Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-23 / 171. szám
A párthatáskörök érvényesítése a kádermunkában Pártunk XII. kongresszusa határozatainak « eredményes végrehajtása igényli a párt vezető szerepének, a pártirányí- tásnak és -ellenőrzésnek következetes, az eddigieknél színvonalasabb érvényesítését. Vonatkozik ez a párt-, a társadalmi élet minden egyes területére, így a kádermunkára is. DECENTRALIZÁLÁS és DEMOKRATIZÁLÁS A pártbizottságok és pártvezetőségek káderhatásköre, a pártalapszervezetek véleményezési jogköre a pártirá- nyítás és -ellenőrzés fontos eleme. A pártszervek a hatáskör gyakorlásával- tulajdonképpen azt segítik elő, hogy a társadalmi, gazdasági, kulturális élet különböző posztjain a káderpolitikai elveknek, a munka követelményeinek megfelelő személyek dolgozzanak, olyanok, akik képesek területükön következetesen érvényre juttatni a párt politikáját. A szocialista demokrácia fejlesztésével párhuzamosan az elmúlt esztendőkben decentralizálás! folyamat indult meg a káderhatáskörök tekin. tétében. A központi pártszervektől jelentős számú káderhatáskör került a területi pártszervekhez. Nagyobb rangot kapott a pártalapszervezetek véleményezési jogköre is. A pártbizottságok és pártvezetőségek általában jól élnek a hatáskörükkel. Az alapszervezetek is egyre jobban ellátják a véleményezési jogkörből adódó feladataikat. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a hatáskör gyakorlása során erősödik a választott testületek szerepe a személyi kérdések eldöntésében. Tapasztalható az is, hogy szélesebb körből igénylik a döntéshez szűk. séges véleményeket. Ezzel általában gondosabbá, meg-! alapozottabbá válnak a testületek elé kerülő javaslatok. Átgondoltabb lesz a személyzeti munka, az állami, gazdasági és kulturális területeken dolgozó káderállomány össze_ tételének alakulása, az értékelés, az utánpótlás nevelése. A PROBLÉMÁK TÍPUSAI A káderek kiválasztásában, cserélődésében, utánpótlásában tapasztalható egyes problémák a hatáskör gyakorlásának hiányosságaival is ösz- szefüggnek. Például a vezetői állomány körében az elmúlt években bekövetkezett cserélődés helyes és szükséges volt. A cserék többsége azonban nyugdíj, vagy egészség- romlás — és csak részben alkalmatlanság — miatt történt. Még nem mindig érvényesül kellően az az elv, hogy a vezetők addig dolgozzanak beosztásukban, ameddig maradéktalanul el tudják látni a feladataikat. Kedvezőtlen jelenség az is, hogy az alkalmatlanság megállapítása és a cserélődés között sok esetben nagy az időbeni különbség. Az ilyen esetekben tapasztalható rosszul értelmezett humanizmus árt az érintett vezetőnek és az ügynek is. Az sem vitatható, hogy például az állami, gazdasági, szövetkezeti vezetők politikaiszakmai ■ felkészültsége az utóbbi esztendőkben javult. Ugyanakkor területenként és szintenként jelentős eltérések is vannak. Javulás tapasztalható a vezetői állomány kor- összetételének alakulásában is, ugyanakkor még mindig előfordul bátortalanság a fiatalok vezető funkcióba állításában és lassú az előrehaladás a nők politikai, gazdasági vezető tisztségekbe történő helyezésénél is. Esetenként pedig bizonytalanság mutatkozik az arra alkalmas pártonkívü- liek vezető tisztségekre jelölésénél. Vannak hiányosságok a vezető munka közbeni segítése, nevelése, vezetőkészségük fejlesztése tekintetében is. A fejlődő minősítő munka ellenére is előfordul még a valóságot megszépítő formális jellemzés. Esetenként előfordul, hogy a felsőbb szervek kikerülik és ezzel megsértik az alsóbb szervek hatáskörét. Más oldalról viszont tapasztalható az is, hogy a hatáskör helyes decentralizálása során leadott jogkör a személyi kérdések eldöntésében nem mindig párosul kellő felelősséggel. A TOVÁBBLÉPÉS ÚTJA Az említett néhány probléma, és az előttünk álló feladatok azt igénylik, hogy tegyük tartalmasabbá a párthatáskör gyakorlását és ennek során következetesebbé káderpolitikai elveink érvényesítését. Pártunk XII. kongresszusa útmutatásainak megfelelően a hatáskörileg illetékes szerveknek jobban figyelembe kel] venniök, hogy a szocializmus építésének megnövekedett feladatai nagyobb követelményeket támasztanak a káder-' és személyzeti munkával, a káderekkel szemben. Ezt csak úgy lehet teljesíteni, ha a hatáskörrel együttjáró jogkörök mindenütt nagyobb felelősséggel párosulnak, ha a káder- és személyzeti munka mindenütt a vezetői tevékeny, ség elválaszthatatlan részévé válik. A hatáskör gyakorlása során arra kell törekedni, hogy javuljon a vezetői állomány összetétele, emelkedjék a munka színvonala. Ennek kell alárendelni a vezetők kiválasztását, nevelését* képzését, továbbképzését, anyagi-erkölcsi megbecsülését egyaránt. Az indokolt kádercseréket is — a munka igényeivel, a társadalmi szükségletekkel összhangban — idejében és tervszerűen kell megoldani. A személyi döntésekben növelni kell a választott testületek szerepét és felelősségét. A hatáskör testületi, kollektív jellegű, tehát választott szervek — pártbizottságok, végrehajtó bizottságok, párt. vezetőségek — gyakorolják. A pártszervek tisztségviselői, munkatársai is csak a testület felhatalmazása alapjain járhatnak el a személyi ügy jó előkészítése, a testület körültekintő, tárgyilagos informálása érdekében. Mindenhol arra kell törekedni, hogy a testületek megismerjék a döntéshez szükséges információkat, felelősséggel mérlegeljék azokat, hogy érdemi és nem formális módon dönthessenek. A káderhatáskör gyakorlásának fontos alapelve, hogy az ne sértse, hanem erősítse a kinevezési, minősítési stb. jogkört gyakorló állami, gazdasági vezetők önállóságát, jogszabályi felelősségét. Ez azonban nem kisebbítheti a pártszervek felelősségét. A káderhatáskör helyes gya. korlásának fontos feltétele, hogy a pártszervek és a velük kapcsolatban levő állami, gazdasági, intézményi vezetők között elvi alapokon nyugvó, elvtársias együttműködés alakuljon ki. Az együttműködés elvi alapját az. képezi, hogy a vezetőknek — bárhol dolgozzanak is — káder- és személyzeti munkájukban, a személyi kérdések eldöntésekor a párt káderpolitikájának elvei szerint kell eljárniuk. Dr. Pivarnyik János, . áz MSZMP KB PTO munkatársa Több mint egymillió látogatót várnak Augusztus 19-én hagyományos helyén, a kőbányai vásárvárosban nyitja meg kapuit a 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Az első magyar általános mezőgazdasági kiállítást 1857. július 6-tól 12- ig rendezték a budapesti Köztelken és a környező területen. Hivatalosan ettől a kiállítástól számítják a magyar mezőgazdasági kiállítások történetét. A kiállítói lista szerint 23 ország és Nyugat-Berlin vállalatainak legkorszerűbb termékei kerülnek bemutatásra. A kiállításon 17 ágazati és általános témájú szakbemutatót rendeznek, mintegy 26 ezer négyzetméter fedett és 47 ezer négyzetméter szabad kiállítási területen. Első ízben jelentkeznek Üj-Zéland- ból kiállítók, és újdonság lesz a külföldi tenyészállatok bemutatása. A hazai kiállítók —ameny- nyiben elérték a meghatározott teljesítményszintéket — részt vesznek az eredmény- és teljesítménybemutatókon, de önállóan is bemutatkoznak. 109 magyar vállalat állít ki ily módon, köztük az eredményeikről méltán közismert termelési rendszerek közül jó néhányan. Így a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat (IKR), a Gödöllői Búza-Borsó Termelési Rendszer, a Héki ÁG Cukorrépa Termelési Rendszere, a HKG Hungahib Sertéshústermelési Rendszer, az ISV, a KA-HYB, a Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat, a Kalocsakör- nyéki Agráripari Egyesülés, a Fajszi Fűszerpaprika Termelési Rendszer, a Közép-tiszai ÁG Alföldi Gyepvetőmag Termelési Rendszer, a Nádudvari KITE, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés, a Szekszárdi KSZE, a TAURINA Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat. Megismertetik módszereiket, szervezési megoldásaikat azok a termelőszövetkezetek, nagyüzemi gazdaságok, vállalatok is, amelyek más gazdaságok, kistermelők, a háztáji és kisegítő gazdaságok integrálását végzik alaptevékenységük mellett. Ilyenek többek között a dunavarsányi Petőfi Mgtsz, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a HUNGARO- NEKTÁR, az ócsai Vörös Október Mgtsz, a Környei Mezőgazdasági Kombinát, a nádudvari Vörös Csillag Mgtsz. stb. Több mint 30 azoknak a kiállító vállalatoknak a száma, amelyeknek termékei (műtrágya, tápok, gép stb.) nélkülözhetetlenek az agrár- termelés számára. A kiállításra meghirdetett eredménybemutatókra jelentkezett gazdaságok, üzemek, vállalatok és intézmények legjobbjai számára tartósan kiemelkedő teljesítményeik elismerésére első ízben 1975-ben adták át a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter vándordíját, összesen nyolcat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közül a Duna Kertészeti Mgtsz, a kocséri Petőfi Mgtsz, a nádudvari Vörös Csillag Mgtsz az őrzője a serlegnek. Az állami gazdaságok sorából a Bólyi Állami Gazdaság és az Enyingi Állami Gazdaság vehette át akkor az öt évre szóló megtisztelő elismerést. A Magyar Hútőipar és a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát a birtokosa még a miniszteri vándordíjnak. A tudomány és a technika társadalmi, gazdasági valóságunkat formáló fejlődésének nap mint nap tanúi vagyunk. A változásokat ma már nem csak évtizedekkel, hanem sokszor rövidebb időszakokkal is jól mérhetjük a népgazdaság legtöbb ágazatában. Különösen szembetűnő a változás a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés területén. Természetes a kérdés: hová vándorol a díj? Megtarthatják-e továbbra is eddigi őrzői kiemelkedő teljesítményük zálogaként, vagy az elmúlt évek gazdasági eredményei- alapján, a hatékonyság, gazdaságosság és a minőség ismérvei szerint új tulajdonosai lesznek a miniszteri vándordíjnak? A 69. OMÉK erre a kérdésre is hivatott választ adni. D. Szekeres Ágnes Ugyanannyit mint tavaly ! Nem a főkönyvelő termeli a nyereséget... — ÁLLÍTJA HATÁROZOTTAN Juhász György, a salgótarjáni bányagépgyár főkönyvelője, hanem a gyár dolgozói, műszaki vezetői. Mi a számvitelben tevékenykedők csupán segíteni tudunk nekik. A számok nyelvén érzékeltetjük velük a termelés gyenge pontjait, a kihasználásra váró lehetőségeket, az intézkedéseket kívánó területeket. Szerencsére nálunk, a műszakiak ezt nem veszik zaklatásnak, felesleges akadékoskodásnak, kukacoskodásnak. Ugyanezt mondhatom a fizikai dolgozókról. Például a szocialista brigádok felajánlásaikban az ésszerű takarékosság. a jó minőségű munka állandósítása, a termelékenység, a nyereség növelése szerepel. Bízom abban, hogy ők is úgy vélekednek rólunk, mint mi őróluk. Ez a gyümölcsöző együttműködés tette lehetővé, hogy egyfolytában 16 éve minden esztendőben teljesítsék az előírt termelési tervet, előteremtsék a kívánt nyereséget. Ez utóbbi tavaly 90 millió 373 ezer forint volt. A vállalat négy gyára közül a salgótarjániak adták a legtöbbet! — Az idén szűkebbek a lehetőségeink. Ennek ellenére ugyanannyi nyereséget várnak tőlünk, mint az előző esztendőben — veszi vissza a szót a főkönyvelő, majd így folytatja: — Az első fél évben bruttó nyereségünk csaknem eléri a 40 millió forintot, ami majdnem 6 millióval több, 'mint az előző év hasonló időszakában. Az első negyedévben felülvizsgáltuk az év eleji árainkat. Ahol a megengedettnél nagyobb nyereséget értünk el, ott a többletet visz- szafizettük az érdekelt négy vállalatnak. Ugyanakkor mi is kaptunk másoktól. Rövidesen sor kerül a második negyedévben alkalmazott áraink felülvizsgálatára. Az előbbiek kialakításánál előforduló pontatlanságok nem a salgótarjáni vezetők munkájára vetnek rossz fényt, mert a megrendelések elvállalása, a teljesítéséért kért ár meghatározása a vállalat központjában történik. A tarjániak csupán támogatást adnak az előbbiekhez, az általuk elvégzett gyártmányköltség-elem- zői tevékenységükkel. Egyébként a salgótarjániak minden terméke a szabad árformába tartozik. Ebből is látszik, hogy a helybeli kollektíva jó munkájának eredményességétől nagyban függ az elérhető nyereség nagysága. — Az árak kialakítása mellett valóban döntő szerepe van a termelés folyamatosságát megalapozó kifogástalan műszaki előkészítésnek és az elvégzett munka jó minőségének. Szerencsére az első fél évben semmiből sem — anyag, bér. stb. — nem használtunk fel többet a szükségesnél, mert jók voltak a feltételek. A nyereség növelésének másik forrásánál, a minőségnél is kedvezőek az eredmények. Az előírások szerint ebben az évben 8 millió forintot száZajlik az F.LZETT Művek Zár- és Lakatgyár Szécsényi Gyáregysége új, 1580 négyzetméter alapterUletű uzem*; :i írnokának építése. Az új csarnokban kap helyet a csapgyártó automata, valamint a kulcsgyártó részleg. Idetelepítik a kisegítő üzemrészeket és a tanműhelyt is. Ezzel csökken az egyéb üzemcsarnokok zsúfoltsága. A Szécsényi Szolgáltató Ipari Szövetkezet által kivitelezett létesítményt ebben az esztendőben átadják. míthatunk fel garanciális költség címén, nyereségként Jóleső érzéssel mondhatom, hogy az első fél évben egyetlen fillért sem fizettünk, 1979- ben viszont 4,8 millió forintot vesztettünk el ilyen címen. Nyereséget hozott még a tavalyinál nagyobb termelési terv indokolt túlteljesítése is — vélekedik« Juhász György. Ezzel azonban nem zárultak le a nyereségnövekedés forrásai. Az elfogadott önköltségcsökkentési tervnek megfelelően gépesítették a görgőszerelés kézi műveleteit. A szabad kapacitások jobb kihasználása érdekében a gépi gumizás füzéresítését átcsoportosították a süveggerenda- gyártó üzembe. Korszerűsítették a kétorsós célgép meghajtását. Módosították a görgőtengely befogási rendszerét. Mindezekkel ésszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá tették a különböző munkaműveleteket. A csapágyházakat pedig a korábbi forgácsolás helyett sajtolással állítják elő. A közvetett anyagköltség csökkentésére tett intézkedések jó végrehajtása június végéig csaknem 2 millió forint megtakarítást hozott. A véghulladék mérséklését, a szabás jobbá tételével érték és érik el. Ezáltal év végéig 1 millió 800 ezer forint megtakarítással számolnak. — Az önköltségcsökkentésben jelentős szerepe van az újítómozgalomnak is — állítja a főkönyvelő. — Az újítások a hatékonyság növelését, az élőmunka pótlását szolgálják. Például az előkam- rás görgőgyártás konstrukciójának a megváltoztatásával ebben az évben 1 millió 327 ezer forint megtakarítást várunk. Az ajak gyűrű gyártásánál végrehajtott technológiai változtatás pedig 5 millió 420 ezer forint megtakarítást tesz lehetővé. A dobok hengerlésének módosítása pedig újabb 1 millió 930 ezer forint megtakarítással kecsegtet. Az előbbieken kívül figyelemmel kísérjük a szerszámköltségek alakulását is. Ahol valamilyen mulasztást, tapasztalunk, azonnal jelezzük a főmérnöknek, aki nyomban intézkedik. A nyereség növekedését segíti a nemrég létrehozott értékelemző csoport, amely 10 főből áll, és a gyár műszaki, közgazdasági szakembereit tömöríti magába. Az első elemzések a szállítószalag gumihevederével kapcsolatban készültek. Eredményt nem sikerült elérni, mert közben az árak csökkentek. Jelenleg a dobra, a görgő és a váz olcsóbb előállítására készítenek elemzéseket. Hetenként egyszer jönnek össze, tevékenységüket egy speciális szakember irányítja, aki Budapestiül érkezik. — Nagyon fontos még az ellenőrzés — szó) ismét a főkönyvelő. — A gyártmány előállítását tanúsító kísérőin- pokbói kimutatjuk, "milyen költségek és milyen nagyságban merültek fel, milyen hibák fordultak elő. Amennyiben szükséges, ennek alapján a műszakiak megteszik a szükséges intézkedéseket. Nem. nem veszik rossz néven, ellenkezőleg: az általam elkészített 600 tételből álló gazdálkodási adatokat már várják, mert sok útmutatást kapnak munkájuk gazdaságosabb, jobb elvégzéséhez. Mint mondotta a főkönyvelő, a gazdálkodás jövedelmezőségének betartása érdekében vesszőparipája az ésszerű készletgazdálkodás, a forgási sebesség csökkentése. A vállalati 96,2 nappal szemben, itt csak 92.9 nap Ez azért tiszteletre méltó, mert a termékek zöme egyedi gyárt- mánv EZEK UTÁN NEM TŰNIK megalapozatlannak a főkönyvelő bizakodása, hogy a második tél év is olyan eredménnyel zárul, mint az első. Még akkor is, ha addig számos gondot kell megoldani, nehézséget elhárítani. A garanciát a stabil, jól összeszokott, egymást segítő munkásokban és vezetőkben látja. Immár 16. esztendeje! (venesz) .
