Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

A Pásztói Építő- Szerelő- és Szolgáltatóipari Szövetkezet a közelmúltban rendezett sze­gedi ipari vásáron mutatta be legújabb termékét, a háztartási propán-bután gázpalacktáro- ló szekrényt. Igaz, hogy a vásáron többnyire kereskedelmi szakemberek tekintették meg, de rövidesen a nagyközönség is megismerkedhet vele. hiszen a megye áruházaiban mintapéldányokat mutatnak be. Ezt követően a kereskedelem megrendelése szerint elé­gítik ki az igényeket. A képen Lengyel István csoportvezető és Sütő István az új ter­mék egyikét állítja össze. — kép: Bábel — m Tervszerűbben, korszerűbben — közösen Munkaerő-gazdálkodási szakemberek tanácskozása erő-gazdálkodási szakemberei részére — a hatodik ötéves Nemrég Salgótarjánban, a Dr. Baráthi Ottó, a Nógrád hogy a megyei tanács elnöke Járás és város vállalatainak megyei Tanács VB. munka- a megváltozott körülményekre munkaügyi vezetői, munka- ügyi osztályának vezetője a figyelemmel 1980. október 1­foglalkoztatás és munkaerő- tői — kísérleti jelleggel — helyzet főbb jellemzőiről, az Balassagyarmat város és já- tervelőkészületek jegyében — ötödik ötéves tervidőszaki cél- rás, valamint a rétsági járás értekezletet tartottak. Juhász kitűzések megvalósulásáról munkáltatóit mentesítse a kö- városi szólt először. Kiemelte, hogy telező nagyobb foglalkoztatási gon Tibor, a Salgótarjáni Tanács VB. pénzügyi-, terv- és munkaügyi osztályának ve­munkaerő-közvetítés alól. Hangsúlyozta, hogy javí­dok nem voltak, a munka- tani kell az együttműködési zetője bevezetőjében hangsú- erő-kereslet és -kínálat ossz- készségét, és kifejezte azt a lyozta, hogy a tanácskozás hangja a tervidőszak végére megggyőződését, hogy a kap- alapvető célja a tanácsi és a javult, teljes foglalkoztatási csolatok szorosabbra fűzése vállalati munkaügyi szervek egyensúly alakult ki. Nem eredményesen járulhat hozzá kapcsolatának szorosabbra fű- hallgatta el azonban, hogy a hatodik ötéves tervi felada­egyes ágazatokban és terüle­teken szerkezeti problémák is voltak és jelenleg is van né­zése, a kölcsönös eszmecsere, az aktuális feladatok és a ha­todik ötéves tervi elképzelé­sek megbeszélése és egyezte­tése. Az értekezleten Győrffi De' tok végrehajtásához. Az előadások után aktív hány valós munkaerőhiánnyal eszmecsere alakult ki. A hoz- küzdő vállalat, ugyanakkor zászólók — Bedinszky Kata­másoknál szerencsére egy­zső, az MSZMP salgótarjáni re kevesebbnél — a foglalkoz- városi bizottságának gazdaság- tatás hatékonysága nem kielé- politikai csoportvezetője adott gítő. lin az öblösüveggyárból, Ke­rekes Elemér , a NÁÉV-tól, Medve István a Nógrádi Szénbányáktól, Szabó Károly Részletesen szólt arról, hogy az SKÜ-től, Protovin Ferenc elkészült a hatodik ötéves tér' vi időszakra a megyei foglal­koztatáspolitikai koncepció, a síküveggyárból, és mások is tájékoztatást adtak a vállala­ti sajátos helyzetről. Szóltak tájékoztatást a város kiemelt üzemeiben Szerzett tapasztala­tokról. Elmondotta, hogy a fog­lalkoztatás és munkaerő-gaz­dálkodás fejlesztésének fela­dataival foglalkozó 1977. e<-i --------------- -r------­p olitikai bizottsági irányelvek további munkák kijelölésének helyzetről, a hatékonyabb fog- o Vioiiri nóa. alapjául szolgál. Fő célkitűzés lalkoztatas érdekeben tett in­amely az előzetes munkaerő- az eredményekről és gondok- mérleg-számításokra épül és a r^> többek között a létszám­és a helyi határozatok vég- alapjául szolgál. Fő célkitűzés rehajtására tervszerű és szer- változatlanul a teljes foglal- vezett intézkedések történtek, koztatottság melletti haté- A követelmények érvényre jut- k°ny. racionális foglalkozta- tatása a politikai munkában tas> de a megváltozott körül­tézkedésekről, a szakmunkás- képzés feladatairól stb. és a hatodik ötéves tervre való felkészülésről. Valamennyi lőzött összefüggések figye- nyesen járult hozzá/a kapcso- lembevételére van szükség. latok javításához, a növekvő Jelezte, hogy a megyei tanács közös feladatok megvalósítá- végrehajtó bizottsága legutób- sóhoz. azzal, 1—6 A különféle hivatalokban dolgozó emberek köz­érzete többszörösen is közügy, önmagában azért is, mert több százezren vannak, és a társadalom számára nem lehet közömbös, milyen érzé- ml minden határozza meg ma leges beleszólásuk van a hangulatban végzik egy hivatali dolgozó közérze­tét? Sok ilyen tényező van, de ezek között kétségtelenül a érzik magukat, ott legfontosabbak között szerepel sekkel, mindennapi munkájukat. De fontos közügy még valamiért. Míg a gyárakban, üzemekben a munkások anyagokkal, szer számokkal, vagyis holt tár- Aligha kell magyarázni, hogy még fontosabb: ott gördülőké gyakkal dolgoznak, az „irodis ták” jelentős része más em több területen eredményes tnények között új módszerek- résztvevő egyetértett abban, volt; testületi üléseken, mun- re- a gyakorlatban eddig mel- h°gy a tanácskozás eredmé kabizottságokban több alka­lommal foglalkoztak a mun­kaerő-gazdálkodás kérdéseivel. Szólt a konkrét tapasztalatok­ról is; hangsúlyozta többek hi ülésén egyetértett között, hogy az elmúlt idő­szakban a város termelőegy­ségeiben a létszám differen­ciáltan változott, összességében csökkenő tendenciát mutat. Az 1980. január elsejével beveze­tésre került, módosított sza­bályozórendszer éreztette ha­tását a vállalati munkaerő­gazdálkodási tevékenységben is; folytatódtak az üzemen be­lüli átcsoportosítások, elkez­dődtek a munkahelyi felül­vizsgálatok. A gazdálkodóegységek egy része eredményesen reagált a foglalkoztatás, a munkaerő­gazdálkodás hatékonyabbá té­telét követelő új körülmé­nyekre, egyesek azonban nem érzékelték eléggé a bekövet­kezett változásokat. A tapasz­talatokról készült előterjesz­tést a megyei párt-végrehajtó­bizottság is megtárgyalta és meghatározta a legfontosabb tennivalókat. Ezeket részlete­sen is ismertette az előadó. Juhász Tibor arról beszélt, hogy a városban és a járás­ban a foglalkoztatottság olyan magas színvonalát érték el, amely gyakorlatilag már nem, vagy csak minimális mérték­ben növelhető. Problémaként jelezte, hogy a magas szintű foglalkoztatottság viszont nem járt együtt a hatékonyság megfelelő növekedésével, majd en^ek okait elemezte és vé­gül az ebből adódó közös fel­adatokra hívta fel a figyel­met. Visszatérés Merre tart a Romhány—III. ? ;. .„az R—III. augusztusi programját a következő nap beszélik meg, mivel semmi­féle életrevaló elképzelés, ja­vaslat nem született.” Akarat­lanul is az egyik gyár mű­szaki vezetőjének szavai jutnak eszembe: „Az olyan vezető, aki a nagyobb fel­adatok láttán csak annyit ké­pes mondani, hogy nem. az ról, augusztusban pedig nem- prémiumát illeti, a gyár igaz- csak elértük, hanem túl is gatója elfogadta azt a javas- szárnyaltuk a bűvös 250 ezer latot, hogy a júliusi és azau- négyzetmétert: 2000-rel — gusztusi eredményeket össze­válaszol a főmérnök. vontán értékeljék. Balogh Gyula a követke- Az R—III. feladatainak elő­zőkkel egészíti ki: segítése érdekében a gyarve­— A mostani eredmények zotói megoldották a dolgozók nem tulajdoníthatók kizáró- beszállítását az éjszakai mS­lag az utóbbi időben tett in­tézkedéseknek, mert én janu­nem is gondolkodott annak árban három átfogó javasla­megoldásán, vagy nem akar­ja. ..” (Részlet a Továbbra is kritikus a helyzet az R—Ill- ban című, 1980. július 25-én megjelent cikkünkből.) — Valószínűnek tartom, ha akkor engem is megkérdez, másként írja meg cikkét — mondja bevezetésképpen Ba­tot tettem a hatékonyabb gaz­dálkodás megvalósítása. a termelés mennyiségi felfut­tatása érdekében. Az első a fritkímélő program. Vagyis kisebb legyen ennek a fel- használása. A második olyan műszaki fejlesztési terv, amelynek segítségével mód logh Gyula, a Romhányi Épí- nyílik az első félévi lemara­tési és Kerámiagyár R—III. gyáregységének vezetője, je­lenlegi eszmecserénk kezde­tén. — Helyettem megtette a gyár igazgatója, Fábri István, amikor többször a követke­zőket ismételte meg. Akkor mit kell tenni, hogy elérjük a kitűzött célt az R—Ill-ban. Mindannyiszor a nem tudjuk megoldani választ kaptam, ön fosztott meg a latolgatás lehetőségétől. A cikk viszont nemcsak az ott levőknek készült... — És most térjünk vissza a címben közölt gondolatra: merre tart az R—III.? Róka Mihály, a gyár fő­mérnöke, a következőket mondja: — Az R—III. vezető gár­dája több mint egy éve dol­gozik együtt, nehéz körülmé­nyek között, küzködve a ter­dás pótlására. A harmadik pe­dig az operatív minőségsza­bályozás.' Mint később kiderült, az előbb felsoroltakból a máso­dik javaslat teljes egészében megvalósult, a többi végre­hajtása folyamatban van. — A szakszervezeti bizal­miakkal nemrég megbeszél­tük, hogy a mennyiségi elő­írások mellett mit lehet és kell tenni a minőség javításá­ért — folytatja a gyáregység- vezető. — Most már előre tudják a dolgozók, hogy milyen kö­vetelmények teljesítése ese­tén jár nekik jutalom vagy prémium, vagy még mindig utólagos elbírálás alapján kapják meg. — Is. is. — Miért? — Mert csak olyan felada­tokat tűzök ki. aminek tel­melés felfuttatásával kapcso- jesítéséhez biztosítani tudom valamint a a feltételeket is. Utólag nem előbukkanó szeretek magyarázkodni. — Jelenleg milyen az arány? — A rendelkezésre álló ösz- szeg 75 százalékára előre meghatározzuk a kőnkért fel­latos gondokkal; működés közben technikai-technológiai prob­lémákkal, az új, begyakorlat- lan dolgozók munkássá válá­sával, munkára nevelésével. A vezetők mindig azt keres­ték, miként tudják megolda- adatokat, a többit pedig utó­ni a kitűzött feladatokat. Idő­leges megingásaik pedig az idegi kifáradással függnek össze, nem pedig azzal, hogy nem akarják megoldani a na­gyobb feladatokat. — Nem elfogult ön az R—III. vezetőivel szemben? — Ügy érzem, hogy lag kapják meg a dolgozók. —■ önnek mi a véleménye termékek a korábbi és a mostani gya­korlatról f- kérdezem a je­lenlevő Jéger Sándornétól, a szakszervezeti bizottság tit­kárától. — Az első fél évben nem lehetett volna jobban csinál­Nemcsak őket, hanem a töb- ni. A jelenlegi arányt is he- bi munkatársamat is egyfor- Ívesnek találom mán ítélem meg. A gyorsabb tempó érdekében a gyáregy­ség vezetésének javaslatára, a gépi berendezések üzembiz­A szakembernek viszont más volt a nézete. És vele kell egyetérteni. Régi, bevált gyakorlat. hogy az anyagi tonsága érdekében 18 pontból ösztönzésnek csak akkor van álló feladattervet dolgoztak ki, amelyet a gépészeti gyár­egység dolgozói megvalósítot­tak. Bevezették az éjszakai műszakot a válogatásnál és a mázolásnál. (Ez utóbbit ottani pártalapszervezet vasolta). Júliusban 220 ezer négyzetméter falburkoló csempe került ki a szalagok­igazán húzóereje, ha előre tudják a dolgozók mit kell tenniük, és ezért mit. kap- bukoló nak? Persze, a feltételeket is 79700 biztosítani kell. Az utólagos az jutalmat sok helyen pofá­ja- pénznek hívják. Itt nem kis összegről, személyenként ezer forintról volt szó. Ami pedig a közvetlen termelésirányítók szakokhoz, 150 ezer forintot adtak túlóráztatásra, s egy év után július 1-én bevezették a normákat. Az elért siker azonban nem teljes, mert augusztusban a mennyiségi túlteljesítés mel­lett elmaradtak az árbevételi tervtől. Nem került volna er­re sor — vélekedik a gyár igazgatója, — ha a program szerint kerül le a szalagokról a nagyobb értékű termék. A gyáregység vezetője szeript ezt nem lehetett megvalósí­tani. — összegezve a tapasztal­takat, jogos a kérdés: mer­re tart az R—II1.? Fábri István igazgató sze­rint kedvező irányba fordult a kollektíva munkája. Leg­főbb követelmény a program szerinti termelés, mely az ér­tékterv teljesítését is bizto­sítja. Balogh Gyula ügy lát­ja, hogy július óta kedvezően változott a helyzet, azokat a célokat, amiket maguk elé tűztek, meg tudják valósíta­ni, ha valami nem jön köz­be. Jéger Sándorné ekként vélekedik, nagyon szép a fej­lődés, bízik abban, hogy ez a jövőben töretlen lesz. Ha a gyár vezetői biztosítják a fo­lyamatos termelés feltételeit, akkor az R—III. vezető gár­dája megbirkózik a nagyobb követelményekkel. Ezek után nézzük meg is­mét, mit mutat a gyakorlat. A termelési statisztika szep­tember 1-től 10-ig a követke­zőket jelzi, az R—III. mun­kájáról: a mennyiségi elő­irányzatot 87.6 százalékra, a termelési értéktervet 78.8 szá­zalékra teljesítette. Az elő­írt 60,3 százalékos I. osztályú részaránya csak 40,2 százalék volt az érték- selejt pedig az engedélyezett 10 százalék helyett 19.2 szá­zalék. Mivel gyorsjelentés­ről van szó, így eltolódások s gyáregység javára lehetsé­gesek. Már éppen le akartam ten­ni a toliamat amikor telexen a következő üzenetet kaptam a gyárból. Róka Mihály fő­mérnöktől : „Tegnapi beszél­getésünkkel kapcsolatban tá­jékoztatom, hogy az R—III. gyáregység szeptember 1-től 10-ig 80 909 négyzetméter fal­lapot válogatott le a négyzetméteres terv­vel szemben. A 87,6 százalék csak a raktárra átadott meny­nyi séget tartalmazza. Hát erre tart az R—III. — venesz —­Demokrácia a hivatalokban hí­gak legyenek, igen nagy sze­repük, feladatuk van a szak- szervezeteiknek. Hiszen hiába várnak a vezetők az érdemi, őszinte véleménymondásra, ha a tanácskozások nincsenek a munkahelyi demokrácia, bek, előzékenyebbek. S ami demokrácia létjogosultságát a megfelelően előkészítve, ha hi­vatal belső ügyeibe, ahol fon- közszolgálatban. Azzal érvel- ányes a dolgozók tájékoztatá­tos. megbecsült embereknek ten, hogy a tanácsok, a mi- sa. vagyis, ha nincs miről vé­nisztériumok irodáiban alap- leményt mondani. Arra is vetően más a helyzet, mint ügyelni kell. hogy a dolgozók például az üzemekben, hiszen által felvetett javaslatok, ész­itt a demokrácia a közélet revételek ne maradjanak vá­óhatatla- nul az ügyféllel is kedveseb­az ügyintéző jóval nagyobb nyebb, gyorsabb az ügyintézés olyan fontos, választott testű- lasz nélkül, s a vezetők be­kedvvel-lelkesedéssel végzi berek aktáit, ügyeit intézi, mindennapi, s olykor cseppet igényt a vezetők Csupán a tanácsoknál ügyféli sem könnyű munkáját, ha dolgozóinak alkotó gyakorla- tudja, érzi; vezetői számíta- ködésére, minőségben évente tilag valamennyi magyar is. Ahol viszont nem tartanak leteinek irányító szerepén ke- számolóikból minél inkább a hivatal resztül érvényesül, mint ami- száműzzék a formalizmust., közremű- lyenek a tanácsülések és per- véleménynyilvání- sze elsősorban az országgyű­ál- nak véleményére, döntéseik- tására, ott az ügyintézők előbb- lés. Néhányan a hivatalok lampolgár megfordul, sokan nél figyelembe veszik észre- utóbb elkerülhetetlenül sértő- egyszemélyi felelős vezetését többször is. Az ügyintézők köz- vételeit, tanácsait. Ha nem döttek, idegesek, türelmetle- próbálták szembeállítani a de­érzete. munkahangulata tehát olyan utasítások végrehajts- nek lesznek. S belső feszült­hatásában aligha maradhat sát erőltetik „kívülről” rá, mokrácia érvényesülésével. Az utóbbi években több fó­L assan egyéves lesz a Minisztertanács és a SZOT együttes hatá­rozata, amely a hivatalok, in­tézmények sajátos helyzetének megfelelően szabályozta 3 Ín­ségeiket jobb híján gyakran _____________________ m eg a hivatal kapuján belül; amelyek feleslegességét, hely- éppen azokon a nekik kiszól- rumon is foglalkoztak ezzel vatali demokrácia keretei; es naponta gyűrűzik ki valami- telenségét gyakorlat igazolta gáltatott embereken vezetik le, a témával, s a különféle tes- formáit. Azóta mar sorra lyen formában az ügyfelekre, érvei sokaságával tudta volna akik pedig az egészről semmit tületi viták végső következte- megjelentek az egyes agaza­__ ------— -—■«*-*- <-=------"■—-• -----sem tehetnek: az ügyfeleken, tése mindenütt egybecsengett: tok- terfi.ie+eír saiátossásal Ha csupán erről az oldalról vizsgáljuk a kérdést — ami- ség van a belső az állampolgárokra, tovább — bizonyítani, — ha megkérde- javítva, vagy mérgezve — a zik. Ha vezetői intézkedései- légkört. Akarva-akaratlanul ben viszontlátja a munkaérte- maga az ügyfél is tovább hor- kezleteken általa, vagy kollé­területek sajátosságait a hivatalokban éppúgy szűk- tartalmazó közös irányelvek dozza a jó vagy rossz hangu­latot: ha gyorsan, bürokrácia­mentesen intézték el az ügyét gái által felvetett javaslato demokratiz- ís- az érdekelt szakszerveze^ nek persze még számos más musra. a dolgozók véleményé- tek elnökségeivel egyetértés' összetevője is van — akkor is nek kikérésére és figyelembe- hen. így a jogi keretek adói­kat. Ha meggyőző módon azt kétségtelen, hogy a demokrácia- vételére, mint az üzemekben. tak ahhoz, hogy a hivatalok is mondják neki, hogy eset- ra — ami szocialista társadal­a hivatalban, maga is lelke- leg miért helytelen saját el- mi rendszerünk lényegi vo­sebben, jobb kedvvel végzi képzelése. munkahelyi, otthoni És fordítva... teendőit. nása — nem csak az üzemek­ben, hanem a hivatalokban, a is Konkrét példák sorával iga­zolható, hogy mi, ügyfelek, különféle intézményeknél szinte a hivatal, az iroda le­vegőjében érezzük: jó vagy gések miatt érdemes közelebb- rossz-e ott a munkahangulat, néhány évvel ezelőtt voltak, ről is szemügyre venni, hogy Ahol az ügyintézőknek tény- akik vitatták a munkahelyi Éppen az említett összefüg­nagy szükség van. Fontos ezt mok valóban élők és haszno- hangsúlyozni azért is, mert A hivatali demokrácia legfőbb belső demokratizmusa is egy- fórumai a munkaértekezletek, re tartalmasabb legyen, nem. a különböző rétegtanácskozá- csak a több százezer kezal- sok, és a vezetői fogadóórák, kalmazott, hanem több milli# Abban, hogy ezek a fóru- állampolgár érdekében. I NÓGRÁD — 1980. szeptember 18., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents