Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

Leony:d Brez^nvev válaszai a Pravdának Politikánk fő irányvonala: az enyhülés, az együttműködés, a biztonság ' Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet- nyíti az emberi civilizáció' át- nníó Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke válaszolt a térését a nemzetközi kapcso- moszkvai Pravda szerkesztőségének kérdéseire. latok újabb, magasabb szint­jére. Kérdés: Hogyan értékeli az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet 5 évfor­dulója alkalmából a helsinki záróokmány hatását az euró­pai helyzet alakulására? Válasz: Az értekezlet és eredményeinek szovjet értéke­lése egyértelműen pozitív. A jelenlegi bonyolult nemzetkö­zi helyzet feltételei között a helsinki záróokmány ered­ményeinek jelentősége nem csökken, hanem nő. Meghatottsággal emlékezem 1975. augusztus első napjának második felére. A Finlandia kongresszusi palotában 33 eu­rópai ország, az Egyesült Ál­lamok és Kanada vezetői egy asztalnál, egymás mellett ül­tek, s aláírásukkal erősítették meg a záróokmányt. Ez a re­mények napja volt a népek számára, egyben a jövő realis­ta " megítélésének napja is, amely nem volt mentes az aggodalomtól sem: hogyan fest majd a jövő öt vagy tíz év múlva? Ma még nyilvánvalóbb, hogy a záróokmány megszületése különösen nagy esemény a há­ború utáni Európa történeté­ben; nagy lehetőséget nyitott a békés fejlődés előtt, amely­nek szolgálatára e dokumen­tum hivatott. A helsinki értekezleten mondott felszólalásomban hangsúlyoztam, hogy az érte­kezlet határozatait nem sza­bad megváltoztatni az első borús idő beköszöntekor. Többször figyelmeztettünk rá — s ezt a történtek is igazol­ták —, hogy az enyhülési poli­tikának lehetnek apályai és dagályai. Ugyanakkor joggal hasonlíthatjuk a záróokmányt olyan védőgáthoz, amely el­lenáll mindannak, ami alá­moshatná az enyhülés, alapja­it. Kérdés: Ügy vélik, hogy a zá­róokmány a jövőben is jóté­kony hatást fog gyakorolni? Válasz: Igen, úgy vélem. Ez a dokumentum ugyanis egye­dülálló, ugyanúgy, mint maga az összeurópai értekezlet is. Azt mondanám: ez annak a nem­zedéknek az üzenete, amely átélte a második világháború borzalmait, s amelynek bizto­sítani kell az ember elsődle­ges jogát: az élethez és a bé­kéhez való jogot. Ha nem az adott időszak prizmáján keresztül, hunem történelmi távlatban nézzük az európai fejlődés menetét, akkor láthatjuk, hogy nincs visszaút Helsinkiből. A záró­okmány, csakúgy, mint az ENSZ alapokmánya, megköny­Ez az, amiért a helsinki záróokmány aláírásának nap­ja „Európa napja” lehetne, miként más kontinensek né­peinek is vannak nevezetes napjai. De ez a nap nem csak ünnep, egyben felhívás az enyhülés és béke megszilárdí­tására. Jelenleg a legközelebbi fel­adat: építő szellemben meg­rendezni és eredményekkel be­fejezni az összeurópai érte­kezleten részt vett államok képviselőinek madridi találko­zóját, biztosítani az európai katonai enyhüléssel és lesze­reléssel kapcsolatos konferen­cia összehívását. A Szovjet­unió kész konstruktív módon hozzájárulni e két fórum munkájához. A fő dolog ma és a jövőben is megtalálni az utat a ka­tonai veszély csökkentéséhez Európa és természetesen az .egész világ számára. Ezt a feladatot azonban nem lehet megoldani a fegyverkezési hajsza korlátozása terén elért tényleges haladás nélkül. Az enyhülés, az együttmű­ködés, a biztonság ez pártunk és a szovjet állam politikájá­nak fő irányvonala mind az európai ügyekben, mind pe­dig a világpolitika terén. (MTI) Pinochet hajszája a demokratikus erők ellen Terror Salvadorban A salvadori népi erők to­vább folytatják harcukat a rezsim fokozódó elnyomá­sa elled, amely főként a vi­déki területeken válik egy­re súlyosabbá: . ,Sap ^Salvadorból s számozó Jelentsék szerint a pedagógu­sok szakszervezete figyelmez­tetett: bezárnak az iskolák, ha a kormány továbbra is megsérti az emberi jogokat. 'A szövetség nyilatkozatában t zenegy aktivistájának szaba­don bocsátását követeli, és megállapítja, hogy a rezálm erői az idén 82 tanárt Öltek meg. (MTI) A Béke-világtanáes nyilat­kozatban ítélte el Pinochet fa­siszta rendszerének újabb terrorcselekményeit a chilei demokratikus mozgalom tag­jai ellen. Az elmúlt hetekben — mu­tat rá a nyilatkozat — Chi­lében újabb tömeges letartóz­tatások voltak. Csupán a júli­us 18--20. közötti hajtóvadá­szat során több mint 300 em­bert vetettek börtönbe, köztük idős embereket ás gyerekeket. Sok letartóztatott holléte is­meretlen. A chilei diktatúra — hangoz­tatja a dokumentum — ke­gyetlen hajszát folytat azok ellen, a haladó katolikus sze­mélyek ellen, akik a politikai foglyok védelmében hallatják hangjÜRátv'WéháhyÜkat, pél­dául Rául'*Silva fíennquez bí­borost, Santiago érsekét, véres leszámolással fenyegették meg. A Béke-világtanáes felszó­lítja a világ haladó közvéle­ményét, hogy támogassa a hős chilei hazafiakat, akik mosto­ha körülmények között har­colnak a fasizmus ellen, a szabadságért és a demokráciá­ért. (MTI) Űj szakaszba lépett az el­múlt hetekben a törökországi terrorhullám. Míg korábban k gyilkosságok elkerülték a vezető személyiségeket, most a politikai hátterű öldöklés már a nagy pártok irányítói között pusztít. Az első áldo­zat a szélsőjobboldali Nemze­ti Akciópárt alelnöke volt, őt az ellenzéki Köztársasági Néppárt egyik parlamenti képviselője követte. A kö­vetkező áldozat a volt minisz­terelnök, Erim professzor, Meggyilkolásáért egy szélső- baloldali szervezet vállalta a felelősséget. Ezután ismét a fasiszta csoportok csaptak le: a vasmunkások szakszer­vezetének elnöke lett a ter­ror áldozata. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT A felsorolás természetesen hiányos. Nem szerepelnek benne a többé-kevésbé név­telen áldozatok, a politikai és a vallási mezbe öltözött ter­ror által, legyilkoltak. Az el­múlt hónapban például a szélsőjobboldal és a szunnita papság által fanatizált töme­gek programot hajtottak végre Corum város alavita lakosai ellen, (Ezt a muzul­mán szektát sommásan kom­munistának miősítették. Em­lékezetes a tavalyi kahra- snanmarasi zavargás, ami­kor az alaviták elleni táma­dásnak több száz áldozata volt.) Törökország ma történeté­nek talán legsúlyosabb poli­tikai válságát éli át. Az or­Törökország Terror és politikai válság szag tartományainak jelen­tős részét a terrorcselekmé­nyek miatt a hadsereg ellen­őrzi. A rendkívüli állapot azonban képtelen megfékez­ni a mind hevesebbé váló összetűzéseket Az ok: az or­szág társadalmi és gazdasági válsága kritikus pontra ér­kezett. A török gazdasági helyzetet az elemzők egysze­rűen tragikusnak minősítik. A 100 százalékos infláció, az ország hatalmas méretű el­adósodottsága, a 40 százalé­kos munkanélküliség ennek az állapotnak a tünetei. Az energia- és nyersanyaghiány miatt a török ipar alig fél ka­pacitással működik, s sokkal rosszabb lenne a helyzet, ha a szomszédos Szovjetunió és Bulgária nem látná el jelen­tős mértékben villamos ener­giával Törökországot. A ti­zenöt évvel ezelőtti gazdaság- fejlesztés a fogyasztási cikkek termelését helyezte előtérbe, a jelenlegi válság tükrözi e koncepció hibáit is. A török hitelforrások teljesen kimerü­lőben vannak. Igaz, az utób­bi egy-két évben ismét ju­tott Ankarának a nyugati do’- lárfeleslegekből, s legutóbb sikerült elérni az adósság visz- szafizetésének elhalasztását is. Mindez azonban csak idő­leges gyógyszer, nem vál­toztat az ország strukturális bajain. NÖGRAD - 1980. július 31., csütörtök ENGEDMÉNYEK WASHINGTONNAK Az országot irányító kisebb­ségi Demirel-kormány a gaz­dasági segélymorzsákért po­litikai engedményeket tesz. Ilyen lépés volt például az amerikai kémrepülések en­gedélyezése Törökország lég­terében. Valószínű, hogy An­kara az utóbbi időben nagy hajlandóságot mutat arra is, hogy az amerikaiak közép­keleti akcióiban 'részt vegyen. Ez azonban óhatatlanul rontja az ország viszonyát olajtermelő arab szomszéda­ival. A gazdasági bajok min­dennapos tünete az alapvető fogyasztási cikkek hiánya. Nincs elegendő margarin, főzőolaj, petróleum, ciga­retta, s nincs kávé sem ab­ban az országban, amely vol­taképpen megtanította a vi­lágot a „feketeleves” fo­gyasztásának szevedélyére. Az elmúlt évtizedben egy új nemzedék nőtt fel az or­szágban. Megsokszorozódott az egyetemek, főiskolák hall­gatóinak száma, megizmoso­dott, szervezettebbé vált a török munkásosztály is. A falusi társadalom átalakulá­sa, az a- tény, hogy milliónyi török munkás került a hazai­tól gyökeresen különböző nyugat-európai körülmények közé, magyarázza a felfoko­zódott társadalmi aktivitást, a baloldali munkásmozgalom térhódítását, de azt is, hogy a talajt ' vesztett nyomorgó fa­lusiak, kispolgárok és lum­penelemek között befolyásra tettek szert, a szélsőségesen Budapestre érkezett a francia külügyminiszter Jean Francois-Poncet, • pülőtéren Púja Frigyes fogad- A külügyminiszterek véle- Francia Köztársaság külügy- ta. Jelen volt Jacques Le- ményt cseréltek a kölcsönös minisztere Púja Frigyesnek, compt, a Francia Köztársaság érdeklődésre számot tartó idő- a Magyar Népköztársaság budapesti ngykövete is. szerű nemzetközi kérdésék­külügyminiszterének meglű- Röviddel a megérkezés után ről. vására hivatalos látogatás- a Külügyminisztérium épü- A megbeszélésen részt vett ra szerdán Budapestre ér- leiében megkezdődtek Púja Bényi József és Jacques Le- kezett. Frigyes és Jean Francois- compt. A vendéget a Ferihegyi re- Poncet hivatalos tárgyalásai. (MTI) „Billygate" máris heves Carter-ellenes hangulat kapott lábra. Az el­nök népszerűsége az utóbbi hónapokban amúgy is meg­csappant, s a nemrég kirob­bant botrány azokat igazolta, akik kezdettől fogva mást sze­rettek volna Reagannel szem­ben ringbe állítani az elnök- választási kampányban. Csakhogy nehéz alkalmas személyt találni. Kennedy már az előválasztásokon el­vérzett, helyzete jottányival sem jobb Carternél. Walter Mondáié alelnök és Edmund Muskie külügyminiszter be­jelentette: nem vállalja a megbízást, nem lép föl Car- terrel szemben. Az idő sürget, közeleg a konvenció, s a de­mokraták táborában nőttön nő a tanácstalanság. Időköz­ben megalakult a „bizottság a nyílt konvencióért”, amely ar­ra törekszik, hogy fölmentse a 3331 küldöttet ama kötelessé­ge alól, hogy arra a jelöltre adja a voksát, akit a konven­ció előtt támogatott. Akár zendülésnek is fölfog­ható a bizottság megalakítá­sa, híven kifejezve a párt­tagságának bizalmatlanságát Carterrel szemben. Ebből a szempontból a „Billygate”, a legrosszabbkor jött, s tovább növeli az elégedetlenséget az első számú elnökjelölt rová­sára. Ami persze a közvéle­mény-kutatásokban is kifeje. zésre jut: jelenleg a republi­kánusok jelöltje, Reagan sok­kal népszerűbb, mint ellenfe­le. Ha ma tartanák a válasz­tásokat, az amerikaiak több­sége őt juttatná a Fehér Ház* ba. Gyapay Dénes ENSZ-határozat a palesztin ügyben Túlzás lenne azt állítani, hogy a legfrisebb amerikai botrány, a „Billygate” máris olyan magas hullámokat vet, mint a maga idejében a Wa- tergate-ügy, kimenetele még­is megrendítheti Carter amúgy- is ingatag pozícióját az au­gusztusi elnökjelölő kong­resszuson. Való igaz, az elnök szerepe egyre homályosabb fi­vére zavaros pénzügyi botrá­nyában. Most pedig már az is kiderült — a Fehér Ház hi­vatalosan elismerte, hogy mind az elnök, mind az igazságügy- miniszter tudott a művelet­len, alkoholista hírében álló Billy Carter törvénybe ütköző cselekedeteiről. Hogy mi történt az elnök öccsével? Röviden így lehetne összefoglalni: Billy kapcsolat­ba került bizonyos líbiai kö­rökkel, akik állítólag 220 ezer dollárt adtak neki, s további összegeket helyeztek kilátás­ba annak fejében, hogy elő­nyös olajüzleteket közvetít az USA-ban. Jimmy Carter azzal védekezik', hogy öccse semmiféle befolyást nem gya­korolt az Egyesült Államok Trtpolival kapcsolatos politi­kájára. Ez netán hihető is, az azonban már kevésbé, hogy Carter — szöges ellentétben a törvénnyel — időben nem figvelmeztette fivérét: vizs­gálat. felelősségre vonás fe­nyegeti, miután líbiai meg­bízását elmulasztotta - hiva­talosan- bejelenteni-'az radó- hatóságoknál. Az adócsalás Amerikában súlyos bűntett. Még szigorúb­ban bírálják el, ha bizonyos vesztegetési háttere is van az ügynek. A „Billygate” te­hát korántsem egyszerű ki­hágás. Különösen nem az. ml. után a gyanúsított az elnök fivére. Mintha csak erre vártak volna, a demokrata pártban nacionalista, vallási és terror­csoportok. VÁLASZTÁSOK LEHETŐSÉGE r ' A torok baloldal, a munkás­szervezetek, a Török KP .el­ítélik a terror minden faj­táját, s rámutatnak, hogy a baloldali jelszavakkal fellé­pő csoportok végső soron a fasiszta erőket szolgálják. A török baloldal figyelmeztet arra is: a jelenlegi nagypol­gári kormány a szélsőjobb és a vallási erők foglya; ezek­től függ fennmaradása. De nem képes az ország kor­mányzására a kisebbségbe szorult Köztársasági Nép­párt sem. Ez a párt a Szocia­lista Intemacionálé tagja, korábban igyekezett mérsé­kelt reformprogramot vég­rehajtani, azonban a politikai patthelyzet megoldására kép­telen volt. A török belpolitika kiútta­lanságát jelzi a tény: az an­karai törvényhozás február óta hiába próbálkozik az­zal, hogy az országnak végre államfőt válasszon. Több mint száz forduló sem volt elég ahhoz, hogy valamelyik jelölt elegendő szavazatot kapjon. Ma egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a nagy parlamen­ti pártok vezetői idő előtti választásokat kezdeményez­nek, Ez talán lehetőséget ad­hatna egy biztos többségű kormányzat létrejöttéire. A polgári politikusok meg­egyezését sürgeti a katonai hatalomátvétel veszélye, hi­szen a hadsereg az elmúlt év­tizedekben már többször fel­lépett a török politika alakí­tó jaként. M. G. Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszaka hatnapos vi­ta után kedden 112 szavazat­tal hét ellenében és 24 tar­tózkodás mellett határozatot fogadott el, amelynek értel­mében Izraelnek november 15-ig .meg kell kezdenie az 1967_ben megszállt összes arab terület teljes kitűrítését. A határokat ' szerint a területe­ken független, szuverén pa­lesztin államot kell alapítani a PFSZ vezetésével. A doku­mentum felszólítja az ENSZ főtitkárát, hogy tegye meg a határozat végrehajtásához szükséges lépéseket, Izraelt pedig szankciókkal fenyegeti meg, ha nem teljesíti a köz­gyűlés előírásait. Az izraeli ENSZ-nagykövet már a vita közben jelezte, hogy országa nem tekinti kötelezőnek a világszervezet állásfoglalását. Az Izraeli el­lenvéleményt pártolta a ha­tározati javaslat ellen le­adott voksával az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Norvégia, a Dominikai Köz­társaság és Guatemala kép­viselője. Az arab országok által ki­dolgozott és a fejlődő orszá­Egy franciaországi cionista szervezet mintegy ötven tag­ja kedden este megkísérelt erőszakkal behatolni a Pa­lesztinái Felszabad ítási Szer­vezet párizsi irodájába. A rendőrség idejében közbelé­pett, megakadályozta az ak­ciót, és a cionisták közül töb­beket letartóztatott. A cionista szervezet nyi­latkozatában arra hivatko­zott, hogy a legutóbb Belgi­umban elkövetett komman­dóakciót torolja meg, s köve­gok csoportja által beterjesz­tett határozatot nem támo­gatta a Közös Piac kilenc tagállama: ezek tartózkodtak. Ennek — mint az NSZK nagykövete a szavazás után magyarázgatta — két oka van: részint nem akartak elébevágni Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter, a Közös Piac miniszteri ta­nácsa soros elnöke most kéz-” dődő közel-keleti ténymegál­lapító kőrútjának, részint az elfogadott határozat nem tar­talmaz utalást arra, hogy .a közel-keleti békés rendezés keretében szavatolni kellene Izrael biztonságát is. Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának veze­tője is nyilatkozott a szavazás után a világszervezet szék­helyén. Kijelentette: Izrael és az Egyesült Államok mind jobban elszigetelődik, a fe­szültség pedig növekedni fog a Közel-Keleten mindaddig, amíg Izrael el nem Ismeri a Palesztinái arab nép jogait. Hozzátette: ilyen körülmé­nyek között a PFSZ belát­ható időn belül ..nem tudja szavatolni a békét a K^-el- Keleten”. (MTI) telte, hogy Párizsban és ' Eu­rópában zárják be mindenütt a PFSZ irodáját. A Palesztinái Felszabadj tá- si Szervezet párizsi képvise­lője, az AFP francia .hír­ügynökségnek nyilatkozva el­mondotta, hogy véleménye szerint nem kielégitőek " a szervezet védelmére szolgáló intézkedések, különös tekin­tettel arra, hogy a múítBán Franciaországban a PFSZ szá­mos képviselője lett merény­let áldozata. (MTI) A salgótarjáni síküveggyár felvételre keres 1 fö rakodógép-kezelőt és 2 fő bádogos-lemezlakatost Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán Salgótarján, Budapesti út 29. Tel.: 11-655.-------------------------------------------------------------------------------------J Merénylet a PFSZ párizsi központja ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents