Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-09 / 159. szám
Rakétafegyverek Szovjet kezdeményezés r A szovjet fél javasolta, hogy vitassák meg a közepes ható- távolságú nukleáris rakétafegyverek telepítésével, ' s ezzel egyidejűleg az előretolt telepítésű amerikai nukleáris harceszközökkel kapcsolatos kérdést is — írja a TASZSZ hírmagyarázója. A kérdés ilyen felvetése tükrözi a probléma realista megközelí. lesét, és azt az őszinte óhajt, hogy nem szabad megengedni a hidegháborús időszak visszatérését. Az Egyesült Államok — írja 8 TASZSZ — már az 50-es évektől kezdve rendelkezett kozeoes hatótávolságú rakétarendszerekkel. Az Egyesült Államon már akkor létrehozta az előretolt telepítésű nukleáris harceszközöket, amelyek képesek elérni a Szovjetunió területét (ilyenek például a Nagy- Britanniában és az NSZK-ban állomásozó bombázók, illetve s Földközi-tengeren és a Baltarendszerekkel. Az Egyesült anvahajókon elhelyezett Phan. tnm-típusú harci gépek). Ehhez csatlakoztak még a Poseidontípusú rakétákkal felszerelt tengeralattjárók, amelyek csaknem 500 nukleáris robbanófejet hordoznak, öt, ilyen rakétákkal felszerelt tengeralattjárót bocsátottak a NATO- parancsnokság rendelkezésére. Az Európában elhelyezett előretolt telepítésű amerikai harceszközök száma 784. Emellett Angliának és Franciaországnak saját hadászati rendeltetésű erői is vannak. Tehát az Egyesült Államok Európában levő előretolt esz_ közeinek száma 784. de emellett Angliának és Franciaországnak további 300 ilyen esz. köze van. A NATO tavaly decemberi határozata, egyebek között előirányozza a katonai tömb fegyveres erői létszáma, nak további növelését, és kétszeresére kívánják növelni a csapatok légi úton történő átdobásának lehetőségét. Vezető helyen szerepel az a terv, hogy szuverén nyugat-európai államok területén még mintegy 600. minőségileg új, közepes hatótávolságú rakétát szándékoznak elhelyezni. Néhány nyugat-európai stratéga véleménye szerint a Szov. jetunió fölényben van Európában a közepes hatótávolságú rakéták területén. Az enyhülés ellenségeinek azért van szüksége erre a minden alapot nélkülöző állítására, hogy megindokolják a fegyverkezési hajsza folytatását és az új típusú nukleáris fegyverrendszerek kifejlesztését. A Szovjetunió azonban, mint erről a szovjet vezetők többször is nyilatkoztak, az elmúlt tíz évben nem növelte egyetlen rakétával, egyetlen repülő, géppel sem a közepes hatótávolságú nukleáris rakétahordozók mennyiségét az ország eu_ rópai részén. Sőt, ellenkezőleg, a közepés hatótávolságú rakéták indítóállásainak mennyiségét és ezen rakéták nukleáris tölteteinek erejét bizonyos mértékben csökkentette. És még., ami ennél is fontosabb, a Szovjetunió nem telepít ilyen rakétákat más országok területén — írja végezetül a TASZSZ hírmagyarázója. (MTI) Muskie i A szovjet—amerikai vi. szonyról, a SALT—II szerződésről, a közel-keleti válságról, az amerikai segélyprogramokról és még egyéb külpolitikai kérdésekről fejtette ki a Fehér Ház álláspontját Edmund Muskie külügyminiszter hétfőn a New York-i külpolitikai társaság előtt. A szovjet—amerikai kapcsolatok egyik legfontosabb tételéről, a SALT—II szerződésről Muskie azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is megállapodásra kell törekednie a Szovjetunióval, de a tárgyalások felújítását feltételhez, nevezetesen a „szovjet magatartás megváltpzásához” kötötte. A^ minisiter .nem szólt arról, hög$raz amerikai szenátus a Carter és Brézsnyev bécsi találkozója óta eltelt több mint egy év alatt nem ratifikálta a SALT—II szerződést, hanem — politikai fogással élve — azt fejtegette, hogy az afganisztáni szovjet katonai segítségnyújtás „lehetetlenné tette a szerződés törvénybe iktatását a közeljövőben”. Muskie ezenkívül úgy vélekedett, hogy a „fegyverzetellenőrzés most fontosabb, mint az afganisztáni események előtt”, mert szerinte azóta megnőtt a „szovjet—amerikai konfrontáció lehetősége”. A külügyminiszter kijelentette, hogy a Carter-kormányzat tanulmányozza az európai közép-hátó- távolságú atomrakétákkal kapcsolatos tárgyalásokra tett szovjet javaslatokat, amelyeket Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár hozott Moszkvából. Muskie másfelől „hasznosnak” nevezte a Szovjetunió ellen elrendelt gabona- szállítási tilalmat. A Közel-Keletet érintve a külügyminiszter a Gamp, Da- vid-i út folytatása mellett foglalt állást. A Közös Piac velencei nyilatkozatára utalva — amely javasolta a PFSZ bevonását a megbeszélésekben — Muskie hozzáfűzte, hogy ha „elérkezik az ideje, akkor a Palesztinái népnek és a térség országainak képviselőit be kell vonni a tárgyalásokba”. A nyugati szövetségesek közötti nézetkülönbségekről az amerikai diplomácia vezetője azt mondta, hogy azok „elkerülhetetlenek”, s hogy egyes problémák „nem követelik meg szükségszerűen az egységet”. Végezetül a külügyminiszter az amerikai segélyprogramokról beszélt, mégpedig abban az értelemben, hogy felhasználásukkal hogyan lehetne ismét helyreállítani az Egyesült Államok „vezető szerepét a világban”. Muskie kifogásolta, hogy a kongresszus késleltette és megnyirbálta az idei külföldi segélynyújtási programokat, aminek következtében „a fejlődő országok, az Egyesült Államok szövetségesei és a barátai elvesztik bizalmukat Washington adott szavában”. Márpedig, ha „vezetni akarunk — mondta a külügyminiszter —, meg kell fizetnünk a vezetéssel jáíó költségeket”. (MTI) Szeptemberben: ENSZ-közgyűlés Az ENSZ-közgyűlés szeptember 16-án kezdődő XXXV. ülésszakán folyó munka középpontjában a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának kérdései állnak majd — tűnik ki a 110 pontot magában foglaló, most kiadott előzetes napirendből. A közgyűlés mérleget von a szovjet kezdeményezésre elfogadott, a nemzetközi biztonság megszilárdításáról szóló deklaráció megvalósulásáról. Megvitatják azt a szovjet javaslatot, amely indítványozza. hogy a nemzetközi kapcsolatokban mondjanak le az erőszak alkalmazásáról. Véleményt cserélnek arról a kezdeményezésről is, hogy a nyolcvanas éveket az ENSZ nyilvánítsa második leszerelési évtizednek. Ezzel kapcsolatosan a szocialista országok programot dolgoztak ki. amely átfogja a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszerelésnek minden vetületét. Helyet kapnak a világfórum napirendi pontjai között a nukleáris leszerelés kérdései, egyebek között a hadászati fegyverrendszerek korlátozása — szintén a Szovjetunió kezdeményezésére. Mint ismeretes, az előző ülésszak sürgette a SALT—II szerződés mielőbbi ratifikálását. de ezt az Egyesült Államok meghatározatlan időre elhalasztottaA közgyűlés ismét foglalkozik a közel-keleti helyzettel, követelve a Palesztinái nép elidegeníthetetlen jogainak tiszteletben tartását. Megvitatja majd az ülésszak a gyarmati rendszer és a fajüldözés, mindenekelőtt a dél-afrikai apartheid felszámolásának kérdéseit (MTI) \ fegyverkezési spirál Giscard a francia—NSZK viszonyról Pietsch- Lajos, az MTI kiküldött, tudósítója jelenti: „A kibékülés szakasza már mögöttünk van, most a közös cselekvés útjára kell lépnünk” — hangoztatta a tiszteletére adott hétfő esti vacsorán Giscard d'Estaing. A francia elnök vendéglátói előtt ezekkel a szavakkal jellemezte a kétoldalú kapcsolatok alakulását az NSZK és Franciaország közötti barátsági szerződés 1963. évi aláírása óta. Ami pedig e közös cselekvés célját illeti, a francia államfő szerint együttes erőfeszítésekkel vissza kell szerezni Nyugat-Európa számára „az őt. megillető helyet” a -világpolitikában. Giséard d’Estaing külön kiemelte, hogy mindkét ország egyazon katonai szövetségnek, a NATO-nak tagja. Ez a kötődés — tette hozzá — „biztonságunk garanciája”, de semmi esetre sem akadályozza „az önálló Nyugat-Európa” kialakulásátA francia elnök pohárkö- szöntójével kapcsolatosan megfigyelők csupán egy dologra hívták fel a figyelmet. Bár a vacsorát Karl Carstens, köztársasági elnök adta. Giscard d’Estaing több alkalommal is személyesen Schmidt kancellárhoz intézte szavait. Bárány Tamás: Másfél szoba összkomfort (Regény« 5J. Egyáltalán, mit akar? Néha az az érzésem, semmit sem komolyodott az elmúlt évek alatt; pont olyan hebrencs kamaszlány, mint amikor kirúgott ott a Rómain, és a sorsát a mama kedvencéhez kötötte ... Most is, csak jön, megy, rohangál. Teljesen leégeti magát az ismeretségi körében; ágyra jár hozzájuk, de azt is ingyenesen, csupán szívességből... Jó, egy-két éjszakára rendelkezésre áll az ember ilyen esetben. De hogy hetenként egyszer-kétszer ... Inert Ibinél például legalább ícyszer ott alszik, pedig az ir, szegényke, harmadmagával lakik egy lakásban, amelynek tulajdonosai három évre külföldre mentek, azt hiszem, Afrikába. És havi kétezernégyet kérnek a kégliért a három lánytól. Ibi tehát nyolcszázat fizet — és Csuti ingyen alszik nála egy hónapban négyszer-ötször... Milyen dolog ez? Jó, a nagynéni, az más. Az kétszáznegyvenért lakik, ' és Csuti végeredményben az unokahúga .. Nála is ott van egy héten egyszer-kétszer. Meg valami hajdani osztálytársánál, ha jól emlékszem, Béres Irénhél... Meg néha nálam. Meg a fene tudja, még hol, mindenhol. És a fene tudja mi lesz ebből. Hogy a főnöke felesége megígérte: szerez neki lakást... Hogy a nők milyen hülyék! Minden ilyen albérleti szöveget megesznek! Majd épp azon töri a fejét a méltóságos asszony, hogy a férje kis beosztottjának szerezzen egy kényelmes kéglit< ahol a főnök úr kedvére kipihenheti a munkahely és a családi fészek sok-sok fáradalmát... I^yan! Ilyen hülye nő nincs! Olyan még van, aki ezt az ígéretet, ezt a szép, kerek mesét megeszi — de olyan nincs, aki ezt az ígéretet meg is tartsa! Azt mond2 tlÚGÉ/' D — 1980. július 9., szerda ja, személyesen, beszélt az asszonnyal. Hiszem, ha akarom. De inkább nem akarom hinni. Szerintem az egész a főnök úr faldumája, aki így akar gondoskodni vén fejével egy kis változatosságról az étlapján, mert unja már az egyhangú otthoni kosztot. Emellett szól a múltkori eset is. Négy óra előtt öt perccel megérkezem az intézet elé. Nem telefonáltam neki, megkért rá, hogy ne nagyon hívjam odabent, mert attól fél, a férje figyelteti. A válást ugyan kimondták már, de a gyerek még ott van Ta- táréknál, s ő szüntelen reszket, hogy még mindig nem adták fel a reményt a kis Krisztina megkaparintására, amire csak úgy van kilátásuk, ha az anyjára rábizonyítják, hogy erkölcstelen életmódot folytat... Már ez is: vagy így van, vagy nincs így. Egy ügyvédet kellene erről megkérdeznem, hiszen a házasságukat felbontották, a kislányt neki ítélték, és szerintem ez végleges. De lehet, hogy igaza '’an, és a bádogosék mégis megpróbálnak harcolni a kis- unokáért .. Mit tudom én! De alkalomadtán mindenesetre beszélek a vállalati jogtanácsosunkkal, mert nagyon nem szeretném, ha imádott és egyetlen szerelmem megint átverne, mint hét esztendeje, ott a Római homokján!... Mert a dolog gyanús, határozottan gyanús! Szóval, monddom. megjelenek az egyik rózsálló májusi délutánon az örömhírrel, hogy a hónap végén lesz egy hete, amikor föllélegezhet, amikor nem kell az éjszakáit megszervezni, alvóhely után futkosni, mert hat teljes éjszakát tölthet nálam, nyugalomban és békességben ... No, álldogálok a kapujukkal szemben levő járdán, a telefonfülke mellett, és várom, hogy fölbukkanjon, s már előre örülök annak, mennyire örül majd a jó hírnek! A percek vánszorognak. Négy óra. Négy óra öt. Négy óra tíz. Sehol semmi. Az emberek özönlenek ki a kapun, de az én örök szerelmem sehol. Negyed ötkor végre kilibben a kapun. Már emelem a karom, hogy intek neki, köszörülöm a torkom, hogy kiáltok, amikor azt látom: óvatosan körülnéz, kétszer is, majd odalibeg az egyik parkoló Wartburghoz, amelynek ajtaja hirtelen kinyílik, és gyorsan becsapódik. S a motor nyomban felbúg. Mellettem mennek el; gyönyörű szerelmem, szerencsére, nem vesz észre; a biztosi- tóövvel bajlódik. Egy világvén pali ül mellette, hatvan és a halál közt... Mit csináljak, de reszketni kezdett a lábam. Az én híres, futáson, úszáson, lószorításon edzett lábam! A reszketés aztán a lábamról átterjedt' az egész testemre; egy százast adtam volna egy székért, hogy leülhessek . . Furikázunk, csillagom? Megint furikázunk? (Folytatjuk) mm Önmegtartóztatás és felülvizsgálat A Központi Bizottság legutóbbi üléséről kiadott közlemény a nemzetközi helyzetet áttekintve megállapította: a katonai erőegyensúly megbontására irányuló törekvések változatlanul veszélyeztetik a világ békéjét. A világban két párhuzamos, de egymással szöges ellentétben álló folyamat figyelhető meg. Egyrészt jelen vannak a feszültség nemzetközi méretű enyhülését és a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti kapcsolatok normalizálását célzó törekvések, másrészt — ezek mellett — folytatódik, sőt bizonyos vonatkozásban erősödik a fegyverkezési verseny, a háború anyagi előkészítésének folyamata. Azonnal felötlenek ezek a gondolatok, amikor az ember kezébe veszi a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet 1980-as évkönyvét és átfutja az országok, vagy országcsoportok fegyverkezéséről közzétett adatokat. A világ fegyverkezési kiadásai, amelyek 1978-ban csaknem 440 ‘ milliárd dollárt tettek ki, tavaly meghaladták a 446 milliárd dollárt, az idén pedig elérik az 500 milliárdot. A világ fegyverkereskedelme — az intézet köziése szerint — a hetvenes években három és félszer olyan gyorsan nőtt, mint az előző évtizedben. A legfőbb fegyvervásárlók a Közel- és a Távol-Kelet, valamint Afrika országai. ök vásárolták meg a világkereskedelembe jutó fegyverek kétharmadát. Az országok közül első helyen a Délafrikai Köztársaság áll 16 százalékkal, míg az OPEC-tag- országok tavaly átlagban 15 százalékkal emelték katonai kiadásaikat. A NATO az elmúlt évben — 1978-as dollárértékben számolva — 192 milliárd dollárt költött fegyverekre, ebből 110,1 milliárdot az Egyesült Államok. Az atlanti katonai szövetségben az Egyesült Államok után az NSZK következett 21.6 milliárd dollárral. Ezzel megelőzte Franciaországot, amely 18,9 és Nagy-Britanniát. amely 15,5 milliárd dollárt költött katonai célokra. Mindezt figyelembe véve, a világ összes katonai kiadásaiból a NATO tavaly 43 százalékkal részesedett. A NATO-országok katonai körei a fegyveres erők céljait szolgáló kiadások állandó növelésénél gyakran a fokozódó „szovjet veszélyre” hivatkoznak. Anélkül, hogy a stockholmi adatokat száz százalékig autentikusnak tekintenénk (maguk a szerzők is megjegyzik, hogy felfelé kerekítették a szovjet hivatalos kiadványok adatait) érdemes a Varsói Szerződésről közölt számsorokat megvizsgálni. A jelentés tanúsága szerint a szocialista országok katonai szövetsége tavaly 74,2 milliárd dollárral költött kevesebbet katonai célokra, mint a NATO, ezen belül a Szovjetunió 4,4 milliárd dollárral maradt el az Egyesült Államok mögött. Azokat a magyarázatokat tehát, amelyek a fegyverkezés megnövekedett ütemét a Szovjetunió „védelmi szükségleteket meghaladó” katonai kiadásaival szeretnék igazolni, a jelek szerint még egyes nyugati kiadványok is megkérdőjelezik. És egyenesen ide kapcsolódik az, amit Frank Barnaby professzor, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet igazgatója az Évkönyv megjelenése alkalmából megtartott sajtótájékoztatón mondott: „Az USA fokozatosan közeledik-, ahhoz, hogy elérje az első csapásmérőképességet a Szovjetunióval szemben, új és az eddiginél nagyobb találati pontosságú atomeszközök telepítésével”. Világos képlet. A Szovjetunió tehát önmegtartóztatását tetézze további fegyverkorlátozással — miközben a másik oldalon fokozódó ütemben fegyverkeznek — így bizonyíthatja békés szándékainak hitelességét — ezt próbálják odaát a világgal elfogadtatni. Ügy véljük, ez a nézet a realitásérzék hiányát tükrözi és legalábbis felülvizsgálatra szó-, rul. Tolnay László Figyelmeztetés A. teheráni szovjet nagykövetség sajtóattaséja hétfőn közleményt juttatott el a Pars hivatalos iráni hírügynökségnek, valamint az iráni rádiónak és televíziónak. „Értesülések szerint a Szovjetunióval szemben ellenséges beállítottságú elemek provokatív cselekményeket szándékoznak végrehajtani a Szovjetunió teheráni nagykövetsége ellen, és esetleg egészen a nagykövetség megszállásáig hajlandók elmenni. Az ilyen tettek célja a Szovjetunió és Irán jószomszédi kapcsolatainak megrontása. A nagykövetség felhívja az iráni külügyminisztérium és más illetékes szervek figyelmét az ilyen cselekmények veszélyes voltára és követeli, hogy az említett szervek hozzanak meg minden szükséges intézkedést a fennálló veszély elhárítására” — mondja a közlemény. Megjelent az IBUSZ ősztől—tavaszig 1980—81-es programja. TÜRINGIAI UTAZÁS repülővel, vonattal, 6 nap, szeptembertől áprilisig. Részvételi díj: 2 100,-2 500,— Ft. tlbÜLÉS A HARZ-HEGYSÉGBEN repülővel, autóbusszal, 6 nap, októbertől decemberig. Részvételi díj: 2 550,— Ft. a napos utazás PORECS—VELENCÉBEN szeptembertől áprilisig. Részvételi dij: 3 200,-3 800,— Ft. Vállalatoknak, tsz-cknek, iskoláknak, csoportoknak, rendelés alapján, különvonatot, autóbuszt, repülőt indítunk. Iskoláknak tanulmányi kirándulások szervezését vállaljuk Csehszlovákia különböző v&cesaiba. Jelentkezés az IBUSZ salgótarjáni és balassagyarmati irodáiban.
