Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-19 / 220. szám
I á kertek barátfai Csak babból több száz — Mini kutatóintézet — maxi eredmények — Mindenkinek hasznos — Milyen érzés volt átvenni a mezőgazdasági kiállításon a minisztertől a MÉM különdíját? Mire gondolt abban a pillanatban? — Mit mondjak, talán a megható kifejezés illene rá. a legjobban. Másrészt arra gondoltam, megérdemeltük. Sok éves kemény munka eredménye, hogy idejutottunk. Nem adták könnyen ezt a szép díjat. Balassagyarmaton beszélgetünk Láng Mihállyal, a Mikszáth Kálmán Művelődési Ház kertbarátkörének vezetőjével — stílszerűen — a művelődési házban. Beszélgetőpartnerem, aki „civilben” a balassagyarmati kórház főkertésze, hosszú évek óta vezeti fiatal kora dacára a kertbarátkört. — Mikor alakultak meg, és hány tagjuk van? — Hét éve kezdtük a közös Váncsa Jenö mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter átadja a MÉM különdíját Láng Mihálynak, a balassagyarmati kertbarátkor vezetőjének most már hatvanötén vagyunk, akiknek közel fele nyugdíjas, de akadnak szép számmal fiatalok is. — Árulja el, mit is jelent tulajdonképpen, hogy kertbarátkor? — öntevékeny csoport, kötelező feladatok nélkül, amelynek tagjait összeköti a természet, az értelmes munka szeretete, kikapcsolódás Sokan csakis így képesek részt venni a közösségi életben. Kirándulásokat, szakmai előadásokat szervezünk, a művelődési ház, a Hazafias Népfront támogatásával és aktív közreműködésével. Bemutatókat, kiállításokat rendezünk az általunk előállított termékekből, egyszóval igyekszünk népszerűsíteni tevékenységünket, bizonyítani gazdasági jelentőségét. — Milyen gazdasági jelentőségre gondol ? — Hogy mást ne mondjak tagjaink nagy része önellátó gyümölcs- vagy zöldségtermelésben. De ez a kisebbik haszon. Kertjeinkben 230 fajta babbal foglalkozunk, kísérletezünk, s amire kevés lenne egy kutatóintézet, az nekünk kedvtelést jelent, méghozzá olyat, amelynek hasznát mások is élvezhetik, mert any- nyit termelünk, hogy tudunk juttatni az érdeklődőknek is. A szőlőtermesztésben igyekszünk népszerűsíteni az új fajtákat a jelenlegi direktter- mők helyett. Ezen a téren szorosan együttműködünk a kertészeti egyetemmel és a szőlőnemesítő kutatóintézettel. Az új fajták korai termők — ez igen lényeges az éghajlat miatt — és több betegségnek ellenállnak. Ez annyit jelent, hogy kedvező évjáratban nem kell védekezni a peronoszpóra és szürkerothadás, a két legrettegettebb szőlőbetegség ellen. — Térjünk vissza a kiállításra. Milyen termékeket mutattak be? — Több mint kétszázféle termékkel szerepeltünk, több sajnos nem fért el, pedig lett volna még. Csak körtéből harmincfajtát mutattunk be. Szilvából, ringlóból tizennyolcat, szőlőből negyvenet, fűszerfélékből százon felül, babból több mint kétszáz fajtát állítottunk ki. — Még felsorolni is sok. Mi aratta a legnagyobb sikert, mi tetszett a legjobban a közönségnek? — Mint általában lenni szőrül a kölcsönös látogatásokra, tapasztalatcserére. Ügy vélem, van még mit tanulni tőlük. — Egyéb terveik? — Már évek óta szerepel 'terveink között egy bemutató mintakert létrehozása Balasaz egészséges kott a kuriózum Merczel sagyarmaton. Ez amellett, iránti igény. Miklós balassagyarmati tér- hogy komoly módszertani semő citromfája, a 15—20 gítséget nyújtana, segítené a dekás citromokkal. Termelése kertbarátkörök népszerűsítévalóságos művészet, hisz a sét, amire nagy szükség volna termés majdnem két év hiszen a járásban csak 3—4 alatt érik be, s ez alatt a legnagyobb gondosságot és szakértelmet igényli. De nagyban hozzájárult a sikeres szerepléshez Németh Tibor dekorációja, mert a kiállításon, miként a nevében is szerepel, lényeges a „kiállítás”, ahogy egymás közt mondjuk, a tálalás. Ez egyébként fontos szempont a zsűrizésnél is. — A gyönyörűen faragott fa vándorkupára ezúttal már másodszor került rá a kertbarátkor és Balassagyarmat neve. — Igen, 1975-ben és az idén is a mi tulajdonunkba került a kupa, s ez újabb lendületet ad munkánknak. Szeretnénk a jövőben bővíteni kapcsolatainkat bel- és külföldi partnerekkel egyaránt. Éppen ezért a mező- gazdasági kiállításon, — de már ezt megelőzően is — felvettük a kapcsolatot az NDK-beli karl-marx-stadti kertbarát-szövetkezettel és valószínűleg jövőre sor keműködik. Sajnos anyagi eszközök hiánya miatt igyekezetünk meddő maradt. Bár a területet meg tudnánk szerezni, kellene egy használt erőgép, amellyel a mintakertet megművelhetnénk. Talán ez a miniszteri elismerés egy kicsit segít tervünk valóra váltásában. * Mit lehet mindehhez hozzátenni? Hasznos és eredményes munkát végeznek a balassagyarmati kertbarátkor tagjai. Tevékenységüket már másodszor ismerték el országos szinten. Amit tesznek, jól teszik és nem csak a saját érdekükben. Akad köztük orvos és vasutas, jogász és kisiparos. Más és más a foglalkozásuk, de va- lamennyiüket összeköti a természet, a hasznos időtöltés, az aktív pihenés, az újat alkotó kikapcsolódás szeretete. Érdemes rájuk odafigyelni. Elvégre Nógrád megye jó hírnevét öregbítik. zilahy További sok sikert Nógrádnak Beszélgetés Jan Cipov elvtárssal, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság titkárával Négy napon keresztül tartózkodott megyénkben Közép- zott. Milyen tapasztalatokkal Szlovákia Kommunista Pártja kerületi bizottságának de- távoznak? legációja, amelyet Jan Cipov, a közép-szlovákiai kerületi VÁLASZ: Nagy megelégedés pártbizottság titkára vezetett. volt számunkra, hogy találA küldöttség —, melynek tagja volt Jan Matyus, a liptó- kozhattunk a megye vezetőimikulási járási pártbizottság titkára, Irén Jiorecsna. a zsol- vej közöttük Géczi János elv- nai textilgyár dolgozója, a kerületi pártbizottság tagja, or- tárgSal az MSZMP Központi szággyűlési képviselő és Jan Matus, a besztercebányai számítóközpont igazgatóhelyettese — látogatást tett a megyei pártbizottságon, a balassagyarmati és a salgótarjáni városi, valamint a rétsági járási pártbizottságon. Ezenkívül felkeresték a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket, a VEGVÉP- SZER salgótarjáni gyárát, a KISZ-vezetőképző iskolát, a FIM Romhányi Építési Kerámiagyárát, az érsekvadkerti Ma- . .. naevon értéke„ csőgyár—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetet, a Magyar g, Kábel Művek balassagyarmati kábelgyárat, valamint a Vo* Ián 2. számú Vállalatot. A gazdag program végeztével kértük meg Jan Cipov elvtársat: nyilatkozzon itt szerzett benyomásairól. A beszélgetésen a NÓGRÁD szerkesztőségét Karácsony György képviselte. Bizottságának tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával. Külön örömünkre szolgált, hogy. a tájékoztatókból kapott kép alapján mi magunk is meggyőződhettünk NÓGRÁD: Tudomásunk szerint, ön már járt megyénkben, ám akkor nem volt alkalma alaposabban megismerni Nógrád gazdasági, politikai életét, munkáshétköznapjait. Az itt töltött négy nap alatt milyen benyomásokat, ismereteket szerzett? VÁLASZ: Valóban, ilyen hosszú időt még sosem töltöttem el megyéjükben. Néhány alkalommal átutaztam már a megyén, de akkor nem volt alkalmam találkozni, eszmecserét váltani az itteni vezetőkkel, dolgozókkal. Most ez megadatott számomra és van reális alapom arra, hogy párhuzamot tudjak vonni a tíz év előtti és jelenlegi állapotok között. Mindjárt elöljáróban elmondhatom, hogy szinte az államhatárt átlépve érzékelhettem a magyar nép, * közöttük természetesen Nógrád megye lakóinak küzdelmét, harcát, amely jelentős eredményekben nyilvánul meg, érzékeltetve: a munkásosztály, a dolgozó nép, híven teljesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt programjában megfogalmazott célkitűzéseket. Az a lendület, amelyet önök produkálnak, jelentős eredményeket hozott. Salgótarjánra a csak néhány évvel ezelőtt itt járt látogató már utcák, egész változtak széppé, korszerűvé, rövid idő alatt több száz új lakás épült fel, oktatási, kulturális, szociális létesítmények sorát építették fel. És tapasztaltam: mindez a műveltség, a kultúra, a munka magasabb szintűvé válását eredményezte, s a mindennapok tetteiben is megnyilvánul. Természetesen mindez — hiszen az ország más tájain is jártam — vonatkozik az egész Magyar Népköztársaságra. Fejlődik, újul, modernebb képet kap hazájuk. Persze, tudom, az eddig elért eredmények még nem jelentik a fejlődés csúcsát, a jelen állapotokba való belenyugvást; ez az alapja a jövő célkitűzéseinek megvalósításához. Aho- rá sem ismer; gyan négynapi itt-tartózko- városnegyedek dásunk alapján megítélhetem. Nógrádban szembetűnően érzékelhetők az utóbbi évek pozitív. dinamikus változásai. N0GRÄD: A delegáció itt- tartózkodása alatt pártbizottságokon tett látogatást, nagyüzemeket keresett fel. vezetőkkel munkásokkal találkoAkikre érdemes odafigyelni A gyorsabb közlekedésért Csehszlovákiában megközelítően 2,6 millió ember — a keresőkorú lakosság mintegy 40 százaléka — ingázik munkahelye és lakása között. A városok közül Prágának a legnagyobb a munkás utazóforgalma. A fővárosban a dolgozóknak több mint a fele naponta 30—44 jercet tölt el utazással, ezért fontos feladat a közlekedés gyorsítása. Ezt a célt szolgálja a prágai metró további bővítése. A tervek szerint 1985-ve a jelenlegi 20 helyett inét 27 kilométernyi távon kötekednek maid a metró kocsijai. A je- lc-',egi egyik vonalat most két á‘ unáshosszal bővítik és megkezdik a harmadik, hats’' -másos metrószakasz épí- teiét E gyik kisvárosunk tanácsának vb-titkára mesélte a minap: „tudja, az embernek valósággal zsibong a feje, amikor meghallgatja a beosztottjait, vagy a különféle jelentésekből, írásos anyagokból tájékozódik a lakosság gondjairól, hangulatáról. Ilyenkor szinte üdítő számomra, akár egy pohár sör mellett, néhány tanácstaggal is szót váltani. Sokszor tőlük többet tudok meg az embereket ténylegesen foglalkoztató problémákról, mint a hivatali apparátustól.” Az őszinte, jóízű szavak már akkor, ott beszélgetésünk helyszínén elgondolkoztattak, s még most is további meditál ásra késztetnek. Most így utólag töprengve a dolgon eszembe jut például, hogy egy városi párttitkár azt mondta: ő, ha egy tanácstaggal — s tegyük hozzá: jó tanácstaggal — beszél, egyszerre több száz ember véleményét észrevételeit, kéréseit és ígéreteit érzi a szavaiban. Mindazokét, akiket képvisel. akik bizalmukkal a helyi tanácstestületbe juttatták. Aligha kell külön hosszasan bizonygatnunk, hogy a tanácstagok — a régiek, akiket az idei választásokon ismét megerősítettek tisztségükben és az újak, akik az idén kerültek be először a tanácstestületekbe — a helyi közélet meghatározó alakjai, s ha jól dolgoznak, alakítói, formálói is. Az emberek döntő többsége „első fokon” hozzájuk fordul gondjaival, problémáival, általuk szerez tudomást a települést érintő fontosabb tanácsi döntésekről, elképzelésekről. Példák sokaságával lehetne igazolni, hogy milyen sok minden múlik egy tanácstagon. Ahol csak a tanácsüléseken való formális részvételben „merül ki” közéleti tevékenysége, ahol nem épít a lakosság cselekvő támogatására, észrevételeire, ott, abban a körzetben a tanácstag valósággal el tudja sorvasztani a helyi közéletet. Ahol viszont felelős tisztéhez, megbízatásához méltón dolgozik, ott az emberek is érzik, tapasztalják, hogy közvetítésével igenis van beleszólásuk a tanácsi döntésekbe. A tanácstag munkamódszerein, egyéniségén is múlik, hogy egy- egy körzetben mennyire sikerül jó közösségi légkört kialakítani, mennyire lehet az embereket például társadalmi munkaakciókra, közös feladatok önzetlen, saját erőből történő megvalósítására aktivizálni. Azért tartottam fontosnak mindezt hangsúlyozni, mert meggyőződésem, hogy igenis bátran különbséget kell tennünk a lelkesen, jól dolgozó és a közéleti munkát csak ímmel-ámmal, formálisan — netán számításból? — végző tanácstagok között. Az előbbiek vannak többségben és rájuk nemcsak a lakosság számíthat érdekeinek képviseletében, hanem a párt- és állami vezetés is, tömegkapcsolatainak erősítésében. A közösségi munkájukat belső meggyőződésből, közéleti el- kötelezetséggel végző tanácstagok a lakosság igazi szószólói. Az ő véleményüket — ami a közügyekben soha nem magánvélemény, hanem egy ki- sebb-nagyobb közösség álláspontját tükrözi — meghallgatni a különféle vezető szerveknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is. Miért kell ezt külön hangsúlyozni? Azért, mert sajnos még elég gyakori az a tapasztalat, hogy a különféle szintű vezetők nem érzékelik, értékelik eléggé a tanácstag szavának súlyát, nem veszik észre — vagy nem akarják észrevenni —, hogy amögött emberek százainak a véleménye, törekvése húzódik meg. Van, aki néhány korábbi rossz tapasztalatából okulva nem veszi elég komolyan a tanácstag észrevételeit, véleményeit. Azoknak a tanácstagoknak a példájából általánosít, akik meg-megpróbálkoztak azzal, hogy saját egyéni érdeküket közösségi érdeknek tűntessék fel. Pedig nagyon hibás ez az általánosítás, hiszen ilyen vagy hasonló eset csak elvétve fordul elő, s a tisztükre méltatlan tanácstagokkal szemben az idei választásokon a választópolgárok is levonták a következtetést. A tanácstagok döntő többsége természetesen nem jellemző a privatizálás, sokkal inkább a mindennapi, eleven kapcsolat a lakossággal, a tanácstagi körzet gondjainak, az emberek problémáinak „naprakész” ismerete. S ez egy olyan éló információs bázis, amit a különféle helyi, területi döntéseknél feltétlenül figyelembe kell venni. Nagyrészt magukon a tanácstagokon is múlik persze, hogy az állami-társadalmi szervek vezetői mennyiben figyelnek oda rájuk, milyen jelentőséget tulajdonítanak a véleményüknek. Akik józan politikai ítélőképességgel, körültekintően, megfontoltan mondanak véleményt, tesznek észrevételt — mégpedig úgy, hogy előzőleg alaposan tájékozódtak választóik körében is az adott kérdésről —, azok minden bizonnyal számíthatnak az érdemi meghallgatásra, s szükség esetén a javaslatuknak megfelelő intézkedésre is. D e azért nem árt újra meg újra hangsúlyozni, hogy az ő szavukra nemcsak a tanácsüléseken érdemes odafigyelni, hanem a két tanácsülés között is. És nemcsak a tanácsházán... D. A. lekedetekről, amelyeket a nógrádiak tettek az V. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáért, az előttük álló feladatok végrehajtásáért. Nagyon fontosnak tartom, hogy a vezetők és a dolgozók, akikkel több alkalommal volt lehetőségünk találkozni, szót váltani. nagy optimizmussal és magabiztossággal beszéltek azon feladatok végrehajtásának lehetőségeiről, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa fogalmazott meg. És ami különösen tetszett. amelyről a Romhányi Építési Kerámiagyár munkás- asszonvai is elmondották: a teendők sokrétűek, a jelen gazdasági és külkereskedelmi helyzetbe? igen bonyolultak, de bíznak, tesznek megvalósulásukért, s hisznek benne. Ez a magyar munkásosztály politikai kiforrottságáról tett tanúbizonyságot, s -egyben jelzi is a marxista—leninista alapokon nyugvó párt irányvonalainak helyességét. Csodáltam azt a lendületet, kitartást, gondosan szegezett munkát amely rugalmasan alkalmazkodik a kor követelményeihez: hatékonyabb, jobb minőségű, és jó alapul szolgál az elkövetkezendő, AT, ötéves terv megvalósításához NÓGRÁD: A látogatás milyen mértékben járul hozzá a besztercebányai kerület és Nógrád megye kapcsolatainak, barátságának erősítéséhe*:, elmélyítéséhez? VÁLASZ: Egy szóba tömörítve a választ; nagyban. Különösen az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben tett látogatásunk alkalmával győződhettünk meg arról, hogy igenis szükséges a két testvérterület közötti kapcsolat még szorosabbá, hatékonyabbá tétele az élet szinte minden területén. Ezt egyébként az is bizonyítja, hogy mi is átadhattuk — szívesen tettük — tapasztalatainkat, s ha kapcsolataink még jobban elmélyülnek, ez mindkét fél számára gyümölcsöző lesz Elmondhatom: mindenütt, ahol küldöttségünk látogatást tett, roppant elvtársiasan, szívélyesen fogadtak, s őszinte eszmecserét folytathattunk mindazokkal, akikkel találkoztunk. Tapasztalataink alapján meggyőződésem, hogy Nógrád megye dolgozói sikerrel tesznek eleget az MSZMP XII. kongresszusa előremutató. gazdag, a jövőt még szebbé tevő programjának. És ha már lehetőségem van rá, engedje meg. hogy ezúton még egyszer köszönetemet fejezzem ki az MSZMP megyei bizottságának a meghívásért « tolmácsoljam jó kívánságainkat a megye lakosságának az egész fiatal generációnak. Kívánom. elképzeléseik .-ikerrel váljanak valóra, éljenek velünk együtt békében, barátságban. a jószémszédi kapcsolatok iegvében. A közép-szlovákiai pártbizottság és a többi társadalmi szervek részéről is mindent, megteszünk annak érdekében, hogy kapcsolataink még jobban elmélyüljenek, s hiszem, hogy egymás tapasztalatait az élet minden területén felhasználjuk a szocialista társadalom további fejlődése érdekében. N0GRÄD: Köszönjük a beszélgetést! NÓGRÁD r 1980. szeptember 19.. péntek A
