Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-23 / 171. szám

A párthatáskörök érvényesítése a kádermunkában Pártunk XII. kongresszusa határozatainak « eredményes végrehajtása igényli a párt ve­zető szerepének, a pártirányí- tásnak és -ellenőrzésnek következetes, az eddigieknél színvonalasabb érvényesítését. Vonatkozik ez a párt-, a társa­dalmi élet minden egyes te­rületére, így a kádermunkára is. DECENTRALIZÁLÁS és DEMOKRATIZÁLÁS A pártbizottságok és párt­vezetőségek káderhatásköre, a pártalapszervezetek véle­ményezési jogköre a pártirá- nyítás és -ellenőrzés fontos eleme. A pártszervek a hatás­kör gyakorlásával- tulajdonkép­pen azt segítik elő, hogy a társadalmi, gazdasági, kultu­rális élet különböző poszt­jain a káderpolitikai elvek­nek, a munka követelmé­nyeinek megfelelő személyek dolgozzanak, olyanok, akik képesek területükön követ­kezetesen érvényre juttatni a párt politikáját. A szocialista demokrácia fejlesztésével párhuzamosan az elmúlt esztendőkben de­centralizálás! folyamat indult meg a káderhatáskörök tekin. tétében. A központi pártszer­vektől jelentős számú káder­hatáskör került a területi párt­szervekhez. Nagyobb rangot kapott a pártalapszervezetek véleményezési jogköre is. A pártbizottságok és pártvezető­ségek általában jól élnek a hatáskörükkel. Az alapszerve­zetek is egyre jobban ellátják a véleményezési jogkörből adódó feladataikat. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a hatáskör gyakorlása során erősödik a választott testüle­tek szerepe a személyi kérdé­sek eldöntésében. Tapasztal­ható az is, hogy szélesebb kör­ből igénylik a döntéshez szűk. séges véleményeket. Ezzel ál­talában gondosabbá, meg-! alapozottabbá válnak a tes­tületek elé kerülő javaslatok. Átgondoltabb lesz a személy­zeti munka, az állami, gazda­sági és kulturális területeken dolgozó káderállomány össze_ tételének alakulása, az értéke­lés, az utánpótlás nevelése. A PROBLÉMÁK TÍPUSAI A káderek kiválasztásában, cserélődésében, utánpótlásá­ban tapasztalható egyes prob­lémák a hatáskör gyakorlá­sának hiányosságaival is ösz- szefüggnek. Például a vezetői állomány körében az elmúlt években bekövetkezett cse­rélődés helyes és szükséges volt. A cserék többsége azon­ban nyugdíj, vagy egészség- romlás — és csak részben al­kalmatlanság — miatt történt. Még nem mindig érvényesül kellően az az elv, hogy a ve­zetők addig dolgozzanak be­osztásukban, ameddig mara­déktalanul el tudják látni a feladataikat. Kedvezőtlen je­lenség az is, hogy az alkal­matlanság megállapítása és a cserélődés között sok esetben nagy az időbeni különbség. Az ilyen esetekben tapasztalható rosszul értelmezett humaniz­mus árt az érintett vezető­nek és az ügynek is. Az sem vitatható, hogy pél­dául az állami, gazdasági, szö­vetkezeti vezetők politikai­szakmai ■ felkészültsége az utóbbi esztendőkben javult. Ugyanakkor területenként és szintenként jelentős eltérések is vannak. Javulás tapasztal­ható a vezetői állomány kor- összetételének alakulásában is, ugyanakkor még mindig előfordul bátortalanság a fia­talok vezető funkcióba állítá­sában és lassú az előrehaladás a nők politikai, gazdasági ve­zető tisztségekbe történő he­lyezésénél is. Esetenként pe­dig bizonytalanság mutatkozik az arra alkalmas pártonkívü- liek vezető tisztségekre jelölé­sénél. Vannak hiányosságok a ve­zető munka közbeni segítése, nevelése, vezetőkészségük fej­lesztése tekintetében is. A fej­lődő minősítő munka ellenére is előfordul még a valóságot megszépítő formális jellemzés. Esetenként előfordul, hogy a felsőbb szervek kikerülik és ezzel megsértik az alsóbb szer­vek hatáskörét. Más oldalról viszont tapasztalható az is, hogy a hatáskör helyes de­centralizálása során leadott jogkör a személyi kérdések el­döntésében nem mindig pá­rosul kellő felelősséggel. A TOVÁBBLÉPÉS ÚTJA Az említett néhány problé­ma, és az előttünk álló felada­tok azt igénylik, hogy tegyük tartalmasabbá a párthatáskör gyakorlását és ennek során következetesebbé káderpoliti­kai elveink érvényesítését. Pártunk XII. kongresszusa út­mutatásainak megfelelően a hatáskörileg illetékes szervek­nek jobban figyelembe kel] venniök, hogy a szocializmus építésének megnövekedett fel­adatai nagyobb követelmé­nyeket támasztanak a káder-' és személyzeti munkával, a káderekkel szemben. Ezt csak úgy lehet teljesíteni, ha a hatáskörrel együttjáró jog­körök mindenütt nagyobb fe­lelősséggel párosulnak, ha a káder- és személyzeti munka mindenütt a vezetői tevékeny, ség elválaszthatatlan részévé válik. A hatáskör gyakorlása so­rán arra kell törekedni, hogy javuljon a vezetői állomány összetétele, emelkedjék a munka színvonala. Ennek kell alárendelni a vezetők kivá­lasztását, nevelését* képzését, továbbképzését, anyagi-erkölcsi megbecsülését egyaránt. Az indokolt kádercseréket is — a munka igényeivel, a társa­dalmi szükségletekkel össz­hangban — idejében és terv­szerűen kell megoldani. A személyi döntésekben nö­velni kell a választott testü­letek szerepét és felelősségét. A hatáskör testületi, kollek­tív jellegű, tehát választott szervek — pártbizottságok, végrehajtó bizottságok, párt. vezetőségek — gyakorolják. A pártszervek tisztségviselői, munkatársai is csak a testü­let felhatalmazása alapjain járhatnak el a személyi ügy jó előkészítése, a testület kö­rültekintő, tárgyilagos infor­málása érdekében. Minden­hol arra kell törekedni, hogy a testületek megismerjék a döntéshez szükséges infor­mációkat, felelősséggel mér­legeljék azokat, hogy érdemi és nem formális módon dönt­hessenek. A káderhatáskör gyakorlá­sának fontos alapelve, hogy az ne sértse, hanem erősítse a kinevezési, minősítési stb. jogkört gyakorló állami, gaz­dasági vezetők önállóságát, jogszabályi felelősségét. Ez azonban nem kisebbítheti a pártszervek felelősségét. A káderhatáskör helyes gya. korlásának fontos feltétele, hogy a pártszervek és a velük kapcsolatban levő állami, gaz­dasági, intézményi vezetők között elvi alapokon nyugvó, elvtársias együttműködés ala­kuljon ki. Az együttműködés elvi alapját az. képezi, hogy a vezetőknek — bárhol dolgoz­zanak is — káder- és személy­zeti munkájukban, a személyi kérdések eldöntésekor a párt káderpolitikájának elvei sze­rint kell eljárniuk. Dr. Pivarnyik János, . áz MSZMP KB PTO munkatársa Több mint egymillió látogatót várnak Augusztus 19-én hagyo­mányos helyén, a kőbányai vásárvárosban nyitja meg ka­puit a 69. Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Ki­állítás és Vásár. Az első ma­gyar általános mezőgazdasági kiállítást 1857. július 6-tól 12- ig rendezték a budapesti Köz­telken és a környező terüle­ten. Hivatalosan ettől a kiál­lítástól számítják a magyar mezőgazdasági kiállítások történetét. A kiállítói lista szerint 23 ország és Nyugat-Berlin vál­lalatainak legkorszerűbb ter­mékei kerülnek bemutatásra. A kiállításon 17 ágazati és általános témájú szakbemu­tatót rendeznek, mintegy 26 ezer négyzetméter fedett és 47 ezer négyzetméter szabad kiállítási területen. Első íz­ben jelentkeznek Üj-Zéland- ból kiállítók, és újdonság lesz a külföldi tenyészállatok be­mutatása. A hazai kiállítók —ameny- nyiben elérték a meghatáro­zott teljesítményszintéket — részt vesznek az eredmény- és teljesítménybemutatókon, de önállóan is bemutatkoznak. 109 magyar vállalat állít ki ily módon, köztük az ered­ményeikről méltán közismert termelési rendszerek közül jó néhányan. Így a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat (IKR), a Gö­döllői Búza-Borsó Termelési Rendszer, a Héki ÁG Cukor­répa Termelési Rendszere, a HKG Hungahib Sertéshús­termelési Rendszer, az ISV, a KA-HYB, a Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Kö­zös Vállalat, a Kalocsakör- nyéki Agráripari Egyesülés, a Fajszi Fűszerpaprika Terme­lési Rendszer, a Közép-tiszai ÁG Alföldi Gyepvetőmag Termelési Rendszer, a Nádud­vari KITE, a Hajdúsági Ag­ráripari Egyesülés, a Szek­szárdi KSZE, a TAURINA Szarvasmarha-tenyésztő Kö­zös Vállalat. Megismertetik módszerei­ket, szervezési megoldásaikat azok a termelőszövetkezetek, nagyüzemi gazdaságok, válla­latok is, amelyek más gazda­ságok, kistermelők, a háztáji és kisegítő gazdaságok integ­rálását végzik alaptevékeny­ségük mellett. Ilyenek többek között a dunavarsányi Petőfi Mgtsz, a Bólyi Mezőgazdasá­gi Kombinát, a HUNGARO- NEKTÁR, az ócsai Vörös Október Mgtsz, a Környei Mezőgazdasági Kombinát, a nádudvari Vörös Csillag Mgtsz. stb. Több mint 30 azoknak a kiállító vállalatoknak a szá­ma, amelyeknek termékei (műtrágya, tápok, gép stb.) nélkülözhetetlenek az agrár- termelés számára. A kiállításra meghirdetett eredménybemutatókra je­lentkezett gazdaságok, üze­mek, vállalatok és intézmé­nyek legjobbjai számára tar­tósan kiemelkedő teljesítmé­nyeik elismerésére első ízben 1975-ben adták át a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter vándordíját, össze­sen nyolcat. A mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek közül a Duna Kertészeti Mgtsz, a kocséri Petőfi Mgtsz, a nád­udvari Vörös Csillag Mgtsz az őrzője a serlegnek. Az ál­lami gazdaságok sorából a Bólyi Állami Gazdaság és az Enyingi Állami Gazdaság vehette át akkor az öt évre szóló megtisztelő elismerést. A Magyar Hútőipar és a Nyugat-magyarországi Fa­gazdasági Kombinát a birto­kosa még a miniszteri ván­dordíjnak. A tudomány és a technika társadalmi, gazdasági valósá­gunkat formáló fejlődésének nap mint nap tanúi vagyunk. A változásokat ma már nem csak évtizedekkel, hanem sokszor rövidebb időszakok­kal is jól mérhetjük a nép­gazdaság legtöbb ágazatában. Különösen szembetűnő a változás a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés terüle­tén. Természetes a kérdés: hová vándorol a díj? Meg­tarthatják-e továbbra is ed­digi őrzői kiemelkedő telje­sítményük zálogaként, vagy az elmúlt évek gazdasági eredményei- alapján, a haté­konyság, gazdaságosság és a minőség ismérvei szerint új tulajdonosai lesznek a mi­niszteri vándordíjnak? A 69. OMÉK erre a kérdésre is hi­vatott választ adni. D. Szekeres Ágnes Ugyanannyit mint tavaly ! Nem a főkönyvelő termeli a nyereséget... — ÁLLÍTJA HATÁROZOT­TAN Juhász György, a salgó­tarjáni bányagépgyár főköny­velője, hanem a gyár dolgo­zói, műszaki vezetői. Mi a számvitelben tevékenykedők csupán segíteni tudunk nekik. A számok nyelvén érzékeltet­jük velük a termelés gyenge pontjait, a kihasználásra vá­ró lehetőségeket, az intézke­déseket kívánó területeket. Szerencsére nálunk, a mű­szakiak ezt nem veszik zak­latásnak, felesleges akadékos­kodásnak, kukacoskodásnak. Ugyanezt mondhatom a fizi­kai dolgozókról. Például a szocialista brigádok felaján­lásaikban az ésszerű takaré­kosság. a jó minőségű munka állandósítása, a termelékeny­ség, a nyereség növelése sze­repel. Bízom abban, hogy ők is úgy vélekednek rólunk, mint mi őróluk. Ez a gyümölcsöző együtt­működés tette lehetővé, hogy egyfolytában 16 éve minden esztendőben teljesítsék az elő­írt termelési tervet, előteremt­sék a kívánt nyereséget. Ez utóbbi tavaly 90 millió 373 ezer forint volt. A vállalat négy gyára közül a salgótar­jániak adták a legtöbbet! — Az idén szűkebbek a le­hetőségeink. Ennek ellenére ugyanannyi nyereséget vár­nak tőlünk, mint az előző esz­tendőben — veszi vissza a szót a főkönyvelő, majd így folytatja: — Az első fél év­ben bruttó nyereségünk csak­nem eléri a 40 millió forintot, ami majdnem 6 millióval több, 'mint az előző év hasonló idő­szakában. Az első negyedév­ben felülvizsgáltuk az év ele­ji árainkat. Ahol a megenge­dettnél nagyobb nyereséget ér­tünk el, ott a többletet visz- szafizettük az érdekelt négy vállalatnak. Ugyanakkor mi is kaptunk másoktól. Rövidesen sor kerül a második negyed­évben alkalmazott áraink fe­lülvizsgálatára. Az előbbiek kialakításánál előforduló pontatlanságok nem a salgótarjáni vezetők munká­jára vetnek rossz fényt, mert a megrendelések elvállalása, a teljesítéséért kért ár meg­határozása a vállalat központ­jában történik. A tarjániak csupán támogatást adnak az előbbiekhez, az általuk elvég­zett gyártmányköltség-elem- zői tevékenységükkel. Egyéb­ként a salgótarjániak minden terméke a szabad árformába tartozik. Ebből is látszik, hogy a helybeli kollektíva jó munká­jának eredményességétől nagyban függ az elérhető nye­reség nagysága. — Az árak kialakítása mel­lett valóban döntő szerepe van a termelés folyamatossá­gát megalapozó kifogástalan műszaki előkészítésnek és az elvégzett munka jó minőségé­nek. Szerencsére az első fél évben semmiből sem — anyag, bér. stb. — nem használtunk fel többet a szükségesnél, mert jók voltak a feltételek. A nyereség növelésének másik forrásánál, a minőségnél is kedvezőek az eredmények. Az előírások szerint ebben az évben 8 millió forintot szá­Zajlik az F.LZETT Művek Zár- és Lakatgyár Szécsényi Gyáregysége új, 1580 négyzetméter alapterUletű uzem*; :i írnokának építése. Az új csarnok­ban kap helyet a csapgyártó automata, valamint a kulcsgyártó részleg. Idetelepítik a kisegítő üzemrészeket és a tanműhelyt is. Ezzel csökken az egyéb üzemcsarnokok zsúfoltsága. A Szécsényi Szolgáltató Ipari Szövetkezet által kivitelezett létesítményt ebben az esztendőben átadják. míthatunk fel garanciális költség címén, nyereségként Jóleső érzéssel mondhatom, hogy az első fél évben egyet­len fillért sem fizettünk, 1979- ben viszont 4,8 millió forintot vesztettünk el ilyen címen. Nyereséget hozott még a ta­valyinál nagyobb termelési terv indokolt túlteljesítése is — vélekedik« Juhász György. Ezzel azonban nem zárultak le a nyereségnövekedés for­rásai. Az elfogadott önkölt­ségcsökkentési tervnek megfe­lelően gépesítették a görgő­szerelés kézi műveleteit. A szabad kapacitások jobb ki­használása érdekében a gépi gumizás füzéresítését átcso­portosították a süveggerenda- gyártó üzembe. Korszerűsítet­ték a kétorsós célgép meg­hajtását. Módosították a gör­gőtengely befogási rendszerét. Mindezekkel ésszerűbbé, gyor­sabbá és olcsóbbá tették a kü­lönböző munkaműveleteket. A csapágyházakat pedig a ko­rábbi forgácsolás helyett saj­tolással állítják elő. A köz­vetett anyagköltség csökken­tésére tett intézkedések jó végrehajtása június végéig csaknem 2 millió forint meg­takarítást hozott. A véghulla­dék mérséklését, a szabás job­bá tételével érték és érik el. Ezáltal év végéig 1 millió 800 ezer forint megtakarítással számolnak. — Az önköltségcsökkentés­ben jelentős szerepe van az újítómozgalomnak is — ál­lítja a főkönyvelő. — Az újítások a hatékonyság növe­lését, az élőmunka pótlását szolgálják. Például az előkam- rás görgőgyártás konstrukció­jának a megváltoztatásával eb­ben az évben 1 millió 327 ezer forint megtakarítást vá­runk. Az ajak gyűrű gyártásá­nál végrehajtott technológiai változtatás pedig 5 millió 420 ezer forint megtakarítást tesz lehetővé. A dobok hengerlésé­nek módosítása pedig újabb 1 millió 930 ezer forint megta­karítással kecsegtet. Az előb­bieken kívül figyelemmel kí­sérjük a szerszámköltségek alakulását is. Ahol valami­lyen mulasztást, tapasztalunk, azonnal jelezzük a főmérnök­nek, aki nyomban intézke­dik. A nyereség növekedését se­gíti a nemrég létrehozott ér­tékelemző csoport, amely 10 főből áll, és a gyár műszaki, közgazdasági szakembereit tö­möríti magába. Az első elem­zések a szállítószalag gumihe­vederével kapcsolatban ké­szültek. Eredményt nem sike­rült elérni, mert közben az árak csökkentek. Jelenleg a dobra, a görgő és a váz ol­csóbb előállítására készítenek elemzéseket. Hetenként egy­szer jönnek össze, tevékeny­ségüket egy speciális szakem­ber irányítja, aki Budapestiül érkezik. — Nagyon fontos még az ellenőrzés — szó) ismét a fő­könyvelő. — A gyártmány előállítását tanúsító kísérőin- pokbói kimutatjuk, "milyen költségek és milyen nagyság­ban merültek fel, milyen hi­bák fordultak elő. Amennyi­ben szükséges, ennek alapján a műszakiak megteszik a szükséges intézkedéseket. Nem. nem veszik rossz néven, el­lenkezőleg: az általam elké­szített 600 tételből álló gaz­dálkodási adatokat már vár­ják, mert sok útmutatást kap­nak munkájuk gazdaságosabb, jobb elvégzéséhez. Mint mondotta a főkönyve­lő, a gazdálkodás jövedelme­zőségének betartása érdeké­ben vesszőparipája az éssze­rű készletgazdálkodás, a for­gási sebesség csökkentése. A vállalati 96,2 nappal szemben, itt csak 92.9 nap Ez azért tiszteletre méltó, mert a ter­mékek zöme egyedi gyárt- mánv EZEK UTÁN NEM TŰNIK megalapozatlannak a főköny­velő bizakodása, hogy a má­sodik tél év is olyan ered­ménnyel zárul, mint az első. Még akkor is, ha addig szá­mos gondot kell megoldani, nehézséget elhárítani. A garan­ciát a stabil, jól összeszokott, egymást segítő munkásokban és vezetőkben látja. Immár 16. esztendeje! (venesz) .

Next

/
Thumbnails
Contents