Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

Hárman a párt munkáról

Mire vagyok használható ?

A mozgalmi élet természetszerűen egyik legnagyobb állomása, amikor valaki a párt sorai közé léphet. De —, mint gyakorlók ezt vallják — a neheze csak ezután következik, a helytállás, a bizonyítás gyakorta „embertpróbáló” útja dönti el végső soron, mennyire volt alapos a választás, érdemes-e az illető a párt tagjai közé? S persze a másik szemszögből is jogos a kérdés: kap-e lehetőséget a bizonyításra? Ezekre a kérdésekre kerestük a Választ a megye három településén, három üzemében, három ifjú párttagjánál.

Tervei között szerepel, hogy a helyi KISZ-élet föllendítéséből kivegye a részét.

— Sok a fiatal, programokat kell adnunk nekik — jegyzi meg —, egyelőre, úgy érzem, az ifjúságmozgalomban tudja legnagyobb hasznomat venni a párt

©

ügy is mondhatjuk, hogy Csanádi András örökölte munkahelyét és mozgalmi „karrierjét”. Hiszen, ami a munkáját illeti: nagyapja, szülei, rokonai, ismerősei mind-mind a salgótarjáni öblösüveggyár dolgozói, s a szülők számos elismerésben részesült pártmunkások is így hát csöppet sem volt meglepő, amikor András, maga mögött hagyva az általános iskola kapuit a kemencék ijesztő, de szép világában kötött ki. Aztán szakmunkás- képző iskolát végzett, majd ez év májusától művezetői munkakörbe sorolták. Miközben az ifjúsági mozgalomban is szívesen vállalt munkákat, s 1979 elejétől lett az MSZMP tagja.

— Mennyiben változtatott ez az életformán? Emberileg és „anyagilag” különbözik ez az utóbbi másfél esztendő a korábbiaktól? — hangzott a kérdés.

— Felelősségem nőtt —válaszolja. — De úgy érzem, a mozgalmi munkám mennyiségi és minőségi értelemben is javult. Jó közösségben dolgozom, törődnek velem, rendszeresen beszámoltatnak a munkámról, számon kémek, bírálnak, dicsérnek, egyszóval figyelnek rám, s ez jól esik. Változott-e az anyagi helyzetem? — teszi föl önmagának újra a kérdést. Néhány pillanatig azon meditál, mondja, ne mondja, aztán enged a biztatásnak: — Míg üvegfúvóként dolgoztam hatezer forint volt havonta a borítékban, most 4100 forint a fizetésem. Ezt megérzi a családom életszínvonala is, de tisztában vagyok azzal, hogy felelősségteljesebb, szakmailag fontosabb munkakörbe kerültem, s 80—90 ember munkájáról kell gondoskodnom. Idővel bizonyára utolérem majd „egykori” keresetemet is.

Egyszerűen és őszintén beszél érzéseiről. Egyik teendője a munkahelyi közművelődésben van, tudvalevő, hogy az öblösüveggyárban nem könnyű e területen látványos sikereket aratni. Nem is rakják túl magasra a mércét: a nyolc osztály elvégzése és az igényeknek megfelelő művelődés, szórakozás lehetőségei a feladatok. Ügy tűnik, az új seprő jól söpör mondás itt beigazolódik, Csanádi Andrásnak ötletei, tervei vannak a bizonyításhoz.

Csanádi András

V

r

.1 ' ! Ü ■' '=

í

f fHorváth Árpád

MFiH

— Miért ajánlotta a pártba Horváth Árpádot? — kérdem Ferenczi Sándort, a Rákóczi Nyomda pásztói telephelyének dolgozóját.

— Hat éve dolgozunk együtt nap mint nap — válaszolja

Csikány István

—, munkájával, emberi magatartásával példaként állhat a hasonló korú fiatalok előtt Nem félek-e attól, hogy „rossz lóra tettem”? Nem! Árpi hallgat az idősebbek jó tanácsaira, vállalkozó, becsületes, nem fogunk csalódni benne.

Amikor mondom Horváth Árpádnak, hogy milyen elismerően vélekedik róla idősebb kollégája, elmosolyodik, zavarba jön.

— Jól esik a bizalom —, feleli —, csak még dilemmám van, mire vagyok használható? Arra várok, hogy megbízást adjanak, feladatokat kapjak. .. Szeretném viszonozni az „előleget”.

Jobbágyiban lakik családjával, eredetileg kőművesként dolgozott, aztán — „minden híresztelés ellenére gyengén keresnek a kőművesek” — a nyomdánál kötött ki. Megízlelte, megszerette ezt a munkát, jól beilleszkedett az ottani közösségbe, s innen már fölfelé ívelt az út. Néhány hónapja az egyik legdrágább gépet, a Seypa 115-öt bízták rá s az elmúlt évben a kiváló dolgozók közé is besorolták.

Hasonló gondok foglalkoztatják Csikány Istvánt is, a FIM Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati üzemének tmk-csoportvezetőjét, s KISZ- titkárát. Bogyó Sándomé párttitkár nagyon elégedetten említi, hogy a honvédségtől nem oly régen leszerelt fiatalember új lendíiletet hozott.

— Egy sor dolog bizonyította, hogy át kell gondolnunk néhány „agyonhasznált” formát a mozgalomban — mondja Csikány István. — ötletekre, új módszerekre van szükség. .. ráolvasással ma már nem lehet fiatalokat meggyőzni, a programunkkal, a kínálattal kell őket arra bírni, hogy részt vállaljanak a mozgalmi munkából. Itt vannak például a politikai vitakörök! Az unalmas, oktatói hangvételű előadásokra senki nem megy el, de ha a résztvevőkkel közösen, „aktivizálva” őket, együtt alkotunk véleményeket bizonyos társadalmi kérdésekről, máris jobb a látogatottság és az érdeklődés. Vagy az ünnepségek mikéntje is vissza-visszatérően egyhangú... miért ne ünnepelhetnek például a fiatalok egy- egy évfordulót túrával, vagy művelődési versennyel, hogy csak néhány lehetőséget mondjak.

összesen 67-en tagjai a helyi KISZ-szervezetnek, s ez több mint 40 százalékos szervezettségnek felel meg. Jóllehet ebből messzemenő következtetést nem szabad levonni, de érzékelhetően javult a

mozgalmi élet az új titkártól, s az üzemi négyszög-, a párt- szervezeti üléseken is nagyobb a beleszólási jog —, ha van mögötte tartalmas munka.

— Ez még csak a kezdet —,

jegyzi meg szerényen Pista- —, hiszen többet és jobbat akarnak ezek a fiatalok, s

bízom benne, hogy én is több segítséget tudok adni a megvalósításhoz.

A kezdeti próbálkozások sikerétől, avagy kudarcától függ a későbbi gyümölcs íze, mondják az idősebb párttagok. S az ifjabbak véleménye is bizonyítja, amennyire meghatározó az első megbízatás, feladat. Amely az odafigyelés, a törődés mértékéről is hűen tanúskodik. T. L.

Az eredmények rajtunk múlnak...

Beszélgetés Gulyás Jánosné megyei művelődésügyi osztályvezetővel

Holnap tartják az ünnepélyes tanévnyitókat Nógrád is- merkedjenek a hazaszeretet kóláiban is, holnapután lesz az első tanítási nap. Megkez- tartalmával; a cselekvő haza- dődik az 1980/81-es tanév, amely sok szempontból azonos a szeretettel. Az alkalmak jobb korábbival, másrészt különbözik Is tőle. Gulyás Jánosnéval, kihasználása, a tanulók tevé- a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya veze- kenykedtetése, az előbbrelépés tőjével mindenekelőtt azokról a célokról beszélgettünk, feltétele. Azt is várjuk, hogy amelyek a* új tanév tartalmi munkáját meghatározzák. most nagyobb politikai érzé- — Az MSZMP XII. kongresszusa szellemének megfelelő- kenységgel foglalkozzanak a en a fő feladat az ifjúság általános és szakmai műveltségé- kérdéssel. Ma társadalmunk nek megalapozása, a nevelés és a képzés hatékonyabbá té- jogos elvárása, hogy jobb és tele — mondotta bevezetőül Gulyás Jánosné. — Ezért a ne- hasznosabb tevékenységgel velő-oktató munkánk minőségének javítását tűztük ki cé- járuljunk hozzá népgazdasági lul. Munkánkat a jövőben sokkal nagyobb szervezettséggel, gondjaink enyhítéséhez, ter- telelősséggel kell végeznünk. Ez a tanév mottója is lehet- mészetes, hogy az iskola sem ne: szervezettség, felelősség! A feladatok megfogalmazása- maradhat közömbös e kövekor arra törekedtünk, hogy még pontosabban határoljuk telményekkel szemben. Ha az körül, mit várunk el a pedagógusoktól, pontosabban utal- élet minden területén minő- junk a végrehajtás eszközeire és felelőseire. A legfonto- ségi munkát kell végezni, ak- sabb feladat, nevelési cél, hogy intézményeinkben az eddi- kor az iskolai munkában is ginéi is több figyelmet fordítsanak a munkára nevelésre. így kell bizonyítani hazánk, Ezen belül súlyponti kérdés a nevelők és a tanulók mun- népünk iránti elkötelezettsé- kafegyelmének javítása. günket. Fontos, hogy a nemzetközi helyzet ismert alaku- . , , , , lása miatt is, érzékenyebben

— Mit jelent a pedagogu- mellett a gyakoroltatás, a fo- ^ megfelelőbben reagáljunk

sok munkafegyelmének javí- lyamatos. igényes munkavég- a tanulók' felvetésére. Hang- tása? zés feltételének biztosítása, el- súlyozzuk, a proletár intema— Először is ismerni kell lenőrzése. Le kell szoktatni a cionalizmusnak a szocialista

az iskolai követelményrend- tanulókat, hogy a pótmegoldá- haza szeretőiében való össze- szert, a „kell”-t, amit az is- sokra építsenek, (korrepetálás, függését, együvé való tartozá- kolai törvények, dokumentu- pótló foglalkozás), a képesség sunkat á szocialista országok- mok előírnak. Ehhez szaktár- alatti teljesítménnyel is meg- kai, a békét támogató nemze- gyi megújulásra is szükség elégedjenek. Ne lehessen meg- tekkel. A kiemelt feladatok van. Itt elsősorban a tanterv élni az iskolában látszattevé- kölcsönösen feltételezik egy- követelményeinek hatéko- kenységgel, igénytelenséggel, mást, s adják meg pedagógiai nyabb teljesítésére gondolunk. Mindehhez a család és más munkánk gerincét. A fenti —, Fontos eleme e feladatnak az nevelési tényező segítségét is s az itt nem említett — felegységes nevelői ráhatás is- fokozottabban igénybe kell adatok a tanórán és a tanórán kólái kialakítása, az egységes venni. kívüli tevékenység valamenykövetelményrendszer megte- _ A válaszok részben már nyi mozzanatában kell, hogy remtése és érvényesítése. Ezt érintették a legfontosabb cé- érvényesüljenek. A feladatok csak iskolán belül és követ- i0kat, feladatokat. Nyilvánva- megvalósításának nélkülöz- kezetes pedagógiai vezetéssel azonban, hogy terjedelmi heteden feltétele a már emlí- lehet megvalósítani. Fontos, okból nem’merülhetünk most tett szervezettség javítása, a koordináló szerep hárul az részletezésekbe, inkább hang- fokozottabb követelménytá- osztályfonökökre. Ennek mm- súlyozzunk néhányat ezek kö- masztas, a felelősség érvé— denekelőtt tevékenységben züi, összefüggésben az új do- nyesítése, a meglevő feltétekéi! megnyilvánulnia. A ne- kumentumokkal lek célszerű hasznosítása.- Valóban nem lehet cé- Ezeknek a nagy feladatoknak ™vane- . , w.t+al a wiedelmi ki- 32 ereamenyes eléresehez

értékelő j“* uCTa^akkor e^y-két elengedhetetlenül szükséges konkrét kfrdést fel kell vetoi 32 £°jy intézményeinkben Feladat a munkára nevelés Szerzet a bizalom leg. ... . alkalmainak bővítése, ami kore le®'en a meghatározó.

alatt nemcsak a tanórát ért- — Hogyan alakultak a tan- jük, hanem pédául a délutá- év feltételei?

feltételezi azórara való rend- illetve iskolán kívüli fog- . . ... . . ., . .

szeres es jó színvonalú ’ fel- lajkozác0kon való fegyelme- ~ A tanítási évre való felkészülést, általában az igé- Tr^Xlt ís^kkör Ső- kés2Ülés egyik lényeges eleme, nyes nevelői munkát és ma- « h°Sy a n«vf?k kel1.6 idő^

gatartast. kulturális rendezvények moz- “ megfelelő színvonalon

— Mit kell érteni a tanulók k , , kák stb i Y Wivárá- megismerkedhettek a felada- munkaf egy elmének javításán? gnk követelményeink e£k- íokka1' A ieIz?tt nevf^ c,f

— Minden iskolában abból __ - területekre is kiteried- lokon tal 32 U1 nevelési, okkell klifiduim, hogy a tanuló Az alkalmak körét szélegfontosabb munkája, a ke- a közhasznú munkavég- ke.? - konkrft teendőivel,

pessege szerinti tanulás. Ezt ^ Ebben a feltételek és a előkészítő tanfolyamokon, kell az iskolának és a család- t^iök részvételének körül- ^któr?yi tanácskozásokon, nak mindenekelőtt segiteni.de tekintő biztosítása feladatunk, tantestületi megbeszéléseken megoldani a tanulónak kell. Az ifjúsági mozgalom köve- ismerkedtek. lí?azi, hogy ese- Ez a feladat szorosan össze- telménvei legyenek iobban tenken't e2t a konkrét mun- függ a már említett iskolai ^Sgban Tiskolai'köve- kát 3 kevésszámú kézikönyv, követelményekben, következe- telményekkel, a kiemelkedő alapdokumentum kedvezoüe- tes tanári munkával, példa- teljesítmény kapjon megfe- aul, befolyásolta. Helyenként a mutató nevelői magatartással, lelő közösségi elismerést. A tankönyveket is későn kapjak De ennél bővebb is: például tanév további súlyponti kér- ’ 02 Vaz erkölcsi-politikai nevelés dése a szocialista hazafiságra Révvel folytatódik az uj hatásának erősítése, a munka nevelés feladata. E feladaton tantó^yi tantervek

velői munka minőségi eleme, hatékony eszköze a következetes, rendszeres munka is. Ebben az iskolák némelyike ugyancsak lemaradt. Nem utolsósorban a

bevezeszerepének bemutatása, a belül két kérdést hangsúlyoztése: a‘ szakmunkásképző isÁ Szitakötő-domb titka

Az ősi Mezopotámia — a Tigris és az Eufrátesz folyó közötti terület (a mai Irak) — az emberi civilizáció bölcsője. Tizenkettedik éve dolgoznak már itt, a Sinjar völgyében, az archeológusok. Ez idő alatt több kisebb dombot tártak fel, s kiderült, hogy ezek a dombok több évezreden keresztül emberi lakóhelyek voltak. 1977-ben például a régészek megkezdték az úgynevezett Szitakötő-domb feltárását, ahol ősi települést fedeztek fel, amely időszámításunk előtt a VIII. évezredben keletkezett. Most ez a település a kutatások egyik legfőbb célpontja. A település körülbelül egy hektár kiterjedésű »olt. Kőalapon álló házak maradványait, különböző gazdasági épületeket fedeztek fel. Különböző eszközök is a felszínre kerültek, például gabonaőrlők, kis mozsarak, sarló- és késélek, kaparok, kova nyílhegyek, bőrkikészítő eszközök. A tárgyakat kőből készítették. A település egykori lakói nem ismerték a fazekaskorongot, ezért az egykori háziasszonyok gipsz- és kőedényeket használtak. Az edényeket 'üveggyönggyel és márvánnyal díszítették. Az agyagot a helyi mesterek házépítésre és különböző figurák megmintázására használták. A csonttárgyak között a legfigyelemreméltóbbak a vékony, jól lecsiszolt tűk.

ÚI

Kriza János 1863-ban megjelent, emlékezetes Vadrózsák című gyűjteménye indította el lényegében a magyar népmese- és balladagyűjtést, a dalok, táncok találós kérdések megbecsülését, megmentését.

Arany János és László, Érdé- káló Nagy Olga (Széki lyi János mellett és után Bartók és Kodály voltak azok,

elődök hihettük, hogy olyan

mi néprajzának alkotása, s jó néhány lektűrt, vagy nem szépirodalmi bestsei*

munkaerkölcs társadalmi ősz- nák. Az iskolai munka számos ,k°íó^ban ®^kmai tanterve- szefüggéseinek tudatosítása e mozzanata nyújt lehetőséget afáflf^j^a kö^|skoiaf’ feladat. A tudati tényezők arra, hogy a tanulók mégis- S tov^bbTolyteS

a már megkezdett korszerűsítés. Végezetül szóljunk néhány szót a tárgyi és személyi feltételekről is. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kedvező tendenciák folytatódtak. Javultak a közoktatás tárgyi és személyi feltételei. Tovább csökkent a megyében a képesítés nélkül tanítók aránya, illetve zömük főiskolán folytatja tanulmányait. Nő a szakosan leadott órák aránya.. A tartós távolmaradások miatt több iskolában merül fel a helyettesítés gondja, amely szükségmegoldásokat is igényel. Említésre méltó, hogy 9 új iskolavezető megbízására kerül sor és további öt évre bizalmat kapott 17 igazgató. A tárgyi feltételek javulását tükrözi, hogy új általános iskolát is avattunk Szécsényben és ezen túl is létesültek új tantermek. Űj kollégium javítja a mezőgazdasági szakképzés feltételeit is. Javultak a napközis, a tanulószobai feltételek és az óvodai lehetőségek. Még azokon a helyeken is, ahol a tárgyi feltételek kedvezőtlenebbek (létesítmény- növekedés és -felújítás miatt például balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium), sikerült viszonylag a legkedvezőbb elhelyezési lehetőséget ’ megtalálni. Az előttünk álló tanév tehát megkezdődhet, s annak eredményei, sikerei rajtunk pedagógusokon, szülőkön, tanulókon, tanügyi dolgozókon, a nevelőmunkát segítő társadalmi erőkön múlik.

fája címen palóc népdalokat tartalmazott — a Madách Kiadó gondozásában. Egy név meg kellett, hogy maradjon azok emlékezetében, akik e téma iránt különösebben érdeklődnek: Ág Tiboré. Most a nép- Madách és a Gondolat közös mesék, Lidércsógor) tudósítót- kiadásában egy reprezenta- tak. Ráduly János Kibédi nép- tív gyűjteményt tett az asz- akik a magyar népballadákat balladák c. gyűjteményét 1975- talra, több évtizedes gyűjtő- egybegyűjtötték, s alkotó zse- ben adta ki a Kriterion Ki- munkájának csupán egy ré- nijükkel a világ egyetemes adó. Az alig több mint 2 ezer szét; hiszen a népzenei kuta- kultúrájának is közkincsévé lélekszámú Kibéd a Kisküküllő tómuiíkájának eredménye ma tették. A nagy, s halhatatlan mentén terül él Maros me- már közel 10 ezer dallam munkái után aligha gyében. Ráduly gyűjtése során Szlovákia magyar népballa- gyűjte- itt ismerkedett meg Majlát Jó- dakincsének legrégibb és leg- mények látnak napvilágot, zsefné Ötvös Sárával, s bal- szebb darabjait találjuk emű- mint pl. az 1954-ben megjelent ládáit közölte gyűjteményé- ben a középkori balladáktól Csanádi—Vargyas-féle Rö- ben. Ráduly közel tíz évig a betyártémájúakig, az Eu- pülj páva, röpülj című, vagy foglalkozott az adatközlő bal- cópa-szerte ismerttől a csak a 70-es évek magyar széllé- ladatudásának teljes kiakná- szlovákiai magyarság köré- kiemelkedő zásával. A zenét kedvelő ma- ben ismertig, majd az egészen gyár ajkú cigánycsaládból új keletkezésű ún. ponyvabal- származó Majlátné — a sok ládákig. Ág Tibor gyűjtemé- lert meghazudtoló könyvsi- más népköltészeti műfaj mel- nye beleillik abba a sorba, kere: Kallós Zoltán Balladák lett hatvan balladát, illetve melyet a legutóbbi időben könyve című nagy jelentősé- balladaváltozatot énekelt, Kallós Zoltán kezdett, s szép gű gyűjteménye. Az erdélyi mondott magnóra. Ráduly új hagyományőrző csokor lett népballadák, különösképpen könyvében az Elindultam hosz- belőle.

pedig azok, melyek anyanyelvi szú útra a kibédi balladaéne- Balogh Edgárdt nem kell be- tömbközösségüktől távol, ki- kés, a most 82 éves Majlátné mutatni a magyarországi olva- szakítva még ma is élnek, balladakészletének monogra- sóknak. Temesvárott szüle- vonzottá a kutatókat. A mold- fikus feldolgozására vállalko- tett, a csehszlovákiai magyar- vai, vagy gyimesi, vagy hét- zik. Hogy a népköltési gyűj- ság körében nőtt fel. Erdélyt, falusi csángók ballada- és nép- teményeknél maradjak — a s annak népét vargyasi fele- dalkincse mindig ígér, s ad is Hallották-e a hírét? című Fó- sége ismertette meg vele igaújat a gyűjtőnek, gazdagítja rum kötet a jól szerkesztett zán. A Vargyasi változások c.

a magyar folklórt. A hozzánk, Hagyományaik zöld színű so- új kötetében erről a kis, alig földrajzilag közelebbi tájék rozatban jelent meg. A pász- több mint 2 ezer főnyi erdő- folklorisztikus kincseiről Fa- tordalokat, rabénekeket, bal- vidéki faluról ír Balogh Edgárd ragó József és Albert Ernő ládákat tartalmazó, rendkívül szubjektiven és szeretettel, (Háromszéki népballadák), gazdag gyűjtemény szinte szociografikusán és emlékez- Bura László (Szatmári nép- semmilyen visszhangra nem ve. balladák) és a szellemi nép- talált a hazai sajtóban. Ha- rajz szinte minden ágában sonlóképpen az a kis kötet otthonosan mozgó és p^blí- sem, mely Édesanyám rózsaT. E.

NÓGRÁD - 1980. augusitus 31., vasárnap 7