Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-04 / 155. szám

*WF, "I / VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVI ÉVF.. 155. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. JÚLIUS 4., PÉNTEK aa Ülést tartott a megyei pártbizottság Több kezdeményezésre, rugalmasságra, fegyelmezettebb munkára van szükség Lapunk tegnapi számában a megyei párt- bizottság üléséről szóló tudósításunk befeje­ző részében utaltunk arra, hogy a tanácsko­zás napirendjének részletes ismertetésére visszatérünk. Ennek kívánunk ezennel eleget tenni. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság júni­us 24-i üléséről Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára tartott tájékoztatót. En­nek során foglalkozott az 1980. évi népgaz­dasági terv végrehajtásának eddigi tapaszta­lataival. a további feladatokkal, bemutatva megyénk üzemeinek, vállalatainak, gyárainak, szövetkezeteinek ezzel kapcsolatos tevékeny­ségét. Megegyezik az országos tendenciával Géczi János bevezetőjében részletesen szólt a Központi Bizottságának a népgazdaság egészére vonatkozó értéke­léséről, majd az első negyed­év, illetve az első öt hónap munkája alapján ismertette a tapasztalatokat, azzal a kiegé­szítéssel, hogy az első fél évet, a végleges adatok birto­kában a végrehajtó bizottság értékelni fogja. Megyénkben az ipar terme­lése az országos tendenciával megegyezően alakult. Az el­ső negyedévben 1,2 százalék­kal maradt el az elmúlt évi azonos színvonaltól. Ezen be­lül azonban ágazatonként és vállalatonként jelentős diffe­renciálódás következett be. A kohászatban és az építő­anyag-iparban nőtt, a bányá­szatban pedig csökkent a ter­melés. A dinamikusan fej­lődő üzemek között találjuk a Romhányi Építési Kerámia­gyárat, az ötvözetgyárat. Nö­velte a termelését a VEGY- EPSZER salgótarjáni gyára, a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregysége. Ezzel szemben jelentős termeléscsökkenés kö­vetkezett be a ZIM salgótar­jáni gyárában, a Nógrádi Szénbányáknál, a Balassagyar­mati Fémipari Vállalatnál. Mérséklődött a termelés mennyisége a sík- és öblös- üveggyárban, a kábelgyárban és a FŰTÖBER-nél. A differenciált fejlődési ütemben több kedvező és ked­vezőtlen, tartós és átmeneti­leg ható tényező együttes ha­tása érvényesült. Az eddigi tapasztalatok azzal biztatnak, hogy az éves terv teljesítésé­hez megvannak a szükséges feltételek. A célkitűzések el­érése megkívánja a hatékony­ság tartalékainak fokozott ki­bontakoztatását. Ugyanakkor több kezdeményezésre, na­gyobb rugalmasságra, fegyel­mezett munkára van szükség az élet minden területén. A megye építőipari egysé­géi az első öt hónapban ösz- szehasonlító áron 1,6 százalék­kal kevesebb építési és sze­relési munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Itt is jelentős a differen­ciálódás. Az állami építőipar­ban 7,5, az építőipari szövet­kezetekben pedig 13,4 száza­lékkal csökkent a termelés, ugyanakkor a tanácsi építők­nél 36,2, a TÖVÁL-oknál pe­dig 6,8 százalékkal nőtt a megvalósított építési és szere­lési munkák értéke. Ami az országostól eltérő megyei sa­játosság az, hogy nálunk még nem érződik az építőipari ka­pacitások iránti kereslet csök­kenése. A mezőgazdaságban a tava­szi munkákat megyénkben is rendben, a korábbi évekhez képest azonban az időjárás miatt néhány hetes késéssel végezték. Az őszi kalászosok vetésterülete 1,4 százalékkal haladja meg az előző évit, a vetések állapota jónak mond­ható. Az állatállomány a ju­hászat kivételével tovább nőtt. A következő hónapok legfontosabb feladata a meg­termelt mezőgazdasági termé­kek időbeni, minimális vesz­teséggel történő betakarítása. Ennek jó végrehajtása ked­vező hatással van a költségek csökkentésére, és a nyereség növekedésére. Az országostól eltérően, megyénkben, az ipari üzemek exporttevékenysége jelentő-, sen bővült, az összexport azi első negyedévben 27, a nem rubelelszámolású 44 száza­lékkal emelkedett. A rubel- elszámolású export 13 száza­lékkal maradt el a bázistól, különböző objektív okok mi­att. A tőkésexport kétharma­dát a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és a kábelgyár adja. Az előbbi 15,8, az utóbbi pe­dig 34,2 százalékkal növelte a nem rubelértékesítésű piacra küldött áruk értékét. Az export mennyiségének növelése mellett további erő­feszítéseket kíván a gazdasá­gosság javítása. Elsősorban a síküveggyárban és a ZIM salgótarjáni gyárában. Ami pedig a rubelelszámolású ex­portot jelenti, ott a kontingen­seket határidőre, jó minőség­ben szükséges teljesíteni. reséges termékek közül pe­dig több veszteségessé vált. A kedvezőtlen jelenségekéi, lensúlyozására több intézke­dést tettek a vállalatok, a gyárak, üzemek vezetői. Újra rangsorolták a termékeket, több helyen felülvizsgálták a veszteséges gyártmányokat, megváltoztatták a termelés és értékesítés összetételét. A korábbi évekhez képest a nyereség alakulásában is jó­val nagyobb differenciálódás tapasztalható. Az Ipoly Bútor­gyár, valamint a Ganz-MÁ­VAG mátranováki gyáregy­sége előreláthatólag az első fél év végére eléri az egész évre tervezett nyereséget. Kedvezően alakult a nyere­ség a Salgótarjáni Ruhagyár­ban, a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemekben. A veszteséges üzemek közé sorolhatjuk a ZIM salgótarjáni gyárát, a síküveggyárat, az ötvözetgyá­rat, a Romhányi Építési Ke­rámiagyárat, a Nógrádkövesdi Kőbányát. A legnagyobb és tartósnak ígérkező feszültsé­gek a ZIM salgótarjáni gyá­rában, a szénbányáknál és az Északkőnél jelentkeznek. Az eredményes gazdálkodás megkívánja mindenütt a tar­talékok hasznosítását, a faj­lagos ráfordítások csökken­tését, ugyanakkor szemlélet- változást is kíván a gazdál­kodás szervezettségének nö­velése, az ésszerű költséggaz­dálkodás kialakítása. A szigorúbb közgazdasági szabályozók ellenére a válla­latok pénzügyi helyzete az el. ső negyedévben kedvezően alakult. Lesznek azonban olyan nagyvállalatok, ahol központi intézkedésekre van szükség. Hatékonyabb mun­kára van szükség ott Is, ahol nem veszteségesek, alaphiá­nyosak a termelő kollektívák, de az alacsony jövedelme­zőség miatt könnyen azzá válhatnak. A veszteséggel és (Folytatás a 3. oldalon.) Eredményesen teljesítette az első fél évre kitűzött feladatait az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyára. A gyár dolgozói jelentős részt vállaltak a Vásárosnamény- ban épülő üveggyár gépeinek, berendezéseinek fölújításában, átalakításában, valamint a tokodi üveggyár rekonstrukciós munkálataiban. A második fél évben kiemelt feladat lesz az ajkai üveggyárnak 104 finomcsiszoló gép elkészítése. A képen Kapás Imre és Almási László lakatos az e héten Orosházára szállítandó billenőasztal működését ellenőrzi. (báb-) Georges Marchais Budapesten Kádár Jánosnak, a Magyar Kádár János, a Magyar géről. Áttekintették a nem- Szocialista Munkáspárt Köz- Szocialista Munkáspárt Köz- zetközi élet legfontosabb ese- ponti Bizottsága első titkárán;, ponti Bizottságának első tit- ményeit, _ különös tekintettel, nak meghívására csütörtököd kára csütörtökön délután a az Európában kialakult hely- Budapestre érkezett Georges KB székházában fogadta zetre. Véleményt cseréltek a Marchais, a Francia Kommu- Georges Marchais-t, a Francia nemzetközi kommunista moz­Kommunista Párt főtitkárát és galom időszerű kérdéseiről és a kíséretében érkezett Jean- a két párt kapcsolatainak erő- Francois Gau-t, a KB tagját, sitéséről is. A szívélyes, elvtársi légkö- A találkozón részt vett Gye­megbeszélésen tájékoztat- zottság titkára és Berecz Já- ták egymást országuk hely- nos, a KB tagja, a külügyi zetéről, pártjuk tevékenysé- osztály vezetője. (MTI) nista Párt főtitkára és kísére­te. , ­A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság titkára - és Berecz János a KB tagja, a külügyi osztály vezetője fo­gadta. A szovjet—NSZK tárgyalások után Schmidt: látogatásunk elérte a célját „Látogatásunk elérte cél- hogy feszült nemzetközi hely- A kancellár kiemelte, hogy ját. A szovjet vezetőkkel foly- zetben a közvetlen párbeszéd a megbeszéléseken a nemzet- tatott tárgyalások a béke nemcsak szükséges, hanem közi kérdéseken kívül részle- ügyét szolgálták” — hangsú- hasznos is. — A tárgyaláso- tesen áttekintették a kétolda- lyozta a Bundestag előtt csü- kon nem arra törekedtünk — lú kapcsolatok fejlődését, kü- törtökön felolvasott kormány- mondotta —, hogy döntéseket lönös tekintettel a két ország nyilatkozatban Helmut Schmidt hozzunk, hanem, hogy köl- közötti gazdasági együttmű- nyugatnémet kancellár. csönösen megismerjük egy- ködésre, ami — hangoztatta Az NSZK kormányfője rá- más álláspontját a nemzet- — elválaszthatatlan mutatott; bebizonyosodott, közi problémákban. Gazdálkodásf jövedelmezőség,, pénzügyi helyzet A megye foglalkoztatottsá­gának alakulásában is hason­ló a tendencia mint az or­szágban általában. A termelő- ágazatokban például 1,1 szá­zalékkal csökkent a foglalkoz­tatottak száma. Az építőipar­ban 5,3, az iparban pedig 0,6 százalékkal dolgoznak keve­sebben, mint korábban. Az országostól eltérően, nálunk a mezőgazdaságban is csökkent a foglalkoztatottak száma. Az ipari üzemek közül jelentő­sebben három egységben emel­kedett a létszám, az épülő, il­letve az üzembe helyezés előtt álló termelőberuházá­sok miatt. Kedvezőtlen a jelenség, ezért fel kell rá fi­gyelni, hogy a fizikai dolgo­zók számának csökkenése je­lentős, az összes foglalkozta­tottakhoz viszonyítva. Ebben az esztendőben több »agyberuházás üzembe he­lyezésére került sor, illetve kerül sor. Az ezzel kapcsola­tos központi felülvizsgálat két megyei beruházást; a kábel­gyárét, és a síküveggyárét érintette. Utóbbinál a mun­kásotthon megépítését bi­zonytalan időre el kell ha­lasztani. A mezőgazdaságban, a csök­kenő fejlesztési alapokat első­sorban a folyamatban levő be­ruházásokra és a forgóalap feltöltésére használták fel. Rátérve az új szabályozó és árrendszer hatásának ismer­tetésére, az előadó hangsú­lyozta, hogy az új helyzet­ben átrendeződött a gazdál­kodó szervezetek jövedelme­zősége. Ennek megfelelően új­ra kellett minősíteni a ter­mékszerkezetet. Több terü­leten növekedett a vesztesé­ges gyártmányok köre, a nye­NíB-ülés Gazdasági kérdések a figyelem középpontjában Ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület Kisfiái József elnökle­tével megtárgyalta a megyei NEB szerepének, feladatainak időszerű kérdéseit, megvitatta A vállalati munkaerő-gazdál­kodás helyzete és a munkahe­lyek felülvizsgálatának tapasz­talatai című vizsgálat össze­foglalóját, továbbá elfogadta a bizottság a második félévi munka tervet, majd tájékozta­tót hallgatott meg a választó- polgárok közérdekű bejelenté­seiről. A NEB feladatai közül a testület elnöke kiemelte, hogy még következetesebben kell szolgálni a központi határo­zatok pontos helyi végrehaj­tását. Bár a bizottság a tár­sadalom életének úgyszólván minden szférájával foglalko­zik, a belátható jövőben első­sorban a gazdaságpolitikai kérdések kerülnek a figyelem középpontjába. A témakörök vizsgálatakor fel kell tárni a hibák okait, rá kell mutatni a megoldásra, s az eddiginél világosabban kell kideríteni, hogy a kedvezőtlen jelensége­kért kiket terhel a felelősség. Idén májusban vizsgálta meg a megyei NEB három nógrádi vállalat és négy gyár munka­erő-gazdálkodásának hely­zetét. Az időszerű témáról az ellenőrzést végző szakemberek fontos megállapításokat tet­tek; ezekről külön elemzés­ben tájékoztatja a közvéle­ményt a testület. A második félévi munkaterv összeállításakor a legújabb párthatározatokat és kormány­rendeleteket tartották szem előtt a NEB illetékesei. A gaz­daságpolitikai kérdések közül vizsgálja a bizottság a terme­lési szerkezet alakításának megalapozottságát, az energia- gazdálkodás ésszerűsítését cél­zó intézkedéseket, a nem ru- belviszonylatú importanya­gokkal való gazdálkodásról folytatott KNEB-vizsgálat nyo­mán tett intézkedések hatását, valamint a mezőgazdasági rendszerek működését. A NEB tagjait Marczinek István megyei népfronttitkár tájékoztatta a választópolgá­rok közérdekű bejelentéseiről. A Nógrádban élőknek a kö­zért való felelősségérzete jelen­tősen élénkült. Tavaly egyet­len év alatt több társadalmi munkát végeztek megyénk la­kosai, mint a negyedik közép­távú tervidőszakban öt esz­tendő alatt. A közéleti aktivi­tás kibontakozásának idén több fórum is teret engedett. A választási jelölő gyűléseken 72 ezer ember jelent meg, s9 ezren szólaltak fel. A falugyű­léseken 16 ezer volt az összes résztvevő száma, s 1400 pol­gár nyilvánított véleményt, vagy tett valamilyen javasla­tot. Az öncélú felszólalás ará­nya mindössze 4 ezrelék volt! Többnyire településfejlesztés­sel kapcsolatos indítványok hangzottak el: a járdaépítést, valamint a vízellátás- és ' a közvilágítás javítását szorgal­mazták. a politi­kai együttműködéstől. Schmidt nyomatékosan rá­mutatott: a felek egyetértet­tek abban, hogy a két ország között korábban kötött szer­ződések továbbra is a kétol­dalú kapcsolatok alapját je­lentik, s egyöntetűen síkra- szálltak e szerződések vala­mint a Nyugat-Berlinről szó­ló négyoldalú megállapodás szigorú betartása mellett. Schmidt hangoztatta, hogy az NSZK érdekelt az NDK- val fenntartott kapcsolatok további javulásában. Hangsúlyozta, hogy a szov­jet-nyugatnémet gazdasági együttműködés —, amint azt a Moszkvában aláírt megálla­podás is tanúsítja — egyaránt megfelel mindkét ország ér­dekeinek. Az NSZK ellenzi a Szovjetunió elleni gazdasági megtorló rendszabályokat, amelyeket az amerikaiak szorgalmaznak — fűzte hozzá. Afganisztánt illetően beszé­dében a kancellár hangoztat­ta, hogy változatlanul eltér­nek ugyan az álláspontok, de a felek egyetértettek a hely­zet politikai rendezésének szükségességében. A tárgyalásokon —, mint elmondotta — részletesen megvitatták a Kelet és a Nyu. gat közötti biztonság és együttműködés kérdéseit. Hangsúlyozta, hogy az NSZK síkraszáll a fegyverkezési ver­(Folytatás a 2. oldalon.) y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents