Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-17 / 218. szám

1982. a fordulat éve Épülő szállodák Magyarországon A telefonközpontban jártunk Kézi kapcsolásra is szükség van még, mert Salgótarján környéke egyelőre nem tarto­zik az országos távhivóháló- zatba. A napi 1500 hívás nagy Január végén adták át rendeltetésének a salgótarjáni új te- részét még így, hagyományos IcfonkUzpontot. Özembe helyezésével már közvetlenül hívható módon bonyolítják. Képün- az ország nagy része. Mikecz Pál és Gáspár Attila műsze- kön Bányász Erika és Pál Már részek csak az automatika ellenőrzését cs esetleges javítá- ria helyközi beszélgetéseket sát végzik. kapcsol. A Duna Inter’ hamarosan társakat kap Az idegenforgalom és a szál­lodahelyzet összefüggése ké­zenfekvő. Szinte valamennyi városban elmondhatják, hogy elkelne még egy-egy jó szál­ló. Különösen Budapesten és a Balatonnál bizonyul kevés­nek a szálláshely, s a na­gyobb gondoktól a fizetőven­dég-látás menti meg a turizmust. Jelenleg körülbe­lül 250 ezerre tehető a keres­kedelmi szálláshelyek, szárpa, de ebből csupán 33—34 ezer körüli a szállodai ágy. A főváros régóta küzd szál­lodagondokkal, Ide általában nem hosszú hetekre, csupán két-három napra jönnek a vendégek, így a hétvégeken erősen visszaesik a szobák fog­laltsága. Ez persze nem old­ja meg a gondokat. Ami a múltat illeti. 1937-ben 383 ezer külföldi járt Magyarországon, többségük a fővárost kereste fel. Hozzájuk számítandók még a hazai utasok. A ven­dégeket 150 szálloda és pen­zió fogadta, 9486 ággyal. Je­lenleg a 7—8 milliónyi hazai és idegen látogatót 33 szállo­dában 9739 hely várja. A legutóbbi évtizedben — részben a hazánkban első íz­ben megrendezett vadászati világkiállítás hatására — Bu­dapesten hét új szállodát ad­tak át és felújítottak néhány régit is. Felépült a Volga, a Wien, az Olimpia, az Európa, a Duna Interkontinental, a Hilton és legutóbb a margit­szigeti Thermál. Az új vidéki szállodák közül megemlíthető a Gemenc, a Claudius, Silvá- nus és a Nimród, vagy a tatabányai Árpád. A központi költségvetésből létesített szállodák sorát, a közeljövőben osztrák hitelből épített hotelek bővítik. A há­romszázmillió dolláros devi- zakölcsön — bár nem oldja meg a gondokat — jelentéke­nyen növeli a főváros és a Dunántúl egyes részeinek fo­gadóképességét. A kölcsönből mintegy hat­ezer vendégnek épülnek szál­lodák. A pesti Duna-parton a Lánchíd és a Vígadó tér kö­zötti szakaszon, a Duna Inter- kontinentál közelében bonta­koznak már az Intercontinen­tal Fórum (szakmai nevén: Duna-part I.) és az egyelőre még névtelen, egyébként a MALÉV és a Pannónia Vál­lalat tulajdonát képező Duna- part II. falai. A négycsillagos Fórum a régi Ritz Szálló helyén épül — 408 szobájának mindegyi­ke légkondicionált és fürdő­vel, tévével, mlnibárral, tele­fonnal ellátott. Az étkezéshez, szórakozáshoz két étterem, kávézó és drinkbár áll majd rendelkezésre. Az épületnek uszodája és szaunája is lesz. Megnyitását 1981. októberére- novemberére tervezik. A Duna-part II. ugyancsak négycsillagos, 357 szobája 711 vendéget fogad. Ugyancsak tá­gas éttermek, kávézó, söröző, koktélbár, uszodai drinkbár, — tehát saját uszoda és szau­na találhatók majd benne. Az osztrák hitelkonstrukció keretében épül a Déli pálya­udvarnál a háromcsillagos Moszkva Szálloda is, 400 szo­bával, 800 vendég számára. Az éttermen, kávézón, sörözőn, báron és különtermeken túl­menően, itt is lesz uszoda, szauna és föld alatti parkoló. Az itt említendő negyedik budapesti szálloda, az Alko­tás utca és a Hegyalja út ke­reszteződésénél, szintén három- csillagos színvonalú, 324 szo­bája 648 vendég elhelyezését teszi lehetővé, étterme 200 személyes, de lesz különterme és sörözője is. Uszoda, szau­na, játékterem áll majd a ven­dégek rendelkezésére. Az utób­bi három új szállodát 1982 második negyedében adják át. Az ÁFÉSZ-ek, idegenforgal­mi hivatalok, illetve helyi vendéglátó-vállalatok ország­szerte építenek kisebb-nagyobb moteleket, szállodákat. Az ide­genforgalmi alapból támogat­ják jó néhány meglevő szálló korszerűsítését is. Épül azon­ban — főként az országos szállodavállalatok beruházá­sában — néhány tekintélye­sebb új szálloda is. A há­romcsillagos Palatinusz Szál­ló Sopron belvárosában emel­kedik. 32 szobájában 72 ágyat helyeztek el, a látogatókat ét­terem, drinkbár, pálmakert fogadja. A tervek szerint a Palatínust jövőre átadják. ■ Robotok — futószalagon A votkinszkl rádiófelszere­lések gyárában (Urdmut ASZSZK) olyan ipari robo­tok szériagyártását kezdték meg, amelyek mentesítik a dolgozókat — a futószalagon végzett egyhangú és fáradsá­gos — un'-'Stól. Az elektronikus segédbe­rendezések a hidegsaj tolás komplex automatizálására szolgálnak. A manipulátorokat két mechanikus „karral” lát­ták el, amelyek a nyers mun­kadarabokat a présautomatába idei év végéig még három a szállítószalagra helyezik. Az beteszik, illetve kiveszik, majd manipulátormodell gyártását kezdik meg. Jó ütemben halad a bala­tonfüredi 52 ágyas Sport Mo­tel építése, a Marina Szálló­val szemben. A régi Eger Szállóhoz csatlakozva, a város közepén megépül a kétcsilla­gos Eger Szálloda, 100 két­ágyas, fürdőszobával, étterem­mel, drinkbárral, szaunával, sőt kondicionálóteremmel. 1981 szilveszterén valószínű­leg már vendégeket fogadhat., S hogy a jelentősebb fel­újításokról is szóljunk: kor­szerűsítik a szombathelyi Sa­vária Szállodát, bővítik a soproni Lővér Szállót, átépí­tik a budapesti Erzsébet Szál­lodát és megújul a fővárosi Royal, a Gellért, az Astoria, valamint a pécsi Pannónia Szálló Is. A tervek szerint nagyobbítják a soproni Loko­motív Szállodát is. A korszerűsítések és építke­zések nagyjából 1982. végére fejeződnek be. Úgy tetszik: a magyar szállodaiparban ez lesz a fordulat éve. Ilyen szállodai alappal már megbíz­hatóbban lehet tervezni és szervezni a magyar idegen- forgalmat. K. I. Az előfizetők neve, telefonszáma lránt érdeklődőknek sem kell már sokáig várakozniuk, mert a kérés elhangzása után Dudás Zsuzsanna és Petik Endréné kezelőknek elég né­hány mozdulat és a vetitőernyőn megjelenik a kívánt körzet telefonkönyvéneli másolata. szegő— Társadalmi munkában A közérdek védői Misztrik Imre a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat osztályvezetője. Több mint két évtizeddel ezelőtt a NAÉV főépítésvezetője volt, mikor népi ellenőrnek jelöl­ték. Azóta folyamatosan te­vékenykedik a testület mun­kájában. Számtalan vizsgálat­ban vett részt, nem egyet ve­zetett. Közel ezer üggyel ke­rült érintkezésbe a bizottsági üléseken. Előbb csak népi el­lenőr volt, majd egy ellenőr­zési csoport vezetője, végül a városi-járási bizottság tagja. — Mire van szüksége egy népi ellenőrnek? — Elengedhetetlen a tár­gyilagosság, igényesség, saját munkánkkal szemben, és ter­mészetesen szem előtt kell tartanunk, kinek az érdeké­ben tevékenykedünk. Alapve­tő követelmény a közösség szolgálata. Magam részéről próbáltam mindig a minőségi' munkára törekedni. Többszö­rös önellenőrzéssel, mert a hibás megállapítás többet ront­hat, mint amennyit a hiba feltárása javít. Nem a „skalp­vadászat” a fő cél, inkább kevesebbet állapítottunk meg, de annak lényegesnek és cár folhatatlannak kellett lenni. A munka a felkészüléssel kez­dődik, mely maga is nagy pontosságot kíván. Lényeges a cél meghatározása Is, ha a cél jó és a vizsgáltak segítő­készek, biztosan eredményes a vizsgálat. Sok esetben — mondhatni a legtöbben, — találkoztunk ezzel a segítség­gel, hiányos adatokat inkább adminisztrációs gondok, mint szándékos eltitkolás miatt ta­láltunk. A népi ellenőrzés minden munkaterületen igen időigé­nyes tevékenység, melyet tár­sadalmi munkában végeznek. Sok-sok éjszakázás áll Misztrik Imre háta mögött is, s a fe­leség nagy türelme és meg­értése. Elsősorban az építő­ipari szakterületen tevékeny­kedik, képzettségének meg­felelően. Kimagasló munkáját a Kiváló népi ellenőr kitünte­téssel és a Munka Érdemrend bronz fokozatával értékelték. Barna Sándor, az OTP Nóg­rád megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese a párt- szervezet javaslatára ugyan­csak elsők között lett népi el­lenőr. Hogy rá esett a válasz­tás, abban bizonyára szerepet játszott, hogy korábban Is ha­sonló szemléletet tanúsított, hatáskörén kívül is szóvá tette a szabálytalanságokat. Az évtizedek során volt vizsgálat­vezető, a megyei bizottság tagja, 1908-tól a legutóbbi vá­lasztásig társadalmi elnökhe­lyettes. Legutóbb saját kérésé­re egészségének megromlása miatt erről a tisztről lemon­dott, újra „csak” népi ellenőr. A nyugdíjig még másfél éve van hátra, de amíg futja ere­jéből, folytatja ellenőrző te­vékenységét. — Az önként vállalt kö­telességen túl érzelmi szálak fűznek a népi ellenőrzéshez, személyes barátságok, És mln- denekfölött úgy éreztem min­dig, megfelelek a követelmé­nyeknek, tehát ott a helyem. Szerintem három fontos célt kell minden népi ellenőrnek maga elé állítani: az elvhű­séget, szakképzettséget és a hozzáférhetetlenséget. Ez kü­lönben minden ellenőrzés alapja. A népi ellenőr öröme ha az érintettek hasznosnak ítélik a vizsgálatot és a mun­ka nyomán megszűnik a fel­tárt hiányosság. Számtalan­szor volt benne részem. Igaz, néha az ellenkezőjében is. A népi ellenőrzés kollektiv mun­ka, van olyan ellenőrzés, amelyben hatvanan is részt vettek, s a vizsgálat irányító-; ja az általuk feltártakat ösz- szegzl, értékeli. Rettenetesen nehéz, de nagyon szép munka. A legkedvesebb személyes él­ményeim közé tartozik a nógrádkövesdi kőbányánál végzett vizsgálat, melynek a tárca is hasznát vette. Ugyan­csak nagyon szép pillanat volt, mikor a népi ellenőrzés fennállásának 25. évforduló­ja alkalmából Losonczi Pál adta át a parlamentben a Munka Érdemrend arany fo­kozatát. De nem az elismerés miatt mondom: nem bántam meg soha, hogy népi ellenőr lettem. A vizsgálatok során olyan informáltságot szerez­tem a szakterületen és azon kívül is a megyében, mely tudományos fokozattal ér fel számomra. — g- — NÓGRÁD - 1980. szeptember 17., szerda $ i

Next

/
Thumbnails
Contents