Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-30 / 203. szám

Leonyid Brezsnyev beszéde Alma-Áfában A nemzetközi problémák megoldásának útja a tárgyalás Pénteken Alma-Atában ün­nepi gyűlést rendeztek a Ka­zah SZSZK és a Kazah Kom­munista Párt megalakulásá­nak 60. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepségen beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke. Beszédében nagyra értékel­te a Kazah SZSZK eredmé­nyeit. Mint rámutatott, Ka­zahsztán rohamos társadalmi fejlődésének forrása egyrészt maga a szocialista rendszer, másrészt a kommunista párt által vezetett tömegek ener­giája és akarata, a Nagy Ok­tóber által felszabadított ha­talmas alkotó ereje, és a bölcs lenini nemzetiségi politika, a Szovjetunió népeinek egysége. Beszéde külpolitikai részé­ben az SZKP KB főtitkára meglehetősen bonyolultnak nevezte a jelenlegi nemzet­közi helyzetet. „A nemzetkö­zi élet küzdőterén politikai harc folyik a békéért, a né­pek jogainak tiszteletben tar­tásáért és a feszültség enyhí­téséért harcoló erők, valamint az elnyomás, a militarizmus és az agresszió erői között” — hangsúlyozta. MEGTÉVESZTŐ POLITIKA Az Egyesült Államok poli­tikáját „rendkívül veszélyes­nek” minősítette. ,,Az ameri­kai kormány nemrégiben meghirdette úgynevezett »új nukleáris stratégiáját- — en­nek lényege gyakorlatilag az, hogy az atomháború eszmé­jét a közvélemény számára •elfogadhatóvá tegye. Ugyan­ezt a célt szolgálják az atom­fegyverek — úgymond — »korlátozott«, részleges alkal­mazásával kapcsolatos fejte­getések, amelyeknek semmi közük a valósághoz, csak a tömegeket próbálják megté­veszteni velük.” Az amerikai kormányzat, hogy demonstrálja elégedet­lenségét, a saját védelméről természetszerűleg gondoskodó és barátait a bajban el nem hagyó Szovjetunió politikájá­val kapcsolatban, megpróbált valamiféle bojkottot szervez­ni a Szovjetunió ellen — mu­tatott rá Leonyid Brezsnyev. — A bojkottkísérietek azon­ban nem hajtottak semmiféle hasznot kezdeményezőiknek. A kereskedelmi embargó csak az amerikai farmereknek és gyárosoknak okozott veszte­ségeket, az olimpia pedig ki­váló légkörben zajlott le, és éppen ellenzői kerültek kel­lemetlen helyzetbe. A Szovjetunió „politikai el­szigetelésére” irányuló pró­bálkozások is kudarcot val­lottak — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. — „A különböző kormányokkal fenntartott kapcsolataink, többek között a francia köz- társasági elnökkel és a nyu­gatnémet kancellárral folyta­tott tárgyalásaink meggyőző­en mutatják, hogy mindenki, még az Egyesült Államok szövetségesei is megértik az enyhülés és a békés nemzet­közi együttműködés megőrzé­sének és elmélyítésének, a fegyverkezési hajsza leküzdé­sének szükségességét”. Hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió — híven békepoliti­kája elveihez, a helsinki záró­okmány szelleméhez és szö­vegéhez — továbbra is rend­kívül nagy figyelmet fordít a Franciaországgal, az NSZK- val és más nyugat-európai ál­lamokkal fenntartott békés, kölcsönösein előnyös kapcso­latok fejlesztésére. Világszerte mind többen értik meg, hogy a jelenlegi problémák egyikéi sem lehet „erőpozícióból”, kardcsörte- téssel megoldani — mutatott rá Leonyid Brezsnyev, majd hozzáfűzte: remélhetőleg előbb-utóbb az Egyesült Ál­lamok vezetői is erre az ál­láspontra jutnak — és minél előbb, annál jobb. AZ USA FELHASZNÁLJA KÍNÁT Az ázsiai helyzet elemzésé­re áttérve Leonyid Brezs­nyev „a földrész békéje és stabilitása legfontosabb té­nyezőjének” nevezte a Szov­jetunió, valamint Mongólia, Vietnam, Laosz és Kambod­zsa és a KNDK baráti kap­csolatait. Hangsúlyozta India békeszerető politikájának po­zitív szerepét, és azt, hogy a Szovjetunió nagy fontosságot tulajdonít az Indiával való barátságának és a kölcsönösen előnyös együttműködésnek. A szovjet—japán kapcsolatokat jelentősnek és kedvezőeknek nevezte és leszögezte, hogy a Szovjetunió kész e kapcsola­tok továbbfejlesztésére. Az SZKB KB főtitkára szólt az egyes maoista kon­cepciókkal kapcsolatban újab­ban megfigyelhető bírálatok­ról. de hozzáfűzte: „Sajnos, ezek Kína külpolitikájára egyelőre semmiféle hatást sem gyakorolnak — ez to­vábbra is épp olyan ellensé­ges a Szovjetunióval, Viet­nammal, Mongóliával és más szocialista országokkal, a bé­ke és az enyhülés ügyével szemben, mint korábban. Sőt további közeledés figyelhető meg Kína, valamint az Egye­sült Államok és más impe­rialista hatalmak legagresz- szívebb körei között, és Kína mind több próbálkozást tesz arra. hogy összzeütközést pro­vokáljon ki az említett álla­mok és a Szovjetunió között, Az imperialista politikusok ugyanakkor megpróbálják mind jobban bevonni Kínát szovjetellenes akcióikba.- Az amerikai imperializmus pél­dául szívesen felhasználja Kí­nát és Pakisztánt is az afgán forradalom elfojtására, Afga­nisztánnak a Szovjetunió és a szabadságszerető, független ázsiai országokat fenyegető támaszponttá változtatására irányuló törekvései megvaló­sításához. A Szovjetunió a maga részéről eleget tett az afgán kormány kérésének, hogy nyújtson segítséget az agresszió visszaveréséhez, és a szovjet—afgán szerződéssel és az ENSZ alapokmányával összhangban teljesíti vállalt kötelezettségeit. „A Szovjet­unió síkraszáll a helyzet po­litikai rendezéséért. Ennek egyetlen útja az ellenforra­dalmi intervenció beszünteté­se, az afgán kormány és szomszédai — mindenekelőtt Pakisztán — közötti megálla­podás létrejötte lenne” —szö­gezte le. Leonyid Brezsnyev elítélte az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos politikáját, „meg­engedhetetlennek” nevezte ak­cióit. Mint rámutatott, a Szovjetunió szilárdan tartja magát ahhoz az elvhez, hogy egyedül az iráni nép hatá­rozhatja meg, milyen úton halad tovább. Joggal várnak el hasonló álláspontot az irá­ni vezetőktől; mindenekelőtt a szomszédos országok. A NÉPEK FELADATA „Napjainkban az államok­nak és népeknek nincs fon­tosabb feladatuk, mint meg­akadályozni, hogy az erő po­zíciójának imperialista poli­tikája kiszorítsa az enyhülést, hogy a fegyverkezési hajsza újabb, rendkívül veszélyes lendületet vpgyen — hangsú­lyozta Leonyid Brezsnyev. — A Szovjetunió és a szocialis­ta közösség más országai ké­szek azonnal megvitatni az ezzel kapcsolatos problémá­kat. Erről tanúskodnak a Varsói Szerződés tagországai politikai tanácskozó testüle­tének májusi tanácskozásán elfogadott program. és a Szovjetunió nemrégiben elő­terjesztett újabb javaslatai az európai rakéta, és nukle­áris fegyverekkel, valamint a közép-európai csapat- és fegyverzetcsökkentési tár­gyalásokkal kapcsolatban. A nyugati hatalmak vezetőitől választ várunk javaslataink­ra. Késiek vagyunk konkrét lépéseket tenni a béke meg­szilárdítása, a nemzetközi helyzet megjavítása érdeké­ben — és tőlük ugyanezt vár­juk” — szögezte le végezetül Leonyid Brezsnyev. Az amerikai tűszak fogva tartásának 300. napján nagyszabású tömegdemonstráció volt Teheránban, amelynek résztvevői Khomcinit éltették és ismét élesen támadták az Egyesült Államokat. Indiai jelentés Ügynökök a zavargások hátterében Riadókészültségbe helyezték a hadsereget és fegyveres rendőri erősítéseket küldtek az indiai Assam állam több körzetébe pénteken azután, hogy tovább fokozódtak a he­lyi lakosokból álló fegyveres bandák támadásai a bengáli és nepáli menekültek ellen. Je­lentések szerint csupán az el­múlt két hétben 180 személy esett áldozatul az etnikai za­vargásoknak. Assamból érkezett jelenté­sek szerint az állam nagyobb városainak utcáin megerősített katonai egységek járőröznek. Enyhítették a kijárási tilal­mat Uttar Pradesh állambeli Allahabadban, valamint Moradabadban és Aligharban, ahol az elmúlt héten a helyi muzulmán lakosok csaptak össze több ízben a rendőrség­gel. Punjab államban, Amritsar térségében az indiai biztonsá­gi erők további öt pakisztáni ügynököt tartóztattak le — je­lentette az indiai hírügynök­ség. A letartóztatottaknál fegyvereket és nagy mennyi­ségű lőszert találtak. A pa­kisztániak elismerték, hogy az India északi részén élő szélső­séges Pakisztán-barát szer­vezeteknek szánták a maguk­kal hozott fegyvereket. (MTI) Lengyelországi helyzetkép A PAP hírügynökség pénte­ki jelentése szerint Lengyel- országban a helyzet továbbra is bonyolult. Néhány körzet­ben, különösen a tengermel­léken, folytatódnak a munka- beszüntetések. Azoknak az ipari vállalatoknak a kollek­tívái, amelyek normálisan ter­melnek, mind nagyobb nyers­anyag- és főtűanyag-ellátási nehézségekkel küzdenek. Gdanskban, Gdyniában, So- potban a helyzet nem javult. Gdansk és Gdynia kikötőrak­tárai olyan árukkal vannak te­le, amelyeket az ipar és a piacok várnak. Néhány hajót kirakodás céljából külföldi ki­kötőkbe irányítottak. Szcze­cinben néni dolgoznak a kikö­tők és más vállalatok. Elblag- ban a helyzet szintén változat­lan. A munkabeszüntetések által érintett városokban erősödnek a szállítás hiánya által kivál­tott ellátási nehézségek. Az egyes élelmiszerekkel folyta­tott spekuláció mind széleseb­bé válik. A Zycie Warszawy pénte­ken arról tájékoztatott, hogy a gdanski hajógyároan egyes megalapozott követelések mel­lett néhány politikai jellegű jelmondat jelent meg, amelyek arra irányulnak, hogy út nyíl­jék a szociálistaeirenes cso­portok tevékenységéhez. Szer­zőik célja az, hogy bonyolít­sák a helyzetet, akadályozzák a megegyezést — hangsúlyoz­za a lap. (MTI) Á junta trükkje Miközben Pinochet tábornok nem győzi hangsúlyozni, hogy Chilében „végleg leszámoltak a marxista ellenzékkel” Santiágóban hatalmas tömeg tüntetett a diktatúra ellen. A hírügynökségek által legalább ötvenezresre becsült tömeg abból az alkalomból gyűlt össze, hogy Eduardo Frei volt államfő, a többi párttal együtt betiltott Chilei Keresztényde­mokrata Párt főtitkára a főváros egyik színházában felszó­lalt egy nagygyűlésen. Frei kifejezetten polgári politikus. Azok közé tartozik akik annak idején elhatárolták magukat Salvador Allendé- től. Nem nyújtott támogatást a Népi Egység kormányának. Ám a demokratikus rendszer megdöntése óta eltelt eszten­dők őt is meggyőzték arról, hogy a chilei junta változatla­nul korlátozza az alapvető emberi jogokat. A változatlanul érvényes rendkívüli állapot körülményei között — hangoz­tatta a nagygyűlésen elmondott beszédében — szó sem lehet a népakarat igazi kinyilvánításáról. Márpedig Pinochetek szeptember 11-éré népszavazást terveznek, hogy Chile új alkotmányáról kikérjék a lakosság véleményét. Első hallásra ez elég megtévesztő, hozzátarto­zik ugyanis az igazsághoz, hogy a népszavazás — kötelező. Aki nem járul az urnákhoz, azt börtönbüntetéssel sújthat­ják. A Népi Egység kormányának megdöntése óta most zaj­lott le Chilében a legnépesebb tüntetés a diktatúra ellen. A felháborodás érthető. Az ország nyakán ülő Pinochet szeret­né hatalmát „alkotmányos úton” 1997-ig meghosszabbítani. Igaz, a diktátor akkor már 82 éves lenne, s —. ha sikerülne terve — 23 éve és hat hónapja gyakorolná a hatalmat. Az alkotmánytervezet homályosan utal ugyan arra, hogy Chile a későbbiekben a polgári demokrácia útjára lép, az ..átme­neti időszakot” azonban nyolc-tiz évben határozza meg. Ez egyszersmind azt jelentené, hogy a népelnyomó diktatúra 15—18 évre szeretné bebiztosítani uralmát Chilében. Ilyen körülmények között a tervezett „népszavazás” csakugyan nem más, mint olcsó trükk, átlátszó komédia, amely sok mindent kifejezhet, csak éppen a nép akaratát nem S bár kétségtelen, hogy a multinacionális vállal révén — szerepüket a Népi Egység kormányának megdön­tésében annak idején a világsajtó elismerte — Chile gazda­sági helyzete az utóbbi időben javult, a lakosság közérzete változatlanul rossz. S ezen az sem segít, ha szeptember 11 után a diktatúra bármilyen arányú ..győzelemmel szeretné feledtetni az elnyomás elleni tiltakozás méreteit. Gyapay Dénes Elítélték a rágalmazó Velikanov át A moszkvai városi bírósá­gon harmadik napja folyik Tatjana Velikanova ügyének nyílt tárgyalása. A vádirat szerint Velikanova az utóbbi tíz évpen folyamatosan szov­jetellenes agitációval és srro- pagandával foglalkozott, vagyis az OSZSZSZK büntető törvénykönyve I. részének 70. cikkelyébe ütköző bűncselek­ményt követett el. A vádlott rendszeresen olyan rágalmazó iratokat ké­szített, amelyek rágalmazzák a szovjet rendszert, ezeket il­legálisan sokszorosította, a Szovjetunióban terjesztette, emellett nyugatra is eljuttat­ta őket különböző szovjetelle­nes szervezetekhez és imperia­lista propagandaközpon tok­hoz, hogy azok az irományo­kat a Szovjetunióval szemben ellenséges tevékenységükhöz felhasználják. A vádirat szerint Velikano­va törvénybe ütköző kapcsola­tokat tartott fenn nyugati fel­forgató központokkal. Velikanova tevékenység« kétirányú volt: nemcsak a nyugati országokba küldött a Szovjetuniót rágalmazó anya­gokat, hanem az onnan kapott utasítások alapján a Szovjet­unióban is ösztönözte és irá­nyította a társadalommal szemben álló elemek ellensé­ges tevékenységét. Pénteken a moszkvai városi bíróság ítéletet hirdetett Tat­jana Velikanova ügyében. Ä bíróság, a vádiratnak megfe­lelően Velikanovát bűnösnek mondta ki az OSZSZSZK bün­tető törvénykönyve I. része 70. cikkelyébe ütköző bűncselek­mény elkövetésében. A büntető törvénykönyv ér­teimében a szóban forgó bűn­cselekmény elkövetőire 7 évig terjedhető szabadságvesztés és azt követő 5 évig terjedhető száműzetés szabható ki. Veli­kanovát 4 évi szabadságvesz­téssel és azt követő 5 évi száműzetéssel sújtották. (MTI) Hoppon maradt vevökr lefülelt eladók a kvarcórák feketepiacán Emigráns repülőgép­elfoglalók Két, pisztollyal a levegőbe lövöldöző férfi vezetésevei mintegy 150 kubai emigráns pénteken a limai nemzetközi repülőtéren hatalmába kerítet­te a „Braniff International” amerikai légitársaság egyik DC—8-as utasszállító gépét. A Rio de Janeiróból Los An­gelesbe tartó gép, fedélzetén 12 utassal, üzemanyag-felvétel céljából szállt le Lima repü­lőterén. Az emigránsok a váróterem üvegablakát átiörve jutottak el a géphez, túszul ejtették az utasokat, és azt követelték, hogy szállítsák őket Kubába. Röviddel az akció után a helyszínre érkezett Jósé de La Jaray Ureta perui belügymi­niszter és tárgyalásokat kez­dett az emigránsokkal. A ha­tóságok szerint a perui bel­ügyminiszter beleegyezett ab­ba. hogy a gépelfoglalók Ku­bába repülhessenek, a pilóta azonban megtagadta a kubai­ak követelésének teljesítését. Bűnüqyi razziasorozat Tóth Ferenc, az MTI tudó­sítója jelenti: Alaposan megtisztították a bűnözőktől, csencselőktől és más kétes egzisztenciájú ele­mektől a főváros bűnügyileg leginkább fertőzött részét: a Keleti -pályaudvart és környé­két. Fél éve tart a rendőrség, va­lamint a vám- és pénzügyőri szervek bűnügyi és közbizton­sági razziasorozata. Csupán a legutóbbi napon annyi nagy és kis „hal” akadt fenn a razzia hálóján, hogy összesen körülbelül egymillió forint értékű zugárut és illegálisan szerzett valutát koboztak el a hatóságok a feketepiacon ügyeskedőktől. Kvarcórák, gombelemek, ékszerek — többnyire ékszerként kínált bizsuk — nemesfém tárgyak tömegéről van szó. Mind csem­pészáru! A „kemény” többszö­rös felárral forgalmazott va­lutából dollár a legtöbb. Az elszemtelenedett valuta­üzérek, a szemérmetlenül csen- cselők tucatjaival együtt fülön csíptek jó néhány bőröndtol­vajt, munkahely nélkül lődör­a Keleti pályaudvarnál gő suhancot, a fővárosból ki­tiltott egyént, lopkodós csa­vargót, csövest. Elfogták azt is, aki álkulccsal nyitogatta és kiürítette a csomagmegőrző automata kiszemelt szekré­nyeit. Rács mögé kerültek bru­tális verekedők, retikülrablók, a nyílt utcán, vagy presszók­ban és más nyilvános helye­ken is erőszakoskodók. Egy igazoltatott külföldi „elszólta” magát, s ezzel olyan fonalat adott kézbe, amely egy Roten- biller utcai lakásba vezetetés itt aztán mintegy 400 kvarc­órán kívül üzérkedésből szár­mazó sok tízezer forintot is találtak a nyomozók. Fel kell hívni a figyelmet arra —, mondta a razziázó nyomozócsoport egyik veze­tője —, hogy igencsak pórul • jár az a gyanútlan „vevő”, aki ügyeskedve, olcsón akar hozzájutni az annyira földi­csért kvarcórához. Ezek egyébként külföldről eleve selejtesen, néha kilós tételek­ben és szinte bagóért behozott portékák. Az üzérek 300—350 forintért veszik át, s 780—880 forintért kínálják boldog-bal» dogtalannak.

Next

/
Thumbnails
Contents