Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

Táv-adatfeldolgozás — társasági szerződéssel (Gazdasági társasági saaraó- áést írta alá 1979. október 8- án az Országos Számítógép­technikai Vállalat és a tele­fongyár. A szerződés célul tűz­te ki a haza! Igényeknek meg­felelő táv-adatfeldolgozó rendszerek és alrendszerek mi­előbbi gazdaságos előállítását, honi elterjesztését és az ex­portlehetőségek még jobb ki­aknázását. — Miért volt szükség a gaz­dasági társaság létrehozására? — kerestük fel kérdésünkkel Gál Ferencet, az Országos Szá- mítógéptechnlkai Vállalat marketingosztály vezetőjét. — Hazánkban eddig nem volt olyan intézmény, amely komplett táv-adatfeldolgozó rendszereket szállított volna, pedig a felmérések tanúsága szerint igény már lenne rá. — Mit is jelent valójában* táv-adatfeldolgozás, s ml célt szolgálnak a táv-adatfeldolgo­zó rendszerek? | — A táv-adatfeldolgozás a számítógépes technika egy olyan szolgáltatása, amely so­rán távoli adatvégállomások­ról (terminálokról) kapott adatok az adatátviteli vonalon keresztül a központi számító­gépbe Jutva — különféle prog­ramok segítségével — feldol­gozásra, tárolásra, illetve a kapott utasítás szerint végre­hajtásra kerülnek. Az ered­mény ugyancsak a távoli adat- végállomásokon jelenik, vagy jelenhet meg. Ezeket az adat­végállomásokat készíti majd (a szerződés értelmében) a tele­fongyár. amely eddig ugyan főleg átviteltechnikai kérdé­sekkel foglalkozott, de újab­ban már témái közé tartoznak a digitális rendszerek is. — Es mi az Országos Szá- mítógéptechnikai Vállalat fel­adata ebben a társulásban? — Cégünk szerzi be (fóleg szocialista importból) a táv­adatfeldolgozó • rendszerek „lelkét”: a közepes és nagy­teljesítményű számítógépeket, továbbá a mi feladatunk a postai szolgáltatások biztosítá­sa. valamint a piackutatás és * propagandamunka megszer­vezése. — Hol kerülhetnek felhasz­nálásra táv-adatfeldolgozó rendszerek? — Első és talán legfonto­sabb alkalmazási területük az adatszerzés, azaz információk összegyűjtése. (Ilyen például egy gyári termelési folyamat nvomonkövetése emberi irá­nyítás nélkül.) Újabban a fo­lyamatirányításban is segít­ségül hívják a táv-adatfeldol- gozó rendszereket, lehetőség nyílik egy futó folyamat zárt rendszerű figyelésére, szabá­lyozására. A tudakozódási szol­gálat feladatát is elláthatja egv-egy központi számítógép, amelytől az adatvégállomások a legkülönfélébb Információ­kat kérhetik. — Van-e kényes pontja egy- egy táv-adatfeldolgozó rend­szernek, azaz mire kell ügyel­ni üzembeállítása során? — Táv-adatfeldolgozó rend­szerek esetében elsősorban az adatátvitel lehetőségeit kell figyelembe venni, az adatok átvitele során ugyanis maga­sabbak a minőségi követelmé­nyek az átviteli hálózattal szemben, mint például a táv­beszélő-kapcsolatok létesítése esetén. i — Említette, hogy önöknél, az Országos Számítógéptech­nikai Vállalatnál piackutatást Is végeztetnek. S mi a felmé­rések eredménye? Milyenek az igények hazánkban táv-adat­feldolgozó rendszerek tekin­tetében ? — Előbb egy külföldi példát szeretnék elmondani. Körül­belül öt-hat évvel ezelőtt, a legnagyobb nyugat-európai postaigazgatóságok mintegy egymillió dolláros költséggel felmérést végeztek, hogy mennyire igénylik a különbö­ző intézmények a táv-adatfel­dolgozó rendszerek létesíté­sét. Néhány év elteltével azon­ban sutba dobhatták a felmé­rés eredményeit, az igények növekedése minden elképzel­hető mértéket felülmúlt. Saj­nos, nálunk éppen ellenkező a helyzet. Még a szerény elő­irányzatokhoz képest is el­maradnak a rendelések. A fnár meglevő táv-adatfeldol­gozó rendszerek is drága, tő- késimportból származnak. Mindenesetre bízunk abban, hogy a most megkötött szer­ződéssel — amely a táv-adat­feldolgozó hálózatok beren­dezéseit elsősorban hazai gyártmányokból és szocialista importból kívánja előállítani — nemcsak az államnak taka­rítunk meg jelentős összegű valutát, hanem segítünk a hazai táv-adatfeldolgozás ki- terjesztésében is. — Tervezi-e az Országos Számítógéptechnikai Vállalat más hasonló együttműködés megszervezését is? — Igen. Reméljük, hogy hason! őHársaságt szerződések formájában szorosabb együtt­működés alakulhat ki más ha­zai számítástechnikai cégekkel is. A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatnak például jelentős vidéki számí­tógépes hálózata van. Egy kö­zös program keretében talán segítséget tudnának nyújtani vidéki számítógépeink szer­vizellátásában. Egy másik cég, amellyel szerződést szeretnénk kötni, az Irodagéptechnikai Vállalat, ebben a társulásban is főként vidéki együttműkö­désre gondolunk. — Köszönöm a beszélgetést! — HhA — Az egyes bolygók közös jellemzői * A Szovjetunióban elkészí­tették az egyes bolygók rész­letes térképét. A hatalmas munkát a Szovjetunió Geoló­giai Minisztériumához tarto­zó „Aerogeológia” nevű tudo­mányos-termelési egyesülés munkatársai végezték. A tér­képek újabb adalékkal járul­nak hozzá a Földről, a Hold­ról, a Marsról, a Vénusról és a Merkúrról szóló eddigi is­mereteinkhez. A tudósok megállapították, hogy az egyes bolygók szerkezeti fel­építésében számos közös vo­nás található: ^nindegyiknek köpenye, kérge 'van, illetve az őket körülvevő litoszférá­ban azonos típusú törési rendszerek észlelhetők. Jól láthatók azok a repedések, amelyek a Föld és a Mars felszínén a törési rendszerek — a kontinensek és az óce­ánok — kialakulásához ve­zettek. A Holdon, a Marson, és a Merkúron található me­teoritkráterek részletes ta­nulmányozása Földünk ha­sonló képződményeinek jobb megismerésére vezetett. Az összehasonlító bolygó- kutatás módszere már eddig is számos új eredményhez vezetett. Tudomány-teciinllia Jedlik és a dinamó Oersted dán fizikus 18f9-ben észlelte, hogy az elektromos áram mágneses hatást fejt ki, eltéríti a mágnestűt. Ennek a felfedezésnek az alapján szerkesztette meg „villámdele­jes készülékét” Jedlik Ányos. Jedlik Ányos István 1800. január 13-án született a Ko­márom megyei Szimó község­ben, szegény paraszti szülők gyermekeként. Középiskolái befejezése után a Szent Bene­dek rendben folytatta tanul­mányait Pannonhalmán, majd Pesten, ahol 1822-ben a böl­csész karon doktorrá avatták. Tanári munkásságát Győrött kezdte, ahol 1827-ben megszer­kesztette a világ első elektro­motorját, ahogy ő nevezte, „forgonyát”. Készülékének gyakorlati jelentőségét nem ismerte fel, és amint ezt később, 1886-ban Heller Ágostonhoz intézett le­velében megírja: „miután többször volt alkalmam azt tapasztalni, hogy némely ter- mészettani tünemények, me­lyekre csak saját belátásom és kutatásom útján jöttem rá, másoknál már jóval előbb Is­meretesek voltak”, azt vélte, hogy előtte ezt már más is felfedezte és találmányát nem hozta nyilvánosságra. Hasonlóan tragikus a dina­mó feltalálásának története. A világ a dinamót Siemens nevéhez kapcsolja. A szakiro­dalom, a lexikonok a német tudóst jelölik meg a dinamó feltalálójának. A dinamót pe­dig — Siemens 1867-ben be­mutatott előterjesztését — nyolc évvel megelőzve, 1859- ben Jedlik Ányos találta fel, sőt a nagy tudós pontosan megfogalmazta az azóta Is ér­vényes dinamóelvet. E törvény értelmében, valamely mágne­ses erőtérbe helyezett drótte­kercsben mindannyiszor elektromos áram Indul meg, valahányszor a tekercs helyze­te (pl. mozgatás. forgatás) megváltozik. A kérdés az volt, honnan szerezhető meg az Jedlik Ányos (1800—1895) •lektro mágnesek gerjesztésé­hez szükséges áram? Jedlik* kérdést megoldotta. Az elektromágnes vasmagjában mindig visszamarad egy cse­kély mágnesesség, melynek hatására a forgó dróttekercs­ben gyenge áram keletkezik. Ezt az áramot vezette vissza Jedlik az elektromágneses te­kercseibe, miáltal a mágneses tér erősödött. Az öngerjesz­tés ezen elvét, melyet dinamó­elvnek hív a világ, először Jedlik alkalmazta. A forgatással elektromos áramot fejlesztő készülék gyakorlati jelentőségét Jed­lik nem ismert« fel, nem tette közzé és csak halála után tan­széki utódja, Eötvös Loránd talált rá a világ első dinamó­jára, és annak alapján leírt dinamóelvre. A tudomány- egyetem 1859-ből származó feljegyzéseiben e gép „egysar- ki villanyindító” néven sze­repel, mely „kigondolva lön Jedlik- Ányos által, elkészítve pedig Nuss pesti gépész mű­helyében”. Jedlik 1826-ban győri tanár­kodása alatt házilag készíthe­tő. igen olcsó kis szerkezetet állított össze, mellyel maga csinált szikvizet. Talán a sors Iróniája, hogy Jedlik e talál­mányát — mely alapjában vé­ve barkácsolásból fakadt — a bécsi Zeitscrift für Physik und Matepiatik 1830. évi száma le­közölte. s ez az egyetlen Jed- lik-találmány, mely élete fo­lyamán a külföldi sajtóban szakmunkájáról megjelent. Jedlik maga állította elő a fizikai laboratórium bemu­tató eszközeit, hiszen a kor egyetemi tanárjainak nem ál­lott rendel taezésére megfelelő tanszer. Osztógépe, mellyel fi­nom optikai rácsokat tudott előállítani, ugyancsak említés­re méltó, hisz a színképelem­zéshez szükséges rácsozatokat több külföldi tanintézet ré­szére is Jedlik készítette. A Természettudományi Tár­sulat megalakításában Bugát PáMal együtt munkálkodott. Egyik ülésén a társaságnak — talán elsőnek a világon — orvosi célokra ajánlja az Induktort. Jedlik nemzeti érzéséről számtalan esetben tanúbi­zonyságot tett. Amikor lehe­tőség nyílott magyar nyelven tanítani, Jedlik volt az első, aki 1845-ben magyar nyelven szólt hallgatóihoz. Jedlik a szabadságharc idején, amikor mint tanár már nem szolgál­hatta az eszmét, beállott nem­zetőrnek. Bár Pest védősánc­építésében részt vett, Pest el­este után nem menekült el. A forradalom leverése után hadi- törvényszék elé állították, de miután a politikai életben való aktív tevékenységet nem tud­ták reábizonyítani, felmen­tették. Jedlik Ányos, a magyar ter­mészettudományos oktatás, a magyar elektrotechnika jeles alakja, 1895. december 13-án halt még a bencések győri rendházában. Pap János Eletet ment a pacemaker A szív a világ legcsodála­tosabb motorja. Évtizedeken át pillanatnyi megállás nél­kül dolgozik, s teljesítményé­vel felülmúlja a legtökélete­sebb, legszívósabb gépet is. Ha megáll, vége az élet­nek. Ha percenként 72-nél jó­val kevesebbet, vagy sokkal többet üt, akkor súlyos a be­tegség. Ma azonban már sza­bályozni lehet a szívverést. Ez idő szerint, több ezer em­ber él az országban (a vilá­gon pedig talán több mil­lió), akiknek a szívritmusát egy kisméretű elektronikus szerkezet, a korszerű orvos- technika remeke, az angol nevű pacemaker (pészmé- ker) szabályozza. A szívidegek természetes munkája a szívkamrát egyen­letes ütemű összehúzódásra, elernyedésre készteti. A pace­maker olyan kis elektromos generátor ami egy. a szívbe felvezetett elektródán át. mes­terséges impulzusokkal, áram­lökésekkel éri el ugyanezt a hatást. Először 1932-ben Ameriká­ban sikerült egy nagy gép­be befektetett állat szívmű­ködését külső elektromos lö­késekkel fenntartani. 1932- ben már voltak nagy „dobog­tató” gépek, amelyeket a be­teg ágya mellett helyeztek el • elektródájukat bevezet­ték a testbe. A miniatürizá­lás gyors fejlődése, a pará­nyi és nagyon megbízható alkatrészek sokasodása az­után forradalmat hozott: mintegy másfél évtizede so­rozatban készülnek már a kicsiny, bőr alá beültethető automata szívverés-szabályo­zók. A pacemakerek három típusa közül az egyik állan­dó ritmusban biztosítja a szívműködést. A másik faj­tát azok a betegek kapják, akiknek szívműködése csak Időnként rendellenes. A har­madik készüléktípus ritmu­sa kívülről, távvezérléssel állítható be, amint azt a be­teg állapota megkívánja. Képünkön: A nyugatnémet Siemens cég által gyártott rit- musszabályozók három válto­zata: a legkisebbet kisgyer­mekekbe, a másik kettőt fel­nőttek mellkasába „építhe­tik be” az orvosok. E sziv- ü te madók áramfogyasztása kicsi, ami a hosszú élettar­tamuk feltétele: litiumjodid telepükkel tíz évig is kifo­gástalanul működnek. A vérnyomás- mérés története Az Egyesült Államokban az 50 évesnél idősebbeknek afe­lé szenved magas vérnyo­másban. ennek a korcsoport­nak 25 százalékában közvet­lenül vagy közvetve az okoz­za a halált A szív- és érbe­tegségek az utóbbi években hazánkban is a halálozási sta­tisztika élére kerültek. Az ütőeres nyomást elő­ször 1733-ban határozták meg úgy, hogy lúdlégcső egyik végét egy 16 combartériájába kötötték, másik végét 3 mé­teres, függőlegesen álló üvegcsőhöz illesztették. A vér­oszlop kb. 2,5 méter magas­ra emelkedett és ritmikusan ingadozott a kanca szívveré­sének megfelelően. A nyo­más tehát a szív ütemes mű­ködésének következtében vál­tozik; a szisztolé (összehúzó­dás) közben,, amikor a szív bal kamrája kilöki a vért az aortába, a nyomás nő, a di- asztolé (ellazulás) alatt a szív­pumpa nem nyom vért az ér­rendszerbe, a vérnyomás csök­ken, de nem esik le teljesen. A vérnyomásra tehát két számérték jellemző, a sziszto- lés és a diasztolés, az átlag 120/80 Higmm. és mivel az utóbbi ismerete a lényege­sebb, sajnos a legtöbb be­teg évek múlva Is tudja a magasabb szisztolés értéket és fogalma sincs a fontosabb di- asztolésról. A ma is használt vérnyo­másmérő-módszer 1905 óta ismeretes. Lényege, hogy ha a felfújt mandzsetta a felkar ütőerét teljesen összenyomja, a könyökhajlatban nem hall­ható a vér áramlását jelző nyomás. Amikor csökkent a mandzsetta feszülése, egy­ezerre halk, koppanó hangok­kal jelzik, hogy az ütőeres nyomás már pillanatonként nagyobb, mint a külső szo­rítás; ez az érték felel meg a szisztolés nyomásnak. Amint további levegő jut ki a gumiabroncsból, a doboló, sistergő zörejek egyszerre csak elhalkulnak, majd el­tűnnek. Ez azt jelenti, hogy az artériát már nem nyomja össze a mandzsetta, az áram­lás akadálytalan. Ez az ala­csonyabb nyomás a dlaszitolés érték. A Jénai optikai múzeum értékéi Az NDK egyetlen optikai múzeuma Jénában működik, és több mint 13 ezer muze­ális darabja Jó bepillantást enged az optika történetébe. Tájékozódhatnak a múzeum- látogatók a szemüveg, a táv­cső, a mikroszkóp múltjáról és jelenéről. A Zeiss Művek alapítói, Kari Zeiss,* Ernst Abbe és Otto Schott emléké­nek külön termeket szentelt a múzeum. A szemüvegek ter­mében az 1290-ből származó szegecselt szemüvegtől kezd­ve, a közelmúltban készült beépített órával ellátott arany- lornyettig, az optikai eszkö-. zök széles skálája található. A gyűjteményben helyet ka­pott olyan nagv emberek szemüvege, mint Robert Koch, Rudolf Virchow és Friedrich Hölderlin. Európa és Ameri­ka valamennyi jelentős mű­helyéből találunk itt mik­roszkópokat, szám szerint öt­százat. A ritkaságok közétar­tozik egy 1735-ből való tü­körteleszkóp. F A Centrum Aruház heti ajánlatai! MÉG EGY HÉTIG A MŰSZAKI OSZTÁLYUNKON Modul Star televízió 7900,— Ft helyett 7300,— Ft Super Star televízió 7700,— Ft helyett 7100,— Ft Plútó rádió 3150,— Ft helyett 2150,— Ft 2 2- SULI-BOLT A RÁKÓCZI ÜTI KIRAKATSORBAN! Tanszerek és iskolaköpenyek nagy választékban. Iskolafüzetekből VIII. 3-lg 40 százalék engedmény. 3 NYÁRI JELLEGŰ MÉTERÁRUK 38 SZÁZALÉKKAL . OLCSÓBBAN VÁSÁROLHATOK. 4. CENTRUM HÉTFŐ VII. 28-ÁN. Az alábbi cikkek 20 százalék engedménnyel vásárolhatók: ' — kiskamaszpantallók, ) — férfi hosszú ujjú ingek (NOMÁD kivételével), — egyes háztartási felszerelések (szeméttartók, dézsa, mos­dótál, pipereszekrény, gyermekkád, fatálca stb.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents