Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

Nincs bérelt hely Ami ma biztosnak látszik, az holnap már kérdéses, holnapután pedig már a letudott kívánságok közé kerül. Mert a gaz­daság változékonysága egyre inkább a napi munka velejárója lesz. Nemcsak világmére- ' tekben, hanem idehaza is. Mert életünk min­denoldalú fejlődése, a világ kitárulkozása folytán, egyre erősebben, az egymásra utalt­ság jegyében, igen sok területen és ezernyi szállal kötődik más országok, köztük a tő­késállamok gazdaságához is. Nyitott gazdaságunk következtében, a nem­zeti jövedelem alakulásában meghatározó szerepe van a jó, vagy kevésbé eredményes ex port terv-teljesítésnek. Ugyanakkor az export fontos, a népgazdasági egyensúlyi helyzet javításának megteremtésében is. Mindezek tükrében vizsgálva megyénk gyárainak exporttevékenységét, jóleső érzés­sel állapíthatjuk meg, hogy az első negyed- . évben az országosnál kedvezőbb sikereket vallhatunk magunkénak. Az összes export 27 százalékkal, a nem rubelkivitel pedig 44 szá­zalékkal emelkedett. A tőkésexport kéthar­madát biztosító két üzemben; a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 15,8, a balassagyarma­ti kábelgyárban pedig 34,2 százalékkal növe­kedett a nem rubelelszámolású termékek mennyisége, illetve értéke. Ez a két üzem ebben az évben több mint 50 millió dollár értékű árut kíván exportálni, ami több mint 1976-ban volt a megye összes tőkéskivitele. A megyei átlagban elért ütem megtartása, Illetve fokozása csak újabb, igen körültekin­tő erőfeszítésekkel lehetséges. A Salgótarjá­ni Kohászati Üzemekben a második negyed­évben a korábban jelzett tőkésmegrendelé­sekből a csökkenő piaci igények miatt, töb­bet lemondtak. Pótlása bizony nem lesz zök­kenőmentes. A kábelgyárban a pvc hiánya fékezi a tőkéskívánságok mielőbbi teljesí­tését. A salgótarjáni öblösüveggyárban a korábbitól eltérően gyakrabban kell' átállni az egyik termékről a másikra. Kicsi szériák, gyakori átállások, igen magas műszaki és minőségi követelmények jellemzik a köny- nyűipari üzemek exporttevékenységét. Ilyen körülmények között eleget tenni a gazdasá­gosság egyre növekvő követelményének is — bizony nem könnyű dolog. Pedig meg kell tenni, mert a gazdasági egyensúlyi helyzetet javító export mennyi­ségének növelése mellett a gazdaságosságot is biztosítani kell. A rendelkezésre álló adatok szerint a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemekben az egy dol­lár kitermelése jónak mondható. A kábel­gyárban elfogadható. A salgótarjáni öblös- üveggyárban a korábbihoz képest az energiá­éi alapanyagárak emelkedése miatt tíz szá­zalékkal növekszik, amit jobb ármunkával kívánnak ellensúlyozni. Erre reális lehetőség van. Nemcsak itt, hanem másutt is, amennyi­ben a termékek minőségében további javulás következik ba. Mert a siállltiisi határidő be­tartása mallett as a terület, továbbra la a legsebezhetőbb pontja az általunk korszerű­nek is elismert termékeinknek. Az előforduló reklamációk esetén pedig vagy csökkenteni kell az árakat, de megtörténik, hogy a meg­rendelő hosszabb vagy rövidebb időre elpár­tol az érintett gyárunktól. Pedig a jó minő­ség egyet jelent az anyagtakarékossággal, a munkaerő ésszerű kihasználásával, teljesít­mény növelésével,, kifogástalan munkára ösz­tönző bérgazdálkodással a gyártmányfejlesz­téssel és a céltudatos gyártásfejlesztéssel. Egyre többen mondják, hogy piackutató munkánk gyengeségei miatt is bizonyos ese­tekben, mi, saját magunk értékeljük le tevé­kenységünket. Ezen pedig csak egyféleképpen lehet változtatni: a felkínált, illetve felkuta­tott lehetőségek időbeni, ügyes kiaknázásá­val. Ehhez igazodva megyénk egyes gyárainak vezetői nem kötelezik el magukat az árakkal egész esztendőre, hanem negyed- vagy fél évenként felülvizsgálják, s élnek a lehetősé­gekkel. Más esetekben pedig olyan szerződést kötnek, amelyek során a világpiaci árválto­zásokat vagy azoknak egy részét érvényesít­hetik az általuk előállított és kiszállított kü­lönböző termékek áraiban. Ehhez persze javítani kell a megbízható in­formációs rendszert. Lehetőleg naprakész is­meretekkel- kell rendelkezni a tárgyalások, az árviták előtt, de van mit tenni a gyorsabb igenek vagy nemek kimondásában is. A VEGYÉPSZER Salgótarjáni Gyárában az egyik nyugatnémet vevő a tárgyalások során meg­jegyezte: .— Maguknál egy nemre is legke­vesebb két hónapot kell várni... Ez nem­csak gyáraink vezetőinek, hanem a külkeres­kedőknek is szól. Végül, de nem utolsósorban jogos a kér­dés. Meddig, vagy egyáltalán szükség van az olyan nem rubelelszámolású exporttermé­kekre, amelyeket csak igen nagy veszteség­gel lehet külföldre szállítani. Szabad-e az ilyenek mennyiségét növelni? A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén ez­zel kapcsolatban a többi között a következő hangzott el: „Veszteséges volta miatt nem tudjuk kedvezőnek minősíteni például a sík­üveggyár 72.6 százalékos és a ZIM 11,8 szá­zalékos tőkésexport-bővítését. A jelenlegi helyzetben talaját vesztette az a felfogás és gyakorlat, miszerint maradjunk csak bent a piacon, ha kell bármi áron, nem számít a gazdaságosság. Annyira azért nem vagyunk gazdagok, hogy az ablakon szórjuk ki másnak, ellenszolgáltatás nélkül nemzeti jövedelmünk egy részét, amit nehéz munká­val, fáradtsággal teremtünk elő. Pillantás a piacra Válaszol a ZÖLDKER vezérigazgató-helyettese kJ* __ bérelt hely az exportban sémi ninCS Ezért egy pillanatra sem lehet megpihenni a gazdaságosabb exporttermelés feltételeinek kialakításában, a piaci pozíciók folyamatos, rendszeres javításában és értel­me« felhasználásában. A kétszázötven darabot is eléri a fúvott kelyhek száma egy műszakban, melyet Tar Tibor, a salgótarjáni öblös­üveggyárban készít. Látni lehet az ultrahangot A műszaki életben és az or­vostudományban széles körben elterjedt ultrahangos átvilágí­tás során ahhoz, hogy látható képét kapjanak, bonyolult elektronikus berende­zéseket alkalmaznak. Sok esetben nincs szükség e be­rendezésekre, mert elegendő egy képernyő az ultrahang közvetlen megfigyelésére. Ezt a képernyőt a francia Thom­son CSF cég fejlesztette ki Az újdonság két üveglap kö­zé zárt, folyékony kristályve­gyületekkel feltöltött rekeszek sokaságából áll. E vegyület mo­lekulái az ultrahang besugár­zásakor megváltoztatják orien­tációjukat, s a rekesz fényt bocsát ki. Ahová az ultra­hang nem jutott el, a reke­szek homályosak maradnak. A reakció ideje egy másodperc, a képernyő felbontóképessége 1 milliméter, érzékenysége négyzetcentiméterenként 10 milliwatt. Most folynak a kí­sérletek a felbontóképesség és az érzékenység növelésére. Ház vízpárnán A Maina menti Frankfurtban 1M méter magas irodaépületet emel­tek, amelynek fundamentuma vlz- párnán nyugszik. Ezt az tette szük­ségessé, hogy az építkezésre ki­jelölt terület lágy és laza volt, ezért a hagyományos cölöpöket nem tudták alkalmazni. Az épület alapját egy négy méter vastag vasbeton lemez képezte. Hogy az építkezés során el ne deformálód­jék, 22 vízzel töltött műanyag pár­nát helyeztek el köré. A szele­pek segítségével a párnák víztar­talmát úgy szabályozták, hogy az épület függőleges maradjon. A megyei lapoktól a Köz­ponti Sajtószolgálathoz befu­tott kérdéstömeg átrágása után kerestem fel a ZÖLD­KER vezérigazgató-helyette­sét, Kenyeres Lászlót: mint a zöldség-gyümölcs felvásár­lásában meghatározó szerepű megyei ZÖLDÉRT Vállala­tok központjának egyik veze­tője, válaszoljon kérdéseink­re­Mielőtt .rátértünk volna a válaszokra, arra kértem Ke­nyeres Lászlót, adjon általá­nos tájékoztatást az oly sok átszervezést — a legutóbbi 1977- ben volt — megélt szer­vezet pillanatnyi helyzetéről. — Tavalyelőtt 300, de ta­valy már csak 170 millió fo­rintos nyeresége volt a 19 megyei vállalatnak, ami ön­magáért beszél. De még ezt is csak úgy sikerült megémi- ök, hogy az állam 900 milliós támogatást adott, azonos mértékűt az 1978. évivel. A támogatás jelentős részét az 1978. évi nagy burgonyater­melést követő felvásárlási- ár-zuhanás „kivédésére” köl­töttük. A termelők például két forintot kaptak kilón­ként, de az árút nem vittük el tőlük. A burgonya olyan termék, amely áruként dön­tően a ZÖLDÉRT-nél fut össze, a téli tárolással jófor­mán kizárólag mi foglalko­zunk. Roppant érzékeny cikk, amiből éves átlagban húsze­zer vagonra lenne szüksé­günk, de 120 ezer vagon te­rem. — Mégis, a tapasztalatok szerint szerfölött cikcakkos a termelői kedv, » általa a megtermelt burgonya■ A ma­gammal hozott kérdések kö­zött Miskolcról firtatják! csőkként a vetésterület, mi lesz 1980-ban * burgonyával? — Valóban nagyok az évek közti különbségek mindenek­előtt az átlagtermés miatt — így Kenyeres László. — Hogy ne menjek messzire: 1978- ban még 86 ezer. de ta­valy már csak — mi» tégy eiíeghatádoént — U or ra­gon volt a (ahráaéaott áréi.' As idén már Importál temje ii enervagoonytt főként az NDK-ból. Pedig a leszerző­dött mennyiség elegendő, 28 ezer vagonra rúg, de kétség­telen, hogy a termőterület nemcsak Borsodban — or­szágosan Is apadt a nagy­üzemeknél. Mégpedig a ta­valyi 22 ezerről 17,5 ezer hektárra Ma legalább 150 mázsás átlagtermést érnek el a gazdaságok, nem lesz gond, de ha nem. . . Az elmúlt he­tek csapadékos időjárása mindenesetre jót tett a bur­gonyának, akárcsak a zöld­séggyökérnek, de kevésbé kedvezett a meleget Is igény­lő paprikának, paradicsom­nak. S ha már áttértünk más portékára, hadd jegyezzem meg, hogy a piackép szerfö­lött változó: vannak hiány­cikkek is főként gyümölcs­ből, de eladatlan tömegek uborkából, káposztából, zöld­babból­— Mégis drága az uborka ! — Az árképzést a vállala­tok önállóan végzik. Előfor­dult, hogy a Békésben három forintért felvásárolt uborka 25 forintba került Budapes­ten. Éppen ez a visszaköszö­nő témakör, az árak és az árrések megtárgyalása is sze­repelt július 10-én Kecske­métre összehívott országos értekezletünkön. A nagy ár­rés egyik magyarázata, hogy a közgazdasági szabályozók idei módosításával elestünk háromszázmillió forint köz­ponti kockázati alaptól. A megmaradt dotáció két for­rásból származik: 150 milli­ót kapunk téli tároláshoz nyújtott állami támogatás­ként, valamint a lakosságnak eladott áru minden tonnájá­hoz nyolcszáz forint szubven­ciót kapunk- ötvenezer va­gonra tehető ez a mennyiség, együttesen azonban 110 ezer vagon körüli a forgalom, mert nem csak a lakosság­nak, hanem exportra, hűtő- és konzervipari célpkra is adunk árut. — Térjünk vissza a való­ban örökzöld árrésügyre. Mennyi a megengedett? hi ­szen az mégsem elfogadható állapot, hogy háromforintos uborkából 25 ~ forintos le­gyen. . . — Ez nyilvánvaló, s a ZÖLDKER idei célja az, hogy 16 százalékos átlagnál maga­sabb ne legyen a zöldség­gyümölcs fogyasztói áremel­kedése. Sajnos, az esztendő első öt hónapjában ez 28 szá­zalékos volt az előző év azo­nos időszakához képest. Pil­lanatnyilag úgy látom, hogy csökken ez a mutatószám, visszaesés kövatkazlk be az árszínvonalban, s remélhető­en a húszszázalékos átlag alatt maradunk 1980-ban. Ami az árrést illeti, 88—40 százalékos volt 1977—79-lg, vagy tíz forintos fogyasztói árból hat Jutott a termelő­nek, négy nekünk- Az álla­mi támogatás hozzávetőleg összesen négyszázmillió fo­rintra tehető csökkenésének ellensúlyozásaként, s hogy mégis próbáljanak megállni saját lábukon a vállalatok, az ősszel határozat született ar­ra hogy 45—48 százalékra emelhessük az árrést. Tehát immár a fogyasztói ár fele jut a ZÖLDÉRT-eknek. Ez az arány nem rosszabb a nemzetközi átlagnál, hiszen nyugaton 150—200 százalékos árréssel dolgoznak a keres­kedők. Nálunk a mostani is sok­nak tűnik, mindenesetre megfeleltünk több megye, így Hajdú-Bihar, Csongrád idevágó érdeklődésére. Ez utóbbi levél mindjárt figyel­meztet arra, hogy lehetséges azért másként is. A szentesi korai zöldségtermesztési rendszer — írja levelé­ben a Délmagyarorszí g főszerkesztője — „mindössze öt százalékért adja el a tag- szövetkezetek zöldségét”. (Ha jól számoltak, tehát alig egytizednyi!) árrés fejében is piacra juttatható a zöldség. Javallom, érdemes lenne Szentesre utazni a kecskemé­ti tanácskozáson részt veti megyei ZÖLDÉRT Vállalatok igazgatóinak­— Milyen módosítást ter­veznek? — 1981-től megengedjük * más megyéből való, de csak­is kizárólag szerződéses ala­pon történő felvásárlást is — válaszol Kenyeres László. — Például, ha a budapesti ZÖLDÉRT azt mondja, hogy van három szabolcsi téesz- partnere, amellyel szerződést kíván kötni, megteheti. Egy a lényeg: hogy jó előre tud­jon erről mindenki, mert ily módon nem lehetséges egy­más elől elorozni a portékát, elkerülhetjük az anarchiát, s a szükséges központi készle­tet is biztosítani tudjuk. — Végül a kecskemétiek kérdését tolmácsolom: a kaj­szibarackszezonra megérke­zik-e az Indiában rendelt jéggyáruk? — Sajnos, nemi napokon belül befut ugyan Fiumébe, dehát a felszerelés; egyebek... Feltehetnék még a foga­sabbnál fogasabb kérdése­ket a vezérigazgató-helyettes­nek, akinek roppant nehéz a helyzete, ami egyébként áll az egész ZÖLDÉRT-szerve- aetre, vagyis 23 ezer ember­re. Sok vállalatnak •— a Ko­márom, Nógrád, Baranya, Veszprém megyeieket említi beszélgető partnerem — úgy­szólván létéért kell küzdenie, vagyis azért, hogy ha már nyeresége nincs, legalább vesztesége ne legyen. Óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon nem közeleg-e a sokadik átrendeződés? Va­jon azt az „elvett” négyszáz­milliós dotációt nem lehetne- e olyképp ellentételezni, leg­alábbis részben, hogy vala­hogy rövidüljön az árú útja, s így a zöldség-gyümölcs fo­gyasztói árak szolidabban növekedjenek?! Keresztényi Nándor ................................................................................................................................................................................................. Po ntosan 15 esztendős me­zőgazdasági munka után lé­pett „állami szolgálatba” Ta­rt Gyula. Hosszas vívódás, a családdal, barátokkal, munka­társakkal, a járás vezetőivel folytatott, nem egy beszélge­tés után döntött úgy. hogy el­fogadja a tanácselnöki hiva­talt Sárákon. Hivatalosan jú­nius 18-án, ténylegesen július elsején lépett munkába. — A feladat jellege egé­szen különböző... — így igaz. Mindent meg­teszek, hogy sose kelljen meg­bánnom elhatározásomat. Hogy vállaltam, annak több oka volt. Nagyon jól isme­rem a három községet, Bért, Egyházasdengeleget és Szirá- kot. Világéletemben szeret­tem emberekkel foglalkozni. Ügy érzem, szélesebb látó­kört biztosít, mondhatnám úgy is, erőpróba. Agrár szakmérnök. A takar­mánygazdálkodással foglal­kozott a palomsi termelőszö­vetkezetben. — Váratlanul ért a jelölés, mezőgazdasági szakember lé­temre tanácselnök legyek? — kérdeztem magamtól. — Teljesen új terület. Tanulás­sal kezdem a hivatalomat, 9 hónapos tanfolyamra megyek rövidesen. A bizalmat, amely körül­öleli. már a jelölő gyűlésen érezte. Háromezer ember él a három faluban, itt is mint Tanácselnök Szirákon Az „előlegbe" kapott bizalom mindenütt növekednek az igények. Jogosak és olyanok is, amelyek megoldásával vár­ni lehet. A nemrég megalakult ta­nács, a végrehajtó bizottság már javában dolgozik, a VI. ötéves terv előkészítésén. — Egyházasdengelegen víz­gondjaink vannak. A veze­ték egy része elavult A kör­nyezet, a rend, a tisztaság megteremtésére jobban össze kell fognunk, hiszen ml élünk itt Vannak olyan utcáink, ahol még nincs út. — Ellátás, szolgáltatás? — Tulajdonképpen a fon­tosabb dolgokat meg lehet kapni, mégsem mondanám jó­nak. Főként a szolgáltatásokat nem. Tervezzük, hogy fel­vesszük a kapcsolatot az ÁFÉSZ-szel, népfronttal, Vö­röskereszttel, nem feledkezve meg a termelőüzemekről, ter­melőszövetkezetről, állami gazdaságról. Ha egyeztetjük az elképzeléseinket, többre ju­tunk. Ami az iskolát illeti, a béri iskolások, közelebbről az al­só tagozatosak is Szirákra jár­nak majd szeptembertől. Mindössze huszonkét gyerek­ről van szó. Napközis ellá­tást kapnak, lesz kísérőjük, és iskolától iskoláig szállítjuk őket. Szí rákon járva, mindenkor 6zóba kerül a kastély. — Mi is nagy reményeket fűzünk az épület üdülővé ala­kításához. Megszépül a kas­tély, a park, vendégek jön­nek, mennek, mozgalmassá válik Szi rák. — Az elmúlt években nyá­ri táborokat is rendeztek, nagy sikerrel... — Tervezzük, hogy felújít­juk, hagyománnyá fejleszt­jük. Ehhez idő kell. Változ­tat viszont a község arcula­tán, hogy a Mátraaljai Álla­mi Gazdaság nyolcvan la­kást magában foglaló telepet épít Szirákon a dolgozóinak. Valamennyi modern, kényel­mes otthon, azonos típusterv alapján. Bizonyára szép szín­foltja lesz a községnek. Az első hetek tanácselnö­ki beosztásában mozgalma­san telnek. Tari Gyula mo­solyog. — Ez a kölcsönös ismerke­dés ideje.v — Mit kíván magának a kö­vetkező évekre? — A bizalom, amelyet „elő­legbe” kaptam, megmarad­jon. Szépüljenek, fejlődjenek a községek , Nógrádnak eb­ben a nagyorf szép csücské­ben Is... —cse— 1 NÓGRÁD - 1980. július 27., vasárnap 3~

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents