Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-15 / 164. szám
Szabadszombati utazások Fülkéről fülkére a hathúszason... Nyaralás, nyaralás. ^ Családostól a Balatonra Július tizenkettő, szombat, * salgótarjáni vasútállomáson szombati csúcs, A jegypénztár előtt hosszú sor kígyózik. Tömeg ostromozza begördülő vonat ajtajait, mindenki ülőhelyet szeretne. Felkapaszkodik az utolsó utas, eltűnik az ajtóban a még kilógó koffer, s indul a hathúszas pesti személy, Kezdődik a „népvándorlás”. Aki elöl szállt fel, az abban bízik, hogy hátul akad még szabad hely, a hátul felszállók előre törtetnek. Mire Pálfalvára érünk, mindenki megtalálja a helyét. A cigarettafüsttel kevert gvulaikolbász-szagú kocsiban tizenöt éves lány ül, apjával szemben. Ratica Edit Tatabányára utazik. — A nagybátyámat látogatjuk meg. Vadász. Szeretnék vele kimenni néhány vadlesre. Kiruccanunk Dunaal- másra is, ott van a víkend- házuk. Nagyszerű a kilátás a Dunára. Tovább kutatok. Hova utazik Tarján? Merthogy ilyenkor, hét végén, szabad szombaton, aki csak teheti útra kel. Dudvás játszótér! Számtalanszor bemutattuk már lapunkban a balassagyarmati Nyírjes üdülőtelepet, szóltunk fejlődéséről, az itt pihenők lehetőségeiről. Dicsértük a felépült ízléses hétvégi házakat, a kertek gondozott rendjét. Most azonban szeretnénk szóvá tenni az időközben már központtá kialakult — utcák kereszteződésében levő — parkot, játszóteret. mely elhanyagoltságával, gazzal bontottan hívja magára a figyelmet. Egykor társadalmi munkában hintákat, mászókákat, játékokat szereltek fel ide példamutatással a közösségért szívesen tevők, utána feltört a gyom, s ki jönne ide szívesen a gyerekével? Talán ha a telek- és háztulajdonosok ösz- szefognának, a kerítéseken kívül is tudnának pedáns rendet tartani, mint saját kertjeikben! — kj A következő kocsiban mesz- szire indult családra bukkanok. — Leningrád ba utazpnk — mondja Bán István, a családfő. — Megyünk anyanyelvet tanulni, — néz gyerekeire az anyuka, akinek kiejtésén érezni a keményebb orosz nyelv ízét. Szovjet állampolgár, a nagyobbik fiúcskával együtt. A karonülő kis Krisztián már magyar. — A feleségem szüleit látogatjuk meg, közel egy hónapot töltünk majd náluk. Ferihegyről három után indul a gép. Varsón keresztül. Jó utat és kellemes lenin- grádi napokat kívánva indulok a következő fülkébe. Fiatalemberek csoportját veszem észre, fejük felett a csomagtartón, összegöngyölt sátrak. — Béreltünk sátrakat, lemegyünk néhány napra Siófokra. — A szóvivő csak a becenevét árulja el, barátai Basabeinek hívják. Ügy látszik, ezt a nevet akarja „tudatosítani”. — Ha az idő nem kedvez a fürdéshez, mással ütjük el az időt. Jó hely a Csikós bár. Már kéthavi fizetésemet nem adtam haza, hogy most legyen elég pénzem. Füredre mindenképp elmegyünk. Szántódon pedig megnézzük néhány barátunkat. Tervek vannak. . . Ami belefér az egy hétbe, azt meg is csináljuk. Az egyik fülke ajtajában néhány vasutas ácsorog, a benti ultipartit figyelik. Egyikük engem is meginvitál, s bár a meghívásból ulti nem lesz, beszélgetés igen. — Rezsiben vagyunk, vagyis szolgálaton . kívül. Én majd Hatvanban veszem fel a „szólít”, kísérem vissza a vonatot Tarjánba. tgy telik a vasutasnap! De majd holnap bepótolom. Kiruccanunk egy kicsit a menyasszonyommal. Strand a program, de holnap dől el, hogy melyik... , Szívesen folytatnám a beszélgetést, a vonat azonban megálláshoz készülődik, búcsúznom kell. Elhagyom az utazókat, a kirándulni indulókat, természetes irigységgel a lelkem mélyén. veszprémi Zrupkó István: „Berekfürdő a legkedveltebb” A legtöbb családban eldőlt már, hol pihennek, nyaralnak, üdülnek a nyáron. Szabadságokat egyeztettek, a család megvitatta vonattal, avagy kocsival utaznak-e, milyen ruhákat kell vinni, mit érdemes megnézni a nyaralás környékén. Röpke felfedező körútra indultunk Pásztón, az üvegipari Művek Szerszám, és Készülékgyárában, hogy „feltérképezzük” milyen lehetőségek, kínálkoznak a pihenésre. Zrupkó István, az üzem szakszervezeti bizottságának titkárát nem éri felkészületlenül a kérdés. Kapásból válaszol. — A SZOT-beutalójegyeken kívül bőven gondoskodtunk „saját” nyaraltatásról. Az Üvegipari Műveknek Leányfalun, Berekfürdőn és Balatonalmádiban van üdülője. Bő. ven lehet válogatni egy- és kéthetes programok között. A Duna mellett és a Balatonnál kéthetesek a beutalók, Berekfürdőn hetenként váltják egymást a turnusok. — Ellátás? — Nyugodt szívvel mondom, hogy mindenütt kifogástalan. A legkedveltebb mégis talán Berekfürdő. Meleg vizű, nincs kötve annyira az időjáráshoz, hetente autóbusszal hozzuk és visszük az üdülőket. Három faházunk van jól berendezve, közel a vízhez. A térítés sem sok, mert a felnőttek 238 forintot, a gyerekek 140-et fizetnek. Hetente három családot alapul véve tizenhat turnusban, több mint százötven dolgozónk pihenhet. Hozzáteszem, ha.háSzabó István: „Nagyszerű élményekben volt részünk” rom gyerek van, a harmadikért már nem kell fizetni, ő ingyen nyaral. / — A nyugdíjasok? — Róluk sem feledkeztünk el, a május és a szeptember az övék. — Külföldre? — Arra is van mód, csereüdültetés Lengyelországban és Csehszlovákiában, valamint az NDK-ban. így csöppet sem panaszkodhatnak a pásztói üzem munkásai. Szabó István lakatos családja — a felesége 'is az üzem bérszámfejtője — július 17-én indul Leányfalura. — Az ember használja ki a lehetőségeket — vélekedik Szabó István —, mi jóformán már minden üdülőben megfordultunk. Amikor a Dunakanyarban üdültünk, felfedeztük magunknak Szentendrét, Visegrádot, ellátogattunk Pestre, nagyszerű élményt jelentett. Most ismét oda megyünk, ha költőien akarnám kifejezni magam,. azt mondanám, visszahúz a „honvágy”. .. — A család hogy vélekedik? — Mindannyiunkra ráfér a pihenés. A fiam most végezte a nyolcadikat, a lányom gyalogtúrán vett részt az Alföldön. A feleségemmel együtt több mint tizenhat esztendeje dolgozunk a szerszám- és ké-< sztilékgyárban. Megegyezik a véleményünk, az embernek a fel töltődéihez kell a kikapcsolódás. Voltunk egyébként családostól már az NDK-ban is, Drezdától harminc kilométerre, hatalmas fenyők között, egy csodálatos üdülőben lakPintér Gergelyné: „A gyerekek most látják először a Balatont” (Bábel László felvételei) tunk, csereüdülői „státusban”. Nagyszerű volt, azóta is sokszor idézgetjük az ott töltött időt. Ügy vélem, kár nem kihasználni a lehetőségeket, sokat mulaszt aki nem pihenésre, világlátásra használ, ja a szabadságát. Pintér Gergelyné adminisztrátor szaporán bólogat Szabó István szavaira. Pintérék három gyerekkel — a 13 éves Mariannái, a 10 éves Tamással és a hároméves Szabolccsal — utaznak Balatonalmádiba július 31-én. — Először megyünk közösen. Képzelheti, milyen nagy az izgalom. Már csak azért is, mert a gyerekek most látják meg a Balatont. — Mibe kerül a családnak a nyaralás? — A költségvetésünket már eleve úgy irányítottuk, hogy „kihozzuk” a rávalót. Körülbelül négyezer forintot gondoltam. Kétezer forintot kifizettünk a beutalójegyekért, a többit visszük. Nem költekezünk feleslegesen, de remélem jól érezzük magunkat. Tizennégy esztendős házasok vagyunk, a közös családi nyaralással ünnepeljük. — Akkor nagyon várják az indulást... — Az nem is kifejezés. A gyerekek már a napokat számolják, tanakodnak, milyen holmikra van feltétlenül szükségük. Szeretnénk hajókázni, szétnézni a Balaton körül.eljutni Tihanyba. Kocsival megyünk, aránylag könnyen tudunk mozogni. Abban is megállapodtunk, ezután egyre többször megyünk közösen nyaranta. — cse —1 Településfejlesztés a balassagyarmati járásban A BALASSAGYARMATI járás területén a tavaly szervezett társadalmi munkaverseny tapasztalatairól elmondhatjuk, hogy jelentős eredményeket hoztak. A megyei szervek által kezdeményezett és meghirdetett társadalmi munkaverseny- akcióhoz valamennyi tanácsunk csatlakozott. Ennek során célul tűztük, hogy az akciók szolgálják mindenekelőtt a gyermek- és oktatási intézményhálózat fejlesztését, segítsék elő valamennyi településen az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek időarányos megvalósítását és maradéktalan teljesítését, a kommunális, egészségügyi, szociális ellátottság szintjének növelését. A célok megvalósítása érdekében az előző évek gyakorlatának megfelelően 1979-ben is két alkalommal szerveztünk a járás területén egységes társadalmi munkanapot, emellett tisztasági akciók szervezésére is sor került. Munkák eredményes szervezéséhez és végzéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy valamennyi tanácsunk csatlakozott a Tanácsköztársaság 80. évfordulója, az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett versenyhez. A feladattervben rögzített munkák sikeres végzése érdekében tanácsaink többsége koordinációs értekezletet tartott tömegszervezetek képviselőivel, gazdasági egységek vezetőivel, a tanácstagsággal, ahol meghatározták a község fejlődésében végzendő feladatokat és kérték a lakosság hatékony támogatását. A társadalmi munkák szervezése és végzése folyamatos volt a településeken, az időszerű feladatokhoz kapcsolódott. Egy-egy munkanapon mintegy háromezren vettek részt a munkában és a teljesített érték is meghaladja a hatszázezer forintot munkanaponként. Kiemelkedő eredményt értek el Bércéi, Szügy, Érsekvadkert, Űrhalom községi közös tanácsok és Szé- csény nagyközségi Tanács, amely a megyében a nagyközségek versenyében első helyen végzett. Dicséret illeti e tanácsok vezetőit a társadalmi munkában kifejtett szervező tevékenységükért. Járásunk területén 1979- ben a településfejlesztésért végzett társadalmi munka értéke meghaladja a 20 millió forintot. Az egy főre jutó társadalmi munkaérték 428 forint. Ez jelentős eredmény az 1978. évihez képest, amikor ez az összeg 291 forint volt. A tanácsok koordinációs tevékenységének javulása, a lakossággal való kapcsolat szélesedése eredményeinek köszönhető, hogy az év folyamán végzett társadalmi munka értékének megközelítően negyven százalékát a gazdasági egységek és tömegszervezetek tagjai teljesítették. Az év folyamán mért társadalmi munkaérték megközelítő egyharmad része a kulturális ágazatban valósult meg, zömében a költségvetési pénzeszközöket kímélte, de nem elhanyagolható a fejlesztések megvalósításához végzett munka sem. A településfejlesztésben különösen Szécsényben jelentkezik kiemelkedő teljesítmény. Az idén is várható, hogy elkészül egy 12 tantermes általános iskola, emellett^ 20 célcsoportos lakás, 100 férőhelyes kollégium, mind a község lakosságának támogatásával. A fenti beruházásokon túl Magyarnándorban, Rimócon, Bercelen, Érsekvadkerten egy-egy pedagógus szolgálati lakást építünk. Rimóc, Cserháthaláp és Szanda ravatalozóval gyarapodott, örhalom- ban két, Nógrádkövesden négy általános iskolai tanterem épül. Az elért eredményeinket figyelembe véve megállapítható, hogy egyes községeknél azonban a társadalmi munkaakció nem éri el a kívánt szintet. Ezért szükséges, hogy az elkövetkezendő időben, különösen 1980-ban, olyan aktív tevékenységet fejtsünk ki, ami biztosíték arra, hogy az 1980. évre tervezett feladatok megvalósuljanak. Fontos a folyamatban levő beruházások időbeni befejezése a középtávú terv célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítása. Törekedni kell a rendelkezésre álló kapacitások legteljesebb kihasználására, ezzel összhangban kell előkészíteni a következő tervidőszak új beruházásokat igénylő fejlesztési célkitűzéseit. Tanácsaink a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása során tartsák legfontosabb feladatuknak a takarékosságot, hatékonyságot és a lakosság további mozgósítását a feladatok megoldásában. Az ötödik ötéves terv ed. digi szakaszában elért eredményeinket akkor fokozhatjuk, a lakosság életkörülményeinek tervszerű javulása akkor biztosítható, ha a megyei tanács ötödik ötéves tervének kötelező előírásai, szabályozói, ágazati és területi elgondolásai a helyi tervekben végrehajtásra kerülnek. A járás minden településén a helyi pártszervezet irányításával a községi tanácsok, a HNF-, KISZ-, a Vöröskeresztszervezetek tettekkel segítik a munkát, csak ez teszi le-- hetővé, hogy egyre több feladatot valósítanak meg községi tanácsaink, mint amit terveznek. Ez teszi szebbé és egészségesebbé az emberek környezetét. A fejlesztési és fenntartási költségvetésekkel összefüggő tervező és gazdaságszervező munkában törekszünk a rendelkezésre álló eszközök legcélszerűbb felhasználására, az ésszerű takarékosságra, gazdaságunk munkájának, hatékonyságának fokozására, a szervezett, fegyelmezett munkára. (Ennek közelebbi példája: Érsekvadkert, Drégely- palánk, Nógrádkövesd, ahol mindhárom községben 4—4 tantermes iskola építését csekély anyagi eszközökből valósították meg társadalmi összefogással. E feladatok teljesítésénél kiemelkedő munkát végzett Deme Lajos Dré- gelypalánk, Molnár Imre Érsekvadkert és Bartos Pál Nógrádkövesd községi tanács elnöke.) Az említett eredmények mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a tanácsi gazdaság egészére, a gazdasági egység tevékenységének irányítására, következetes és hatékony ellenőrzésére. Az irányító és ellenőrző munkának erősíteni kell | NOGRÁD - 1980. jú a központi akarat érvényre juttatását, a tervszerűséget, a határozatok egységes és következetes végrehajtását. A járási hivatal szakigazgatási szervei segítik és ellenőrzik a községi tanácsok testületi munkáját, hogy érvényre jussanak a kötelező előírások és biztosított legyen a tervek realitása, megalapozottsága. Fontos követelmény a fejlesztési és a fenntartási költségvetések összhangja. Jobban oda kell figyelni az érintett községi tanács vezetőinek, a viztársu- lásoknak a törpevízművesíté- si feladatok meggyorsítására, különösen Ludányhalásziban, Nógrádkövesden és Patakon. A legjobban megy a munka ezen a területen Bercelen, ahol befejezés előtt áll a közműkifolyók felszerelése és működtetése. Megfelelő ütemben halad a munka Magyar-' nándorban, Érsekvadkerten, Dejtáron és Patakon is. AZ ÖTÖDIK ötéves terv utolsó évében jobb szervezéssel biztosítani lehetne, hogy az érintett községeknél a közkifolyók már az idén üzemeljenek. Nem közömbös, hogy az 1980. éves feladatoknál a községi tanácsoknak rendelkezésre álló anyagi eszközökkel hogyan takarékoskodunk, és gazdaságosan hogyan tudjuk megoldani a feladatokat. Seres Kálmán osztályvezető 15., kedd . 5
