Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-23 / 171. szám

Iráni b«*T<5mo*é feszültség az iraki határon Az utóbbi időben, nagymér­tékben kiéleződött a helyzet az iráni—iraki határon A korábbi szórványos határ menti összetűzések heves harci cselekményekbe csap­tak át. Mindkét oldalon tü­zérséget. aknavetőket. heli­koptereket és repülőgépeket vetnek be. Iráni sajtójelentések sze­rint Irak a határ körzetében meggyorsította a katonai egy­ségek összevonását. Ugyan­csak az iráni sajtó számolt be arról, hogy Irak határ menti vidékein nagv teljesít­ményű rádióadókat szereltek fel, hogy ezek segítségével Az Afgán Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek egységei sikeres akciókkal szá­molják fel az ország különbö­ző területein tevékenykedő ellenforradalmi bandák ma­radványait. A Bakhtar hírügynökség jelentése szerint sikerült fel­számolni egy igen veszélyes el­lenforradalmi bandát, amely­nek tagjai az elmúlt másfél év alatt iskolák felgyújtásával, gépkocsikaravánok megtáma­dásával, pártaktivisták, taná­rok és diákok ellen elkövetett merényletekkel terrorizálták a lakosságot. A banda tagjainál nagy A junta parancsára chilei minfájú ’fogolytáborrá alaki- tófták át egy,La Páz nyéki labdarúgó-stadiont és hétfőre már ötszáz letartóztatott sze­mélyt szállítottak oda a fő­városból — jelentette az AFP francia hírügynökség. A har­minc-negyven fős csoportok­ban, zárt teherautókon odahur­colt foglyokat erős katonai egység őrzi. Az AFP szerint La Pazban olyan tömeges mé­retűek a letartóztatások, hogy az őrizetbe vettek már el sem férnek a főváros börtöneiben. A meghirdetett általános sztrájk nyomán La Pazban hétfőn megbénult az élet és hasonló a helyzet az ország belsejében is. A főváros ut­cáiról eltűntek a járókelők, smat vádaskodások folytassák az Irán elleni pro­pagandát. * Az iraki tömegtájékoztatási eszközök ugyancsak beszá­molnak arról, hogy a határon fokozódik a feszültség. A la­pok rámutatnak: miközben Irán propagandahadjáratot folytat Irak ellen, egyre több iraki állampolgárt fognak perbe Iránban, és ezek a pe­rek általában szigorú ítéle­tekkel végződnek. A helyzet bonyolultságáról tanúskodik — írják a lapok —. hogy a határ menti ösz­mennyiségű amerikai, kínai, pakisztáni és egyiptomi gyárt­mányú fegyvert találtak, Kabulban egy forradalmi bíróság ítéletet hirdetett 12 korábban elfogott ellenforra­dalmár ügyében. Két személyt halálra ítéltek, a többieket pe­dig börtönbüntetésre. A tár­gyaláson bebizonyosodott, hogy a vádlottak meggyilkol­ták az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt 6 tagját, ter­rorakcióikhoz pokolgépeket készítettek, törvénytelenül tartottak fegyvereket és • el­lenforradalmi röplapokat tér. jesztettek. (MTI) mindenütt megerősített őr­járatok láthatók. Szórványos lövöldözés hétfőn is hallat­szott, bár a hatóságok bejelen, tették, hogy leszámolnak min­denkivel, akinél fegyvert ta­lálnak. A puccsista tábornokok az egész ország területén betil­tották a fényképezést és a fil­mezést. A parancs szerint le kell tartóztatni mindenkit, aki fotófelszereléssel jelenik meg az utcán. A La Pazban tar­tózkodó külföldi újságírók hétfőn gyűlést tartottak. Til­takoztak a junta rendelete el­len és követelték, hogy a ha­tóságok bocsássák szabadon azt az argentin újságírót, akit fényképezés közben tartóztat­tak le. (MTI) szecsapások körzetében el­lenőrző körutat tett az isz­lám „forradalmi gárda” egyik vezetője, aki Khomeini ajatollahot képviseli a pa­rancsnokságban. Baniszadr iráni elnök hét­főn bejelentette, hogy szer­dán terjeszti a parlament elé a kormányfő személyé­re vonatkozó javaslatát. Ba­niszadr kedden letette az es­küt a parlament előtt, amely vasárnap vette át az iszlám forradalmi tanácstól az ország irányítását. Khomeini ajatollab egyik közeli munkatársa hétfőn azzal vádolt Ghotbzadeh kül­ügyminiszterhez közel álló .bizonyos személyeket”, hogy „a régi rendszerrel rokon­szenveznek”. A politikus — aki az iráni vallási vezető különmegbízottjaként vizs­gálatot folytatott Irán indi­ai, pakisztáni és bangladesi nagykövetségén — a külügy­minisztérium feloszlatását ja­vasolta rádióbeszédében. Hoz­zátette. hogy a minisztériumot a' külföldön dolgozó iráni dip­lomaták kinevezésével meg­bízott „irodával” kellene fel­váltani. Ghotbzadeh külügy­miniszternek szemére vetette, hogy akadályozta a nagykö­vetségeken folytatott vizsgá­latot. Teherán egyik börtönében hétfőn este megtartották újabb hat katona perét, akik a vád szerint részt vettek a közel­múltban leleplezett összees­küvésben. A teheráni rádió nem közölte, hogy a bíróság milyen ítéletet hozott. Teheránban hétfőn este vé­get értek az egyes baloldali vezetők ellen indított bírósá­gi tárgyalások. Az iszlám for­radalmi bíróság várhatóan egy-két napon belül ítéletet hirdet Taghi Sah rém, a Mod- zsahedin-mozgalomból ki­vált Pejkár nevű szervezet alapítója perében. Az ügyész halálos ítéletet kért. Sah rant ■aZZal Vádolják; hogy meggyil­koltatta a Mödzsahedin-moz­galom egyik vezetőjét. A Wafa palesztin hírügy­nökség hivatalosan cáfolta azokat a nyugati jelentése­ket, amelyek szerint a Bakhti- ar volt iráni miniszterelnök ellen megkísérelt párizsi me­rénylet tettesei kapcsolatban álltak a Palesztinái Felsza­badítás! Szervezettel. Kiutasítottak Iránból hét­főn több amerikai misszio­náriust. A teheráni rádió a propagandaügyekkel megbí­zott miniszterhelyettesre hi­vatkozva azt jelentette, hogy a misszionáriusok kémtevé­kenységet folytattak. Palesztin vita az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlésének 7. rendkívüli ülésszaka kedden délután kezdte meg vitáját a palesztinok önrendelkezési és államalapítási jogáról. A rendkívüli ülésszak összehí­vását az el nem kötelezettek tömbje a szocialista országok támogatásával szorgalmazta azt követően, hogy április "30- án az Egyesült Államok a Biztonsági Tanácsban megvé­tózott egy fontos, a palesztinok jogainak helyreállítására vo­natkozó határozattervezetet. A rendkívüli ülésszak össze­hívásához a tagállamok leg­alább felének támogatása szükséges. A hétfő reggelig be­érkezett 91 válaszból csupán Izraelé és az Egyesült Álla­moké volt elutasító. Az izraeli ENSZ-nagykövet zsidó vallá­si ünnepre hivatkozva csak szerdától vesz részt az öt­naposra tervezett vitában. Az el nem kötelezett orszá­gok csoportja munkaokmánv- ként máf korábban határozat­javaslatot dolgozott ki. Az ok­mány sürgeti, hogy a Gáza- övezetben és a fordán folvó nyugati partján palesztin ál­lamot hozzanak létre és no­vember 15-ig Izrael vonja vissza fegvvéres erőit az 1957 óta megszállt arab területekről, így Jeruzsálemből Is. (MTI) Herényietek Kemal Türkler, a Török Fém- és Gépipari Dolgozók Szövetsége elnevezésű szak- szervezet elnöke, aki .korábban a DISK (a Török Forradalmi Munkásszakszervezetek Kon­föderációja) elnöke volt, ked­den Isztambulban merénylet áldozata lett. A rendőrség közlés« szerint három fegyveres terrorista nyüt utcán terítette le a szak- szervezeti vezetőt, amint éppen elhagyta Isztambul egyik elő­városában levő otthonát. Türkler a kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. A szakszervezeti vezető biz­tonságára ügyelő rendőr súlyo­san megsebesült. A támadók kereket oldottak. * * Halálos áldozatot követelő robbantásos merényletet haj­tottak végre kedden ismeret­len tettesek 3 csendőrségi busz ellen az észak-spanyolországi Logrono tartományi székhely közelében. A merénylők aláaknáztak egy közúti hidat, és akkor rob­bantottak, amikor a spanyol csendőrség 3 autóbusza a híd. ra érkezett. A merénylet kö­vetkeztében egy csendőrhad. nagy. kórházba szállítása után, meghalt. A további 34 sérült közül többen súlyos állapotban vannak. (MTI) V álllllllllllllliriflIllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIltlIlltlIIMIIIIIf ||VII||||||||||||ltIIIII||||lllli||||||||||Mlll||||||||||||l||«|||||||||t«|||||||||||||||||||||||i!||||||||«iiiit|||||||||||||||||||||||||t||||||i||iiii||||||tf|f||||| Afganisztán Bandákat számoltak fel A bolíviai junta parancsára ' Chilei mintájú fogolytáborokat szerveztek Vita az enyhülésről Osztható, vagy oszthatatlan Olyan ez a vita, amelyik hajdan folyt az angyalok ne­méről — mondta a jelen so­rok írójának egy bonni poli­tikus. Terméketlen és elvont. Két nyugati irányzatról van szó. Az egyik ezt mondja: az enyhülés oszthatatlan. A má­sik így válaszol: nem, oszt­ható! Fülünknek kissé szo­katlan, első hallásra nem is világos a probléma. Valójá­ban égetően időszerű és eldön­tendő kérdés húzódik meg mögötte: ha másutt válság robban ki, romoljon-e az eu­rópai helyzet is, vagy marad­janak meg a múlt enyhülé­se« évtized eredményei. Ter­mészetes, hogy az utóbbit vá­lasztjuk: az enyhülés osztha­tó. Mindig Is osztható volt, Sem a múltban nem követ­kezett be, s aligha várhatjuk, hogy belátható időn belül el­jön az általános béke paradi­csomi állapota, amelyben valamennyi földrész minden táján derűs nyugalom honol. Természetesen — mondom —, de akkor miért csapnak össze a vélemények a Nyugaton er­ről. miért vannak befolyásos politikusok, akik az ellenke­zőjét vallják? Szépen hang­zik: az enyhülés oszthatat­lan! De mire gondolnak? Ve­gyük szemügyre az amerikai kormány magatartását. Fő érve: Afganisztán. Mi Is történt ott? A Szov­jetunió katonai segítséget nyújtott egy vele szerződé­ses viszonyban levő és Euró­pától messze fekvő állam kormányának. Van ennek köze földrészünkhöz? Nincs. De Washingtonban „bünte­tő intézkedéseket" hoztak, Európában is lehűtötték a lég­kört — visszavonulásra kény- szerítendő a Szovjetuniót Ázsiában. így értik tehát az oszthatatlanságot: ha má­sutt feszültség keletkezik, földrészünk se legyen kivé­tel. Érthetetlen-lenne ez a ma­gatartás, ha nem ismernénk azt a politikai fordulatot, amely az Egyesült Államok­ban a múlt esztendő végén végbement. így. tüstént kide­rül, hogy nem az enyhülés oszthatatlan, hanem az ame­rikai törekvés a világmére­tű katonai-politikai fölény visszaszerzésére. Ennek az irányzatnak a hívei minden alkalommal íélreverik a ha­rangot, ha látják, hogy nő a szocialista közösség befolyá­sa. Voltaképpen a szocializ­mus határainak kiterjeszté­sét, a társadalmi haladást akarják megállítani. Afganisz­tán esetében (ezzel robbant ki látványosan az oszthatóság- oszthatatlanság vita) az amerikaiak Európával sze­retnék zsarolni a Szovjet­uniót: „Ha nem vonulsz ki onnan és nem engeded át a hatalmat más (értsd: Nyu­gat-barát) kormányzatnak, elveszíted azt. amit az eny­hülés során Európában nyertél”. Tudják, a szocialista országoknak drága, amit a múlt tíz esztendőben föld­részünkön sikerült elérni. Ám nemcsak nekünk érté" kesek a múlt tíz esztendő enyhülési eredményei, a nyu­gat-európaiak nagy többségé­nek, tekintélyes kormányfér­fiaknak: is Vallják, nem sza­bad távoli tüzek martalékául dobni az európai értékeket. Ezért utazott a francia el­nök és a nyugatnémet kan­cellár a szovjet vezetőkhöz, ezért szállnak szembe Nyu- gat-Eu rónában nagy erők ezzel a bizonyos oszthatatlan­•ági elmélettel. Nincsenek mindenben egy véleményen velünk, de az amerikaiakkal sem. A francia elnök vagy a nyugatnémet kancellár nem a kommunizmus híve, de elve­ti az amerikai kormány mód­szereit, az effajta oszthatat­lanságot. Az enyhülés osztható — mondjuk és hirdetik velünk együtt sokan mások. Vajon azt jelenti ez, hogy közömbö­sek lennénk más földrészek gondjai iránt?. Abban a tév­hitben élnénk, hogy elszige­telhetjük magunkat, nyugod­tan dolgozhatunk, míg má­sutt bozóttüzek égnek, viha­rok dúlnak, éhség p'asztít, há­ború folyik? Nem hisszük. Az enyhülésnek — igaz — oszthatónak kell lennie, kü­lönben egy válság, bárhol tör­jön is ki. átterjedhet az egész világra. De az enyhülési szándék legven valóban oszt­hatatlan. Pillanatnyilag míg nem tudjuk megakadályozni, hogy a világnak hol az egyik, hol a másik pontján válság törjön ki, vagy húzódjék hosz- szú éveken át — de nem nyugszunk bele. Éppen ezért kell megőrizni az enyhülés Európáját, hogy ennek pél­dáján- okulva, innen kiindul­va, ezt bázisként használva segíthessünk más földrésze­ken, más népek konfliktusa­inak rendezésében. Tatár Imre 2 NŰGRÁD - 1980. július £3., szerda Felmentések, A Minisztertanács Szita Já­nos miniszterhelyettest, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok titkárságának veze. tőjét e tisztségeiből — érde­mei elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt — felmentette. Egyidejűleg Bar- tha Ferencet miniszterhe­lyettessé. a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok titkárságá­nak vezetőjévé kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a szocialista integráció fejlesztésében és kétoldalú gazdasági kapcsolataink rend. szerének erősítésében kifej­tett tevékenysége elismerése­ként a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Szita Jánosnak. A kitüntetést Marjai József miniszterelnök­helyettes adta át. kinevezések A kormány felmentette tiszt­ségéből Fekete Jánost, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökhe­lyettesét, s egyidejűleg az MNB első elnökhelyettesévé, Palkovits Rezsőt pedig a Nem­zeti Bank elnökhelyettesévé nevezte ki. A Minisztertanács Rónai Rudolfot, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnökét, Meruk Vilmost, a KK1 álta­lános elnökhelyettesét, vala­mint Demeter Sándort és Ná­dor Györgyöt, a KK1 elnökhe­lyetteseit — érdemeik elisme­rése mellett — e tisztségükből felmentette. A kormány 1980. augusztus 1-i hatállyal külkereskedelmi miniszterhelyettessé nevezte ki Melega Tibort. (MTI) Tizenöt hete az űrben Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Tizenöt hete, három és fél hónapja dolgozik már a vi­lágűrben Leonyid Popov és Valerij Rjumin a Szaljut—6 űrállomáson. Az űrhajósok ezekben a napokban a legna­gyobb figyelmet a Föld felszí­nének és a világóceánnak a megfigyelésére fordítják, erő­forrás-kutatással. fényképezés­sel foglalkoznak. A Szaljut űrállomásról és az egyéb kozmikus eszközök­ről történő erőforrás-kutatás egyre gyorsabban fejlődő ága a szovjet űrkutatásnak és köz­vetlen népgazdasági hasznot hoz. Mint a Pravda a napok­ban erről beszámolt, a szov­jet tudósok által kidolgozott programnak megfelelően az űrhajósok különösen nagy fi­gyelmet fordítanak vizsgálata­ik során Tádzsikisztánra. a Pamír-hegységre. A vizsgála­tok eddigi eredményei közé tartozik például, hogy a világ, űrből több olyan területet je­löltek meg a köztársaság te­rületén, ahol várhatóan nyers­olaj és földgáz található. Már az első megjelölt területen nyersolajra bukkantak a kutatók. Ugyancsak eredményesen vizsgálták az űrhajósok a hegyvidéki legelők rendszerét, s ezzel mintegy húszezer hektár legelőterület haszno­sítása vált lehetségessé. Popov és Rjumin folytatja az űrállomásról történő vizs­gálatokat. Az űrhajósok ezek­ben a napokban felkészülnek a további feladatok megoldá­sára, a kutatási program foly­tatására. Pravda-reagálás egy kínai cikkre A Pravda határozottan el­ítéli a Zsenmin Zsipao július 16-i cikkét, amely gyűlölkö­dő hangnemben, harcias fel­hívásokkal sürgeti ■ valami­fajta „egységfront” megte­remtését a Szovjetunió elfen. Alekszej Petrov, a cikk szerzője „Merre taszít Pe­king?” című cikkében meg­állapítja, hogy a Zsenmin Zsipao tudtul adja: Peking döntött, Kína, ahol csak tud, és amennyire csak képes, ár­tani fog a Szovjetuniónak. A nyugati tőkésállamok pedig a kínai propaganda szerint ha­tározott szembeszegülésbe mehetnének át a Szovjetunió­val szemben. A pekingi pro­pagandisták azt hangoztatják, hogy az enyhülés és a békés egymás mellett élés — „csalé­tek a gyávák számára”, A Zsenmin Zsipao arra buzdít, hogy vegyenek lec­két „határozottságból” Pe- kingtől — mutat rá Petrov és hozzáteszi: ott valóban van mit tanulni felelőtlenség­ből, a jószomszédság elveinek megsértéséből, a népek ér­dekeinek semmibevevéséből. Elegendő emlékeztetni a szo­cialista Vietnam ellen elkö­vetett kínai agresszióra, a polpotlsta bűntényekért Pe­kingié háruló felelősségre, a szuverén Kambodzsa elleni fegyveres provokációkra, a Laosz, Burma, India, Afga-. nisztán és a térségben levő más országok elleni ellensé­ges akciókra. Az ázsiai or­szágokban nem felejtették el, hogy a második világháború óta Ázsiában kirobbant 30 katonai konfliktus közül 19 a pekingi kormányférfiak bű­néből következett be. Mint a Zsenmin Zsipao cikkéből kivehető, a pekingi vezetőknek — Teng Hsziao- pinggel az élükön — nincs ínyükre az afganisztáni ese­ményekre való „lanyha” kül­földi reagálás, A kínai vezeJ tők terveibe sehogy sem il­lik bele az Afganisztán körül mesterségesen teremtett és szándékosan fenntartott fe­szültség csökkenése. Peking már nem kevés eszközt és erőt fektetett be az Afganisz­tán elleni agresszióba és nem akarja leírni ezt a vesztesé­get. A szovjet pártlap a továb­biakban rámutat: Kínában csakúgy, mint Pakisztánban és Iránban, támaszpontokai létesítettek és ott kínai pén­zen, kínai instruktorok veze­tésével afgánellenes bandita­alakulatokat hoznak létre, hogy azokat átdobva Afga­nisztánba, megsemmisítsék a nép forradalmi vívmányait, békés településeket, kórhá­zakat, iskolákat, hidakat és utakat pusztítsanak el. Alekszej Petrov felhívja a figyelmet egy másik körül­ményre: a Zsenmin Zsipao cikkének megjelenését nem véletlenül időzítették a kí­nai-amerikai kontaktussoro­zat — Hua Kuo-feng tokiói találkozása Carterrel, Hol­brooke amerikai külügyi ál­lamtitkár és Byrd szenátor pekingi útja — befejezéséhez. Lehetséges, hogy ez a cikk a közvélemény tudtára kívánja adni azokat a „titkos elkép­zeléseket”, amelyekkel a pe­kingi vezetők megismertették amerikai tárgyalófeleiket. Az ingerült hang, amellyel a cikk kezdődik, arról1 tanús­kodhat, hogy Pekingben nem teljesen elégedettek az álta­luk kifejtett „elgondolások” visszhangjával. Bármi is legyen a helyzet, a Zsenmin Zsipao megnyilat­kozása ismét megmutatja, hogy hova és milyen útra próbálják taszítani a népeket és az államokat a pekingi hegemonisták — mutat rá be­fejezésül a cikk szerzője. (MTI) Visszatérők Kambodzsába összesen 35 ezer, korábban Thaiföldre menekült kambod. zsait fogadtak vissza júniús utolsó hetében a kambodzsai Battambáng határ menti tar­tomány hatóságai — jelentet­ne be hétfői közleményében az SPK kambodzsai hírügynök­ség. A tartomány három pontján, | közel a határhoz, befogadóhe­lyeket létesítettek. A hazaté­rő kambodzsaiakat itt élelem­mel, ruhával, gyógyszerekkel és egyéb szükséges dolgokkal látták el. A betegeket és sé­rülteket orvosi segítségben ré­szesítették. A központi hatóságok gon­doskodtak arról, hogy. a haza­térőkét egykori lakóhelyeiken telepítsék le. I

Next

/
Thumbnails
Contents