Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-19 / 220. szám

Hűség — örökké Farkas András képei Nagybátonyban A BÁNYÁSZ KULTURÁLIS sze vannak klasszikusok által állításon először. Rajzkiállí- és sporthetek idei első jelen- ihletett alkotások is, például tás: egységes, szép anyag, tös művészeti eseménye, Cervantes tői Don Quijote, az — A művész miben leli örö­ugyanúgy, mint egy esztendő- ókori görögöktől Daphnis és mét? vei ezelőtt, egy képzőművésze- Cloé. — Abban, ha úgy mennek td kiállítás volt: Farkas And- — Egyik képe a Szerelmem, el a kiállítás nézői, hogy él­rás balassagyarmati gimnázd- Bokor címet viseli. Ez nyílt ményben részesültek, megerő- umi tanár, festőmévész tár- hitvallás... sítést, hitet kaptak az élet ér­,ata- _ Tavaly a helybeli szü- — Így is tekinthető, Pár na- tőimében és szépségében, ha letésű Orosz László festőmű- pót töltöttem ebben a világ- felismerik, hogy maguk körül vész munkáinak csodálatára tói kissé elzárt, csendes, ren- is, ebben a kis megyében fel­indult meg a maconkai domb geteg régi házzal, kerítéssel lelhető az érték, csak észre — ahogyan azt Losonci Mik- bíró falucskában, melyet igen kell vennünk, meg kell lát- lós művészettörténész, az ak- derék emberek laknak. Engem nunk azt. És ha valakinek kori kiállítás megnyitója a szülőfalumra emlékeztet. erre felnyitottam a szemét, mondta — most pedig a ha- Farkas András a Dorsod- akkor boldog vagyok, sonló, számos pontos azonos Abaúj-Zemplén megyei Abaúj- — Izmusok korát éltük, a élet- és művészetfelfogású, szinán született, hétgyermekes legkülönbözőbb stílusok, látás­gondolkodású balassagyarmati parasztcsaládban. Családja és ábrázolásmódok találhatók művész művei mozdították ki sorsa tipikus, szimbolikus. Az meg egymás mellett. ön és otthonukból a bányaváros és apa, erős parasztember, nem művészete egyvégtében érin- a környező nagybátonyi tele- találja meg itthon a megél- tétlen vagyis realista. Miért? pülésrészek lakói. Ipari szak- hetést, a boldogulást, s három — Mert nem lehet jobbat munkások, munkások, értei- ízben is „kitántorog” Ameri- kitalálnd a valóságnál. A tévé miségiek, hivatali dolgozók tu- kába és mindannyiszor visz- dakumemtumfilmjei, jogi esetei catjai szorongtak a nagybá- szatér. Mert hívja őt a hazai miért foglalkoztatják olyan tonyi Bányász Művelődési Ház föld, az itthon hagyott hét élénken az embereket? Mert szűk folyosójú kiállitóteirmé- gyerek. Abaújszina vidéke a valóságról szólnak, mindegy, ben a megnyitón. nagyon hasonló a nógrádi táj- milyen szinten. A valóság Korill Ferenc, a halas »agyar- hoz, lejtőivel, heves feliveié- utólérhetetlenul érdekes, jobb mati pártbizottság munkatár- seivel, csörgő patakjaival, a a legfiíikásabb kitalálásnál, sa bevezetőjében mondotta: tekintetet gyorsan kordába Persze nem könnyű megra- ,.Farkas András, a három és f0gó hegyláncaival. Az apa gadni. Járni is kell utána, fél évtizede tanító pedagógus pedig Amerikában a bányászat- esőben, hidegben, ganyéban. megtett útját sem nagy sike- ban talált alkalmazásra. Far- Nem olyan tiszta, mint a mű- rek görögtüze, sem látványos kas András vonzódása Nógrád termi alkotás, melyet hat bukások nem kísérték. Talán megyéhez talán éppen Nyugatról hozott könyvből azért, mert mindig hű volt ezekért is olyan erős, elvág- okoskodnak ki korszerűre, önmagához, aranyfedezetként hatatlan. Nem szeretem a kóklerséget, megőrizte a kétszer kettő jó- a nyikorgást-nyekergést. Em­zan, de nem földhözragadt NAGYBATONY és Balassa- béri módon, emberi szavakkal igazságát, tiszta emberségét.” gyarmat a megye két vége. kívánok szólni, érthetően az S ez a hűség a hatvanadik széle. Milyen érzésekkel jött emberekhez, arról, amit az életévét néhány hét múlva be- nyugatról keletre? életből megtanultam. És eh­töltő, sokat tapasztalt művész — Igaz, hogy Balassagyar- hez még csak annyit: min-1 egyik alapvető jellemvonása, matot és környékét ismerem den képemet úgy festem, Emberileg is. a leginkább, de Nagybátony mintha a párizsi Louvre-ba ötvenkét mű sorjázik a fa- és vidéke sem idegen tőlem, készülnének, lakon. Diópác, vonalas tus- Az ötvenes évek elején, ami- EZ MÄR ARS POETICA, rajz. A festőművész e mű- kor szakfelügyelő voltam, el- s az emberi, művészi jellem­fajok mestere is, s nem vélet- jutottam ide is. Már akkor vonást tovább gazdagítja. A len, hogy Finnországban ér- szimpatikus lett számomra, hűség mailé felsorakoztatja, deklődtek még évekkel ezelőtt Talán a hánya miatt, talán mint legszembetűnőbbet, a Madách Az ember tragédiája apám bányászvolta miatt, következetességet, az igényes­illusztrációi iránt. A lapok nem tudom, az érzelem fon- géget. ismerős emberek, életképek, tosabb... Kiállítóként viszont Negyedszázad termését lát- tájképszeletek. Típus szerint először vagyok itt. Örömmel hatja a néző Nagybátonyban ismerősek, valahogyan úgy, fogadtam el a meghívást. egy jubileumi születésnap A szeptember végéig nyitva előtt. Az alkotó, a kiállítás, tartó tárlaton 1955 és 1980. nemcsak a jeles fordulók mi- között készült képek láthatók, att, megérdemli &z elismerést, s körülbelül egynegyedük ki- , Sulyok László Mindennapok művészete Bemutatjuk az Iparművészen A művészi tervezésű tár­gyak, a kézműipari termékek egyre keresettebb darabjai mindennapjaink használati tárgyainak. Nem csak saját ott­honunkat díszítjük szívesen egy-egy szép ötvös- vagy ke­rámiamunkával, hanem aján­dékozási alkalmakkor is gaz­dag választékot kínálnak az iparművészeti alkotások. Bu­dapesten öt bolt, Balatonfüre- den egy ajándékpavllon kínál­ja az Iparművészeti Vállalat termékeit. Ezek az üzletek közvetlenül tartoznak a válla­lathoz, termékeiket azonban a szövetkezeti és a nagykeres­kedelmi vállalatokon keresz­tül juttatják el országszerte a fogyasztókhoz. Több mint ezer iparművész dolgozik a válla­latnak, akiknek munkáit zsű­rizik, és forgalmazzák, vala- gokéhoz viszonyítva jóval mint a vállalat üzemei a mű- kedvezőbbek, ugyanakkor a vészek által készített prototl- színvonalas alkotások a nö- pusokat kivitelezik és sokszo- vekvő nyugati megrendelése- rosítják. Az első iparművé- két is vonzzák. A vállalat ön- szeti kiállítást még egy köl- éllé exportjoggal rendelkezik, csövett pingpongasztalon ren- 8 külkereskedelmüket az dezték meg 1955-ben. Porgal- ARTEX Külkereskedelmi Vál­niuk tervezett értéke 1980-ban lalaton keresztül bonyolítják már eléri a 481,8 millió forin- le. Tizennégy nyugati ország- tot. Az utóbbi öt év alatt ősz- ba mintegy 50 millió forint ér- szesen a két és fél milliárd fo- tékben juttattak el 1979-ben rint értéket is meghaladta. A iparművészeti alkotásokat, A vállalat munkáját többszőr ig- vállalat jelentős nyereségét el­merték el Kiváló vállalat cím- sógorban a termelőüzemek Szedleczky Rudolf bútorai mel és minisztériumi retekkel. dícsé­mint a fateknős, vagy tűbe fűző asszony, az arató, vagy a tehenesz, aztán a szentéi, a szandaváraljai dombság, Per­révén éri el. Az Iparművésze­ti Vállalat új, korszerű mű­teremháza, amelyet 1976-ban adtak át, tizenhat üzemnek, a központi irodáknak, a gazda­sági és a művészeti vezetés­nek nyújt kényelmes otthont. Az elavult telephelyek felszá­molásával a műteremhózban magasabb technikai és tech­, . . , , . nológiai színvonalat biztosíta­»álW.t egysegei rendelet,«- k*E, „ ü) . ,ovib. SSSLf iSSTSS »1 '•)'««» lehetdsígett terem­tette meg. A fogyasztókat ezekből az adatokból csak a növekvő áru­kínálat, a szép és ízléses tár­gyak és azok árai érintik első­sorban. Aaeiparművészeti bol­tokban és a képcsarnokokban kapható iparművészeti áruk mindegyike a zsűrizett ár és a változó árrendszer (árrés) költségeivel kerülnek forga­lomba. A világszerte nagy rangra emelkedett kézi ipar­művészet termékei itthon nem elérhetetlenek a fogyasztók szélesebb rétegei számára sem. Hazai áraink a nyugati orazá lllllllllllllllltlllMIMIIIIIIIMIIIIIIIIillllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIHIIIIIIIHIIimillllllllllHIlillllllllilimiHllllllllllllflllllllllllltllllliililHIMIIIIIIUIIIII'slfllllflllllllinilllMIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIItllllfmMilllllllllllllllllH rendelkezik József képi arcai fölött, kedvére válogathat, hiszen a mozgó, gesztikuláló videoképet bármikor megállít­hatja, kivetítheti, kimerevítheti. — Igazad van Józsefem. Nem akarlak én téged bán­tani. — Köszönöm, Mária. Nagyon szeretlek. — Én is, Józsefem. — Atmehetek hozzád? — Persze, tudom. Csak elfelejtettem. Akkor nem is megyek. — Igen, de tudod, hogy el kell mennünk a mamihoz... — De József! — Mária kiabál. — Ezt kikérem magam­nak! Nem lehetsz ilyen szívtelen! A mama téged Is vár! És ha a mamát nem szereted, akkor ne szeress engem se, érted! — Mária lecsapja a készüléket a földre, József a földről beszél. — De Mária, én téged igenis... meg a mamát is... Megyek érted! — Jó. Várlak. És aztán megyünk a mamához... — Azért hívtalak át, kedves Charlie, hogy döntésünket együtt hozhassuk meg... — Jones megpördült a karosszékbem, az italok előtt stoppolt. — Tölthetek? — Köszönöm, most nem. Jones! Miről akarsz dönteni? És miért kellek én ehhez... — Mert te vagy a helyettesem. Döntenünk pedig az ügynökség eddigi legfontosabb dolgában kell. — Hallgatlak. v — Charlie! Dan olyan információt hozott, hogy ezután alaposan mérlegelnünk kell minden lépésünket. Egyelőre nem tudunk semmit sem arról, hogy mi késztette ekkora aktivitásra az MGB-ügynökséget. — Talán csak próbára akarnak tenni... — Én is ezt mondtam Dannak. De az Einstein-szoborba rejtett lehallgató meggyőzött arról, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk. Hiszen ők is tudják, hogy mozgásukkal fölkel­tették figyelmünket. — Jones, egy kérdésemre kérek választ! — Tessék, Charlie... Tessék! — Mi az, hogy lépett az MGB? Hogy megmozdult?.. ■ Mit jelent ez egészen pontosan? — Ezt csak Dán tudja egyelőre. — És te még csak meg se kérdezted ? — Nem. — De miért? — Az az érzésem, hogy egyelőre Dán se tudná ponto­sabban megfogalmazni. Ö csak egy hírt hozott, s a hír eny- nyi: az MGB megmozdult. Vagy lépett. Ennyit tud ő, ennyit tudunk mi is. — Értem, főnök, értem. — Charlie kócosra gyűrte vörös üstökét, mialatt főnöke magyarázott. — És most? Most mi lesz? — Dán és én elkezdtük a Magnólia-akciót. Erről kell döntenünk. — Magnólia? Mi az? — Egy bokor. Arról híres, hogy előbb virágzik, mint le- veledzik. És a virága nagyon szép. Minden szirom olyan, mint egy kis rózsaszínű csónak. Érted? — Értem. De most ne biológiából oktass. Azt mondd meg, hogy hol tart a Magnólia-akció? — Sehol. Illetve ott, hogy Dánt megbíztam: ellenőrizze a híreit. — Tehát becsaptad Dánt... Vén csaló, én jól ismerlek... — Charlie! (Folytatjuk)- FANTASZTIKUS REGI Mária feláll, újra a tálaló automatához megy. Algemon- nak diót, magának libasültet és padlizsánsalátát rendel. Ci­pősarkával töri meg a diót, s úgy adja oda Algemonnak. Az egér víg íalatozása közben Mária unottan eszegeti a sültet és a salátát. Maga mellé húz egy készüléket, gombokat nyo­mogat rajta, mígnem megjelenik egy fiatalember arca a kép­ernyőn, s kedvesen megszólal. — Helló, Mária. Megjöttél, kedvesem? — Látod, nem... Telefonáltál a mamának? — Igen, de., nem tudom mi van a mamával. — Azt mondtad, fölhívtad... — Fölhívtam, de nem jelentkezik. Különben is: a te mamád. — József! Hogy mondhatsz ilyet? Hogy lehetsz ilyen goromba ember! — Jól van. Mária, igazad van... Ott is esik az eső — Igen, Józsefem. Esik. Megírtam a kérvényt, ha ér­dekel. — Milyen kérvényt? — Tudod, mondtam már. Hogy a mamával lakhassak. — És ő? — Semmi és. Csak megírtam, csak hogy tudd... — Ezt azért mondod, mert nem velem akarsz lakni... Mert nem is akarsz a feleségem lenni... — Ugyan, dehogyis, édes Józsefem... Hiszem még olyan fiatalok vagyunk... És szegény mama... — Én már azért nem vagyok annyira fiatal. — Ugyan, Józsefem, még harminc sem vagy. — Igen, de te... — Én meg már elmúltam húsz. — Dehát ez tíz év... ez rengeteg. — Nem rengeteg. Nekem nem rengeteg. Tudod, mi a rengeteg? A rengeteg az egy hatalmas erdő. Érted? — Ez valami szójáték lesz, ugye Mária? Tudod, hogy ehhez én nem értek... — Tudom, hogy nem értesz hozzá, Józsefem... — Ha tudod, akkor miért? Míg a beszélgetés tart, Mária egy kapcsoló segítsé­gével József arcának állóképeit vetíti a faira, egy vetítővá­szonra. ilyenformán Mária, mint egy idomár, olyan szabadon NÓGRAD - 1980. szeptember 19., péntek Az Iparművészeti Vállalat gazdasági tevékenysége meg­alapozott, kulturális és köz- művelődési munkája és annak távlati tervei is nagy jelentő­ségűek. Művészeti életünk egy része (az iparművészek fog­lalkoztatása, propagálása) irá­nyításának feladatát végzik el, valamint fontos közművelődé­si igényeket elégíthetnek ki. Erről tájékoztatott vendéglá­tóm, Horváth Henrikné, a vállalat közművelődési osztá­lyának vezetője. Asztalán — ízelítőül — propagandamun­kájuk néhány stílusos ^arabja fekszik. Barna szórólapokon iparművészek, — kerámiku- sok, ötvösök, textilesek port­réfotói láthatók, alatta életraj­zi ismertető, és kiállításaik időpontjai. Ezeket a szóróla­pokat megtalálhatjuk az üz­letekben is. Tervük, hogy az egyedi darabok mellett a vá­sárló az illető művésszel is megismerkedhessen, találko­zik azzal a közönségigénnyel, hogy a vásárlók közvetlenebb kapcsolatba kerülhessenek a választott tárgy alkotójával. — A közönség — művész kapcsolatot a közvetlen közön­ségtalálkozók is erősítik — mondja Horváth Henrikné. Az ismerkedés közvetettebb for­mája, az, hogy a művészeink egyre több kiállítást lehetősé­get kapnak. Munkájuk megis­merését segítik a középületek­ben, művészeti vásárokon, szakmai bemutatókon való részvételek is. A művészek erőteljesebb propagálása mel­lett ezek az alkalmak másik alapvető feladatunk célkitű­zéseinek is megfelelnek — folytat)» Horváthné —: a szép tárgyak kultúráját a giccs el­len kívánjuk mind szélesebb réteg számára kiterjeszteni. Dinamikusan fejlődő társa­dalmunkban tömegesen jelent­kezik a modern lakáskultúra, az ízléses használati tárgyak és dísztárgyak divatcikkek Iránti Igényt. Az Iparművésze­ti Vállalat feladata ennek ma­gas színvonalú kielégítése és fejlesztése. Tevékenységük mindennapjaink tárgyalnak széles körére kihat, ezért fon­tos számunkra is, hogy köze­lebbről megismerjük munká­jukat, eredményeiket. Képünk az Iparművészeti Vál­lalat Vígadó galériabeli kiállí­tásán készült. Macht Ilona VARIETAS DELECTAT Vörösmarty Mihály: A ván cigány ÓDRY ÁRPÁD, SOMLAY ARTÚR. GABOR MIKLÓS. MENSAROS LÁSZLÓ és LATINOVITS ZOLTÁN előadáséban József Attila: Oda BASTI LAJOS, MAJOR TAMÁS, BESSENYEI FERENC és SINKOVITS IMRE előadásában A Magyar Rádió falvét«)«) Mint egy csodálatos portrégyüjtemény: őt művész fes­ti ugyanazt az arcot... Mintha öt énekes zengené ugyanezt a dalt... Ki válaszolhat arra, hogy mi szebb: a Mont Blanc hava vagy a tenger kékje? Ki a legjobb, ki az igazi? A magyar színművészet óriásainak művészetét nem le­het hasonlítani, méricskélni. A mesterdalnokoknak ezen a versenyén csak e hallgató nyerhet. ' ,", ÓlíuSIG^ÖfüÍ?tt4NÖtlM^HEjiík t' v ! mi t.K ara só rí;/' " *■ V. -kv . “n•• •• I

Next

/
Thumbnails
Contents