Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-28 / 228. szám
Hegyei kóruscsokor Egy népdalverseny tapasztalatai A Magyar Televízió és Ma- gyai Kádió ez év júniusában meghirdetett népdalversenyére 28 szólista és 29 kórus jelentkezett Nógrád megyéből. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a megyei elözsürlzésre szeptember 18- án került sor a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központban. Ritka — és főleg a szakemberek számára jelentős — alkalom volt, hogy a megye amatőr kórusmozgalmának képviselői egy napon mutatkoztak be. Rozgonyi István, a KÓTA megyei titkára zsűritagként ülte végig a monstre seregszemlét: — Bár a televízió felhívására valóban imponáló számban jelentkeztek megyénk népdalénekesei, népdalkórusai — a bemutató mégsem tükrözte a megye folklórmozgalmának egészét. A verseny szervezői csak 45 éven aluli szólisták, és maximum 12 fős kórusok jelentkezését fogadták el. Köztudott, hogy legismertebb népdalénekeseink túl vannak már a negyedik-ötödik x-en, és akadtak nagy létszámú kórusok — például a Magyarnándor—Mohora és a Mihálygergeiek —, melyek nem voltak hajlandók kisebb létszámban kiállni. — Mi indokolta ezeket a megkötéseket? — A népdalkórusok létszámát feltehetően anyagi megfontolásból szűkítették le —. jóllehet bármelyik megye szívesen átvállalta volna a pluszterheket. A szólistáknál egyértelműen a fiatal tehetségek felkutatása, a népdalénekesek táborának felfrissítése volt a cél. — Mit Ígér az utánpótlás M igrád megyében? — A mostani bemutató alapján elég lehangoló az összkép. Amennyire örvendetes a jelentkező fiatalok magas száma, annyira megdöbbentő egyeseknél a teljes önkritika hiánva. A szólisták közé néhány kifejezetten dilettáns előadó is bekerült. (Meg- Jegvzendő. hoev a jelentkezéseket közvetlenül a televízióhoz kellett beküldeni, s mi csak utólag értesültünk arról. hogv kik neveztek a versenyre a megyéből). Természetesen akadtak kellemes meglepetések is, de a szólisták többségének előadásában érződött a művi beavatkozás, a mesterkéltség olykor a ripacskodás. Különösen a férfiak gyengélkedtek, elfeledve, hogy egy férfi akkor is lehet férfi, ha történetesen énekel ... Négy-öt fiatal lány tiszta énekhangja, igényes dalválasztása, sallangmentes, természetes előadásmódja példát mutatott a népdaléneklés hagyományának helyes gyakorlatára. — Milyen teljesítményt nyújtottak a kórusok? — A csoportok felkészültsége korrekt volt Csaknem valamennyi kórus előadásából érződött, hogy megfelelően készültek a versenyre. Az átlagosan jó színvonalú csoportok közül itt azok emelkedtek ki a mezőnyből, amelyek — országos versenyről lévén szó — folklorisztikai érdekességgel is szolgáljak. Általában • értékesnek tartottunk minden olyan megmozdulást, amely új színt, új koncepciót friss ötleteket vonultatott fel. Ebből a szempontból megemlíthetem a ce- redi kórusokat, de — egyéb hibái ellenére — megkomponált, érdekes műsort adott a karancskeszi pávakör és az ugyancsak karancskeszi Kana- las együttes is. A kórusoknál is fennáll az elnőiesedés veszélye, így külön öröm volt hallgatni és látni vegyes kórusokat. Örvendetes az is, hogy néhány csoportban sok a fiatal arc . . . — A csoportok értékelésénél meghatározó szempont az anyagválasztás is... — Általános tapasztalat, hogy a műsorösszeállításokban a moll jellegű dalok dominálnak. Ettől kissé színtelen, pontosabban egyszínű lesz a népdalcsokor. Ugyanez vonatkozik a hangszeres kíséretre. Differenciált kísérettel csak a berceli kórusnál találkoztunk. Említést érdemel a Nógrád megyei csoportok szép kiállása is, — egy-két elrettentő példától eltekintve... — Az előzsűrizés eredményét október elején hozzák nyilvánosságra, és 17—18—19- én kerül sor Budapesten a nyilvános versenyt megelőző utolsó válogatóra, ön, mint az előzsűri egyetlen megyei tagja. milyen reményeket fűz á Nógrád megyei szólisták, kórusok szerepléséhez? — Hogy végül is kik kerülnek a rádió mikrofonja, illetve a televízió kamerái elé, az függ a többi megye felkészültségétől is. Természetesen azt szeretnénk, ha minél több jó színvonalú együttes képviselné a döntőn Nógrád megyét P. K. Magyor siVer Filmfesztivál — Velence Az újra felfedezett papirusz r Az egyik nairobi (Kenya) egyetemi intézet javaslata szerint a papíruszcserjét (Cype- rus papyrus) fel lehet használni arra, hogy a segítségével megvédjék Kelet-Afrika tavait és lolyóit a többi vízinövény elburjánzásától. A pa- pírusznövény úszó szigeteket alkot és akár öt méterrel is a víztükör fölé magasodik. Kivonja a vizből a tápanyagokat, így a többi vízinövény nehezen tud fejlődni. Ezáltal el lehetne kerülni, így javasolják a tudósok, a rettegett eutrofizálódást, az algák és növények túlméretezett növekedését, ami a vizek elmocsa- rasodásához vezet. A papirusz ezenfelül sokoldalúan hasznosítható növény. Az egyiotomiak már 4000 évvel ezelőtt nem csak az ismert írópapírjukat állították elő a velejéből, hanem a fiatal hajtásait is elfogyasztották főzeléknek, a gyökereivel pedig tüzeltek. A papirusz szárából kosarakat, sőt hajókat is csináltak, és ezek, mint azt Thor Heyerdahl a Ra-expedícióval bebizonyította, tengerállók voltak. A Cyperus papyrus vetése és aratása tehát, a Vizek védelmén és tisztán tartásán kívül, még új iparágak kialakítását is ígéri Kelet-Afriká- ban. A Naivasha-tón Kenyában folytatott kísérletek során már jelentkeztek az első eredmények. Homoki László: Alkony a Tiszán Egyedül vagyok a Tisza-parton, Ha leszáll a Tiszán az alkony . . . Az égen ezernyi csillag ragyog S én mégis oly szomorú vagyok . . Vágyam viharzón, vadul dalol ■S Valaki visszavár valahol... Karom kitárom, forrón, ölelőn. Tudom, nem lesz igaz szeretőm! S mindig egyedül leszek a parton, Ha leszáll a Tiszán az alkony . . . Negyvennyolc évvel ezelőtt rendeztek először nemzetközi filmfesztivált Velencében elsőként a világon. Később elvesztette egyeduralmát: sorra létesültek nemzetközi filmse- regszemlék — sztárparádékkal, üzleti tárgyalásokkal, csillogó látványosságokkal egybekötve — a népszerű európai fürdőhelyeken, így Cannesban, Karlovy Varyban, Locarnoban. San Sebastian- ban, majd a tengerentúl is. De Velence rangját egyik sem tudta elhomályosítani, egészen 1969-ig. Ez az év az európai diákmozgalmak legzajosabb eseményeit robbantotta ki, Nyugat-Németor- szágtól Franciaországig, Angliától Olaszországig. Velencében is összetűzésekre került sor, s ennek eredményeként idő előtt, s díjak odaítélése nélkül fejeződött be a vetítések sorozata. Az olasz filmművészet — elsősorban a haladó, baloldali gondolkodásúak — nem nyugodtak bele ebbe a ki- kényszerített döntésbe, s törekvéseiket az idén — tízévi fesztiválszünet után — siker koronázta: Velence városa és az olasz kormány anyagi-erkölcsi támogatásával ismét benépesült a Lidó, s huszonegy ország zászlaját lobogtatta a szél a fesztiválpalota főbejárata előtt. A nemzetközi filmparádé állandó látogatóit jó néhány meglepetés várta. Áz újjászületett biennálé ugyanis sok mindenben eltért a film - fesztiválok „hagyományaitól”. Elsősorban azzal, hogy szinte kizárólagos jogot kapott a művészet. S csaknem teljesen háttérbe szorult — az üzlet. Miben nyilvánult meg mindez ? Elsősorban abban, hogy nem hívtak meg hivatalos nemzeti delegációkat, kereskedelmi tárgyalásokra összeállított küldöttségeket, nem voltak üzleti standok, elmaradt az ilyenkor szokásos sztárparádé, és hiányoztak az úgynevezett kereskedelmi vetítések is. így „csupán” a huszonegy ország hetven filmje szerepelt a programban, ami valóban csekély szám ahhoz képest, hogy például Cannesban 5—600 proJelenet az Ajándék ez a nap című filmből A Glória című film részlete. Rowlands dukcdót is láthatnak az érdeklődők. A bemutatott filmek átlag- színvonala lényegesen magasabb volt, mint más nemzetközi fesztiválokon, ugyanakkor hiányoztak az úgynevezett közönségfilmek, mármint a csupán látványosságra, izgalomkeltésre törekvő szuperprodukciók. S hiányoztak a programból a szexfilmek, a horrorok, a krimik, a musicalek, s a szokványos történelmi kalandfilmek is. A bemutatott produkció többsége a mában, jelenidőben játszódott, és olyan kérdéseket feszegetett, amelyek az emberek százmillióit foglalkoztatKongresszusra készülve Népfront és közoktatás A z iskoláról, az oktatás korszerűsítéséről országszerte széles körű viták folynak, s gyakran ellentétes vélemények kerülnek felszínre. A Hazafias Népfront Országos Titkársága és a pedagógiai albizottság — a fővárosi és megyei bizottságok közreműködésével — tapasztalatokat, véleményeket gyűjtött az oktatásügy néhány aktuális kérdéséről; arról, mi a szülők, mi a felnőttek véleménye ezekben a témákban. Az oktatáspolitikai célok megvalósításának segítése a HNF- mozgalom egyik legfontosabb feladata a VII. kongresszusra készülve ezért is tűzték napirendre az összegzés megvitatását. A közelmúltban lezajlott országos tanácskozáson Molnár Béla, a HNF titkára terjesztette elő a vitaanyagot a megyéket képviselő pedagógusok, népfrontaktívák, szülői munkaközösségvezetők körében. Sokszor hallani: a pedagógia, a nevelés olyan, mint a foci —, azaz, ehhez is mindenki ért . . . Pedig nevelési kultúránk sok kívánnivalót hagy maga után! De semmiképpen nem szabad lebecsülni, elhanyagolni a közvéleményt a közoktatási kérdésekben. A legtöbbször felmerülő kérdések közül felvillantva néhányat is érzékelhető: a ..hozzászólók” többsége felelősséget érez az ifjúság neveli NÓGRÁD - 1980. szeptember 28., vasárnap léséért, a jó szándék, az aggódás formálja véleményüket Általánosnak mondható a készség az oktatás feltételeinek javítására, a társadalmi segítésre. Sok aktívának az a véleménye, hogy a több éves óvodaépítési akcióhoz hasonlóan az általános iskolai tanteremhiány és a napközis ellátás megoldására is hasonló társadalmi akciót kellene kezdeményezni. Különösen nagy a zsúfoltság a fővárosban és a nagyobb településeken — a falusi szülők valamelyest elégedettebbek az iskolák anyagi-tárgyi körülményeivel. Falun a körzetesítés váltott ki sok vitát. Igaz, hogy jelentőben megnövekedett a szaktantermi ellátottság —, de a megüresedett kis iskolák többségükben kihasználatlanok, a szülők közül sokan féltik gyermeküket az utazgatás fáradalmaitól, nehezebbnek látják a kapcsolattartást az iskolával, no és pedagógusok elköltözésével, vagy ingázásával a községük kulturális élete is szegényedett. Érdekes téma, több aspektusból is megközelíthető a pedagógusok megbecsülése: a szülők többsége megfelelőnek tartja, a pedagógusok azonban az utóbbi időben kevésbé. Az 1977-es évi bérrendezéssel sokat javult ugyan anyagi megbecsülésük, azonban az értelmiség más rétegeivel ösz- szehasonlítva. ezt még nem érzik elegendőnek. Főleg a pályakezdő pedagógusok helyzete nehéz (a pályakezdő orvos, agronómus, mérnök lakásviszonyaival, fizetésével összevetve). A pálya társadalmi elismertsége ma nem áll olyan fokon, ahogy azt az iskola jelenlegi megnövekedett követelményei indokolnák. A szülők tisztelete, megbecsülése leginkább az alsó tagozatos tanítókat övezi — a pályán belül azokban a gimnáziumi tanárokat helyezik a legmagasabbra. A képesítés nélküli nevelők hosszabb ideje történő alkalmazása szintén nem emeli a pálya tekintélyét a szülők szemében. Szerencsére az utóbbi időben országszerte — így Nógrád megyében is — sokat tettek azért, hogy az üres álláshelyeket képzett pedagógussal töltsék be. A népfront oktatáspolitikai munkájának egyik központi feladata a tankötelezettségi törvény végrehajtásának segítése. Ma az általános iskolások 83,4 százaléka 14 éves korig, 9,9 százaléka 16 éves korig végzi el a nyolc osztályt. Jó alapot ad ehhez, hogy az óvodás korúak 83 százaléka jár óvodába és az utóbbi években mind több helyén szervezték meg az ötévesek számára az iskola-előkészítő foglalkozásokat. Hátráltató tényező viszont sok esetben az elmaradott életvitelű, hanyag, felelőtlen szülői magatartás és szemlélet. A népfrontbizottságok tapasztalata szerint a cigánygyermekek ügyében az erőfeszítések ott hoznak legtöbb eredményt, ahol a családokig eljutó gondoskodás érvényesül és, ahol a munkába bevonják a becsületesen dolgozó cigányszülőket is. A tankötelezettségi törvény teljesebb megvalósí-, tása érdekében az aktivisták, a szülői munkaközösségi tisztségviselők szerint nem újabb látványos kampányra van szükség, hanem mindennapos, következetes munkára, a pedagógusok, a szülők, a tanácsi és társadalmi szervek összefogására. A pontosabb nyilvántartással, a bukások és felmentések csökkentésével, az oktatás feltételeinek javításával, a szülők, a társadalom szemléletének formálásával lehet előbbre lépni. Az általános iskolában gyökerezik a pályaválasztás, hiszen a 14 éves korban hozott döntés gyakran meghatározó jellegű. Nem sikerült még elérni, hogy a pályaválasztásban a szülő, a tanár, a gyerek együttes döntése valósuljon meg, s ez elsősorban a gyerek képességeihez, hajlamaihoz igazodjék. Nem csupán a pályaismeret bővítésére van szükség, hanem sok esetben a közgondolkodás, a szemlélet, megváltoztatására is (például a munkáspálya presztízse, a munkára nevelés problémái, a tehetség egyoldalú értelmezése). Az új nevelési dokumentumok bevezetésével is számos probléma felvetődött a szülők körében. Sok helyütt nem Is ismerik a lényegét, de általános gond, hogy nem alakult ki a megvalósításhoz szükséges együttműködés a szülői ház és az iskola között. A mikor arról szólunk, a felnövekvő nemzedék nevelése, oktatása közügy, az elsők között gondolunk a népfront által nyújtott társadalmi bázisra. A problémák, a feladatok mindenütt sajátosak — a közoktatás társadalmi támogatása érdekében először ezeket kell felmérni és minden aktívának a helyzetéhez, lehetőségeihez mérve a gyakorlatban, tettekkel seeíteni. Ezt a célt tűzték ki Nógrád megyében is. G. Kiss Magdolna A képen a főizc~eplő Gong ják, így: a fiatalok útkereső- se, a pályaválasztás nehézség gei, a családalapítás problé- mái, az elrontott házasságok,1 a munkanélk üliség, a magány. Ezek közé tartozott saí Ilyen az élet! című francia! film, amely Ifjú házasok hétköznapi csete-patéit mutatta be, hol mulatságosan, hol meg komolyra fordítva a szót. Kitűnő művel jelentkezett az NSZK-b“H Christian Ris- chert: U»-na Rais című munkája egy elrontott házasság gyötrelmeit tárta a nézők elé, helyenként ugyan naturalista eszközökkel, de mindenképpen elgondolkoztató- an. Hasonló témát dolgozott fel Peter Del Monte olasz rendező is: Egy másik asz- szony című filmjében: a jómódban élő, szép, Ifjú asz- szonyt elhagyja férje, egy szebb, fiatalabb kedvéért. A1 magára maradt feleség hiába keres vigasztalódást, végül őszinte barátnőre lel egy eti- ópiai nőben, aki vendégmunkásként dolgozik Olaszországban. A magányról szól az amerikai John Cassavetes Glória című filmje is, melynek főszerepét a nálunk is jól ismert Gen a Rowlands alakítja. (Ez a film nyerte az egyik nagydíjat: az Aranyoroszlánt.) Glória szép, de már kissé hervadó asszony. Egyedül él New-York-i lakásában. A1 szomszédban népes család lakik. Tagjait — egy kisfiú kivételével — halomra gyilkolják a maffia emberei. A kisfiút az asszony rejti el, s ezalatt meghatóan szép kapcsolat alakul ki a gyermektelen, magányos nő és az árva fiúcska között. Két szovjet film is szerepelt a fesztiválon, közülük elsősorban Szergej Szolovjev A megmentő című munkája aratott megérdemelt közönségsikert. Története mai fiatalokról szól, akik nem találják helyüket az életben, s egyikük végső elkeseredésében az öngyilkosságot választja ... Szólnunk kell a magyar versenyfilmről, Gotár Péter Ajándék ez a nap című alkotásáról, amely ugyancsak Aranyoroszlán díjat kapott az elsőfilmes művek kategóriájában. A közönségsikerre jellemző, hogy a vetítést négyszer kellett megismételni, és az olasz lapok még a zsűri döntése előtt egyhangúlag a magyar filmet tippelték a nagydíjra. Csupán néhányat említhettünk a látottak közül. A legjobbakat — előbb-utóbb — bizonyára a magyar közönség is megismerheti. Garai Tanús
