerinti Azért szükséges ezt kiemelni, mert például a fizikai dolgozók többsége munkapadhoz, szalaghoz géphez kötött. S ha meggyőződésük, munkájuk, magatartásuk alapján megfelelnek a párttagsággal járó követelményeknek: oda kell menni hozzájuk. Hívni kell őket a pártba! Nem lehet, nem szabad csak arra hagyatkozni, hogy automatikusan, önmaguktól jelentkeznek. A pártba való jelentkezés fontos jelzőrendszer: visszatükrözi adott területen a pártmunka hatásosságát, a párt belső élett, a pártonkívüliek közötti nevelő munka színvoJ nalát, és ezen túl több fontos befolyásoló tényezőt is. Ez utóbbiak között legdöntőbb a párt általános politikája, ami jól képviseli a dolgozók érdekeit, valamint a politikával szerves kapcsolatban álló munkastílus, amelynek nyíltsága, gyakorlatias és valósághű vonásai ragadják meg a tömegeket. Nagy szerepe van továbbá a munkahelyi környezetnek;' a jó munkahelyi légkörnek. Erősebb a párt vonzóereje ott, ahol rend, fegyelem, szervezettség van. Nem vonzó az olyan környezet, ahol nem gondoskodnak a megfelelő munkaszervezésről. Az ilyen helyen úgy látják — és joggal —, hogy csak beszélnek a párt határozatairól, de nem juttatják azokat érvényre. A munkahelyi szervezetlenség, bizonytalanság és az igénytelenség nem közelíti, hanem távolítja a párton- kívülieket a pártszervezettől. Fontos tényező a munkahelyi demokrácia, hogy miként veszik figyelembe a dolgozók kritikai észrevételeit. Demoralizálóan hat, ha a munkának nincs meg a megérdemelt becsülete, ha következetlenül érvényesül a szocialista bérezés elve. " Jelentős szerepet játszik a vezetők — főleg a középszint tű vezetők — politikai magatartása. A közömbös, apolitikus magatartást a pártszervezet, a pártcsoport nehezen tudja eW lensúlyozni. Befolyásoló tényező a különböző munkamoz- gálmák állapota, a társadalmi-politikai szervezetek — szak- szervezet, ifjúsági mozgalom stb. — tevékenysége. A pártba való jelentkezésnél és a kiválasztásnál ige» fontos tényező a párttagok munkája, magatartása, közéleti tevékenysége. S ezt nem a nyilvános szerepléssel, a felszólalások számával szabad mérni, hanem azzal: hogyan dolgoznak, magatartásukkal milyen hatást gyakorolnak környezetükre és milyen részt vállalnak a közösséget közvetlenül érintő feladatok végrehajtásában. Nem elégedhetünk meg alkalmi tájékoztatókkal a párt életéről, munkájáról. Több kell! Elsősorban személyes példaadás, őszinte szó, érdeklődés az emberek problémái, mindennapi gondjai iránt. Csak így várható el, hogy a pártonkívülinek ne csupán valamilyen ismerete legyen a pártról, hanem pozitív érzelmi viszony, meggyőződés, állásfoglalás is kialakuljon benne. A példaadás, az őszinte szó, a meggyőzés, a közvetlen találkozás a legjobb módszer a párttaggá nevelésben is. A felkészítésben legjelentősebb feladata a pártcsoportok-" nak, pártvezetőségeknek, az ajánlóknak és a vezetőség által f ■* *
