Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-12 / 188. szám

Szöveg van, de». ;.. ez kevés ahhoz, hogy életünket szebbé tevő, sokat igére? elképzeléseink megvalósul­janak, égető gazdasági, társadalmi, kulturá­lis. egészségügyi gondjaink megoldódjanak. Ha csak én állítanám ezt, talán túl szubjek­tívnak tűnne. De a nemrég megyénkben járt, magas beosztású kormányférfi is foglalkozott a címben közölt gondolattal, mondván: — Még mindig kevés a helyes célokat szolgáló, konkrét eredményeket kikényszerítő, azokat kikövetelő, célratörő intézkedés, s amíg ez­zel jár: a következetes, határozott számon­kérés. Még mindig hat a problémákat ide- oda tologató, a felelősséget áthárító felfogás és gyakorlat, melynek ismert megnyilvánu­lásai; jeleztem, közöltem, bejelentettem, idő­ben szóltam stb. Hiányzik a vérbő, állandóan újítani kész és képes vezetői magatartás, amely addig nem nyugszik, amíg az első pillanatra meg­oldhatatlannak látszó gondok megoldásában rá nem lel a kivezető útra. Érvényes ez a megállapítás még akkor is, ha esetenként előadódik, hogy átmenetileg nehezen lehet megnyugtató megoldást találni egy-egy bo­nyolult, szerteágazó probléma megoldására. Mivel minden minden mással valamilyen formában összefügg, ezért szöveggel, vagy sok szöveggel és kevés tettel régen sem le­hetett előbbre jutni. Manapság pedjg lehetet­len érvényesülni. A politikával azonosuló, egyetértő szavaknak tartós eredményt bizto­sító intézkedésekben kell megtestesülni. Olyanokban, amelyeket a dolgozók nagy ' többsége támogat, amelyekben tükröződik kritikai észrevételük, fejlődést szolgáló elő­relendítő javaslatuk, ami az öntudatos mun­kásak sokaságát felelősségteljes, állandóan megújuló cselekvésre készteti. A balassagyarmati kábelgyárban a negnö- vekedett igények gyors kielégítése megkíván­ta, hogy a korábban megszüntetett, folya­matos munkarendet újra bevezessék. Ez sen­kinek sem okozott különösebb gondot. A Nógrádi Szénbányáknál a valóban meglevő objektív nehézségek túlhangsúlyozása hát­ráltatja azoknak az intézkedéseknek a meg­tételét, illetve kiadott utasítások következe­tes számonkérését, amelyek megállítanák a széntermelés csökkenését. A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában az egyik terméknél jelentkező minőségi hiba miatt a brigádvezetőtől az üzem vezetőjéig, mindenki saját zsebében érezte elnagyolt munkájának következményét. A FŰTÖBER nagybátonyi gyárában viszont csak a kirívó selejtnél alkalmaznak anyagi felelősségre vo­nást. A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárában a testvérvállalatok közül elsőnek vezették be a minőségi bérezést. Jelenleg a tökéletesítésén fáradoznak. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál, valamint más építőipari szervezeteknél a miniszteri utasí­tás ellenére még mindig csak a minőségi bé­rezés bevezetésénél tartanak, mondván: nem tudják biztosítani az ehhez szükséges felté­teleket. A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában a gazdálkodás hatékonyságát segítő költségek alakulásáért személy szerint az érintett ve­zető felel. E téma megbeszélésekor semmi­féle magyarázatot nem fogad el a gyár ve­zetése. Megyénk más üzemében viszont még mindig csak nagyvonalakban szabják meg az ez irányú feladatokat, s ennek megfelelő­en történik a számonkérés is. A sok beszéd, annyira megmételyezett né­hány vezetőt, hogy csak külső kényszer ha­tására hajlandó a megváltozott követelmé­nyek ellenére is megtenni a vállalat gazdál­kodását javító, múlhatatlanul szükséges in­tézkedéseket. Az ilyen vezetők azt hiszik, elég, ha ki­nyilatkoztatják egyetértésüket, ha bólogat­nak, s közben nem a megoldásokon, hanem azon törik a fejüket, milyen kifogások soka­ságával hárítsák el magukról a felelősséget. Erről volt szó többek között a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vállalat legutóbbi ülésén, ahol Király Attila, a szakszervezeti bizottság titkára a najuk alkalmazott mozgó­bér alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatai során kimondta: a középvezetők nem merik megmondani a lustáknak, hogy ez a rend­szer egyáltalán nem kedvez nekik. Egyesek neon tehetik meg, mert vezetési és szervezé­si hiányosságaikat a mostani rendszer foly­tán nem nagyon tudják ingyenpénzzel ellen­súlyozni. Sajnos a szakszervezeti bizalmiak sem állnak ki az olyan vezetők mellett, akik megpróbálnak az új követelményeknek meg­felelően dolgozni. Tévedés ne essék! A tartalmas, célratörő, a bonyolult kérdésekre, a fejlődést fékező, gátló jelenségekre választ adó agitációs, fel- világosító, nevelő munkára, beszélgetésekre, eszmecserékre, vitákra, az üzemi demokra­tizmus fórumrendszerének alaposabb, gazda­gabb működtetésére a jövőben a korábbinál nagyobb szükség van, mert csak az össze­függések ismeretében válik céltudatosabbá, következetesebbé, kezdeményezőbbé. Nekünk, a megyében is az emberi alkotó elme nagyságát, és közösség javát szolgáló, értékét fémjelző tettekre van szükség, hogy megtartsuk mai kedvező valóságunkat, s megteremtsük az újabb alapok a még re- ménytkeltőbb, de sok erőfeszítést követelő, boldogabb holnapunkhoz. Amíg van szabad fuvarkapacitás Ütemes vasúti áruszállítást! vv Az elnököt keresem... MM joguk is ka, a kifáradás megelőzése válna lehetővé, ha kisipari ve­zetési módszereket fokozato­san felszámolnák. A görcsösen féltett presz­tízstől meg kellene szaba­dulni a tárgyaló partnereknek éppúgy, mint a mindent egye ­A korábbi években ilyenkor augusztusban már az őszi for­galom miatt főtt a vasutasok feje, most a számítások sze­rint egész évben szabad fu­varozási kapacitással rendel­kezik a MÁV. Az első fél évben 1 millió tonnával kevesebb árut at­tak fel szállításra a termelő­üzemek, -vállalatok mint a múlt év első felében. Ennyi­vel maradt el a vasút a szál­lítási terv teljesítésétől és ezt az év végéig aligha tudja pótolni. Több átüt szombatra, vasárnapra A hét munkanapjain ki­egyensúlyozott a vasúti szál­lítás, naponta 310—330 ezer tonna árut fuvaroz a vasút. Sajnos, ennek csak egy töre­dékét adják fel a vállalatok a hétvégeken — a hétköz­napi árumennyiség 30—40 százalékát — ami egyenet­lenné, kiegyensúlyozatlanná teszi a fuvarozást. A vasúti kocsik napokig ácsorognak ki­használatlanul, ez hátrányo­san hat a következő hét első munkanapjainak teljesítmé­nyére is. Csak látszólagos az ellent­mondás, hogy a szabad kapa­citás hangsúlyozása mellett a MÁV Vezérigazgatóság ille­tékesei a hét végi rakodások növelését szorgalmazzák: most lehetne ideális körülmények között lebonyolítani a belföl­di áruszállításokat, ősszel már a mezőgazdasági termények szállítása jobban igénybe ve­szi a kocsiparkot, később pe­dig a kiszámíthatatlan téli időjárás okozhat fennakadá­sokat a közúti és vasúti szál­lításokban. Több árura számítottak Az év elején hozott energia­takarékossági intézkedések nyomán arra számítottak, Szinte berontott a kániku­lai forróság. S hogy med­dig lesz ez így? Ki tudja... itt vendégeskedik. Koráb­ban csak a naptár jelezte, hogy nyár van, de az idő­De ami ját. Xz ismert tsz-elnök szobá- A szövetkezet első számú egyetlen információ, vagy jában beszélgetünk. Az , idei vezetőjének értékes idejét részletdöntés se kerüljön ki esztendőről, a nehéz aratás- sem szabad elaprózni mun- nélkülük. Rosszul teszik, hi- ról, a már most előre látha- kájában, egészségében haj- szén ezzel legtöbbször árta- tó rendkívül nagy őszi csúcs- szolttá tenni. A mezőgazdasá- nak a közösnek és önmaguk- munkákról. Az elnök gyakran gi nagyüzemekben erős, ak- nak is. áll fel, mert cseng a telefon, cióképes szakembergárda dől- Tekin+élvü]k „„„szeméi vi sokan keresik. Végül is azt gozik. Tagjaiknak’ vállalnia döntésikm ajánlom: üljünk át a tár- kell a felelősséget munkájú- „eammad sőt esélyük gyalóasztaltól telefonközeibe, kért. Alkalmasságukról a ve- Sfoé károLiikhanem „Sokan keresnek - mentege- zetőség meggyőződik, amikor kISrLk Sent nZk törik mindenki velem akar azt ajánlja, ők döntsenek az £?TiöÄmvebb3 tárgyalni. Pedig sok, igazán egyes vállalatokkal való tár- a ' A £OIXlaleiíen>et>b mun kiváló szakember dolgozik ma gyalások során. Erről be kell nálunk. Jó ismerői területük- számolniuk a vezetőségnek a nek, megbízható információt tagok előtt. adhatnak”. , . , , ... Igaz, nem minden elnök Befejezzük a beszélgetést, olyan, mint a bevezetőben em- határjárásra indulunk. Az el- lített beszélgetőpartnerem nők, aki mindennap végig- volt, aki bízik munkatársai- _ _ ________ járja a legfontosabb munka- ban,^ bizonyos abban, hogy dűl végző elnöknek. Az em területeket, mára úgy . időzi- közös döntéseiket helyesen berek és a munka érdekében, tette látogatásait, hogy együtt hajtják végre. Vannak, akik mehessünk. Az előszobában ragaszkodnak ahhoz, hogy 1. v. azonban legalább négyen vár­ják. Mondja is, hogy ki, me­lyik vállalat képviselője, ki­vel tárgyaljon, hiszen a mun­káért az a felelős —, az ar­cokon látszik a sértődöttség. Az elnök türelmes, végül is jó háromnegyed óra, míg elin­dulunk. Mindenkivel váltott néhány szót, de kéri, érdem­ben, a dolgok részletedről a kiküldöttek a szövetkezet il­letékes szakembereivel tár­gyaljanak. És ez nem az em­berek lerázása, hanem a munka helyes megosztása. Az esetet azért ittam le, mert nemcsak egy helyen ta­lálkoztam vele. Nógrádban is jelenséggé vált, hogy csak az elnökkel kíván mindenki tárgyalni. Igaz, vannak dol­gok, amelyekről valóban ' az elnök adhat áttekintést, de legtöbbször a szakgárda is­meri a részleteket. Talán, ha a szövetkezet vezetősége bí­zik munkájukban, megfelelő informátorok, tárgyaló part­nerek lehetnek más vállala­tok képviselői számára is? Lassan b"fa tanulóműhely építése a balassagyarmati Ipoly Bútorgyárban. A Nem lesz kisebb a kiküldött épiile : a M ”U . Minisztérium négymillió forintból építteti, hogy modern, jól fel tekintélye sem. szerelt helyiségben gyakorolhassanak az asztalos szakmunkástanulók, szegő­ellátásához szükséges cukor­répát az ország melyik vidé­kéről szállítsák Sarkadra. Ezekhez a szállításokhoz is soron kívül biztosítják a vas­úti kocsikat. Az őszi forgalom sikere minden résztvevő együttmű­ködésén múlik. A fuvarozta­tók, a Volán vállalatok, a MÁV, — nemzetközi fuvaro­zás esetén a határállomások személyzete, a vám-, és határ­őrség közös munkájának ered­ménye az áruszállítás zökke­nőmentes lebonyolítása. Sok helyen komplex­brigádokat szerveztek vagy szerveznek, a legelterjedtebb formája ennek a MÁV és a Volán brigádjaink szerző­déses együttműködése, de hasznos volna, ha minél több fuvaroztató is csatlakozna eh­hez a Kezdeményezéshez. Nemzetközi fuvarozás — megszorítással Exportszállításaink — nem­zetközi síkor? — két főirány­ban történnek. A Szovjetunió és Olaszország felé. Mindkét irányban az a helyzet, hogy a külföldi vasutak nem ké­pesek mindig olyan ütemben átvenni és továbbadni az árut, mint ahogy a magyar szállí­tó partnerek küldenék. Ez különösen az év végi torló­dások esetén okozhat komoly nehézséget. A rakodásokat szigorúan rangsorolják az élőállat-, vagy gyorsan romló küldeményeket soron kívül szállítják. Az olasz kikötőkből a tengeren­túlra irányuló szállításokat a hajók indulási idejével egyeztetik. Havonta 950 ezer tonna exportárut továbbit a MÁV, ezért fontos, hogy a fuvaroztató vállalatok előre számoljanak azzal, hogy szál­lítmányuk esetleg hetekig fog átvételre várni. Az exportra A Sarkadi Cukorgyár kör- dolgozó vállalatok gondossá­gán és előrelátásán múlik, hogy rajtuk kívül álló okokból — ne érje hazán­kat anyagi veszteség. b. I. hogy a gépkocsik üzemanyag- költségének emelkedése mi­att a vállalatok, a • szállítta­tok jobban meggondolják, hogy mivel szállítsanak: gép­kocsival, vagy az 50—60 szá­zalékkal olcsóbb tarifájú vas­úttal? Sajnos, a fuvarozta­tók egy része nem látja be a vasúti szállítás gazdasági elő­nyét. Igaz, olyan tényezők is közrejátszottak, mint az épí­tőipari beruházások 3,5 száza­lékos csökkentése, ezzel te­temes mennyiségű építőanyag­fuvarozás maradt el, de van olyan tényező is, melyet a vasútnál hagytak figyelmen kívül: érezhetően csökken­tette a szállításokat, hogy egyes gyárakat, feldolgozó üzmekeket a nyersanyagfor­rások közelébe telepítették. Ez a helyzet a cukoriparnál. A kábái Hajdúsági Cukormű­vekbe a répát nem kell mesz- sziről szállítani, 60—70 kilo­méteres körzetből a tsz-ek fuvareszközével kerül Kábá­ra. A takarmányfeldolgozó üzemek is ott létesültek, ahol a takarmány megterem. Az okos tervszerű . lépések ered­ményeként jelentős fuvarka­pacitások szabadultak fel. Segítenek a komplex­brigádok A Körösök vidékén pusztí­tó árvíz szinte minden gaz­dasági ágazatra bokros ten­nivalókat ró. Sok száz vasúti kocsit köt le a védekezés, tar­talék személyvonati szerelvé­nyek állnak készenlétben, hogy a kitelepített lakosságot elszállítsák. A MÁV-nál azon­ban már azt mérlegelik, hon­nan, mennyi építőanyagot kell heteken belül az árvízsújtot­ta területre szállítani, hogy még a tél beállta előtt fel­épüljenek a rombadőlt ottho­nok. zetéhez tartozó répaföldek szintén víz alatt vannak. Csak az ár elvonulása után becsülhetik fel a károkat, és dönthetnek arról, hogy a gyár Kánikulában mondja: tegnap 70 fokosnak éreztem a hőséget a melegí­tőkemence közelében. Pedig amenyire csak lehet, távol A külső 30—32 fokos hő- tartja magát tőle. A homlo- ség a melegítőkemencék kát védőszalaggal kötötte át, járáson ezt egyáltalán nem mellett szinte megduplázó- hogy felfogja a verejtéket. A lehetett érezni. 1980. szeszé- dik. A kovácsoló „A” üzem kánikulai hőségben elfogyasz- lyes nyara végre örömet sze- egyébként éli a megszokott főtt 12—15 liter szódavíz ve- rez a Balaton mellett üdü- életét. A nagy sajtológépek rejtékformában távozik, löknek és a strandolóknak. szinte egymással versenyez- Mondja is, hogy amikor ha- a Balaton mellett ve. sajátosan „komponál- zamegy a 8 óra után Endre- a strandokon napbarníto ják” az üzem teremtő zené- falvára, otthon már hiába kí­nálnak neki vizet. Elfordít­ja a fejét tőle. De így van öröm, az a Salgótarjáni Ko- jét. hászati Üzemek kovácsoló­gyárában verejtékkel itatja Ruskó Elemérnek, a közis- át a dolgozók munkaruhá- mértén kiváló kovács szak­embernek is csak annyi ide­je van, hogy időnként letö­rölje gyöngyöző homlokát. Kipirosodott arccal, mintha ö maga alkalmazkodna gépé­nek ritmusához. Pedig va­ezzel Ruskó Elemér és Ro­masz Gyula is. Számukra ugyanolyan nap, mint az év többi napja. Meg­szabták a napi termelési fel­adatot, amit magukénak érez­nek. Elkötelezettként nagy lójában lábnyomással maga szorgalommal készítik a dél­irányítja a kalapács ütéseit. amerikai csákányt. E napon A dél-amerikai rendeltetésű darabot ^akarnak belőle csákány az előírt méretben gyártani. Előző nap egy más­alakul és nyúlik a .hatalmas faífa tételen munkálkodtak, ütések súlya alatt. amely ugyanúgy része volt » vállalati exporttervnek, mint Mintegy jól kialakított, ősz- a mostani. Ebből a dél-ame- szeszokott „rendszer”, úgy rikai csákányból 5500 darabot működik együtt Ruskó Ele- kell határidőre és jó minő­mér. Romasz Gyula és Ben- ségben elkészíteniük. S le- cze Zoltán. Igaz, mindhár- gyen kánikula hőség, Ruskó man kipróbált, jó szakembe- Elemér és társai ezúttal is rei a kovácsszakmának. A ugyanolyan színvonalon elé- brigádvezető 33 éve, hogy gítik ki a megrendelők igé­napról napra elfoglalja he- nyeit, mint az elmúlt évtize­lyét a kovácsológép mellett, dekben tették. A tél és a Romasz Gyula 25 éve kovács, nyár váltakozásában a most Bencze Zoltán pedig 21 éve beköszöntött kánikulai napok- melegít. ban legfeljebb közelebb ha­, jóinak a sűrített levegő hűsí- Mmdháman érzik, ^ ^hogy tő ívéhez és gyakrabban ve- kint felfutott a hőmérő hi- szjk kézbe az ivóbögrét, hogy ganyszala. Gyakran váltják ellensúlyozzák a strandol ókra egymást a szódavizes balon 0jy jótékony hatással levő mellett. De talán legtöbbet nyári naD melegét, mégis Bencze Zoltánnak van iiksége a belső hűtésre. Azt Orosz Béla { NÓGRÁD — 1980. augusztus 12., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents