Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-22 / 170. szám
Férfiasam—megbecsültén Másfél évtizede fújja az üveget a salgótarjáni öblösüveggyárban Szántó László, aki társaival a Dobó István Szocialista Brigád tagja. Az exportra bármilyen mennyiségben szállítható üvegtermékek továbbra is a szakmunkások fizikai erejével készülnek. Aligha nélkülözhetők az üvegfúvó szakmunkások az igényes termékek készítésénél: Pádár Oszkár és társai a legmegbecsültebb dolgozók közé tartoznak. A kemencék mellett töltött órák férfias kitartást kívánnak valamennyiüktől. — képek: kulcsár — Vállalati munkaerő-gazdálkodás Egy vizsgálat tapasztalatai MA MÁR KÖZISMERT, mérséklődnek. A vállalatok termelési tervek korrekcióját hogy a gazdasági növekedés létszámgazdálkodási magatar- is végrehajtani. munkaerő- tása — ezt 1980. évi tervek A racionális és hatékony rtehef- és á Hátcfdil? ötéves Tervre foglalkoztatás megvalósítása zebb az indokolt munkaerő- vonatkozó előzetes elképzelő- érdekében — ahol ez még nem igények kielégítése is. Mi- seik is bizonyítják — a reá- történt meg — hozzá kell kezközben egyes vállalatoknál litásokhoz közeledik. Munka- deni a munkahelyek, munkavalós a munkaerőhiány, má- erőigényeik általában a pót- körök tételes, konkrét felül- soknál esetleg ez csak vélt, lólagos szükségletre reduká- vizsgálatához, a valóban szűk- látszólagos, néhánynál pedig lódtak és a szakképzettek irá- séges létszám megállapitásá- a szükségesnél is több a lét- nyába tolódtak el. Az intéz- .hoz, a helyes arányuk kiala- szám. A munkaerőhelyzet és kedések hatására lényegesen kításához. Ezt megfelelő elő- munkaerő-gazdálkodás feszült- csökkent a káros munkaerő- készítéssel, tervszerűséggel noha az utób- mozgás, javult a munkafegye- kell lem. A munkáltatók általában munkával korántsem szűntek a munkaerő „minőségi cseré- Ezek alapján kell a lehetséges jére” törekednek és igyekez- intézkedéseket megtenni, nek megtartani az általuk jótényezői között a források beszűkültek, ségei tehát bi időben némiképp mérséklődtek meg. Ezért is vizsgálta a közelelvégezni, felvilágosító összekapcsolni. A fentiek mellett a bizcttmúltban a Nógrád megyei nak> megbízhatónak Ítélt mun- ság számos intézkedést javakaerőt. Folyamatosan végzik a sóit még a munkaerő-gazdál- munkaerőstruktúra-átalakí- kodás hatékonyabbá tétele értést, a fizikai létszámarány dekében. így felhívta a figyelNépi Ellenőrzési Bizottság a megyei tanács munkaügyi osztályával együttműködve — több mint 20 vállalatnál — a munkaerő-gazdálkodás ötödik ötéves tervi helyzetét, a met a szakmunkásképzésben, az át- és továbbképzésben rej növelését és a jobb szakmai összetétel kialakítását. A vállalati munkaerő-gazdálkodási lő lehetőségek kihasználására, racionálisabb"és hatékonyabb magatartásban összességében a munkaidőalap hatékony felfoglalkoztatás érdekében tett kedvező irányú változások használásának szükségességére, intézkedéseket. Szakemberek, mcllett a gyakorlatban ter- a fluktuáció további mersekvállalatvezetők és népi ellenőrök több vállalatnál a helyszínen is elemezték a munkaügy és a munkaerő-gazdálkodás vállalatgazdálkodásban elfoglalt helyét, betöltött szerepét, a munkaerő-gazdálkodás gyakorlatát. Értékelték a vállalati munkaerő-gazdálkodási magatartást, különös fi- gyelemmel a munkaerőhelyzet és a szabályozórendszer változásaira. A vizsgálat tapasztalatai méltó, hogy valamennyi válmészetesen még gondok is lésére, a munkaszervezés javannak. Ezért a vizsgálat ta- vitására, a bérezési gyakorlat pasztalatai és egyéb informá- ösztönző erejének növelésére, ciók alapján a megyei népi el- a gyáregységi érdekeltség erő- lenőrzési bizottság megfogal- sítésének szükségességére, az mazta az egyes vállalatok üzemi légkör javítására. M"e- számára azokat a rűbb tennivalókat, legidősze- jelölte az egyes vállalatoknál amelyek teendő konkrét intézkedéseket megvalósítása elengedhetetle- és javaslatot tett a tanácsi nül szükséges a racionálisabb munkaügyi szervek részére is. hatékonyabb gazdálkodáshoz. munkaerő- MINDEZEK ALAPjAn jogos a bizakodás, hogy a mun- EZEK KÖZÜL EMLÍTÉSRE kaerő-gazdálkodás feszültségei toJHpBBKéklódnek. a te- egyebek között megerősítették, íalatnál célszerű felülvizsgál- vékenység színvonala javul. ni a munkaügyi szervek felhogy a megváltozott munkaerőhelyzetből adódó követel- építését, működési feltételeit, s mények a tervidőszak utolsó ennek alapján intézkedéseket évéig, 1980-ig nem jutottak tenni a megnövekedett köve- kellően kifejezésre a vállalati telmények színvonalas ellátá- munkaerő-gazdálkodási maga- sára alkalmas apparátus léttartásban. A vállalati munka- rehozására. Baráthi Ottó A pártélet nyitottsága A XII. kongresszus ismételten nagy meggyőző erővel tanúsította, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt munkastílusának meghatározó, jellemző vonása a nyitottság. A kongresszus — nyugodtan mondhatjuk — lényegében az egész nép előtt zajlott le, tanácskozásai, megállapításai hozzáférhetőek voltak a széles társadalmi nyilvánosság számára. S ez nem ritka, kivételes megnyilvánulás volt, hanem a párt egész tevékenységét átható törekvés, tendencia érvényesülése. Mégis olykor azt lehet tapasztalni, hogy a pártélet szintjein „lefelé” haladva, ez a nyitottság mintha nem érvényesülne mindenütt hasonló egyértelműséggel. „Azt tudjuk — hallható olykor pártonkívüliektől —, hogy mit tárgyalt a kongresszus vagy a megyei pártértekezlet, a megválasztás után azonnal értesülünk a párt országos és megyei vezető szerveinek összetételéről, vezetőik személyéről, de az már sokkal kevésbé ismert, miről tárgyalt az alapszervezeti taggyűlés, vagy a választás során kik kerültek a helyi pártvezetőségbe .” Elgondolkodtató észrevétel ez, s nem tanulság nélkül való. Valljuk rtieg, akad még pártszervezet, ahol él bizonyos hajlam a titkolózásra, a pártszervezet belső életének, állásfoglalásainak valamiféle misztikus ködbe burkolására. Régi idők továbbélő hagyománya ez olyan viszonyok közepette, amelyek között az ilyenféle gyakorlatnak már hosszú ideje nincs semmiféle létjogosultsága. Hiszen a párt tagjai és a párton kívül állók ma mindenhol közös politikai célok megvalósításán fáradoznak, küzdőtársak az együttes érdekeket szolgáló cselekvés folyamatában. A nyilvánosság éppen ezért ma minden munkaterületen vagy lakóhelyi egységben a pártszervezet életének természetes közege kell hogy legyen. Joggal jegyezte meg valaki egy e témával foglalkozó tanácskozáson: „Nem lehet jó az az alapszervezet, amelynek munkáját, életét nem ismeri a környezete, amelyről úgy beszélnek a többiek: sose tudjuk, miről tárgyalnak ezek a taggyűlésükön.” Természetesen nem arról van szó, mintha a nyilvánosságnak nem lennének e területen is ésszerű határai. Az előbb idézett felelős pártmunkás szavaival szólva: „a pártnak nincsenek a nép előtt titkai, de vannak csúfján a szervezet tagjaira tartozó belső ügyei”. Valóban, a párt nem titkol el semmiféle tervet, elhatározást, döntést, amely a nép, a tömegek sorsát érinti. Ugyanakkor mint minden más szervezetnek, a pártnak is vannak olyan belső ügyei, amelyek általában nem tartoznak a kívülállókra. Ilyenek például a belső fegyelmi ügyei, amelyek nyilvánosságra hozatalában maga a párt szervezeti szabályzata jelöl ki meghatározott korlátozásokat. Ám az ilyen belső ügyek köre napjainkban igencsak szűk, s semmiképpen sem szolgálhatnak a pártélet titokba burkolásának indokául. Hadd tegyük azonban azt is hozzá, hogy azért a párt belső életének efféle misztifikálása távolról sem általános jelenség. A legtöbb helyen a pártszervezet a legkevésbé sem fél a nyilvánosságtól, ellenkezőleg, nagyon is benne él működési területének mindennapos közegében. Talán éppen ebből adódik olykor a probléma: abból kiindulva, hogy mindennapos tevékenysége révén a pártszervezet munkája jól ismert az emberek előtt, nem tartják szükségesnek annak valamiféle külön megismertetését, a tájékoztatásról való gondoskodást. Való igaz, a pártszervezet munkájáról semmi sem mondhat többet, mintha javaslataival, kezdeményezéseivel, ellenőrzéseivel, a kommunisták személyes fellépéseivel, folyamatos politikai tevékenységével állandó és eleven részese a munka- vagy lakóhely mindennapi életének. Törekvéseire, állásfoglalásaira, elhatározásaira mindenekelőtt ezen az úton derülhet fény. A cselekvésben érvényre jutó nyitottság a legfontosabb, ez tanúskodik a legátütőbben arról, hogy az illető pártszervezet nem önmagába forduló zárt közösség, nem valamiféle „titkos szekta”, hanem a többieket megnyerve és fejsorakoztatva akar munkálkodni a közösség egészét szolgáló elhatározások valóra váltásán. A pártszervezet életéről szóló tájékoztatás megszervezése ennek csak kiegészítője lehet. Kiegészítője, de egyben szerves belső része is, mivel ez a tájékoztatás maga is hozzátartozik az eleven, mindennapos politikai munkához. Ezért nem elegendő csupán a spontán kisugárzó hatásra hagyatkozni, hanem indokolt célirányosan és szervezetten gondoskodni a pártszervezet életének bemutatásáról, az ilyen irányú tájékoztatásról. Számos lehetőség, módszer áll ehhez rendelkezésre, a szóbeli és írásbeli eszközök sokféle formája hasznosítható ebben. A párttitkár, a vezetőségi tagok a helyi közélet különböző fúrumain érdemben szólhatnak a pártszervezet állásfoglalásairól. A tömegszervezetekben, a különféle társadalmi mozgalmakban tevékenykedő párttagok ugyancsak nagy szerepet tölthetnek be a tájékoztatásban. A legfontosabb mégis a pártonkí- vüliekkel folytatott mindennapos szóbeli eszmecsere, amely ezernyi módot kínál annak megismertetéséhez, mivel foglalkozik az adott időszakban a pártszervezet. De élni lehet a írásos formákkal is, nem utolsósorban a méltatlanul mostoha sorsra jutott faliújságokkal, amelyeket alkalmi ünnepi megemlékezések helyett inkább friss, eleven helyi tájékoztató anyagokkal kellene megtölteni. S a vállalati, üzemi, szövetkezeti lapok, híradók is helyet adnak-adhatnak nemcsak a helyi irányító pártszerv, hanem az alapszervezetek élete, munkája bemutatásának is. AZ EMBEREK AKKOR követik a pártot, ha tudják, mit akar, milyen célokat tűz ki, min dolgozik, fáradozik. Nemcsak országos méretekben igaz ez, hanem helyileg is. A pártélet nyilvánossága, a jó tájékoztatás ezért a politikai munkának fontos, tartalmi jelentőségű kérdése. Gyenes László Csökkenő megrendelés — javuló kapcsolat Fél év az AGROBER-nél A megye mezőgazdasági a kivitelezés bonyolításá- üzemeinek és a MÉM felü- ban. gyelete alá tartozó egyéb vál- Hogy ez mennyire így van, lalatok és intézmények beru- arra bizonyíték, a vállalat húzásainak tervezését, a mű- termelési értékének 40—50 szaki megvalósítás szervezé- százaléka a mezőgazdasági sét az AGROBER Nógrád me- ágazaton kívüli termelésből gyei Kirendeltsége végzi. Szer* származik- Jelenleg is több teágazó feladatukról és az első fél év eredményeiről Váli Ferenc, a kirendeltség igazgatója adott tájékoztatást. — Ismeretes, hogy az idei népgazdasági terv a beruházások csökkentését irányozta számára elő, s ez érvényes a mező- get”? gazdaságra is. Mennyiben érezte ezt meg a vállalat? — Igaz, hogy a mezőgazdasági üzemek visszamondták az összes megrendelés 15—20 százalékát, de egyrészt ennek hatása csak a jövő évben jelentkezik, másrészt lehetőségünk van más. vállalatnak, ipari szövetkezetnek dolgoznak, még megyén kívül is. — Említette, hogy a megrendelések száma csökkent. Nem jelent ez az AGROBER „munkanélkülisé— A szerződéses és megrendelési állomány fedezi ugyan az ez évi kapacitásunkat, munkánk is van, ennek ellenére, szükség esetén — főleg ágazatilag — ki tudjuk elégíteni a megrendelők igényeit. — Milyen jelentősebb beerőhelyzetet mennyiségi és minőségi feszültségek jellemezNagyobb figyelmet kell forték, munkaerőhiány és mun- dítani a munkaerőtervek megkaerő-felesleg sokszor egymás mellett, egyazon vállalatalapozottabb kidolgozására. Ki kell alakítani, meg kell nál is jelentkezett. A racioná- teremteni a tervezés iníormá- lisabb és a hatékonyabb fog- ciós bázisát. A létszámszük- lalkoztatásra irányuló törek- séglet megállapításához vések a gyakorlatban nem a ben kell biztosítani a követelményeknek megfelelően mélységben érvényesültek. A tervidőszak utolsó évé időkellő kimunkált termelési, termelékenységi terveket, a termelő területeken a ben — és ezt a nemcsak a megfelelő normákat, normatí- helyszínen ellenőrzött vállala- vákat. A fedezeti oldal reális toknál szerzett tapasztalatok kimunkálása érdekében kü- bizonyítják — kedvező irá- lön kell tervezni a külső és nvú változásnak is szemtanúi belső forrásokat, és az alőb- léhetünk. A foglalkoztatási biek beszűkülése miatt első- égyensúly javul, valamelyest sorban a saját erőre kell tá- a strukturális feszültségek is maszkadni, végső esetben a Á könnyűipar fejlesztése Dinamikusan fejlődik a bolgár könnyűipar. Ez az ágazat adja a nemzeti jövedelem csaknem 8 százalékát, s részesedése az ország ipari termelésében meghaladja a 12 százalékot. A mostani tervidőszakban az ágazati beruházások jelentős hányadát a már meglevő üzemek rekonstrukciójára, korszerű eljárások és berendezésék meghonosítására fordították. A program megvalósításában Bulgária jelentős segítséget kap a szocialista országoktól, többek között Csehszlovákiától, Lengyelországtól. Magyarországtól, az NDK-tól és a legfőágazaton kívüli tevékenység ruházást adtak át az idén? végzésére. Példa erre a rétsá- — Elkészült a Magyarnán- gi Glóbus Nyomda, de részt dóri Állami Gazdaság 630 révészünk OTP-lakások. isko- rőhelyes tehenészettelepe, Iák. közművek és egyéb lé- az lpolyvidéki Erdő- és Fatesítmények tervezésében és feldolgozó Gazdaság paphe__________________________ gyí faüzeme, és megkezdődött a szécsényi termelőszövetkezet tehenészeti telepének műszaki átadása. Ez utóbbi rekonstrukció és bővítés volt, a faüzem — bár az első lépcső már üzemel, — teljesen csak szeptemberre lesz kész. Együttes értékük eddig több mint 151 millió forint. Ezek csak a főbb létesítmények, de nyugodtan állíthatom, hogy az ágazati beruházások 90—95 százalékában közreműködünk. E rre a nem kis feladatra jól képzett műszaki gárda áll rendelkezésre. A szakemberek egyharmada mérnök, a többi szaktechnikus, illetve technikus, akik megfelelnek a speciális igényeknek. képpen a Szovjetuniótól. Innen származik a korszerű gépek és berendezések nagy része is. Az elért sikerekben nem kis szerepet játszik a munkásszervezés korszerű tonnáinak elterjedése. Jelenleg már 4600 brigád — vagyis az ágazatban foglalkoztatottak mintegy 70 százaléka — dolgozik önelszámolásos alapon. Számottevő eredményeket hozott a szocialista munkaverseny is. Jelenleg a bolgár könnyűipar termékeit 50 országba exportálják, 1975-höz képest a kivitel csaknem megduplázódott. — Bizonyára elkészült a féléves mérleg. Merre billent a mutató? — Számunkra jó irányban. A tárgyévi tételes előirányzatot időarányosan több mint 53 százalékra teljesítettük. Ilyen kedvező helyzet még nem volt a gyakorlatunkban. Azt is el kell azonban mondani, hogy ebben a beruházáspolitika hatása is megmutatkozik. Nincs krónikus anyaghiány, jó a kivitelezési ütem, nincs határidő-eltolódás— És mi ebből a vállalat érdeme? — Mindenekelőtt az, hogy javult a kapcsolatunk a kivitelezőkkel, rendszeres az együttműködés az úgynevezett kontrollnapok keretében az összes érdekelt féllel. Ez lényeges minőségi változást hozott munkánkban. A kontrollnap nem új találmány, a megyei pártbizottság évekkel ezelőtt határozatot hozott megtartásáról. Ezt tették rendszeres gyakorlattá az AGROBER-nél es a partnervállalatoknál. — Jövőre kezdődik a VI- ötéves terv. Hogyan készülnek 'fel erre? — Felkerestük a mezőgazdasági üzemeket, hogy megismerjük fejlesztési elképzeléseiket. A helyzet nem mondható rózsásnak, új beruházások indítására kevés lehetőség van. Az élelmiszergazdasági ágazatban hasonlóak a körülmények. Számottevő változásra csak a meglevő eszközök jobb és szervezettebb kihasználásával, az eredményesség javulásával lehet számítani — fejezte be a beszélgetést Váli Ferenc. Zilahy Tamás NÓGRÁD - 1980. július 22„ kedd 3
