Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-30 / 203. szám

SÁLGÓI SEBESSÉG aranyérmesekkel Augusztus 31-én a salgótar­jáni főtéren a vállalkozó ked­vűek ugorhatnak, futhatnak, birkózhatnak, iátszhatnak a Salgói sebesség sporthelyszí- rén. A futók, ugrók között ott lesz négy olyan sportoló, akik e gy-egy sportágban kimagas­lót produkáltak, megnyerték a moszkvai olimpiát. Címsza­vakban érdemes felidézni pá­lyafutásukat. NÖVÉNYI NORBERT Moszkva olimpiai bajnoka a kötöttfogású birkózás 90 kg- os súlycsoportjában, 1957-ben született, az Üjpesti Dózsa ver­senyzője 1979-ben a világbaj­nokságban második helyezést ért el, olimpián először vett részt. Hobbija: madarakkal foglalkozik. oo oo ooo 00 WLADÄR SÁNDOR Moszkva olimpiai bajnoka a 200 m-es férfi hátúszásban. 1963-ban született, az olimpia megnyitójának napján lett 17 éves. A KSI versenyzője, a világbajnokságon ugyanebben a számban hatodik lett. Gim­nazista és nagyon szereti a diszkót. FOLTÄN—VASKUTI Moszkva olimpiai bajnokai a kenu kettes 500 m-es távon. Foltán László 1953-ban szüle­tett, a ESE versenyzője. Vas- kuti István 1955-ben született és az Építők SC tagja. 1977­ben és 1978-ban világbajnok­ságot nyertek. SAKKOZOTT ÖN MAR VILAGBAJNOKJELÖLT ELLEN? A Salgói sebesség ezt is kí­nálja önnek! Világossal Ador­ján András nemzetközi nagy­mester. sötéttel: ..................... ak i vállalkozik! Idejében írja be nevét a helyszínen levő je­lentkezési táblára! Jazzoktatás a salgótarjáni zeneiskolában A közelmúltban sajtóra és zenei berkekre való hivatko­zással olyan hírek keltek szárnyra, miszerint a hazai jazzéletben, pontosabban a liazzoktatásban „jelentős re­form” várható. A hír kapcsán szóba került a salgótarjáni ze­neiskola neve, mint a jazz- zene oktatásának első vidéki állomása. Magyarországon a jazz isko­lai oktatásának őstörténete az 1965-ös esztendőig vezethető vissza. Ekkor létesült jazz- tanszak a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskolában. Az első intéz­mény születését követő tizen­öt év nem hozott átütő sikert a jazz-zenét tanító iskolák számában. Mindössze a fővá­rosi Postás Művelődési Köz­pont Erkel Ferenc zeneiskolá­jában indult be a jazz tanítá­sa, ami a konzervatórium elő­készítő iskolájának is tekint­hető. Míg a művelődéspolitika által nyitott zöld útról való­ban eltűntek az előítéletek és szakmai arisztokratizmus szül­te akadályok, hosszú évekre volt szükség. Ez az időszak a jazz táborának (művelőinek és befogadóinak) kemény igaz­ságkereső és létigazoló harcát, munkáját hozta. Korántsem mondható, hog^ a hivatalos zenésztársadalom egésze befo­gadta ezt a zenefajtát, de a mai konzervatív fintorgók el­lenérzését döntőrészt a jazz lényegének ismerethiánya táp­lálja. Honnan ered a jazz és mi a lényege ennek a művészet­nek? A jazz a XX. század szü­lötte. bő fél évszázados fejlődé­se során páratlan utat járt be. Az afro-amerikai folklór­ból eredő, az Egyesült Álla­mok délvidékén kialakult elő­adási gyakorlat, amely ma a világon szinte mindenütt nép­szerű, pódiumigényű művé­szetté fejlődött. Gonda János meghatározása szerint ma a jazzművészet a kompozíclós muzsikától és a szórakoztató zenétől független, önálló zenei világnak minősül, amely az improvizatív zenei alkotás és előadás speciális formája. Van-e valóságos társadalmi háttere a jazznek, mi indo­kolja oktatásának szükséges­Akik az elmúlt két évtized során figyelemmel kísérték az ifjúság erőteljés vonzalmát bi­zonyos zenefajták iránt; akik ismerik az úgynevezett ifjúsá­gi amatőr zenei mozgalmat, közel járnak a kérdés megvá­laszolásához. A hatvanas évek beatkorszaka a fiatalok töme­ges zenélési igényét mutatta. Ez a nagymértékű zenélés kedv meglevő, de lappangó zenei kreativitást, önkifejezési mó­dot tükrözött az ifjúság jelen­tős részénél. A hatvanas évek elején végbement folyamat, a viszonylag egységes beat po­larizációját eredményezte. Ez a körülmény kedvezett a jazznek, gazdagította belső világát, formai keretét és nö­velte népszerűségét. A kiala­kult űj könnyűzenei irányza­tok közül a rockzenét kedvelő fiatalok egy részét ott találjuk a jazzkoncerteken is. Sőt a jazz és a ■ rock határmezsgyé­jén egy műfaji társulás is lét­rejött. A jazz-rock népszerű­sége a jazzművészet tolaren- ciáiának, nyitott zenei világá­nak példás bizonyítéka. Ugyanakkor az ifjúsági ama­tőr könnyűzenei fesztiválok, találkozók és koncertek ta­pasztalatai azt mutatják, hogy ezen zenefajták művelői kö­zött jelentős mértékű dilettan­tizmus uralkodik. Ennek oka természetesen a képzés hiá­nyára is visszavezethetők, hi­szen zeneiskoláink nem tanít­ják, zenetanáraink nem isme­rik ezeket a zenei irányzato­kat. Gonda Jánosra hivatkoz­va: mélyreható változás ezen a téren csak a jazz-rock zene oktatásának bevezetésétől vár­ható — persze csak hosszabb idő múltán. Hogyan kapcsolódik a jazz az úgynevezett „komoly” és „künnyű" műfajhoz, oktatásá­nak mik a pedagógiai és köz- művelődési céljai-fcladatai? Gombosi Ottó szerint száza­dunk zenéjének válságtünetei mögött két polárisán ellenté­tes világ húzódik: mély sza­kadék választja el a műzenét a „használati” úgynevezett könnyűzenétől. Ha a jazz nem Is szünteti meg ezt a válsá­got, speciális helyzete folytán előbb-utóbb mégis közelebb hozza egymáshoz a zene két világát. A jazz hat a táncze­nére és a kompozíclós muzsi­kára, de fordítva is, meríthet a modern kompozíclós — elektronikus — és rockzené­ből így a Jazz, az egymástól elkülönülő két zenei világ között sajátos hídszerepet tölt be. A zeneiskolai jazzoktatás bevezetésével az a célunk, hogy gondoskodjunk a zenei­leg legfogékonyabb, hangszer- tanulásra legalkalmasabb ge­neráció, a 12 és 18 év közöt­ti fiatalok képzéséről. Ennél a korosztálynál a legoptimáli­sabb a zenei alkotókészség fej­lesztése, a ja/./, alapelemei­vel, a rögtönzés technikájával való megismerkedés. A zene­iskolai képzésen belül a jazz tanításának helye a tovább­képző tagozat, ahol a műfaj iránt érdeklődő növendék a klasszikus alsófokú tagozat után folytathatja tanulmánya­it. Lehetőséget kívánunk te­remteni a zeneileg legfogéko­nyabb korban levő fiatalok számára, hogy megismerkedje­nek a jazzműfajjal, az imp­rovizációs műhelymunkával, hogy alkalmassá váljanak idő­vel együttes muzsikálásra: jazz- és jazz-rock zenekarok létrehozására. Nem utolsósor­ban feladatunk egy olyan kö­zönségréteg kinevelése, amely a magyar jazzművészet legér- több, legkultúráltabb magját alkothatja. A salgótarjáni zeneiskolá­ban 1980. szeptemberétől be­vezetésre kerül a jazz-zene oktatás: zongora, bőgő, dob- és gitár szakon. A jazz- muzsika oktatása a Művelődé­si Minisztérium országos kí­sérleteként vidéken elsőként valósul meg nálunk. Az egész országra való kiterjesztése — ettől a kísérlettől is függően — az 1981/82-es tanévtől ese­dékes. Ezért is terheli komoly felelősség a zeneiskola vezeté­sét, az állami mecenatúrát és a .jazztanító pedagóguso­kat egyaránt. Tóth Csaba A budapesti központi múzeum igazgatóság szakemberei az elmúlt hét végén megkezdték az épülő új salgótarjáni múzeum belső installációjának készítését (báb-) Magyar írók belorusz nyelven Vlagyimir Pavlov, az* ismert belorusz író, több ifjúsági re­gény és elbeszélés szerzője, há­rom évvel ezelőtt a műfordí­tó új szerepében debütált: a ..Mai magyar költészet” című antológiában, amely az ő for­dításában közölte belorusz nyelven Rab Zsuzsa és Kalász Márton verseit. A kötet Minszk­ijén jelent meg. A közelmúlt­ban újabb kötet látott napvi­lágot a Szépirodalmi Kiadó­nál, Vlagyimir Pavlov for­dításával: Földeák János Apák lánya” című regénye. — Nagyon örülök, hogy Be­lorussziában a magyar iro­dalom kedvelőinek immár le­hetőségük van arra, hogy anyanyelvükön ismerhessék meg a műveket —, mondja az író. — Sok mindent meg­tudhatnak Magyarországról Földeák regényéből is. Mikor is kezdtem érdeklődni a magyar irodalom iránt? Édesapámnak volt nagy sze­repe ebben, aki részt vett Ma­gyarország felszabadításában és amikor hazajött sokat me­sélt az ottani dolgokról, tá­jakról, emberekről. Akkori­ban iskolás fiú voltam, és kezdiem tudatosan ismerked­ni a magyar irodalommal. Pe­tőfi Sándor, Zalka Máté, Illés Béla, Hidas Antal műveivel. Azóta is rendszeresen figye­lemmel kísérem a Magyaror­szágról szóló írásokat, utána­nézek: milyen művek jelen­nek meg orosz, vagy belorusz nyelvén a folyóiratokban, vagy könyv alakban. Igazán csak akkqr szántam rá magam, hogy elkezdem fordítani a magyar irodalmat, amikor először jártam Ma­gyarországon. Nagyon hasz­nos volt ez az utazás, hiszen sok magyar íróval, költővel megismerkedhettem. Voltam például Pécs környékén, ahol szerbek, horvátok, németek élnek. És békességben élnek együtt, a közös gazdaságokban jól gazdálkodnak és jól ke­resnek, pedig annak idején néhány hektár földdel, egy pár igavonó állattal és igen­csak kevés pénzzel kezdték el a közös munkát. Ami a jövő terveimet illeti: visszatérek Rab Zsuzsa és Ka­lász Márton verseinek fordí­tásához. Nagyon érdekes, sa­játos költészet az övék. A kö­zeljövőben Rab Zsuzsa ver­seskötetét szeretném sajtó alá rendezni. NOGRAD - 1980. augusztus 30., szombat Z arándokhellyé vált Nigy- cen/c, a Szécsényi család ősi fészke, amelynek ne­vét a Kossuth által legna­gyobb magyar-nak nevezett Szécsényi István tett ismert­té. A reformkor nagy politi­kusának teste is ott porlad a tisztelgők által sűrűn látoga­tott Szécsényi-mauzóleumban, de reá emlékezünk a falu em­léktemplomában és kastélyá­ban is. A romantikus stílusú templomot az 3860 as években Ybl Miklós építette az ugyan­azon a helyen állott középko­ri templom helyén, amelynek emléke szintén beépült a templom falába. Az egykori Szécsényi-kastély pedig ma a Szécsényi István-emlékmúze- umnak ad otthont a kiscenki falurészben. Ahol most já­runk, tiszteletet parancsoló hely, a „legnagyobb magyar” sokat időzött itt, műveinek egy részét szintén itt írta. Szemben a hársfasort még 1751-ben telepítették, 2,7 ki­lométer hosszan állnak a vén­séges fák, soruk egészen a Fertő dombvidékéig ér. Végé­től balra térve egy kecses — bár még elhanyagolt — kilá­tócsarnokhoz, glorietthez érünk, amelyet József nádor Cenki jegyzet 1801. évi látogatásának emlé­kére emeltek. Ez már Fertő­höz falu fölött áll, emlékeze­tes kilátást kínálva a Fertő­tóra, a környező vidékre. Nemrég világhírű tudósok is jártak itt, A Magyar Köz­gazdasági Társaság által ren­dezett Szécsényi-emléknapok neves vendégei, akik hazai kollégáikkal a közgazdaság-tu­domány számos időszerű kér­dését, a világgazdaság —, s benne hazánk gazdaságának — helyzetét vitatták meg Bu­dapesten, s a külföldön élő magyar származású közgazdá­szok Cenkre is ellátogattak. Mindez abból az alkalom­ból történt, hogy másfél száz éve, 1830-ban jelent meg Pes­ten Szécsényi István nagy műve, a Hitel, az első jelentős magyar közgazdasági mu. Végszavában írta: „Nem né­zek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, ha­nem inkább előre; nincs any­nyi gondom tudni »valaha mik voltunk«, de inkább átnézni, »idővel mik lehetünk«, s mik leendünk. A Múlt elesett ha­talmunkból, a Jövendőnek urai vagyunk”. Időszerű sza­vak a ma „zarándokjainak” is, vajon, gondolunk erre? Vala­mint arra, amit szintén ő írt le, miszerint: „A jó hazafi egyszersmind jó gazda is le­het, s kell is lennie, mert csak a takarékos és jó rendű lehet közönségesen hasznos, s nem­csak lármázó hazafi”. Szécsényi nemcsak szóban, tetteiben is hirdette a gazdál­kodás elsőségét a nemzet fel­emelése érdekében. Hatalmas tanulság — időszerű tanulság! — ez is a mának, jóllehet más történelmi, társadalmi körül­mények közepette dolgozunk ma ebben a hazában. Igen. példája volt ő saját korában a kezdeményezésnek! Mező- gazdasági gépek sora, a pesti Lánchíd, az Alagút, az Aka­démia megalapítása, a folyam­rendezés, a közlekedés terén született alkotásai bizonyítják ezt messze fénylőén, s még mennyi időn át sorolhatnánk tetteit. Mindez azonban lecke az iskolákban. Rajtunk áll, ne maradjon csak az! Jó, hogy zarándokhellyé vált számunkra Nagycenk. A magyar történelmi muzeológta régi adósságát törlesztette a Szécsényi István-emlékmúze- um kiállításainak megrende­zésével és ápolásával, hosszú évek viszontagságait leküzdve. Hiszen például maga a kas­tély is osztozott a hazai kasté­lyok áldatlan sorsában, úgy­szólván a pusztulás széléről sikerült visszarántani. Ma nemes fényben pompázik, gondozott a park is, bár az egész komplexum méltó hely­reállítása még nem fejeződött be. Nem lenne jó, ha mind ez puszta látványosságul szol­gálna csak, bár annak is megkapó. Lényegesebb azon­ban, hogy a hely szelleme érintse meg itt a zarándokot, az a szellem, amely Szécsényi István személyében és életmű­vében is a szavak és a tettek egységét hirdeti. Tóth Elemér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents