Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
Mint régen 07 Asszonydics éret Szerény választék, akadozó szállítás Mostanában gyakori az elégedetlen fejcsóválás az üzletek vegyiárupultjai előtt. Nem találjuk az évek óta megszokott öblítőt, üres a kedvenc szappanunk helye, a már „belőtt” fogpaszta helyett kénytelenek vagyunk másikat választani. Panaszkodnak az eladók is: rapszodikus az ellátás és gyakori a választékhiány. A Vegyianyag-kereskedel- mi Vállalat salgótarjáni telepének igazgatójával, Gordos Istvánnal beszélgettünk az ellátási zökkenők okairól. — A boltok vegyiáru-ellátá- sának önök egyedüli gazdái lettek, mióta a FÜSZÉRT salgótarjáni nagyfiókja lemondott erről, a számára csak kiegészítő profilról, összefüggnek az akodozó ellátás okai ezzel az új helyzettel? — Meggyőződésem szerint nem, bár magam is gyanítom, hogy sokan itt vélik megtalálni a gondok egyik gyökerét. A FÜSZÉRT vegyi áruforgalma nem volt olyan tetemes mennyiség, amit ne tudnánk pótolni. Ezt bizonyítja az is, hogy az idei esztendő első hét hónapjában 22,5 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint az előző évben, s ebből nyolc százalékot sem tesz ki az árváltozás. — Az üzletekben mégis panaszkodnak. .. — Nem is csodálkozom rajta, nem ilyen kiszolgáláshoz szoktak hozzá. Az alapellátást valamennyi boltnak nyújtani tudjuk, a választékhiány azonban tagadhatatlan. És ennek egyedüli oka az, hogy az ipar kínálata messze elmarad a korábbi években megszokottól. A Bip-öblítők- ből például két éve még árengedményes vásárt rendeztünk, most egyik szállítmány nem éri utol a másikat. A szerényebb választék egyenes következménye annak, hogy kevesebb készterméket szerzünk be tőkésimportból, egyes hazai gyártmányokhoz is importanyagok szükségesek, és csökkent a szocialista import is a vegyiárukból. — Mely árucsoportoknál érezhető különösen a választékhiány? — Főleg az öblítőknél: a korábbi 6—8 féle helyett, jó, ha négyfélét kapni lehet. Ez vonatkozik a mosószerekre is, bár ezeknél oly széles a helyettesítési lehetőség, ami bőven módot ad a variációkra. Az egyébként is népszerű Biopon ára tavaly csökkent, azóta még nagyobb iránta a kereslet, olyan becsben van, mint régen az Asszonydicséret nevű mosópor, nincs háztartás nélküle. Időnként ez is kifogy. Csakúgy, mint a kiváló minőségű NDK gyártmányú tisztítószerek. A pipereszappanok választéka most is kielégítő, hiszen rendszeresen 10—15 féléből vásárolhatnak. Más kérdés, hogy egyes különleges fajták, melyek időnként státuszszim- bólumrrtá avanzsálnak hiányoznak, véleményem szerint azonban nemcsak mandarin szappannal lehet tisztálkodni. Az Amo-család új taggal gyarapodott, kijött az almás, ígéretet kaptunk rá, hogy ebből folyamatos lesz az ellátás. Ami a szappanokat illeti, az ezzel kapcsolatos véleményeket nehéz mérvadónak tekinteni. Az utóbbi időben ugyanis e tisztálkodási szer mintha nem is használati cikk lenne, hanem a kivagyiság firtatásának sokak számára hozzáférhető eszköze. Egyes fajtái időről időre divatcikké, viszonylag olcsó luxussá válnak, s ezeket az igényeket szinte lehetetlen követni. — Önök üzemeket, vállalatokat is ellátnak tisztálkodási szerekkel. A kollektív szerződések rögzítik, hogy kinek milyen szappan és kéztisztítószer jár. Itt is vannak ellátási gondok? — Sajnos, igen. A kéztisztítók nagy része Ultra alapanyagú, a beszerzés forrása tőkésimport. A szükségesnél kevesebbet gyárt belőle az ipar. Más cikkel való helyettesítését behatárolja az, hogy az erre szánt összeget előre tervezik, s könnyen lehet, hogy a drágább kéztisztító vásárlása nehézséget jelent. — összegezve az eddigieket: nem folyamatos és választékhiányos az ellátás, s ebben a helyzetben a vegyiáru-keres- kedelmi vállalat sem tudja betölteni készletező, szortírozó hivatását. Véleménye szerint tehát bele kell nyugodni a kialakult viszonyokba? — Pillanatnyilag igen. Meggyőződésem azonban, hogy éppen ezek a gondok kényszerítik újabb lépésekre a hazai gyártókat, elsősorban a mozgékonyabb, rugalmasabb szövetkezeteket. Egy szombathelyi szövetkezet például gyártja az Alma spray-t, mi már láttunk belőle, bár tömegesen nem került még piacra. Más szövetkezetek szőnyeg- és ablaktisztítókat készítenek. E kezdeti sikerek után úgy látom, hogy a jövőben nagyobb szerepet vállalnak magukra a fogyasztók igényesebb ellátásából. Szendi Márts Huszadik századi Gyors segítség memento Az NDK városainak utca- dalista országok egészségügyi képéhez hozzátartoznak már minisztereinek 1974. évi bü- a „Gyors orvosi segítség” fel- dapeti tanácskozása adta az iratú betegszállító autók. Az ösztönzést, szükségességét pe- egységes elsősegélynyújtási dig az élet igazolja: az NDK- hálózat, az állami egészség- ban minden negyedik halálügy viszonylag új területe, öt- eset akut betegségi folya- éves múltra teikinthet vissza, mainak vagy sérülésnek a Ennek a különleges szakszol- következménye, gálatnak az életre hívására — A „Gyors orvosi segítség”- amelynek segítségével ve- nek jelenleg 36 központi irá- szélyhelyzetben bármelyik nyítóhelye van. Számukat állampolgár azonnal orvosi 1986-ig úgy bővítik, hogy az segélyben részesül — a szó- egész országot behálózzák. .................................inni unni in iiiiiiiiniii un ni ni i ii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiii — Kérek..! ha lehet. — Szolgáld ki magad, tessék. Ismétlem a kérdést: mi legyen Foxmanmal? — Gondolkozhatok? — Igen. De ez most nem társasjáték. Nem rajtunk kell győznöd, hanem a másik két ügynökségen. Világos? — Világos. — Tehát ne azt próbáld meg kitalálni, hogy mi hogy , döntenénk, azzal nem megyünk semmire. — Világos. — Tehát? — Azt javaslom, Foxmanhoz ne nyúljunk, ne zaklassuk. Elég, ha a másik két ügynökséget figyeljük. — És ha nem elég? — Főnök! Maga azt mondta, hogy ismeri Foxmant. — Igen. — A főnök még az atyaistent is ismeri.;. — Charlie, ne komédiázz, kérlek. — Ha a főnök ismeri Foxmant, akkor tudnia kell, hogy előbb-utóbb védelemért folyamodik. — Igen... Megeshet. — Ráadásul az öreg róka bizonyára felveszi a harcot az MGB-vel. Jól elfárad ugyan a küzdelemben, de közben az MGB-t is fárasztja. S mikor már mind a ketten elfáradtak, akkor Foxman megjelenik és... — ...mindent kitálal. — A mondat befejezése Charlie érdeme. Jones is bólogat. Prognosztika — Milyen időnk lesz, Zoltánba? — kérdezte Brezdán- né ezen a pénteken is. Agyalapi Zoltán, született meteoropata megtapogatta jobb féltekéjét, ahol a tompa fájdalom székelni szokott. — Fülledt meleg, zivatarokkal. — Akkor lemegyünk a Balcsira! — sikkantott fel Brez- dánné. Agyalapi pedig felkereste osztályvezetőjét, s a szocialista bérezés alapelveire hivatkozva —, minthogy az osztály dolgozói meteorológiai előrejelzéseit munka- és szabad idejük eltöltésében rendszeresen felhasználják — fizetésemelést kért. — Majd ha fagy! — válaszolta az osztályvezető. — Akkor végezzen veled a létszámcsökkentés — mormolta Agyalapi. — Kikérem magamnak a tegezést! — háborodott fel az osztályvezető. Egy év múlva, az összevonást követő kádercserék után Agyalapi felkereste az előle akkor már hetek óta bujkáló új osztályvezetőt. — De értse meg, kedves kolléga, nem tudom milyen címen beilleszteni kérését a bérfejlesztési tervbe — szabadkozott az. — Mindenesetre a jószándékért valamit — és Agyalapi a homlokát masszírozta. — A nagybácsija ezen a nyáron már nem állja ki a magas vérnyomás újabb támadását, s örökség áll a házhoz. S nem ártana néhány százalékkal emelni az exportot is, mért ma olyan idők járnak... Az osztályvezető összeomlott. Újabb egy év múlva, midőn a vállalat már túlteljesítette eredeti exporttervét, s az osztályvezető pedig ma- gánház-építkezésbe fektette örökségét, Agyalapi új, importból származó gyógyszert kezdett szedni, s addigi tünetei megszűntek. Mindenki megnyugodott. Marafkó László HUMOR Uwe gondterhelten nézi az új testvérkét. Végül azt mondja: „Borzasztóan kicsi. Csak nem az SZTK-ból van?” A gépkocsivezetői vizsga sikeres letétele után az úrvezető először vezeti kocsiját egyedül, és egy kissé feltartja a forgalmat. Az egyik kereszteződésnél egy másik autós azt kiáltja neki: „Hülye!" — Az újonc szívélyesen válaszol: „örvendek, Meyer”, Nyugodtan végezhetik munkájukat a szülők, a kicsinyek kellemes körülmények között töltik idejüket az endrefalvl óvodában, jó ellátásban részesülnek — kj — Marco Polo utazásai Marco Polo volt az első európai, aki beutazta a Távol-Keletet és eljutott Pe- kingbe, sőt Japánba is. Ennek az utazásnak érdekes előzménye az volt, hogy Küb- láj kán, kínai uralkodó, 1269-ben levelet küldött a pápának és arra kérte, hogy küldjön 100 keresztény tudóst és művészt Kínába a keresztény vallás és kultúra elterjesztésére. A küldöttség azonban a pápa halála miatt nem indult el. De Velencében elhatározták, hogy felkeresik a kánt és kereskedelmi kapcsolatba lépnek vele. A küldöttségnek tagja volt a 17 éves Marco Polo is, akit apja és nagybátyja javaslatára vittek magukkal. 1271-ben indultak el Ázsiába és útjukat gyalog, lovon, kocsin folytatták. Bagdadon át Perzsiába, majd Pamir érintésével a Lop-nor sóstavához jutottak. Katkei városát útbaejtve érkeztek meg Kubláj kánhoz, aki nagy örömmel fogadta a velenceieket és ettől kezdve vendégei voltak. Megtetszett neki Marco Polo gyors észjárása, iimiiijiiiiiimiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiimfiiiiiiuiiiiiiniiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiu Dán iszik, láthatóan elégedett. — Igazad van, Dán. Ettől féltem. Pontosan úgy gondolkozol, ahogy én vagy Charlie. Mi is így gondoltuk. De tudom, érzem, hogy így nem győzhetünk. Hiszen tartózkodásunkat az MGB is kalkulálhatta! Sőt! Erre számít! Része a tervének! Lépnünk kell, méghozzá azonnal! — Megyünk a Génbankba! — Charlie! Dehogy a Génbankba... Foxman lakására, , egyenesen. Én megtehetem, hogy felhívom és bejelentkezem nála. — És vihetsz vendégeket is magaddal. — Remélem, igen. Nélkületek már félkarú óriás vagyok. A fóliakabátos nő egy lehallgatólaboratóriumban. Sárga kék fények fülhallgatók. A nő fejére illeszt egyet, az Einstein-szobortól hozott minikazettát behelyezi egy szerkezetbe, csavargatja, állítgatja: nem hall semmit, csak a készülék fölerősített saját hangját. Ledobja a füléről a fejhallgatót, megnyom egy másik készüléken néhány gombot. Zöld fényre a készülékbe beszél. — Főnök! Jonesék kazettája üres. Lehet, hogy nem is jártak a Feltalálók Kertjében, a megbeszélt helyen? Géphang válaszol, a lány sértetten hallgatja. „Magát átverték, Lilian. Kicserélték a kazettát. Maga nem vett észre semmit?” — Nem főnök, nem. „Sajnálom. Nagyon sajnálom, Lilian. Szétkapcsolok.” Erzsébet felriad Dán ágyában. Zavart, riadt. Meglátja Dán videoképét, szinte felugrik, hogy a karjába fusson, aztán észbekap: Dan most csak kép, ez lehetetlen. Dán elmosolyodik, géphangon megszólal: „Erzsébet, ne haragudj, ha felébresztettelek. Aludj nyugodtan. Ma éjjel aligha tudok hazamenni...” — De mont nem tudok megint elaludni... — Erzsébet infantilis, kedveskedő hangon nyivákol. — Szeretsz, te Dán, engem egyáltalán? „Szeretlek kedves, hogyne szeretnélek... De most mennem kell. Majd sietek haza.” — Dán... én kisbabát várok..; „Erzsébet, ez igaz?” — Igen. Csak... nem mertem eddig megmondani. „A Génbanktól kértél elitkromoszómát?” — Nem. „Hát honnan?” — Honnan, honnan... találd ki! „Fogalmam sincs.” (Folytatjuk) műveltsége és bizalmába fogadta. Elküldte Kína belsejébe, hogy látogassa meg a nagy birodalom csodálatos vidékeit és kinevezte Kiang- nan tartomány helytartójává. 1292-ben elbúcsúzott a kántól a velencei kereskedők csoportja és Marco Polóék a Délkínai-tengeren át elérték a Szunda-szigeteket, Elő-In- diát, majd tovább utaztak Konstantinápoly érintésével Velencébe, ahová 1295-ben érkeztek meg. Marco Polo a velencei haditengerészethez került és egy hadihajó kapitányaként egy csata során a genovaiak elfogták és bebörtönözték. 1298—1299-ben egy fogolytársának, Rusticiani da Pisának lediktálta útiélményeit, tapasztalatait. A könyv kézirata franciául készült el, tehát Marco Polo ezt a nyelvet is jól ismerte. ☆ Emlékirataiban sok csodálatos dologról tett említést. Így például Zipangu japán lakosait igen barátságos embereknek mondja, akik igen gazdagok, sok aranyuk és gyöngyük van, annyi, hogy nem tudnak vele mit kezdeni, mert az ország uralkodója nem engedi meg a kivitelt. A királyi palota falait, padlózatát is aranylemezekkel borították. Ceylon szigetéről írja, hogy itt őrzik a világ legnagyobb méretű drágakövét, mély a királyé. Emberi kar vastagságú és arasz hosz- szúságú, gyönyörűen ragyogó rubintot látott, melyhez hasonló nincsen a világon. Más kincseik is vannak, mint zafír, ametiszt, topáz stb. Féltékenyen őrzik, még Kubláj kánnak sem adták el, pedig egy városnak megfelelő értékeket kínált érte. Az elutasításnak az volt az indoka,' hogy a király őseitől örökölte, ezért idegen kézre nem kerülhet. Marco Polo a kínai életről is írt. Kubláj kán idejében a kincstárnok túlságosan magas adót vetett ki a teatermelőkre, amiért ezek tiltakoznak a kánnál és abbahagyták a termelést. A kán igazat adott nekik és elzavarta kincstárnokát, mert nem engedte meg a nép sanyargatását. Marco Polo jegyzeteiben szerepel a későbbiek során világszerte elterjedt fagylalt is. Elmondja, hogy a kínaiak jég között megfagyasztották az édes gyümölcsleveket és ezt a csodálatos csemegét a gazdagok asztalán látta. Marco Polo utazásai, az azokban szereplő nagyszerű tájak, kincsek, emberek, felkeltették az utazás iránti vágyat és sorra jelennek meg Európa történelmében a világjárók, utazók, felfedezők. , R. J. j
