Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-06 / 157. szám

Harmincéves a béke és barátság határa \Az építők és a HEDOSZ küldöttválasztó Interiú a lengyel nemzetközi ügyek intézete igazgatójával A népek és az országok tör­ténetében vannak olyan ese­mények. amelyeket az utókor történelmi jelentőségűnek mi­nősít. A lengyel—német kap­csolatok történetében —» de Európa számára is — ilyen az 1950. július 6-án aláírt, úgyne­vezett zgorzeleci egyezmény, amely a két országnak a pots­dami szerződés alapján kije­lölt határát szentesítette. Az egyezmény aláírásának 30. év­fordulója alkalmából kiküldött munkatársunk Janusz Symo- nidesszel, a lengyel nemzet­közi ügyek intézete újonnan kinevezett igazgatójával be­szélgetett. — Az európai valóság min- dig érintette Lengyelország sorsát. Milyen tanulságokkal szolgál a múlt a lengyel kül­politika számára? — A második világháború után a szocialista győzelem, az új társadalmi rend létrejötte nálunk és szomszédainknál olyan helyzetet teremtett, amely történelmünkben kivé­telesnek számít: valamennyi szomszédunkkal baráti kap­csolatban vagyunk. Korábban ugyanis mi mindig, ha más­ként nem, mint felvonulási te­rület. valamilyen szerepet ját­szottunk számos európai konfliktusban. Mindennek kö­vetkeztében Lengyelország bé­kéje összefüggött és összefügg kontinensünk békéjével. Je­lenleg Európában két politikai és katonai blokk áll számben egymással. Itt halmozódott fel a legtöbb tömeggyilkos- fegyver, így minden kelet— nyugati konfliktus világmére­tűvé válhat. Lengyelország ez­ért olyan erőfeszítéseket tett és tesz. amelyek a béke és a biztonság megóvását szolgál­ják. Gondoljunk a közép-eu­rópai atomfegyvermentes öve­zet létrehozására vonatkozó Rapacki-tervre, vagy a leg­utóbbi Brezsnyev—Giscard d’Estaing találkozóra — Mi az Odera—Neisse határ történelmi jelentősége? A zgorzeleci egyezmény hozott-e elvileg újat az európai hely­zetben? — A lengyel—német határ hosszú időn keresztül feszült­ségek forrása volt. Ez a térség mindig fenyegette az európai békét. A lengyel—német ha­társzerződés. az NDK első szerződése, történelmi jelentő­ségű volt. Harminc év történe­téből már bebizonyosodott, hogy nem elválasztotta, hanem összekötötte a két szocialista ország népét. 1977 óta pedig, miután megszűnt a vízum- kényszer. új minőségű kap­csolatok alakultak ki népeink között. Tollh egyen Komputer és fúvóka Gondok gyötrik, az amerikai külügyminisztérium bizton­sági szakembereit. A State Department munkatársait — a Time hírmagazin közlése szerint — igencsak aggasztja, hogy az amerikai nagykövetségeken felhalmozódott titkos anyagot nem tudják megvédeni az illetéktelen behatolóktól. 1975- ben, amikor Saigon a vietnami szabadságharcosok kezére került, Az Egyesült Államokat érzékenyen érintette, hogy már nem jutott idő a saigoni nagykövetségen tárolt dossziék megsemmisítésére. Az USA dél-vietnami titkos hálózatának leírása, az ügynökök nevei, a titkos akciók tervei — minden a hazafiak kezére került. Hasonló fejfájást okozott a tavalyi teheráni követségfoglalás, hiszen az iszlám diákok nemcsak túszokat ejtettek, hanem Washington és a sah kapcsolatára, a CIA iráni hadműveleteire vonatkozó dossziékat is zsák­mányoltak­A megoldás? A State Department ét a nemzetbiztonsági ügynökség (NSA) emberei technikai kérdésként kezelik a dolgot, s a megoldást is a tökéletesebb technikában lelték meg. Űj minikomputerekkel látják él az USA nagykövetsé­geit — az „érzékeny információkat” ezután bennük tárol­ják. Magukat a minikomputereket pedig olyan módon ter­vezték meg. hogy a memóriaegységükben őrzött milliónyi adatot pillanatok alatt el lehessen tüntetni. Az egyéb techni­kai lelemények között szerepelnek a követség folyosóin el­helyezett fali fúvókák, amelyekből könnygáz bocsátható az illetéktelen behatolókra, illetve a kódolóhelyiségekhez veze­tő út elzárása automatikusan csukódó acélajtókkal. Az ötlet „zseniális”. A State Departmentben csak azt sajnálhatják, hogy a világban zajló társadalmi folyamatok útját acélajtókkal nem lehet eltorlaszolni. — kor — — Milyen összefüggésben van Európa békéjének meg­szilárdításával és a további európai együttműködéssel a zgorzeleci egyezmény, vala­mint az 1970-es lengyel—nyu­gatnémet szerződés a kapcso­latok normalizálásának alap­elveiről? — Az európai határok so­káig feszültségeket okoztak. Lengyelország nyugati hatá­rainak elismerése mindkét német állam által hozzájárult az európai béke és biztonsági értekezlet létrehozásához. É határ érvényességét sok éven át megkérdőjelezték az NSZK korábbi kormányai. Az euró­pai együttműködés fejlődését az NSZK és Lengyelország, illetve az NSZK és a Szovjet­unió kapcsolatainak normali­zálása nélkül viszont nehéz lett volna elképzelni. Enélkül lehetetlen lett volna a terüle­ti integráció elvét érvényesíte­ni, amelyről a helsinki konfe­rencián is szó volt. Ezért mondhatjuk, hogy nyugati ha­tárunk elismerése kiinduló­pont Európa békéjének meg­szilárdítása és az együttmű­ködés fejlesztése útján. A zgorzeleci egyezmény igazolta; hogy a legkényesebb és legnehezebb problémákat is meg lehet oldani békés, poli­tikai eszközökkel. Erről adott jó példát a két szocialista or­szág szerződése. Jelentőségét soha nem szabad elfelejteni, mert azok. akik elfeledkeznek saját történelmük eseményei­ről, arra vannak ítélve, hogy azt még egyszer átéljék — mondotta Janusz Svmonides. Bölcs Csaba (Folytatás az I. oldalról.) ségét, a különböző szerveze­tekkel való együttműködést. Longauer István, az öblös- üveggyár szakszervezeti bi­zottságának titkára a többi között a megyebizottság mel­lett működő termelési bi­zottság segítő tevékenységét mutatta be. Nagy József, a nógrádkövesdi kőbányák fő­bizalmija a bizalmi pédamu- tatását és következetes tevé­kenységét érzékeltette konk­rét példák segítségével, majd a rossz szociális helyzetet hoz­ta szóba. Zöllner László elis­meréssel szólt a megyebizott­értekezlete ság eddigi tevékenységéről. Dági Sándor, a síküveggyár szakszervezeti bizottságának titkára a meggyőzés, a mozgó­sítás és az ellenőrzés javítá­sáról beszélt. Oó László, az öblösüveggyár "őbizalmija a nevelés fontosságát hangsú­lyozta. Huszák Artúr azokra az új követelményekre hívta fel a figyelmet, amelyeket jelenleg meg kell oldani, igazodva a változásokhoz. Beszélt a vál­lalatok differenciálódásiról, amit követni kell a dolgozók között végzett munka diffe­renciálásának is. Mint mon­dotta. vállalni kell az ezzel járó összeütközéseket is. Gyű­rik Ferencné, a megyebizott­ság nőfelelőse a nők munká­jával kapcsolatos szemlélet- változásról, társadalmi heiv- zetükben bekövetkezett elő­nyös változásokról és a gon­dokról szólt. A vitában elhangzottakra ifjú. Nagy József válaszolt, majd a küldöttek megválasz­tották az új megvebizottságnt, a társadalmi munkabizottságo­kat. á XXXIII. kongresszus és az SZMT küldötteit. A megvei bizottság titkára ismét ifjú Nagy József lett. Leonyid Brezsnyev szabadságon Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szombaton elutazott Moszk­vából évi rendes szabadságá­ra. A repülőtéren búcsúztatá­sára megjelentek: Jurij And­ropov, Viktor Grisin, Andrej Gromiko, Andrej Kirilenko, Alekszej Koszigin. Arvid Pel- se, Mihail Szuszlov, Nyikolaj Tyihonov, Dmitrij Usztyinov, Konsztantyin Csemyenko, Mi­hail Gorbacsov, Pjotr Gyemi- csev, Borisz Ponomarjov. Vla­gyimir Dolgih, Mihail Zirnja- nyin, Konsztantyin Ruszakov és más személyiségek. (MTI) Fejlődött a nevelő tevékenységr erősödtek a HEDOSZ alapszervezetei Küldöttértekezletet tartott tegnap Salgótarjánban a Me­zőgazdasági, Erdészeti és Víz­ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének Nógrád megyei bizott­sága. A gyűlésen a küldöttek megvitatták a megyei bizott­ság beszámolóját az 1975. évi küldöttértekezlet .óta végzett munkáról, elfogadta a ME- DOSZ XXV. kongreszusának továbbítandó javaslatokat, majd megválasztotta a vezető szerveket, a kongresszusi kül­dötteket és a munkabizottsá­gok vezetőit, illetve tagjait. A MEDOSZ Nógrád megyei bizottságának az utóbbi öt évben végzett munkája „ösz- szességében eredményes volt” — állapítja meg a küldöttek­nek készített beszámoló. Ré­szesei voltak szűkebb pátri­adatok sikeres megoldása vé­gett. Ez az arány a MEDOSZ országos átlagát fölülmúlja. Kanyó Béla, a megyei bi­zottság titkára szóbeli kiegé­szítőjében — egyebek közt — fölhívta a figyelmet a szak- szervezet termelést segítő munkájára. Különféle kezde­ményezések, valamint a be­csületes munka révén sikerült jó néhány belső tartalékot föltárni. így bár a foglalkoz­tatottak száma kisebb lett, a termelés — így a termelékeny­ség — nőtt. Ám indokolatla­nul nagy különbségek vannak egyes üzemek között. Nem kielégítő az állami gazdasá­gok és a jobb adottságú ter­melőszövetkezetek fejlődési üteme. Gondok vannak a tö­megtakarmány minőségével, ánk társadalmi, politikai, -visszafogott az erdőgazdáiko- gazdaságl és kulturális életé­nek. Jelentékenyen emelkedett dolgozóik életszínvonala, fej­lődött a szakszervezeti nevelő tevékenység, erősödtek az alapszervezetek. A beszámolási időszakban — számos gátló tényező da­cára — 28 százalékkal gyara­podott a MEDOSZ-hoz tarto­zó ágazatokban a termelési érték és több mint 7 száza­lékkal növekedett a nyereség. A fejlődést 4 egész 4 tized százalékos létszámcsökkenés­sel érték el. Bár a megye ter­mészeti adottságai kedvezőt­lenebbek az országos átlag­nál, a legfontosabb növények termésátlagai és az állatte­nyésztés eredményei megkö­zelítik — néhol el is érik — a hazai átlagszintet. Mindebben számottevő je­lentősége van a MEDOSZ dől. gozői körében kibontakozó versenymozgalomnak. A szer­vezett dolgozók 60 százaléka tesz vállalást évenkint a föl­dás lehetőségeinek kihaszná­lása. Kiegészítést fűzött a titkár a munkaversennyel kap­csolatos megállapításokhoz is. Véleménye szerint „egyes helyeken” rossz vezetői szem­lélet és gyakorlat alakult ki. „Meghirdetik és megszervezik a versenyvállalásokat az év elején és ezzel el is vetették a gondját az év végéig.” Gya­koribb értékelés, hatásosabb segítségnyújtás kellene! A szocialista brigádok az elért címekkel járó pénzjutalma­kat „helyenként” csak rész­ben kapják meg, Hajlamosak megfeledkezni „egyes veze­tők” arról, hogy az ő „prémi­umuk feltételeit is nagyrészt a versenyző brigádok terem­tették meg”. A küldöttértkezleten össze­sen tízen szólaltak föl. Ve- szelka László, a Magyarnán- dori Állami Gazdaság szb-tit- kára a termelést segítő tevé­kenységről beszélt. Elmondta, hogy náluk egy brigád tavaly Miért van az, hogy « nyu­gati sajtó más hangon ír Helmut Schmidtről moszkvai látogatása után, mint előtte? E jelenség magyarázata ab­ban keresendő, hogy nehéz időkben, döntő lépéseknél Ke­let és Nyugat egyaránt érzé­keli Európa közös érdekeit. Bármilyen fanyalogva foglal­koztak is egyes lapok az uta­zás tervével, amint kiderült, a látogatás nem vallott ku­darcot, van remény és lehető­ség a tárgyalásos módszer folytatására, nagyon sokan (ha nem is mindenki) meg­könnyebbüléssel vették ezt tu­domásul. Mindez nem je­lenti azt, hogy politikai ellen­felei, a különböző nyugati politikusok nem bírálják majd Schmidtet (F. J. Strauss már meg is tette), nem tá­madják majd a Szovjetuniót, nem hangoztatnak kétsége­ket és „aggodalmakat” a moszkvai találkozóval kap­csolatban. Az minden esetre tény, hogy a látogatás a be­fejezést követő órákban túl­nyomóan pozitív visszhangot keltett a nyugat-európai köz­véleményben. Brezsnyev—Schmidt találkozó A feszültség szellemével szemben © ni a Szovjetunióról. Azzal (a jet vezetők kölcsönös meg­tel jesen alaptalan, de propa- fontolást ajánlottak és ez —, gandisztikusan nem hatásta- erre lehet következtetni a lan) váddal illette, hogy tudósításokból, a közös köz- „Moszkva a feszültség okozó- leményből — elsősorban a kö- ja”. Különösen az Egyesült zép-hatótávolságú rakétákra Államok kormánya terjesztet- vonatkozik, te ezt a hangulatot, szemmel láthatóan hosszú feszültségi időszakra rendezkedve be, ebből kíván ma is politikai főkét kovácsolni. Most a szov­jet és a nyugatnémet vezetők találkozója mégis egészen más fényt vetett Moszkvára, oda irányította a földrész fi­gyelmét és a tárgyalások ered­ményei teljesen eltérő képet mutatnak. Leonyid Brezsnyev és a többi szovjet politikus nyilat­kozatai tárgyalásra kész, ru­galmas, a másik fél szem­pontjait is fontolóra vevő Szovjetuniót tükröztek. Olyan kormányt, amely az NSZK-t és Nyugat-Európát a múlt év­o Ezen a problémán múlik ugyanis most a kelet—nyu­gati viszony, az európai eny­hülés folytatódása. Múlt év decemberében a NATO úgy döntött, hogy megkezdik ezeknek az atomeszközöknek a gyártását, majd • elhelyezik őket Nyugat-Európában —, mondván, a Szovjetunió nyu­gati területein már találha­tók ugyanilyen rakéták. Szov­jet vélemény szerint azon­ban a NATO-határozat meg­valósítása a Varsói Szerződés kárára változtatná meg az tized kezdeteire, az enyhülés erőviszonyokat, mert — bele- megindulására emlékeztette, számítva más nyugati fegy­Mi történt Moszkvában? A múlt fél esztendőben a nyu­gati propaganda — Afganisz­tánra és a közép-hatótávolsá­gú rakétákra hivatkozva — igyekezett sötét képet feste­Fölhívták a figyelmet arra, hogy a Nyugat ne a fegyver­kezésben keresse a nyolcva­nas évek üdvét, hanem azok­ban a tárgyalásos módsze­rekben. amelyek a hetvenes években alakultak ki. Nem jött el üres kézzel Schmidt és Genscher Moszkvából. A szov­NÖGRAD — 1980. július 6., vasárnap verrendszereket — most áll fenn az erőegyensúly a vi­lágban és földrészünkön. Mi a megoldás? Csak a tárgyalás lehet a követendő út, ha ugyanis a NATO végrehajtja, amit elhatározott, új, belátha­tatlan fegyverkezési verseny indul Európában, szükségsze­rűen mind a két oldal rész­vételével. Ezt á nyomasztó tudatot oldotta fel kissé, e komor jövendőképre vetett reménysugarat a moszkvai tárgyalás. Helmut Schmidt sajtóértekezletén kijelentette: mindig is bizonyos volt ab­ban, hogy a tárgyalások be­következnek és e meggyőző­désében a szovjet vezetőkkel folytatott eszmecsere csak megerősítette. Mikor kezdődnek a közép­hatótávolságú rakétákról a kelet—nyugati tárgyalások, milyen körülmények között, hol, miként lehet leépíteni a nagy nézeteltéréseket? Csak a jövő adhat választ erre. A kancellár voltaképpen hírvi­vő, nyugati részen a döntés lehetősége az Egyesült Álla­mok kezében van. Több más téma is napi­rendre került a moszkvai tár­gyalásokon: Afganisztán kér­désében nem közeledtek az ál. láspontok, közös nevezőre ju­tottak viszont a madridi Eu- rópa-találkozó pozitív meg­ítélésében. S egyértelműen elégedettek lehetnek a szov­jet—NSZK kétoldalú kapcso­latokkal, a negyed évszázad­ra szóló gazdasági keretprog. ram aláírásával. © Kettős jelentősége van te­hát a szovjet és' a nyugatné­met vezetők találkozójának. Reményt ébresztett arra, hogy az európai helyzet kulcskér­désében, a fegyverzetkorláto­zásban haladás érhető el. Másrészt megtörte azt a ked­vezőtlen folyamatot, amelyet Washington indított el, de amely Európát sodorta fe­szültségbe. Az amerikai kor­mány csökkentette kapcsola­tait a Szovjetunióval, igyek­szik elszigetelni a szocialista nagyhatalmat, s nyilvánvaló szándéka rávenni e szankciós politikára másokat is. Ha ezt a törekvést nézzük, ha a nem­zetközi helyzet romlását és annak veszélyeit vesszük fi­gyelembe, ha arra gondolunk, hogy Washington és nyugat­európai hívei kockára teszik mindazt a jót, amit a múlt évtized hozott — akkor lát­szik a moszkvai találkozó je­lentősége. Megmutatkozott a Szovjetunió tárgyalási kész­sége és a legjelentősebb nyu­gat-európai állam vezetői is­mét kinyilvánitották, hogy nem követik fenntartás nél­kül az amerikai vonalat. Hel­mut Schmidt utazása az eny­hülést féltő nyugati erők si­keres akciója volt, a feszült­séget fékezni akaró törekvés kifejeződése. A Szovjetunió, amely felelősséget érez egész Európa sorsáért, fölhasználta az alkalmat, hogy a béke és a tárgyalások politikáját szorgalmazta a feszültség szel­lemével szemben. Tatár Imre januárban egy vagonrakodő gépet újított, amellyel mint­egy százezer forint megtaka­rítást értek el gépenként. A díjat azonban csak idén már­ciusban. a szakszervezet köz­benjárására sikerült megkap­niuk a brigád tagjainak. Ez a gyakorlat helytelen. Póth Sándor, a Rétsági ÉP- SZÖV lakatosa elmondta, hogy náluk a fiatalok előtt nagy a kibontakozási lehetőség. Ő huszon-egynéhány éves létére főbizalmi és megbecsült em­ber. Tolmácsolta dolgozótár­sainak panaszát: üdülőjegyet csak holtszezonra kapnak, akkor is Budapestre! Hoffer István, a MÉM tér­képészeti hivatalának veze­tője arról beszélt, hogy a me­zőgazdaságban igen nehéz kö­rülmények uralkodnak, s azok az emberek, akik mégis vállalják ezt a munkát, lel­kiismeretes gondoskodást ér­demeinek szociálpolitikai szempontból. örvendetes, hogy több helyen sok pénzt szánnak a lakásgondok meg­oldására Szebeni Istvánná, a MEDOSZ központi vezetőségének el­nökhelyettese arra hívta föl a figyelmet, hogy a szocialista brigádok erejét a gazdaságo­sabb termelésre, a minőség- javításra kell összpontosita- ni. Belső igényt kell fölébresz­teni a munkásokban a politi­kai műveltség gazdagítására — hangsúlyozta hozzászólá­sában Medved Károly. Az SZMT vezető titkára szerint az oktatásban nem az erről készült kimutatások a fon­tosak, hanem, hogy érdekes témákkal foglalkozzon ma­gas színvonalú tálalásban. A küldöttértekezlet a vita után megválasztotta a vezető szerveket. A megyei bizottság elnöke Hanzel István ma- gyarnándori munkavédelmi előadó, titkára Kanyó Béla lett Szolidaritás Salvadorral Roberto Lopez, a Salvadort Forradalmi Demokratikus Front képviselője Havannában sajtóértekezletén megbélye­gezte a salvadori juntát, ami­ért az Egyesült Államok és a hondurasi, valamint a guate- malai önkényuralmi rendszer támogatásával népirtást foly­tat Salvadorban. Hangsúlyozta: a szegénység, a társadalmi igazságtalanság, a terror, a lakosok tízezreinek halomra gyilkolása kényszerí­tette arra Salvador népét, hogy fegyvert ragadjon, és így küzdjön a végső győzelemért; A latin-amerikai diákok szervezete Havannában sajtó- nyilatkozatot tett közzé, és ebben szolidaritását nyilvání­totta a Salvadort nép és ifjú­ság önfeláldozó harcával. A nyilatkozat emlékeztet arra- hogy a salvadori megtorlások éle azért irányul az ország di­ákmozgalma ellen, mert a di­ákok vezető szerepet játsza­nak a diktatúra megdöntésé­ért kibontakozott népi harc­ban. Ezért történt — hangoz­tatja az okmány —, hogy a napokban katonák hatoltak a San Salvador-i egyetem terü­letére és ott több tíz diákot agyonlőttek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents