Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)
1980-08-12 / 188. szám
ifym ém sáKL. Ab. ISk a flfc. Mfc BÜK MHA Bi Wfl tm m is. m f műm ■HUH mm m q Had U műm mm 1 |r MMI á mm — ■ mm 1 mm mm m ik « m mm ■UH JM M GHKMSKÜ mmíMmS S ᧧2jÉSB$te mm m ■■Mi 10 ■ Mi ytsÁi, mm m nm m w ír m '■Mr r L 1 i lelőtt! jKelet-Európa, hazánk: A veszély és fogadtatása Sorozatvetés A cím ezúttal nem tüzérsé- szerkesztéséhez. Mintha újab- gi műszóra, hanem a televí- ban nem készülnének olyan ■ zió régi, óm mostanra — ta- magyar, vagy külhoni alkotá- lán a nyár is közrejátszott sok (vagy a régieket nem tamegerősödött, mi több. úgyszólván mindenen elhatalmasodott szokására utal. Ügy tűnik — a sorozatok ideje kö- szünött ránk, hiszen ma már nem csupán az Onedin, vagy a Hosszú, forró nyár szereplői jelennek meg rendre minden héten a képernyőn, hanem egyidőben, azonos műsorhéten. egymás sarkára lálnák a raktárakban), amelyek alapja a valósig közvetlenebb feltárása, s amelyek iránt mindig is nagy volt az érdeklődés hazai és nem hazai nézői körökben. Ezért aztán előállhat az az eset, hogy a dokumentum- dráma (tévéjáték) „felkavaró erejéről” és „társadalmi hasznáról” legfeljebb a heti hágva lép elénk Elia Kazan műsorfüzet Olvastuk rovatánagyszerűen rendezett filmjeivel, Jean Gabin és immár megérkezett Marlene Diet- i'ich is! Ezzel természetesen nincs vége a sorozatfelsorolásnak, mert ide számít a ban — olvashatunk. Amiként ez az elmúlt héten történt. Néhány ismeretterjesztő film oldotta a súlyos sorozatok feszültségét. és ugyancsak néhány riportfilm, amely a Tetthely című krimisorozat kertbarátoknak szólt, vagy a és ugyancsak ebbe a sorba kagylópénz fontosságát volt tartozik a Támadás egy idegen bolygóról című filmsorozat is. A héten újabb lengyel filmsorozat is elindult a képernyőn (egészen biztosan azért, mert jutott minden napra, és minden időszakra a sorozatokból a nagy választék ellenére) ez az Utak- tói távol címet viseli és első részét pénteken láthatta a nyájas közönség. hivatott bemutatni a nézőnek. Ezen túl egy-két ismétlés (Asztalos .Tohák például) és egy újnak, ám ami ennél is fontosabb — jónak tekinthető dokumentumfilm képviselte a sokak által nagyra értékelt műfajt (Szülők nélkül...) Mindez lehetne a jegyzetíró „kekeckedése” is, ha nem nyarat mutatna a naptár, és nem három (egyszerre három!) olyan drámai nagyság jegyzetíró szóvá teszi a vá- súlyos mondanivalójú alko- csengetf” laszték hétről hétre tapasz- tásaíval szerencséltetnének talható bővülését? Szó sincs bennünket, mint amilyen a már felsorolt E. Kazan, .T. Gabin és M. Dietrich. A jóból is megárt a sok — tartja a régi mondás. Ha belegondolunk igazságába, egyet kell érteni a bölcs elődökkel. Elég ha a Kazan-sorozat legutóbbi darabjára, a Látogatók cíTalán valami baj van ezekkel a sorozatokkal, hogy a róla. Akármilyen sorozat is többet ér a néző szempontjából (a műsorszerkesztőéböl nemkülönben), mint egy tartós adászavar, áramkimaradás, viharszünet, miegyéb. Ezek a filmek meg „amúgy is megvannak, ott porosodsével, s őket alig valamivel előzte meg a súlyos politikai hátteret előtérbe állító Gabin-film (A2 elnök.) Jó alaposan megraktak bennünket sorozatokkal, megrázó művészi élményekkel; a tartalmas szórakozásra tehát nem lehet panaszunk. Nincs is. De lám csak, milyen hálátlan a kritikus, most meg azt teszi szóvá, hogy „túlságosan sok művészi élményben” van része a televízió jóvoltából! Szerencsére, másféle sorozatok is kezdődtek az elmúlt héten. Például a négy részre tervezett könnyűzenei koncertsorozat, amelynek első részeként Payer András szerzői estjét közvetítette a televízió vasárnap este, műsorzárás előtt a késői órákban. Tekintettel arra, hogy a műsorfüzetben Hofi Géza közreműködéséről is szó esett — a legkisebbeket sem lehetett ágyba kergetni. így, alighanem, vezető helyet szerzett a szerzői est a „nézettségi statisztikában”. A húszesztendős pályafutásra Antal Imre csetlő-botló kalauzolásával (túl sok „poént feladott” az est főszereplőjének!) visz- szaemlékező zeneszerző dalai közül egynéhány valóban visszacsengett, jó néhány azonban meglehetősen üresen Erről elsősorban maga a szerző tehet, de szerepe lehet benne az előadóknak is, akikről bár a műsorvezető azt állította — mindenki ismeri őket — sokan csak találgatva, műsorfüzetet böngészve tudtuk megállapítani : ki -kicsoda? nának a raktárak polcain”, mű filmdrámára gondolunk, miért ne vetíthetnék le nekünk, akik amúgy sem járunk moziba, a szavahihető statisztikák tanúsága szerint. Legfeljebb azt érdemes szóvá tenni, hogy a mindenki által közkedvelt, s ugyanezen staamely a világhírű rendező egyik legmegrázóbb alkotása, s amely önmagában is alkalmas arra, hogy a nemlétező, ám gyakorta említett „átlagos néző” drámai igényét olyannyira kielégítse, tisztikákban alaposan „felér- hogy a film után jóidéig el- tékelt” dokumentu nsoroza- aludni se tudtom Erre jött tok egyre vékonyabb szálon másnap a Kék angyal, a kötődnek a televízió műsor- nagyszerű Dietrich főszerepléA bab szerepe a történelemben és mitológiában A bab történelme az ókorba nyúlik vissza. A régi rómaiak a Saturnalia ünnepén, december közepén ünnepelték a babot. A rabszolgák december 17-én egy napra megszűntek uraik és parancsolólk alárendeltjei lenni. Sőt, egyes római urak e napon kiszolgálták rab-, szolgáikat. A római légióknál vadabb szertartás kísérte a bab ünnepét, Sorsolás útján döntöttek, hogy a légiósok egy- egy alakulatánál ki legyen egy napra a „babkirály". E napon a „király” a mai farsangherceghez hasonló teljhatalmat kapott. Igaz, ennek megvolt a böjtje is, mert a: ünnepség végén a babkirálut kivégezték. Furcsa barbár szokás volt ez, amelynek eredete vitatott, egyesek szerint az egyiptomi mitológiából táplálkozott, Később a római hadseregben a babkirályválasztással kapcsolatban nehézségek mutatkoztak, és ezért egy halálra ítélt fegyencet ruháztak fel ezzel a rövid pünkösdi királysággal, amely után következett a nyilvános kivégzés. A babnak egyébként az északi népek mitológiájában is nagy szerepe volt. ősi skandináv mítoszok szerint a termékenységnek Freya volt az istennője. Ennek volt egy szolgája. Bygvir, magyarul árpa úr és egy szolga lánya, Beyla (bableány), A bab ünneplésével kap- ■ csolatban a középkorból is maradtak nyomok. Jan Steen (1626—1679) holland festő vidám kompocizióban örökítette meg a babkirály ünnepét, amelyet abban 02 időben január 6-án tartottak. 1 Szokás volt az is, hogy a kalácsba babszemet sütöttek. A családból az a tag, aki a kalács osztásánál, illetve fogyasztásánál megtalálta a babot, szintén hasonló jogokat kapott, mint napjainkban a mediterránt országokban a karnevál hercege. A végén — akárcsak egy valóságos táncdaifesztiválon — azután szerencsére minden kiderült, Fellépésük sor- redjében valamennyien újra elénk álltak és nevükön neveztettek. így a fogadások is eldőltek. Hogy a dalok milyenek voltak? Hát istenem... Az „Almát eszem” című nótára most is emlékszem. A többi? Valahogy kiesett. Néha az segíthet megjegyezni egy mai nótát, ha a Coós János így énekli: — Egy úr a tükörbe néz és lássa...(?!) Nem csak beszélni, énekelni is nehéz magyarul. (T. Pataki) Az 1917—1923-as forradal- dás után — egy új típusú, némi fellendülést követően a pi egységfronton alapuló an- nemzeüközi munkásmozga. tifasiszta stratégia kidolgozá- lom baloldala az elmaradt vi- sét, a munkásmozgalom elmé- lágforradalom konzekvenciái- leti hozzáidomulását a hely- nak megemésztésével volt el- zethez. a követelményekhez, foglalva. Érvényes ez a meg- a kommunista mozgalom állapítás —, pro, vagy kontra —, mind a baloldalra, mind a centristákra, mind pedig a hagyományos és munkásmozgalmi értelemben jobboldalivá váló szociáldemokráciára. Az 1919 elején megalakult Kommunista Interna- cionálénak az akkor kezdőintranzigens szociáldemokrata ellenessége mindenesetre érthető, ha teljesen nem is elfogadható volt a 20-as években. A szervezeti szakítás után a különállás. a forradalmi „másik út” hangsúlyozása, a saját különösség bizonyítása, az új típusú pártok alakítása dő korszak egészéről adott és ezek bolsevizálása volt a alapvető elemzése mai napig legfontosabb feladat. A gvő- helytállónak bizonyult, ám zelmek fényében egyszerűbb- a korabeli konkrét lehetősé- nek tűnt a kudarcok jó részét gekről vallott aktuális felfo- (a dolgok bizonyos íeegysze- gása is evidenciának számított rűsítésével), a másik, a ha- az egyes szekciók (a nemzeti- gyományos oldal nyakába leg szerveződött pártok) _ kö- varrni. (Mindebben például zött. Csak ennek hangsúlyo- jelentős szerepet játszott a zásával érthetők meg igazán Tanácsköztársaság tanulsá- jelentős kommunista csopor- gajt elemző magyar kommu- tofc baloldali gyermekbeteg- nisták felfogása.) Am a ké- ségei, elkeseredett türelmet- sőbb súlyos hibának minő- lensége, offenzívaellfcéletei, sült túlzások előzményei is a proletárdiktatúra közvetlen megtalálhatók például a bolelérésének az új korszakban már nem aktuális hiperradi- kalizmusa, az „osztály osztály ellen” leegyszerűsítő felfogás, a reformizmus fő veszély- lyé emelése. Vagyis a lenini gár kommunistáknak a parasztpártot „agrárfasisztának” bélyegző epithetonjában, amely mellett, hogy jelző volt, értékelést is kifejezett. Mondhatnánk persze, hogy a szocifigyelmeztetéssel: az ^ álló- ál demokraták „vörös fasizharcra való felkészüléssel szembeni ellenállás. Természetesen a Komintern, a korabeli kommunista mozgalom működésében azért a pozitívumok a döntőek. A forradalmi hagyományok továbbvitele és védelme, a proletariátus közös hazájának mus” vádjára nem a „szociál- fasizmus” zinovjevi terminológiája lett Volna a megfelelő válasz. Persze ez az utólagos felvetés történelmietlen. Zinovjev, a Komintern elnöke, a korabeli kommunista mozgalom elkeseredését összegezve fogalmazta meg ugyanis tekintett Szovjetunió szocia- azt a szektásdogmatikus télista lehetőségeinek megőrző, telt, amely a szociáldemokrá- se, az egyes pártok létrehozá- ciát a fasizmus szárnyának, a sa és vigyázó tekintettel ki- baloldali szociáldemokratákat sérése a kor színvonalának pedig a főellenségnek titulál- mindentoem megfelelő volt. A ta. E minősítés értelmében az fasizmus jelentkezésére, a ve- egységfrontért folytatott har- szélyre Is színvonalas elemző- cot ellenükre kellett meg- sekkel hívta fel a figyelmet vívni, alulról, a vezetőkkel S ha történelmileg a két vi- való mindennemű tárgyalás iághlború közötti baloldali nélkül. Ez a taktika azonban munkásmozgalomban a győze- sem akkor, sem azóta nem lem feltételeinek megterem- bizonyult sikeresnek és csu- tése nyomta is rá bélyegét pán a kommunisták elzárkó- (vagyis a háború megnyeré- zását, vagy kirekesztését ered- sének előkészítése), mindez ményezhette. nem változtat azon, hogy a a fasiszta német hatalomfasizmus elleni „csatát” a de- átvétel, 1933 és főleg kelet- mokrácia, a szocializmus, a európai következményei töb- társadalmd haladás hívei bé, vagy kevésbé a munkásakkor elveszítették. mozgalom valamennyi osztaKülönösen a munkásmozga- gának felnyitotta a szemét, lom szakadásából, az egyes Franciaországban, Spanyolirányzatok egymás elleni har- országban időleges sikereket, cűból származtak olyan súlyos Ausztriában és Olaszország- következmények, amelyek ban közös akciókat eredmé- megkömnyítették a fasiszta nyezett az új, antifasiszta mozgalmak térhódítását, a munkásegységfront gondolat, íasisztoid uralmi vonások tér- amelynek másutt is komoly jedését, egyes országokban csírái majd hajtásai jelent- pedlg a fasizmus uralomraju- keztek. Kelet-Európábán tésát. S majd csak a nácik egyes nagytekintélyű régi ve- németországi sikere tette le- zetők ellenállása miatt a szek- hetővé — nem csekély vajú- tás elzárkózás leküzdése már Költözködés előtt Bővül a Nógrád megyei Levéltár NÓGRAD — 1980. augusztus 12., kedd Féléves tevékenységének értékelését tartotta a minap Salgótarjánban a Nógrád megyei Levéltár. Egyúttal sok szó esett a következő időszak munkájáról is. Ez az intézmény, 1968-tól, mióta a fővárosból Salgótarjánba költözött szívós és egyenletesen megbízható színvonalú munkájával különösebb látványosság nélkül vívta ki magának Nógrád kulturális életében azt a helyet, amelyen állva okkal illeti megbecsülés, szakmai elismerés. Történt ez annak ellenére, hogy működési körülményei — különösen az utóbbi években — bizony távolról sem voltak a legideálisabhak s időnként már akadályként is jelentkeztek a szakmai tevékenység végzésében, különösen. ami az iratanyag levéltári feldolgozását illeti. Érthető tehát az az izgalom, s főként, a gondos, mindenre kiterjedő készülődés, amely a levéltár költözködését előzi meg. Az új salgótarjáni múzeum idei elkészültével annak helyiségeit ugyanis a levéltár kapja meg. Itt említjük. nem arról van szó, hogy a levéltár jelenlegi helyéről átköltözik a régi múzeumba, hanem arról, hogy kibővül annak helyiségeivel, ugyanakkor a jelenlegi helyiségeit is megtartja. Szüksége van ugyanis minden helyre. Többi között, így válik lehetővé, hogy több éves elmaradását fokozatosan. felszámolja, különösen a történeti értékű iratanyag begyűjtésében a tanácsoktól, vállalatoktól, szövetkezetektől, intézményektől stb. E feladatnak éppen a hely hiánya miatt hosszabb idő óta nem tudtak megnyugtatóan eleget tenni. Az új helyiségekkel az Intézmény iratbefogadó képessége is növekszik, a jelenleginél ideáiisabb rend kialakítása válik lehetővé. A levéltár munkáját az utóbbi időben, s továbbiakban is az jellemzi, hogy a kitűzött feladatok elvégzésén túl, fokozott figyelmet fordítanak az 1981-ben várható költözés, illetve bővülés előkészítésére. Ez tulajdonképpen az egész levéltári anyag mozgatásával is jár. Az úgynevezett gyűjtőterületi munkáról már szóltunk. Az új. megnagyobbodott levéltár számottevő előbbre- lépést jelent majd az anyaggyarapításban, anyagvédelemben is. amelyet a szűkös körülmények ma még nehezítenek. Remény van arra, hogy az új körülmények közepette némileg a kutatói tevékenység is élénkül. A kutatói szám átlagosan évi ötven körül mozog, viszonylag a kutatási idő is kevés. Igaz, ha több kutató járt volna a levéltárban, bizony gondot okozhatott volna munkakörülményeik ideális kialakítása. Itt azonban meg kell említeni, hogy az országos átlagtól jóval elmaradt kutatói tevékenység elsősorban nem a levéltár helyszűkéből következik. Sajnos, Nógrád megyében az érdeklődés és a vállalkozás kevés az ilyen Irányú tevékenység iránt. Humán jellegű felsőfokú képzés nincs a megyében, s a különböző értelmiségi rétegek — nem utolsósorban a pedagógusok — körében csak elenyésző a valamely témában komolyabban kutatni kívánók száma. A kiadvány! munka ezzel szemben folyamatos és színvonalas. Most készült el az Adatok és források a Nógrád megyei Levéltárból kiadvány- sorozat tizedik kötete, amely a Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek, 1950-től 1970- ig címet viseli. Készen áll az 1981-ben kiadandó tizenegyedik kötet is. Címe: Nógrád megyei rendeletek a XVII— XIX. századból. Mindezen túl, a levéltár a közvetlen közművelődési tevékenységből is jellegének megfelelően veszi ki részét, többi között az ú.i múzeumi kiállítások előkészítéséből. T. E. nehezebbnek bizonyult. Mindenesetre a bolgár Dimitrov nevéhez fűződik az az 1935-ös VII. Komintern-kongresszu- son elfogadott irányvonal, amely megváltozott alapokra helyezte a demokráciát és a társadalmi haladást valaha fenyegető legnagyobb veszéllyel, a fasizmussal szembeni küzdelmet. Az el nem hanyagolt szocialista végcél mellett megfelelő súllyal kerültek előtérbe a tömegek mindennapi követelései, közvetlen érdekei, a nemzeti kérdés és a szövetségre számító parasztpolitika elemei is. A népfrontpolitika kidolgozása, a látványos, vagy időleges sikerek, á háttérben folytatott aprómunka és a nagy közös demonstrációk azonban nem tudták mégakadályozni a világháborút, a fasizmus pusztításait. Léteztek és egyelőre erősebbek voltak az imperializmus erői, sikereket ért el a népeket megosztó nacionalista hangulatkeltés. Az egységfront, a szocialista és szociáldemokrata vezetők ellenállása folytán végül Is világméretekben nem jött létre. A harmincas évek második felének koncepciós sztálini perei, maguknak a kommunistáknak a sorait és kádereit tizedelő tisztogatások, a belső bizalmatlanság légköre sem segítette elő a megváltozott politika új megítélését. A német—szovjet szerződés körüli burzsoá propagandakampány sem hajtőt-' ta az antifasizmus malmára a vizet. Majd csak a nagy világégés hozta létre a fasiszta-' ellenes koalíciót, államok, osztályok, rétegek közös (és tér-; mészetesen ideiglenes) egyselsét» Dérer Miklós Keresett babák Keresettek a szécsényi Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezet népművészeti szőttesei és az abból készült futók, térítők, alátétek. E hagyományos termékek mellett az idén több mint harmincezer darab palóc népviseletű babát is készítenek a szövetkezet bedolgozói. Képünkön Somo- cii Elekné bedolgozó kazárt népviseletű babát készít. (báb—)
