Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-18 / 167. szám

A tanácstagi munka hétköznapjai MÉLTÓ KERETEK között, munkában éppen az, hogy a gyobb szavuk és tekintélyük ünnepélyesen megtartották települést, a lakosságot érin- legyen a szakapparátus ügy- alakuló üléseiket a helyi ta- tő valamennyi fontosabb kér- intézői és a tanács tisztségvi- nacsok, lassan megkezdhetik désben maga a választott ta- selői előtt. Nemcsak akkor, felelősségteljes közéleti mun- nácstestület döntsön. Ez azon- amikor valamelyik tanácsi kájuk hétköznapjait az .újra- ban csak úgy lehetséges, ha bizottság, vagy a tanácstestü­az ülés elé kerülő előterjesz- let ülésén vesznek részt, ha- tések több reális alternatívát nem az egyszerű hétköznapo­választott és az Újonnan megválasztott tanácstagok. Se szeri, se száma ilyen- tartalmaznak, ha a tanácsta-*' kon is, amikor csupán észre­kor a fogadkozásoknak: a goknak van mi ellen, választópolgároktól első alka- miért érvelniük, vitatkozniuk, lommal vagy ismételten meg kapott bizalom, a kisebb-na­vagy vételt vagy javaslatot tenni, választókerületük lakosságá­van miről dönteniük. Ellen- nak ügyeiben érdeklődni men- kező esetben a testületi mun- nek be a tanácsházára. gyobb közösségért érzett köz- ka előbb-utóbb életi felelősség az újabb öt- formálissá válik, éves választási ciklus kezde­tén mindig az átlagosnál na­óhatatlanul Erőteljesen támogatja, en­nem lelke- nek megvalósítását a Minisz- hanem sokkal inkább el- tertanács Tanácsi Hivatala is, tanácstagokat, amelynek elnöke, dr. Papp siti kedvetleníti a gyobb lelkesedésre, fokozott akik így nem érzik aktivitá- Lajos államtitkár egyebek kö­tenniakarásra ösztönzi az új suk értelmét, fontosságát, tanácstestületek tagjait. A zött a következőket írta az A dolog másik oldala per- Állam és Igazgatás egyik leg- ,.régiek” sok mindent szeret- sze az, hogy a tanácstestüle- utóbbi számában: „Szükséges, nének másképp, jobban esi- teknek is jobban a „sarkukra hogy a tanácstagok megfelelő kell állniuk”, ha egy nem nálni, az új tanácstagok pe­dig természetesen már a kez­det kezdetén bizonyítani igye­személyes támogatást kapja- megfelelően előkészített téma nak a tanácsi tisztségviselők­kerül az ülés napirendjére. keznek, hogy nem véletlenül Hiszen joguk van úgy hátá­tól, a tanácsapparátus pedig a népképviseleti-önkormány­esett éppen rájuk a válasz- rozni, hogy az előre eldön- zati testület tagjait megillető tók megtisztelő bizalma. fog­tött előterjesztést nem fogad- tisztelettel soron kívül Ez a nagy kezdeti nekibuz- ják el, az állásfoglalás előtt lalkozzék észrevételeikkel, ja- dulás aztán néhol könnyen fá- másféle reális alternatívák vaslataikkal.” Érdekes kidolgozását is kérik a szak­A TANÁCSTAG TEKINTÉ­LYE — saját választópolgárai sultságba csap át. erről már most beszélni, elő- apparátustól, re rámutatva azokra a neu- Amennyire joguk van a ta- és a szakapparátus tagjai kö­ralgikus pontokra, amelye- nácstagoknak a tényleges, ér- rében — persze elsősorban ken erejét, lelkesedését veszít- demi döntésekhez, éppen nem az általánosságokon, ha­heti a tanácstag. annyira kötelességük az is, nem saját közéleti munkájá­Az egyik legfontosabb — hogy ne feledkezzenek el fo- nak milyenségén múlik. An­nak a tanácstagnak, aki rend­bekapcso­lódik a különféle bizottságok munkájába, s közben nem amin tulajdonképpen múlik lyamatosan tájékozódni vá egy tanács, egy népképvisele- lasztóik, a helyi lakosság vé- szeresen részt vesz a tanács- ti testület működésének ered- leményéről, állandóan tartsa- ülések vitájában, aki él az in- ményessége — az maguknak nak velük kapcsolatot. Hiszen, terpellálás jogával a tanácsüléseknek a haté- ha például a különféle helyi konysága. Rengeteg függ at- igények kielégítésének sor­tól, hogyan készítik elő eze- rendjéről szavaznak a tanács- feledkezik el lakossági kap- ket a tanácskozásokat. Hogy ülésen, akkor nem a saját csolatairól, a választói gyűlé- a szakapparátus, a végrehaj- egyéni véleményüket, hanem sek összehívásáról, a falugyű- tó bizottság már eleve eldön- — népképviseletről lévén sző léseken való részvételről tött kérdéseket akar vinni a — választóik érdekeit, állás­osak pontját kell képviselniük. A közigazgatás még nyitót­testület elé, s attól azok „szentesítését” várja, vagy ténylegesen igényt tart a tabbá tétele, a lakosság szé- tanácstagok, s az ő közvetíté- lesebb körű bevonása a köz- tekintélye a helyi közéletben. sőt a családlátogatásokról sem — nos, annak nem kell attól tartania, hogy nem kap elég súlyt a szava, nem lesz elég ügyekbe jelentős részben ép- Aki a tanácstagságot közéleti pen a tanácstagok által való- hivatásnak tekinti, akként sára, döntésére, a végrehajtás sulhat meg. Ezért — az ál- vállalja — az a következő öt sükkel az egész helyi lakos­ság őszinte véleménymondá­támogatására. lamigazgatás A SZOCIALISTA DEMOK- ellenőrzésének fokozásáért RACIA továbbfejlesztésének is fontos, hogy a tanácsta egyik kulcskérdése a tanácsi goknak az eddigieknél na­népképviseleti évben is egyre többet tud majd tenni településének fej­lődéséért, választóinak érde­keiért. D. A. Piackövetés áttételekkel A piac követelményeit egy is összeállítanak a pásztóiak féle pulóvert — varrnak, igaz: megyénkbelii gyáregység csak tőkés igénylésre. Idén az első összesen csak hatezer darabot többszörös áttételen keresztül fél évben egyszázhatvanezer A Puma cég viszont tekinté- érzékeli. Az igényt — a határo- darabot varrtak ebből a ter- lyes megrendeléssel állt elő. kon túlit — valamelyik kül- mékből egy francia kereske- Még az első fél évben hétszáz kereskedelmi vállalat méri delmi vállalatnak. Épp ez volt darabos mintakollekciót kér- föl, s ad megrendelést a tér- az a megrendelés, ami az elő- tek egy melegítőfajtából. A melő vállalatnak, s az egy- rejelzettnél több mint tízezer- kiszállított tréningruhák meg- ségnek többnyire Budapesten rel nagyobb tételszámban ér- feleltek, így a második fél év­székelő központjából érkezik a kezett be­gyártásra vonatkozó utasítás a szűkebb pátriánkban dolgozó get meg kellett ragadni! gyáregységbe. Elképzelhető, hogy ezek az áttételek önma­gukban is mennyire nehezítik az új körülményekhez ben havonkint tizenötezer da- A kínálkozó exportlehetősé- rabos szállítmányokat várnak Pásztóról a nyugatnémetek. vártnál nagyobb föladatot — Ennek az igénynek a kielégí- rugalmasan alkalmazkodván tésére egy külön szalagot ái­a piaci követelményekhez való termelési folyamat program­iban ak rá az üzemben. A nagyobb megrendelést a gyors alkalmazkodást. Mégis, jának kellő mérvű módosító- pásztói gyártmányok jó minő- telik, sával oldották meg az iííeté- sége tette lehetővé Ügyszól- azért, kesek. Ügy döntöttek, hogy a ván minden évben emelkedik hogy a dollárbevételt ígérő belföldi igények egy részének a termékek színvonala a gyár­üzletek kútba ne essenek mi- ............. a tta. ami a termelőüzemtől azt meg kell tennie kielégítését az év későbbi stá- egységben. 1976-ban még csak diumára halasztják, s az így hetvenhét százalék volt az Számos — bár nem túl nagy fölszabaduló kapacitást for- első osztályú áruk hányada, '4i+iÄ1' " r idénre viszont ez az arány már kilencven százalék fölé Maga a programmódosítás, emelkedett. Az alig tíz száza­jelentőségű — külföldi meg- irtják a franciáknak szánt pu- rendelésnek tett és tesz eleget fuserok elkészítésére. a termelés átcsoportosítása csupán egy vezetői intézkedés. idén a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregysége. Alkalma­sint mondani sem kell, hogy a könnyűiparban a frisseség­nek, rugalmasságnak — igaz, , ,, . több rá a lehetőség is — jóval fennakadast, viszonylag lék „osztályos” áru sem mind a varrás miatt hibás, gyakran Ahhoz, hogy az év közbeni a fölhasznált anyag selejtes. változtatások ne okozzanak za nagyobb jelentősége van, mint a gazdaság egyéb ágiaza­fölkészült, képzett dolgozói gárdára van szükség A gyár­A kimondottan az üzemiek miatt „bóvl-is” termék aránya mintegy négy-hét százalék, s ez a mai magyar könnyűipar taiban- Így a für"e váltásra egységben dolgozó kétszázöt- viszonyai között elfogadható. venhárom varrónő közül kö­rülbelül az állomány egyhar- mada szakmunkás. ök az üzemben adódó föladatokat .föl el tudják látni, tehát a helyi viszonyok közt univerzálisnak _ ... ,, ... ,, - , . számítanak. A munkaerősek m egrendeiesekhez tortenohaj- ebből a fajtájából még több való képesség a pásztói üzem­ben kiváltképp a figyelem kö­zéppontjába került Ebben az évben a szokott­nál nagyobb szükségük volt az illetékeseknek a beérkező M. P. A mióta az építő- és építöanyagiparról szóló központi bizottsági, majd ezt követően a megyei, városi és a járá­si pártbizottságok ezzel kapcsolatos határo­zatai, állásfoglalásai megjelentek, a konkrét tennivalókat a vállalati pártbizottságok, párt­vezetőségek a sajátosságoknak megfelelően kialakították, majd ezt követően rendszere­sen ellenőrizték a feladatok végrehajtását, ahol szükség volt rá, ott operatívan is köz­beavatkoztak — jó irányba fejlődött a ter­melő-, gazdálkodóegységek tevékenysége. Így lehet summázni a megyei pártbizott­ság mellett működő gazdaságpolitikai és szö­vetkezeti munkabizottság állásfoglalását a határozat megjelenése óta végzett munkáról, megtett útról. A különböző szintű pártbizottságok irányí­tó, szervező, ellenőrző tevékenységében jól visszatükröződtek az érintett területek, vál­lalatok, termelőszervezetek sajátosságai. Mivel megyénkben igen meghatározó sze­repe van az építő- és építőanyagiparnak, eb­ből adódóan igen sokszínű és szerteágazó a tevékenységük, ezért ebben az írásban csak a kivitelező építőiparban — állami, tanácsi szövetkezeti — bekövetkezett előnyös válto­zásokkal foglalkozunk, nem feledkezve el a nagyobb er edményt biztosító, megoldásra vá­ró feladatokról sem. A végzett munka megítélésénél figyelem­be kell venni, hogy kedvező irányú folya­matról van szó. Megyénk kivitelezéssel foglalkozó építő­ipari szervezetei változó körülmények kö­zött, különböző eredménnyel, nyereséggel hajtották végre vállalt feladataikat. Minde­nütt előtérbe került az intenzív gazdálkodás követelményrendszere. Ehhez igazították a vezetés, irányítás, ellenőrzés előírásait, a ve­zetők megítélésének mércéjét, ennek megfe­lelően tették meg a szükséges intézkedése­ket, ennek a szolgálatába állították a műsza­ki-technikai fejlesztést, az ezzel összhangban álló üzem- és munkaszervezést, az előbbi cé­lokat szolgáló anyagi-érdekeltségi rendszert, a KISZ-akciókat, a szocialista szerződéseket, a szocialista munkaversenyt, és szocialista brigádmozgalmat. Csak a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál százmillió fo­rintot költöttek a gépesítés korszerűsítésére. 1979-ben valamennyi kivitelező építőipari, termelő-gazdálkodó egység nyereséggel zárt. Az új szabályozórendszer pedig még job­ban előtérbe helyezte a vállalati tartalékok erőteljes mozgásbahozását. Érthető, mert a megváltozott körülmények között csak ak­kor tudnak talpon maradni, ha felgyorsítják a belső tartalékok okos kihasználását célzó tevékenységüket, ha az állóeszközök kihasz­nálása érdekében a jelenleginél nagyobb lé­péseket tesznek, ha a szerződéses fegyelem elnyeri méltó rangját, és a kölcsönös biza­lom, valamint egymás segítésének igazi meg­testesítője lesz, ha az együttműködés még hatékonyabbá válik, ha a tervek időben és jó minőségben elkészülnek. Az előbbiek elengedhetetlen követelményei a gazdálkodás hatékonyságának, a nyereség növelésének, a termelékenység fokozásának. Nem teljesíthetetlen gazdálkodási előírá­sokról van szó. Egy azonban biztos: a jelen­legi erőfeszítéssel nem lehet sokra menni. Szükség van arra, hogy egyes helyeken és egyes vezetőknél megszűnjön a fejlődést visszahúzó felfogás és gyakorlat; a kényel­messég, a kezdeményezés hiánya, az újtól való idegenkedés, a kiadott feladatok ímmel- ámmal való végrehajtása, félvállról való ke­zelése. Az előbbiek ellenkezőjére van szükség. Ezt követeli meg a vállalatok léte, jövője, a dol­gozók foglalkoztatásának biztonsága. Ez csak akkor következik be, ha gyorsabb lesz a munka, rugalmasabb a vállalkozási kedv, a megváltozott helyzethez való igazodás. Ez az új követelmény tovább differenciálja majd a különböző nagyságú, méretű, felkészültségű kivitelező építőipari szervezeteket. Mégpedig azért, mert minden tekintetben többet kö­vetelnek tőlük majd a beruházók is. A korábbi évekkel ellentétben már az idén, jövőre pedig még jobban érzik a vállalatok — különösképpen az állami és tanácsi épí­tők —, hogy kevesebb lesz a kiemelt fela­dat, miáltal nő a vállalkozás szabadsága, aminek eredményei jelentkeznek majd a na­gyobb nyereség elérésében. Reméljük —ezek után nem lehet az állami, tanácsi építőket olyan feladat elé állítani, amit képtelenek elvégezni. Mert eddig erre is volt példa! Pe­dig az érdekeltek akkor is tudták, hogy az előkészítéskor elvesztegetett időt a kivitele­zés során képtelenség behozni, hogy a válla­lat minden oldalú vállalkozási képességének összhangban' kell lenni a nyereséget, a fejlő­dést biztosító feladatokkal, hogy csak az előbb említett feltételek garantálják a terv­szerű, szervezett munkát, biztosítják a cél­tudatos fejlesztéshez szükséges nagyobb nye­reséget, zárják ki annak lehetőségét, hogy az építők kisebb vagy nagyobb mulasztásaikat, a mások által teremtett, nehezen kibogozha­tó objektív okokra hárítsák. Bár az utóbbi években e tekintetben is jelentős változás következett be. Az építők, köztük az állami és tanácsiak előbb azt vizsgálják, mit mu­lasztottak el, mit tehettek volna, mi az ő hi­bájuk, s csak a végső esetben mutogatnak más felé. I ndokolt ez a tiszteletreméltó maga­tartás, ' mert az idén még nem annyi­ra, de jövőre, s az azt követő évek­ben megyénkben is nagyon összeszűkülnek majd a beruházásra szánt összegek. Akinek pénze van, az jobban megnézi, kit bíz meg az általa kívánt feladatokkal. Ugyanakkor az építők sem lesznek kötelesek olyan munkák­ra szerződést kötni, amelyek részükre ked­vezőtlenek. Erre az új helyzetre — kevesebb Új létesítmény, több felújítás — mind a ve­zető, irányító, mind a szervező, a vállalkozó, mind pedig az ellenőrző munkában fel kell készülni. Ebben az esetben az jár jól, aki nem feledkezik meg egy régi, bölcs szólás­mondásunkról : Ki korán kel, aranyat lel.., (venesz) A tudomány segíti a mező- gazdaságot A Vietnami Szocialista Köz­társaság rizstermelői a koráb­bi 5—8 mázsa helyett ma már hektáronként átlagosan 50—60 mázsa termést takarítanak be. Ebben a fejlődésben nem kis szerepet játszottak a tudo­mányos kutatások. ' Tizenkét évvel ezelőtt ala­pították a Vörös folyó deltá­jában a mezőgazdasági tudo­mányos kutatóközpontot, amelynek 120 munkatársa szá­mottevő eredményeket ért el- Többek közt új, magas hoza­mú, gyorsan érő rizsfajtákat nemesítettek ki, és kidolgoz­tak egy sor korszerű rizster­mesztési rendszert. Ennek eredményeként már nem megy Vietnamban ritkaság- számba a hektáronkénti 100— 120 mázsás termés sem. lékony alkalmazkodásra, Ugyanis azzal az — örvende­tesnek is mondható — hely­zettel találták magukat — vá­ratlanul szembe, hogy az elő­irányzottnál, előrejelzettnél több nyugatról származó meg­rendelést kaptak. A viszonylag új, hazai vi­szonyok közt jószerint kor­szerűnek számító gyáregység és több kellene Pásztora. A képzésről maguk a gyáriak gondoskodnak: idén tizennégy dolgozó és nyolc tanuló tett szakmunkásvizsgát. Jövőre harminc-harmincöt elsős és ti­zennyolc másodikos szak­munkástanuló ismerkedik majd a varrás tudományának rejtelmeivel. A több területen kifejtett •—, mint a nógrádi olvasók erőfeszítések évről évre jelen­előtt már többnyire ismeretes tékenyebb eredményeket hoz­,túlnyomórészt melegítőket varr össze. Ezeket a terméke­ket nem kisebb vevő kéri tó­nak a gyáregységben A jó első fél év után idén a máso­dik fél évben is — a pásztói lük, mint az annak idején Pe- lehetőségekhez képest — szá­lé által (is) reklámozott Pu­ma cég, valamint az ugyan­csak nyugatnémet — a .ma­gyarok körében kevésbé is­mert — Klepper vállalat. Tré­mottevő tőkés megrendelésnek tesznek eleget a most bent le­vő rendelésállomány szerint. Egyedül a Klepper cégnek hatféle terméket — shortot* ningruhán kívül pulóverokat trikót, nadrágot, zakót és két­Jokufyija: ma és holnap A Jakut ASZSZK eddig úgy élt az emberek képzeletében, mint az arany- és gyémántle­millió tonna kokszolható sze­net és 100 millió torma vasér­cet termel. Nemsokára elkez­lőhelyek országa, de már a dődik a kitermelés Nyerjung- közeli években ez a föld több kőszenet ad a szovjet nép­gazdaságnak, mint bányaipar jelenlegi meiése, és több vasérc kerül majd itt a felszínre, mint amennyi napjainkban az Egyesült Államok ércbányái­ból. A geológusok becslése sze­rint Jakutföld rendkívül gaz­dag szén- és vasérclelőhelyek­kel rendelkezik — megközelí­tően 40 milliárd tonnás szén- vagyonnal és 20 milliárd ton­nás vasérckészlettel számol­nak. A tervek szerint a Dél- Jakutyijában létesülő ipari komplexum évente közel 150 rinszkij szénlelőhelyen, ahová a Bajkál—Amur vasútvonal az angol egy 220 kilométer hosszúságú összter-. elágazása vezet. A vidék igen gazdag más ásványi kincsekben is. Itt töb­bek közt ón, cink, antimon, apatit, higany és számos más lelőhely van, számottevőek a fakészletek is. Csakhogy ezek a lelőhelyek szétszórtan, egy­mástól hatalmas távolságra helyezkednek el. Nem kedvez­nek a kitermelésnek a vidék időjárási viszonyai sem. Ezért •Jakutyija ipari fejlesztése jelentős beruházásokat igé­nyel: évente e célra több mint egymilldárd rubelt fordítanak. Az első félévi exportkötelez éhségénél; sikeresen tett ele­get a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyár­egysége. A termelési program szerint kiemelt föladat volt a moszkvai olimpiára kerülő berendezések legyártása, illet­ve kiszállítása, melyet a gyáregység határidőre teljesített. A képen Nagy Edit meós adósokszorozó egységet ellenőriz. — bábel-felv. —

Next

/
Thumbnails
Contents