Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

Kányás-aknán

illlllllullllllliliinjMiiii.lniiillillllHM .................„„iiiiilll,. .illlllllllllilllllillllllllllllllllllllillilllllllllllllllllllllllllilllllirilllllfllllimtlllll

F

orró a levegő , Kányás-akna egyik frontján, mivel a fejtéseknél általában elégtelen a szellőztetés. Kovács Károly és Szabó Gábor bányászok ellenőrzik a kaparó munkáját.

Felmérhetetlen segítség egy fejtőgép. Csupán szakszerűen kell kezelni a berendezéseket, mert maguktól azért nem termelnek — állapítja meg Görőcs Sándor.

Azért akad munka bőven a fejtőgép hátában is. Lórik József brigádvezető az önjáró berendezést kezeli, míg Mede László frontiparos ellenőrzi a működését. A hidraulikus emelővel ellátott támszervek között biztonságosan dolgozhatnak, persze megszokott eszköz még itt a sűrített levegős kalapács, amit jól ismerhetünk az útbontásoktól is. Csupán a bányában, kicsit erősebben hallani. szegőzán a kezdeményezés, a megújulni tudás készsége, a lényeglátás képessége, a gondolat villódzása, a korszerűség hajlandósága. Nem lemondva a képzés és a nevelés eredendő funkcióinak érvényesítéséről, a következőkben nagyobb hangsúlyt kap a kultúra mozgósító, szervező funkciója, a művelődésnek is jobban kell kapcsolódnia a valóságos társadalmi, gazdasági problémákhoz, közvetlenebb szerepet kell vállalnia a soron levő feladtok végrehajtásában, segíteni kell az alkalmazkodni tudást a nehezebb feltételekhez, a bonyolul. tabb körülményekhez.

A szocializmus emberközpontú társadalom. A gazdaság fejlesztése itt nem öncélú folyamat, nem a társadalmi ellentétek elmélyítésének eszköze, hanem a harmonikus élet nélkülözhetetlen előfeltétele: úgyis, mint a biztos megélhetés forrása, mint az életszínvonal emelésének,

megőrzésének záloga, s úgyis, mint az emberi alkotóerő ki- teljesedésének színtere. Szocialista gazdaságot csak. szocialista társadalmi, politikai viszonyok által, szocialista közszellemben lehet megvalósítani. A műveltség, a szakértelem, a tájékozottság jelentős tényező a politikai hatalom, a vezető szerep gyakorlásában, a szocialista de- rp''vrácia tartalmi követe1 rr •’yeinek kibontakoztatá ban is. Kulturált törne; nélkül el sem képzelhető igazi demokrácia. Bizonyos alapkészségek — a logikus gondolkodás, az értelmes olvasás, írás és beszéd képessége, az anyanyelvi kultúra megfelelő színvonala — nemcsak a kötelességek teljesítésének, hanem a jogok gyakorlásának is szükségszerű velejárói. Ezért marad hosszú távon — a minőségi követelmények fokozatos előtérbe kerülése mellett — is alapvető feladata a művelődéspolitikának — a tankötelezettségi törvény végrehajtásában, az alsófokú oktatás valóban általánossá tételében, a felnövekvő nemzedék esélyeinek közelítésében — a nagy számokban való gondolkodás, a tömegesség igényének kielégítése is. Az emberek viszont csak akkor válnak igazán érdekeltté személyiségük fejlesztésében, az aktív társadalmi, közéleti jelenlétben, ha ténylegesen részt vehetnek saját jövőjük tervezésében, a döntések előkészítésében és meghozatalában, ha érdemi módon alakíthatják életterüket.

A szocialista demokrácia, mint politikai mechanizmus, mint gondolkodásmód, mint értékrend egyaránt azokra a kritériumokra épül —, illetve azokat erősíti —, amelyek a kulturális nevelő munka hatékonyságát — az ismeret meggyőződéssé, cselekvő erővé válását — is fémjelzik. A művelődés eszköz a közgondolkodás, a magatartás, az életmód szocialista vonásainak, pozitív tendenciáinak kibontakoztatásában, a társadalom erkölcsi arculatának — céljaink szerinti — formálásában. Elkezdődött az a folyamat, amelyben a tudás

megszerzésére, gyarapítására és hasznosítására irányuló

törekvések — például a szocialista brigádok tevékenységében — mozgalommá szélesednek. A közösségek, a konszolidált emberi kapcsolatok ereje tudja biztosítani, hogy az élet minden területén érvényesüljön a munka, mint legfőbb értékmérő szerepe,

hogy a kötelességtudás, a felelősségérzés, az áldozatvállalás, az önzetlenség, a fegyelmezettség, a józan életszemlélet normái széles körben váljanak elfogadottá és elismertté. A békés építés barikádjain is sok küzdelem feszül, a bátorság, a helytállás, a lázas lobogás, a példamutatás ma is szép erény, sőt szükséglet is. Az együtt, egymásért, a társadalom javára végzett munka viszont széles utat nyit az egyén boldogulása, ké_ pességeinek sokoldalú kibontakoztatása előtt, a műveltséget belső igényként, az önismeret forrásaként tételezi, s biztosítja, hogy minél több ember számára jelentsen személyes örömet, beteljesülést.

Ezért különösen nagy a felelőssége az ifjúság körében végzett nevelő munkának: ahogyan a világot szemlélni, abban eligazodni, értékek közt különbséget tenni, választani, dönteni, kapcsolatokat teBecsületbeli ügy volt

Nem ismernek reménytelent

HOL A NŐI harisnyanadrág? — kérdezhettük mostanában az üzletekben a gyéren rakott polcok előtt. Mert nyár van ugyan, de aki nem az évszaknak, hanem az időjárásnak megfelelően öltözködik, az idei nyáron még nemigen tehette le e ruhadarabot.

Ezzel a kérdéssel kerestük meg Winter Péternét, a harisnyagyár nagvbátonyi gyárának igazgatóasszonyát.

— A kérdés nem minket illet, mert rajtunk aztán nem múlik! — válaszol az igazgatónő. — Mi, itt a gyárban emberfeletti munkát végeztünk a második negyedévben, hogy több harisnya jusson az üzletekbe.

Pedig egyébként sem ígérkezett könnyűnek ez az esztendő: a tavaly gyártott meny- nyiségtől csaknem tíz százalékkal többet várnak idén a nagybátonyi gyártól, azaz 11 millió pár finom-harisnyanadrágot és hárommillió pár finomharisnyát. Tovább fokozta a gyárral szemben támasztott követelményeket az import csökkenése, valamint az, hogy a második negyedévben olcsóbb lett a harisnya, élénkebb a vásárlási kedv.

Lefordítva mindezt a nagybátonyi gyárra azt jelenti, hogy a második negyedévre tervezett 2 millió 700 ezer pár helyett 2 millió 850 ezer párat, azaz csaknem hat százalékkal többet kellett piacra küldeni.

— Május elején munkásgyűlést hívtunk össze — tekint vissza a hajrá kezdetére Winter Péterné. — Beszámoltunk a dolgozóknak az előállt helyzetről, s kértük, vállaljanak túlórát, kíséreljük meg a többletmennyiség elkészítését. Hiszen harisnyagyár egy van az országban, mástól nem várhatjuk a helytállást, nekünk kell most a gátra állni. Ez becsületbeli ügy. A mi gyárunknak teljesítés esetére 200 ezer forint célprémiumot tűztek ki, természetesen ezt is elmondtuk, bár meggyőződésem, hogy amit munkásaink vállaltak, azt nem a pénzért tették.

Napi tíz-tizenkét órát dolgoztak a harisnyagyáriak. És nemcsak a fizikaiak vállalták mukkanás nélkül a terhet: az irodából is lementek adjusz- tálni, segíteni, ahol tudtak. A baj csőstül jön: gázszünet, áramszünet gátolta őket. De a munkások ismét igazolták, nem ismernek reménytelen ügyet.

— Július elsején reggel, az utolsó szállítmány indításakor bizonyosodtunk meg arról, amit addig csak reméltünk: megvan a kért mennyiség! — mondja az igazgatóasszony.

Első dolgom volt, hogy mentem az üzembe, megköszönni az embereknek a háromhavi verejtékes munkát. Azt nem ígérhettem, hogy soha többé hasonlóra nem kerül sor, de azt igen, hogy most szélcsendes idő következik, normális munkatempóban dolozhatnak, kivehetik a szabadságot. És tegnap kaptuk a telexet a központtól: szétoszthatjuk a célprémiumot, megdolgoztunk érte!

Liska Györgyné művezető nem hurrázik, nem lobog, de arcán elégedettséget tükröző mosoly. Visszafogja a dicsekvést, bár láthatóan büszke:

— A MUNKÁSOKNAK legalább a 70 százaléka vállalta az 50 óra hétköznapi túlórát. Arra sem haragudtunk, aki nemet mondott, hiszen mindenki maga ismeri teljesítőképességét. Viszont olyanok is voltak, akik csak eny- nyit szóltak, nem ígérek semmit, mert nem biztos, hogy győzöm erővel, de azért megpróbálom, És nekik is sikerült !

Elmondja még azt is, hogy — miközben harcban álltak az idővel — érezhetően erősödött a fegyelem. Senki nem hagyta oda előbb a gépét, még ha máskor megtette is. Mérni ugyan nem mérték, de mintha a cigarettaszünetek száma is megfogyatkozott volna...

— Az utolsó héten szinte pattant a feszültség. Nem győztünk felelgetni: mennyi kell még? Megleszünk?

— Ügy tartja a mondás: hamar munka ritkán jó. Nem ment a hajrá a minőség rovására ?

— Nem — válaszol határozottan a művezető. — „Napiparancsba” kapták a meó- sok, hogy erősebben ellenőrizzenek. Nyolc óra alatt ne háromszor, hanem legalább négyszer-ötször nézzenek meg egy dolgozót. És főleg akkor,

amikor már fáradtak, s köny* nyebben becsúszik a hiba.

Laczkó Gézáné dobozoló a három hónap alatt 60 túlórát dolgozott, teljesítményét 150 százalékra becsüli. Afféle első számú hírforrásként is szolgált: műszak végén őt faggatták először, megvan-e a napi adag?

— Katona a férjem, bizonytalan, hogy hazajön-e hét végére, vagy sem — mondja. — Ilyenkor előre szóltam, ha nem jönnék vasárnap, az nem azt jelenti, hogy feladtam, csak azt, hogy itthon az uram.

— Megérte?

— Hát hogyne! Hiszen megígértük! De ha a pénzre gondol, akkor is. Napi 160-—170 forintot kerestem, nem rossz pénz ez!

Ludvig Erzsébet varró szintén 60 túlórát teljesített. Istenmezejéről jár be a gyárba, napjában kétszer 40 kilométert utazik. A délelőttös műszakot négy órával toldotta meg, s ha délutános volt, nem sokkal éjfél előtt állt fel a gép mellől. Az éjféli tiribesi bányászjáratot még éppen elérte. <5 is, mint mindenki, aki megdolgozott a sikerért, nem kérkedik vele.

— Jó áru és jó hangulat kellett hozzá, s ez mindkettő megvolt. A minőséget kérdi? Mint máskor. A hibátlan árunk 99 százalék felett volt.

Mint eddig már több ízben, ismét bizonyított a nagybátonyi harisnyagyár. Nem tudni, hol a harisnyagyáriak teljesítőképességének határa, hiszen ezúttal sem tiltakoztak: ezt már nem lehet megcsinálni!

A HELYZETJELENTÉSHEZ tartozik egyébként az is, hogy tapasztaltaim szerint a hangulat kitűnő. Jóllehet a célprémiumot még csak eztán fizetik.

Szendi Márta

remteni, a másik embert becsülni indítják a nyiladozó értelmű —,• de leginkább fogékony — fiatalt, ahogyan a magatartást, cselekvést tudatosan vezérlő világképpé ötvöződik — a még szelektál tan is — sok ismeret, az anya gi, szellemi, esztétikai, tes ti kultúra megannyi fontos eleme, ahogyan a teljesítményképes tudás megszerző' sére ösztönöz, amilyen szellemű megítélést, értelmet nyer a közös munka, az erőfeszítés, a másoknak is hasznos egyéni ambíció, amilyen személyiségformáló, közösségalakító, emberségteremtő vitakész műhely a nevelőtestület, a párt-, a KISZ-, az úttörőszervezet, vagy a szakszervezeti mozgalom. Ezért olyan fontos, hogy az alapvető világnézeti, társadalmi, politikai kérdésekben egység teremtődjön, hogy létrejöjjön a nevelő közösségek azonos értékrendje, s a pedagógus, a népművelő, vagy éppen a propagandista személyisége a módszerek, eljárások sokszínűségében, differenciáltságában tükröződjék.

S

zámtalan más összefüggése is van még a politika, a gazdaság, és a kultúra szférájának, de talán e néhány gondolat is bizonyítja egymásrautaltságukat, jelzi a munka, közösség, művelődés egysége iránti általános társadalmi igényt, Csongrády Béla

Aratási ügyelet a Mezőgép Trösztnél

A Mezőgép Tröszt ebben az évben is június 28-tól augusztus 15-ig nyári ügyeleti szolgálatot tart. Erről beszélgettünk Légrádi Lászlóval a Mezőgép Tröszt termelésirányító főmérnökével.

— Hogy értékeli a felkészülés jelenlegi helyzetét?

— Mezőgép Tröszthöz tartozó vállalatok ügyeleti szolgálatát végző bázisain a raktárak feltöltése megtörtént, készen állnak a gépszerelők is a feladatok végrehajtására. A Mezőgép Tröszt vállalatai az első fél évben a gépek javításához háromszáznyolcvanöt- millió forint értékű alkatrészt gyártottak és szállítottak a Megévnek és más forgalmazóknak. Az alkatrészek mintegy 60 százaiéira az importgépekhez ValóVállalataink részegység- és fődarab-felújító üzemei az év első felében ötvennyolcezer darab különböző traktor-, kombájn- és egyéb járműszerkezetet újítottak fel. Tudomásunk szerint még kettő-kettőszázSt- ven kombájn érkezik az országba. amelyek összeszerelésére, üzembe helyezésére, megfelelő időben szerelőket biztosítanak a Mezőgép Tröszt vállalatai.

— Hány gépkocsi és szerelő áll — a műszaki ügyelet ideje alatt — rendelkezésre a géphibák javítására?

— Az ügyeleti szolgálat alatt vállalataink százötven szervizkocsival és mintegy háromszázötven — szakmát, és a mezőgazdaságban alkalmazott gépeket jól ismerő — gépszerelővel állnak a mező- gazdasági üzemek rendelkezésére.

— Van-e mód arra, hogy más jellegű segítséget is nyújtsanak a mezőgazdasági üzemeknek?

— Igen. Mint az elmúlt években — amennyiben igénylik a mezőgazdasági üzemek — most is nyújtunk szolgáltatásokat. Gondolok itt olyan szerelők ideiglenes átadására, akik kombájnt tudnak vezetni. De előfordult már olyan eset is, amikor a szállításban segítettek vállalataink.

— A vállalatoknál megszervezték az ügyeleti szolgálatot. A Mezőgép Trösztnél ez miként van?

— A központban is ügyeleti szolgálatot tartunk, amely munkanapokon 7—19 óráig, szombaton 7—17 óráig és vasárnap 7—13 óráig tart. A központi ügyeleti szolgálat feladata. hogy országosan koordinálja és irányítsa a vállalati ügyeleti szolgálatot és ahol kell, azonnal intézkedjen.

— Mi történjék egy-egy géphiba bejelentése után? De kérdezhetném úgy is, mi a nyári műszaki ügyelet vezérelve?

— Az, hogy egy hibabejelentőt sem lehet elutasítani. Azt kérjük viszont a mező- gazdasági üzemektől, hogy csak olyan hibákat jelentsenek be, amelyeket maguk nem tudnak kijavítani.

Másik fontos vezérelvünk az, hogy minden ügyet ott kell elintézni, ahol azt bejelentették. Ennek még akkor is így kell történnie, ha alkatrészeket máshonnan kell beszerezni.

Itt mondanám el azt is, hogy vállalataink ügyeleti szolgálatainak foglalkozniuk kell minden bejelentett hiba-' val, azonban kiemelt feladatunk az általunk gyártott gépek üzembiztonságának megőrzése- A tröszt vállalatai az ügyeleti időszak alatt szorosan együttműködnek. hogy adott esetben egymást kisegítsék.

— Milyen szervezési tevékenység előzte meg az ügyeleti szolgálatot?

Június 10—11-én országos tanácskozást tartottunk Tamási han, amelyen részt vettek a Mezőgép Tröszt megyei ügyeleti szolgálatainak vezetői. Meghívtuk az Agro- tröszt és a Megév illetékes szakembereit is. Tisztáztuk az operatív tennivalókat és a végrehajtás módszerét. Megállapodásunk értelmében az Agrotröszt és

a Megév is ügyeleti szolgálatot tart, hogy a mezőgazdasági üzemek és a

Mezőgép Tröszt vállalatainak igényeit azonnal kielégítő estéit