Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)
1980-06-13 / 137. szám
/ Somoskői nyári tárlat Riportfotó — ünneplőben Hasznos-szép kezdeményezés, jó gyakorlat a somoskői nyári tárlatsorozat megrendezése, arflely egyszerre ’több cél elérését segíti m indány- nyiunk számára: odacsalogatja a városlakót’ és miközben maga is rangosodik a kultúrában, szoros szálakkal kötődik a városi művelődéshez. És csak „mellesleg” ismertet meg bennünket a -gyönyörű szép tájjal, ezzel a vár alatti’ falusi környezettel. ahol a csend nem ürességet jelent, hanem már-már elfeledett emberi kapcsolatokat segít, meghittebbé tenni. A somoskői nyári vállalkozásban egyként van érdeme a körzeti művelődési háznak, a legjobb értelemben kultúraszervező tevékenységnek és a városnak, amely támogatja ezt a szép kezdeményezést, Legújabban Kulcsár József fotóriporter. lapunk munkatársa vendégeskedik a somoskői művelődési ház nagytermében megrendezett kiállításával, amelyet a közeli napokban nyitott meg Kugel Tiborné, a városi tanács elnökhelyettese, szép számú érdeklődő, munkatárs, és jóbarát jelenlétébenSokat vitatták — s vitatják helyenként-időnként talán még ma is —. művészet-e a fényképezés? A legifjabb művészet első igehirdetőinek lett igaza, akik közül például Hevesy Iván jó félévszázaddal ezelőtt már arról írt A fotó reneszánsza című cikkében, hogy nincs messze az idő, amikor a fotóművésznek éppúgy illik ismerni a nevét, mint a híres festőnek, irodalmárnak és hogy ,-bevett szokássá válik” majdan (ez megtörtént jó régen) fotótárlatokat rendezni és azokra el is menni. A fotózás tengerében bizony manapság sem köny- nyű a nézőinek, érdeklődőnek, közönségnek, szakembereknek valódi halat fogni: azaz művészi értékre lelni, s nem is elsősorban azért, mert talán kevés lenne a művészi fotó, hanem mert nagyon is sok a fényképfelvétel. Gondoljunk a kereskedelmi, reklám és műszaki fotók, amatőrfelvételek, riportázsbeli- képek milliárdjaira! Fotóriporter képkiállításának kapcsán elkerülhetetlen arról is szólni — lehet-e a munka „lázában”, a lap kívánta követelmények mellett, áz eseményekhez kötődve jó, művészi értékű fényképet alkotni? Ez valóban érdekes kérdés, hiszen azon, szerencsére már jó régen túljutottunk, hogy csupán csak szakmai gőgből egyáltalán vitatni lehessen a fotóművészet lét- jogosultságát! De a két kérdés tulajdonképpen együvé tartozik: a fotóra portázs önmagában még nem fotóművészet ugyan, ám egy lépés választja el attól — amiként ezt Hevesy Iván említett cikkében is leszögezte, valamikor a harmincas évek legelején. Érdekes dolgokat jól megragadni még nem elég, a képnek az összes idetartozó kívánalmak szerint még szépnek és eredetinek (originálisnák) kell: lennie! Nos, a somoskői fotótárlaton, Kulcsár József képei között jó néhány ilyet talál a közönség. Azt a bizonyos egy lépést gyakorta megtette, megteszi a riporter, akinek alkotásai eddig rossz nyomdai körülmények közepette úgyszólván „láthatatlanul” jelenhettek csak meg. A riportfotó. és az azokból kifejlesztett művészi fotó, a somoskői meghitt környezetben valóban ünneplő ruhában várja a nézőt: technikailat tökéletes formában, jó ritmusú elrendezésben. Különösen értékesek művészi értelemben is azok a portrék, amelyek munkásarcokat ábrázolnak a műfaj követelményeinek megfelelve, lemondva mindenféle ellenfényes, kicir- kalmazott hatásvadász trükk- ről, valamiféle mondvacsinált jelenet bemutatásáról — megragadva a leglényegesebbet, az emberi lélek megjelenítését. Tekintve, hogy a kiállítás rendezésében, erőteljesen érvényesült az a törekvés, hogy a lehető legteljesebb keresztmetszetet adja a riporter munkásságának — az élet úgyszólván valamennyi területe megjelenik a kiállított anyagban. Dg'hát így teljes, így igaz ez a hétköznapokon is, amikor a riporter minden igyekezete arra irányul, hogy megfeleljen a közönség igényének. s egy-egy képpel többet. s főként gyorsabban mondjon valami lényegest a minket körülvevő dolgokról- Bármilyen furcsa — a szép és az eredetiség megjelenhet olyan témában is, mint amilyen egy halálos balesetről készült fotósor, amelyben jól nyomon követhető, hogy a fényképező itt a drámai művészetek (filmírás, -rendezés) kifejezőeszközeit vette kölcsön — tudatosan, tehát mindenképpen alkotó, művészi módon. Az eredetiség elérésében gyakorta van segítségére Kulcsár Józsefnek a humor iránti fogékonysága, ami, ha meggondoljuk, eleve csak valamilyen eredeti látással párosulva létezhet. Ilyen képsora terem egyik szabad falfelületét teljes terjedelmében kitöltő vásári mozaik — ebben újra a filmszerűség érvényesül a jól megválasztott .totál- és premier plánokban. Magával a filmmel versenyezhet például (elsősorban hangsúlyos „kimerevítései” révén) az Amerigo Tot-ról készült portrésor. A kiinduló gondolattól a harsánnyá fokozódó nevetésig, valamennyi fázisban kattant a gép. Amelyről csak a beavatott tudja, hogy semmiben sem különbözött technikailag azoktól a masináktól, melyekkel az amatőrök .,lövöldöznek” szerte a világban. Amiként a többi szép és eredeti felvételnél sem a gép, hanem a témát kiválasztó, a technikai dolgokat végig kézben tartó alkotó ember az, aki elénk áll — nem a hideg tekintetű- objektívet rejtő aparáttal, hanem ezúttal azzal a szándékkal, hogy kifejezze életszeretetét, alkotó aktivitását közös dolgaink iránt, T. Pataki László «iniiiiiiitiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiíifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Bárány Tamás: Másfél szoba összkomfort „Lehet. Hát mit is mondjak? Az öregnek meglehet a tízese...” .,Ne röhögtess! Annyit mi keresünk otthon, az öregeim- mel! Nekünk se kocsink, se házunk! Az anyósodnak például van bundája?” 28. (Regény! „Vagy inkább a lakás, nem? Hogy beülhetsz a 4iész„Van.” „Szőnyegek?” „Csupa perzsa. És az öregnek külön egy Zsiguli.” „Na látod! Ha nem keresi meg a harmincast, én ne kapjam meg a havi hármasomat!” „Semmi különös — felelte tompán. — Csak úgy, az egész életem. . „Mi van veled?” „Muszáj? — kérdezte kelletlenül. — Odabent már elsírtam a Szűz Máriának. . „Valamennyit...” , .Megkönnyített’ ?’ Belékaroltam, vittem az átellenes eszpresszó felé. „Akkor most elmondod nekem is, és még jobban megkönnyebbülsz! Ez olyan, miht az Archimedes-féle csiga; minél több az áttétel, annál kisebb a teher. . . A kávézóban jó meleg volt; kávét kértem és két gint. Előbb a pohárhoz nyúlt, mohón fölhajtotta, csak aztán kezdte kavargatni a kávét. ..Mesélj —mondtam —; ki bántott?” .Előbb te! Mi van veled?” Röviden elmeséltem az elszaladt ' hat évet. katonásko- dástul. házasságostul, szülőstül, válásostul. „Szegénykém — mondta a végén és megsimogatta a kezem. — Ha meggondolom; mindez miattam történt. . . Ha engem akkor nem szédít meg az a kocsi. . 4 NÖGRÁD - 1980. be. . .” Rántott a vállán. „Tudom is én ma már! Az egész. , . Tizennyolc éves voltam ne felejtsd el! Annyit azért már akkor is tud az— ember, hogy lakást szerezni... bútort szerezni. . . a lakást villamosítani: erre hosszú évek mennek. . .” Biccentettem. „Persze. De ha mindjárt mindez megvolt, mi a probléma?” „Hol kezdjem? — mosolyo- dott el keserűen. — Talán ott, hogy az anyósom nem dolgozik. . . Még a férje műhelyében sem segít. . . Ügy él, mint egy békebeli úriasz- szony. . „Amennyivel úgyabban! — mosolyodtam el. — Mi is az apósod?” ..Bádogos és vízszerelő mester.” ..Szerinted mennyit keres egy hónapban ?” „Nem tudom. Erről nemigen esett szó...” „Mit gonlolsz, miért? Mert ez egyszerűen nem probléma náluk. Bezzeg tudnád a család összjövedelmét, ha kevés pénzből kellene köjönni...” 13., péntek „Gondolod?” — nézett rám el nyílt szemmel. ,.Fix! És az a minimum! No meséld tovább!” „Szóval, az anyósom unatkozott. S úgy várta már a kisbabánkat, mint a zsidók a Messiást.” Rámeredtem. „Neked van gyereked?” Egy-merő ragyogás lett az arca. „És hozzá milyen! A világ legtündéribbje!” „Mennyi idős?” ..Huszonegy hónapos.” „A neve?” . * „Krisztike.” Sóhajtottam, mert arra gondoltam: ha van igazság, és van szerelem, az a kislány most az enyém. . . És én meg ténfergek délutánonként a szélfútta utcákon, mint egy kivert kutya. . . „Nem értelek — szóltam végül. — Gyönyörű gyermeked van. luxuslakásban laksz, kocsin jársz: hát mi bajod neked az életieddel ?" „Várj! Alig telt le az öt hónap a szülés után, az anyósom visszazavart dolgozni. Az elején azt hittem pénzéhségből, mivel mégiscsak másfélezer különbség van a gyermekgondozási segély meg a fizetésem közt...” „Számít ez ott?” „Persze, hogy nem! Nem is ezért kellett! Az anyósom unatkozott is, mondom. m?g a klimax is kerülgette: elfoglaltságot akart, és megfiatalodást. Kismama szeretett volna lanni, negyvennyolc éves korában! Reggeltől estig ő volt a gyerekkel, ő gondozta, etette, öltöztette, fürdette öthónapos korától! Nekem, ha öt óra körül hazaértem a laboratóriumból, ahol dolgoztam, azt mondta: pihenj le kislányom! Elég volt neked reggel óta. Krisztike teje már melegszik. Pihenj csali, aztán hozd rendbe magad, és menjetek el valahová szórakozni! Szegény Bé- lusra is ráfér, csak hajtja, hajtja magát. : ! Mi a fenének. csak azt tudnám, amikor mindenetek megvan!” „Szereti a munkáját. És előbbre akar jutni.” „Hová a fenébe? Huszonnyolc éves, és máris osztály- vezető! Az apja ilyen idős korában még egyszerű bádo- gosegéd volt! Nem elég eny- nyi, emelkedésnek ?” „Bólintottam. — „Feri bácsinak elég. hiszen kis segédből az ipar kiváló mestere lett, a szakma egyik büszkesége. De Béla is szeretné vinni valamire, nem a papa, hanem a saját erejéből!’ „Anyósom rántott a vállán. — A ti dolgotok. De azt nem engedem, hogy tönkretegye magát: akkor mi az ördögnek gürcöltünk mi annyit? Éljétek az életeteket, amíg lehet, és amíg itt vagyunk mellettetek!” Ingattam a fejem. „Ne haragudj, azért ez elég szép volt tőle’. . . Nem sok anyós tenne meg ennyit a menyéért. . Nemzetiségi együttes vendégszereplése A rétsági járás nemzetisé- fél órás műsor dinamizmu- gi községei sajátos színt ad- sóval, színvonalas előadásának az itt megrendezett kul- vai méltán aratott nagy si- lurális eseményeknek. Ez a kert. Manninger György ko- sajátos szín a nemzetiségi ha- reográfus — aki szintén elkí- gyományok ápolásán alapul, sérte az együttest erre a kör- Lényegében kettős hatása van útra — ötletes szerkesztése ennek a hagyományápolásnak, lehetőséget adott az egyiit- Egyfelől ezekben a községek, lesnek a sokoldalú bemutatóén nagy érdeklődéssel fo- kozásra. gadnak minden olyan ese- A hat párból, énekesekből, ményt, rendezvényt, ami a valamint zenész kísérőkből nemzetiségi tudat erősítését álló együttes szlovák népha- szolgálja. másfelől viszont az gvományt feldolgozó műsort értékes néphagyományok mutatott, be. A táncok fölsürgetően megkövetelik az dolgozása és előadása ala- életképes művészeti csopor- pos felkészülésről tanúskotok működését. Míg ez utób. dott. A koreográfia ötletes- bi funkció — a megváltozott sége, leleménye alaposan életmód, a szakemberhiány és igénybe vette a táncosokat, még számtalan más, oknál A táncrendeket összekötő fogva — bizony sok helyen népdalénekesek dalanyagában nem érvényesül kellő hatás- feltűntek a legmélyebb ré- sal, addig a vendégszereplé- tegekből való, csodálatos ér. sek mindig osztatlan elisme- zelmi töltésű, fájdalmas szép résben részesülnek a nemze- dallamú énekek. A műsor tiségi községekben. komponált ritmusát, és a köKultúrpolitikánk integráns zönség • értőn fogadó lelke- része az a pélkitűzés — ami édesét igazolta, hogv nem- egyben a lenini nemzetiségi egyszer vastapskísérettel politika példája Közép-Eu- fejezték be a temperamentu- rópa e nehéz történelmű kö- mos táncot az előadók. Saj- zösségében —, hogy a- nemze- nos, az énekesek korántsem tiségi lakosság anyanyelvű tudták elérni a táncosok ze- művelődésének minden lehe. nekísérettel megerősített fer- tőségét biztosítsuk. Sajátos geteges hatását, bár ez nem archimedesi „áthallással”: ohpzott jelentős törést a minden törvény annyit ér, műsor egészében, amennyi abból a mindenna- ,A . barátsági estek további pok során, emberi léptekkel részében^ — a lelkes búcsúzmérve megvalósítható, és a tatás után az együttes^ ta- közösség javát szolgálja, iálkozott a község vezetőivel. Vagyis ha a rétsági járásban ahol mód nyílt a élő, gyakorlatként jelenlevő kölcsönös ismerkedésre. A óvodai és iskolai nemzetisé- járásban eltöltött három na- gi nyelvtanítás, a nyelvműve- P°t az együttes tagjai igye- lő klubok, a hagyományápo- Néznék rninél tartalmasabban ló művészeti együttesek, va- fölhasználni, Felkeresték a lamint a barátsági esték valós műemlékeket^ emlék- és alkalmai lesznek a nemzetisé- tájházakat, valamint a járás gi tudat megerősítésének, úgy mas nevezetességeit._ valamennyien gazdagabbak A hivatalos szándékot sze- leszünk. mélyes baráti kapcsolatok A közelmúltban a járásba kialakulása tette életképessé látogató nagytarcsai együttes a három nap alatt. ^ Termé- vendégszereplése mindeneset- szetesen nem könnyű egy re jelentős állomása volt en- ’ÍFen vendégszereplésről bének az útnak. Az alsópeté- számolva a megfelelő helvre nyi, keszegi és nőtincsi ven- tenni a hangsúlyt. Hiszen fel. déglátók szívélyes fogadá- tétlenül bővebben kéne szólni sa, valamint a jól felkészült io^alább a közelmúlt - hasonló együttes ‘ lelkes bemutatko- .ÍelleSű eseményeiről, avagy a zása mindhárom • esetbén most aktuális ^ nemzetiségi na_ meleg, baráti légkörű estet P°h előkészítő munkáiról.1 eredményezett. Esetleg tények számszerű Az együttest a községek fölsorolása helyett jobban: állami és pártvezetői köszön- emberközelbe hozni egy ilyen1 tötték, a közönséget pedig szereplést és barátsági estét. Valkő János, a Magyarorszá- sorok írója a nemzetiségi gi Szlovákok Demokratikus politika tágabb rendszerébe Szövetségének munkatársa, helyezve foglalta össze a já- Jellemző és a találkozások ras kulturális életében ét hangulatát meghatározó nemzetiségi lakosságának kömomentum volt, mikor Valkő rében jelentős, sikeres ese- János az* írott szöveget be- ménysorozatot. Tette ezt az- fejezve kötetlenül, emlékeze- zal a meggyőződéssel, hogy tesen szép szlovák nyelven fSy példa segítségével^ új fent kiegészítette néhány gondo- i§azolja: a nemzetiségi létnek lattal az elmondottakat. A í°Sa hell, hogy legyen mind közönség mindenütt őszin- napjainkban a szocialista Mate tapssal köszönte meg a Syarországon, mind a jövőben példamutatást. bárhol a világon. Az ezt követő mintegy más- Németh János István Salgótarján után Balassagyarmaton is CSAK FELHŐTTERHEK! PÉNTEK ÉJSZAKAI VETÍTÉSEK A MADÁCH FILMSZÍNHÁZBAN. Műsoron a közelmúlt nagy filmsikerei r A RENDŐRNŐ, MEZTELEN BOSSZŰ, FELKAVART VÍZ, FÉRFIAK PÓRÁZ NÉLKÜL, KONVOJ stb. Az első előadás ma este 10 órától; filmvígjáték színes olasz (Folytatjuk)
