Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-13 / 137. szám

Növekvő Á dolgozó nő és a szolgáltatások jövedelmezőség a sertéstartásban Beszélgetés Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Mi magyarok szeretjük a húst és nálunk a hús alatt el­sősorban a sertéshúst értik. Táplálkozásunkban igen sok­féleképpen — frissen és kü­lönböző módon tartósítva — elkészített húsétel szerepel, összes húsfogyasztásunknak több mint a felét, a tőkehús­forgalomnak pedig a 3/4 ré­szét a sertéshús adja. Ez az oka annak, hogy közvélemé­nyünk nagy figyelemmel kí­séri a sertéstenyésztés és -híz. Hálás alakulását. A közel­múltban Gyulán a sertéstar­tó kistermelők tanácskoztak- a kistermelői sertéstartás népgazdaságunkban betöltött, szerepéről, a fejlesztés lehe­tőségeiről és a kistermelőket érdeklő kérdésekről. Ez al­kalomból a mindannyiunkat érdeklő kérdésekről beszél­gettünk Lakatos Tibor me­zőgazdasági- és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — Hogyan alakul hazánk­ban a vágóállat-termelés, s milyen részt vállalnak ebben a sertéstartó kistermelők? — Hazánk Dánia után a második helyen áll a világ- ranglistán az egy főre jutó vágóállat-termelésben. 1979- •ben 1 millió 150 ezer tonna volt az ország vágósertés-ter. melése. Ennek a hatalmas mennyiségnek a megtermelé. sében jelentős szerepet vál­laltak a kistermelők, hiszen az összes vágósertés több mint a felét ők termelik meg. Ha­zánkban ma mintegy 900 ezer család foglalkozik sertés- tartással, s az önellátás mel­lett csaknem megkétszerez­ték az állami vállalatok ré­szére történő áruértékesítést. A sertéstartás ösztönzésére ez elmúlt időszakban több központi intézkedés is tör­tént, s május 15-tői újabb rendeletek léptek életbe a háztáji sertéstartás érdeké­ben. A hússertések átvételi súlyhatárát 10 kg-mal növel­ték. Egyszerűbbé, érthető­vé tették a szerződések szö­vegét, s csökkent a bürokrá. cia is: ezentúl nem kell írás­ban bejelenteni a kisterme­lőknek a sertések átadási ide­jét. Az átadási súlyhatár fel­emelése és az átadási idő bü­rokratikus kötöttségeinek megszüntetése lehetővé te­szi, hogy a kistermelők a szá­mukra legkedvezőbbnek tar­tott időben és súlyban ad­ják át az állatokat. Nagy jelentőségűnek tar­tom, hogy erősítő tápokat hoztak forgalomba. így a ház körüli szemes takarmányo­kat még gazdaságosabban lehet hasznosítani, otthon belekeverni. A vevők saját zsákban is elvihetik a boltok­ból a tápot Az előrecsoma­golt táp papírzsákjának ára is — 3 forintra — csökkent. Ezek az intézkedések jelen­tősen növelik a hizlalás jö­vedelmezőségét. Elősegítik a kistermelők érdekeinek érvé­nyesülését, amely — és ezt szeretném nagyon hangsú­lyozni — teljesen egybeesik a népgazdasági érdekkel. A növekvő jövedelmezőség, a kedvezőbb takarmányhelyzet, valamint az, hogy a húsipar egyre bővülő kapacitásaival meg tud felelni a növekvő vá­gási és feldolgozási felada­toknak, a sertéstartás bőví­tését is lehetővé teszi. Folya­matosan termel a Kaposvári Húskombinát új vágóhídja és megkezdte a termelést Baján a Bácskai Húsipari Közös Vállalat. Mindez naponta mintegy 2500 darabbal több sertés vágását teszi lehetővé, azaz a lökésszerű felkínálás is levezethető. — A háztáji sertéstartás gazdasági feltételei — o nagyüzemekhez hasonlóan — a világpiaci változások kö­vetkeztében szintén megvál­toztak. Vannak-e a kisterme lésben is tartalékok, amelyek kihasználásával megvalósít­ható a hatékonyabb gazdál- .kodás? 1 — Az állattartás legkölt­ségesebb tényezője a takar­mányozás. Ebből adódóan a legtöbb megtakarítási lehe­tőséget ez kínálja. Már a tartásra kiválasztott fajta eldönti, hogy mennyire lesz gazdaságos a hizlalás. A jó takarmányértékesítő, gyorsan növő fehér hússertés 35—40 kg-mal kevesebb takar­mánnyal éri el a vágósúlyt, mint Cornwall fajta. Az öves sertés is 12—15 kg-mal több takarmányt fogyaszt a leadás­ig a fehér hússertésnél. Az ország egyes részein mégis a színes fajtákat tartják szí­vesebben. A Bakony környé­kén a Cornwall, Bács-Kiskun megyében és más tanyavilág­ban az öves sertések tartásá­hoz ragaszkodnak. Pedig nem elhanyagolható az a ta- karmánymerlnyiség, amely 10 —20 vagy még több sertés tartása esetén a jó takar­mányértékesítő fajta kivá­lasztásával megtakarítható. Azt tanácsolom a kister­melőknek, hogy minél több, a ház körül található, vagy termelhető olcsó takarmányt etessenek. Ilyen nyáron a fű és a lucerna, télen pedig a takarmányrépa és a burgonya. A tulajdonosok által június 5_ ig le nem kaszált füvet bárki ingyen betakaríthatja, tehát a kistermelők ehhez az olcsó takarmányhoz könnyen hoz­zájuthatnak. A zöldlucerná­ból és a fűfélékből naponta a kocáknak 4—6 kg-ot, vá­lasztott malacoknak 1/2—1 kg-ot, hízósertéseknek 3—5 kg-ot célszerű adni. A zöldek nedvesség- és rosttartalma segíti a takarmány kihaszná­lását, ugyanakkor kedvezőb. bé teszi a hústermelés szem­pontjából nélkülözhetetlen fe. hérjék arányát. Télen az éikezésre alkalmatlan vagy felesleges burgonyát etessék meg. Felfűzve kocáknak 5 —6, hízóknak 2—5 kg-os napi adagban etethető. 3,5—4 kiló burgonyával /mintegy 1 kg szemes abrak takarítható meg. A savó etetése is kedvezően befolyásolja a takarmányok értékesítését. Általában egy rész abrakhoz három rész savót célszerű elkeverni, de itatni is lehet. Természetesen ki-ki a saját háza táján kell, hogy keresse a szakszerű és célravezető megoldásokat. — A folyamatos hústerme­lés alapvető követelménye a biztonságos takarmány ellátás. Hozzájutnak-e a kistermelők a tartáshoz és hizlaláshoz szükséges takarmányokhoz? — Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági nagyüzemek a növénytermesztésben kima­gasló eredményeket értek el. Ezek az eredmények lehető­vé tették, hogy szilárd takar­mánybázisra épüljön az állat- tenyésztés. A hetvenes évek­ben teremtődött meg annak a lehetősége is, hogy a kis­termelői állattenyésztésben is elterjedjen a korszerű keve­réktakarmányok etetése. A kiskereskedelmi boltokból 1970-ben 460 000 tonna, 1979- ben pedig 1833 ezer tonna ta­karmányt vásároltak meg a kistermelők. 1980-ban 2 mil­lió tonna körüli a várható ér­tékesítés. A kiskereskedelmi forgalomba kerülő takarmá­nyok mintegy 90 százalékát a gabonaipar, 10 százalékát pe­dig a mezőgazdasági nagy­üzemek biztosítják. Kiske­reskedelmi takarmányértéke, sítéssel foglalkozik a Gabona Tröszt,' számos boltot üze­meltetnek az ÁFÉSZ-ek, a ZÖLDÉRT-vállalatok, vala­mint a téeszek és az állami gazdaságok is szervezik a ta­gok háztáji állományának ta­karmányellátását. A kistermelők takarmány- szükségletük biztosítására, a takarmánybolttal éves vagy több éves megállapodást köt­hetnek, jelenleg kevesen él­nek még ezzel a lehetőséggel. Igaz" a boltok még sok helyen korszerűtlenek, raktárterük kicsi, azonban a takarmányéi, látás folyamatos, elsősorban mennyiségben és a lehetőségek szerint választékban is iga­zodik a kereslethez. D. Sz. Á. Háziasszonyok gondjai... Megoldásra váró gondjaink sorában „előkelő” helyet fog­lalnak el a nők termelőmun­kája és családanyai, háziasz- szonyi hivatásuk összegyezteté- sének problémái. A család ellátását segítő szolgáltatások helyenként alacsony színvona­la még mihdig aránytalanul sok terhet ró a nőkre, meg­nehezíti számukra a’ második műszakot. Egy nemrég készült életmód- vizsgálat feltárta, hogy egy háziasszony heti bevásárlásai során összesen 50—60 kilónyi élelmiszert cipel haza család­jának. Az ország néhány me­gyéjében végzett felmérés ta­núsága szerint vannak vidé­kek, ahol — a szolgáltatások fejletlensége, a mélyhűtött és készételek szerény választéka, illetve a felsoroltakkal szem­beni előítéletek miatt — még mindig heti 40—45 órát fordí­tanak a dolgozó nők házi munkára! Az naponta csak­nem egy teljes műszak, a má­sodik. A kereskedelem, a szolgálta­tóipar gondjai közvetlenül ne­hezítik a háziasszony, a csa­ládanya életét is. Magam is megfordultam olyan, a fővárostól távol eső megyékben, ahol a kereske­delmi ellátás legtöbb problé­mája közös tőről fakadt: nem­hogy a falusi üzletekben, már a megyeszékhelyen megsza­kadt a hűtőlánc. Ha mégis akadt egy-egy nagyközség, élelmiszerboltjában hűtőpult, illetve hűtőszekrény, akkor az árukészlet' hiányzott hozzá. Ezért fosadtuk örömmel a ha­zai hűtőipar tárolókapacitásá­nak bővítéséről érkezett híre­ket. A hűtőházi raktározási le­hetőség 5 év alatt 50 száza­lékkal nőtt, a gyorsfagyasztott áruk gyártókapacitása mint­egy 20 ezer tonnával bővült. A Békéscsabai és a Dunake­szi Konzervgyár új tésztaüze- <met kapott ebben a tervidő­szakban, az eredmény: 16 ezer tonnával több, jó minőségű száraztészta. A készételválasz- ték bővítését szolgálta a Bu­dapesti Konzervgyár húsüze­mében végrehajtott rekon­strukció, ezzel évente 2100 tonna húskonzerv gyártását oldották meg. A szőnyegtisztítás háztól-há- zig szolgálat kiterjesztése, a Patyolat ágyneműkölcsönző akciója, a szarvasi gyorsrizs vagy a mélyhűtött palacsinta egy-egy apró állomása a má­sodik műszak megkönnyítésé­nek. VAGY AZ IDŐ VAGY A PÉNZ Ha ennyi minden , történt nem egészen öt esztendő alatt, miért nem vagyunk mégsem elégedettek? Tovább kellene lépni vá­sárlási, tárolási, főzési étkezé­si szokásainkban; mert mi tagadás, ezek nem éppen kor­szerűek/ A Magyar Nők Országos Ta­nácsának egyik munkacso­portja nemrég széles körű vizsgálatot végzett Budapest két kerületében, valamint Bács-Kiskun. Borsod, Csong- rád és Somogy megyében a fogyasztói szokások alakulásá­ról. A vizsgálat azt kutatta, milyen módszerekkel takaré­koskodnak a háztartási mun­ka során az idővel, az ener­giával és a pénzzel? A tapasz­talatok szerint a városi ér­telmiségi családok gyak­rabban veszik igénybe a ház­tartási munkákat könnyítő szolgaitatásokat. használnak félkész és készételeket; s ez­zel időt nyernek; a vidékiek inkább a pénzükkel takarékos- kodnak. Olyan módszereket, ame­lyekkel egyszerre takarékos­kodhatnának idővel, energiád val és pénzzel, a családok nem ismernek. A .megvizsgált vidékeken minden család mindennap legalább egyszer — de inkább többször — vásárol élelmi­szert. Kénytelen, hiszen amíg a kisvárosokban, községekben különböző napokon, különböző időpontokban kapják a boltok a zöldséget, a húsárut, a mire­liteket, a tejet-tejterméket és a pékárut, addig mindenért kü­lön kell elmenni.. Ahová pe­dig hetente egyszer-kétszer ér­kezik friss áru, ott a nagyobb bevásárlások a szállítás napjá­ra torlódnak. A lakótelepeken más a gond: a lakásokban nincs megfelelő tárolóhely a nagyobb bevásárlásokhoz. A legtöbb lakás éléskamra nél­kül épült, s az spm ritka, hogy a 120 literesnél nagyobb hű­tőszekrény elhelyezése is gon­dot okoz. NEM ELŐRE — VISSZALÉPTÜNK Néhány esztendeje még nagy reményeket fűztünk az élelmi­szerkereskedelmi vállalatok házhoz szállítási akciójához. Nos, a kezdeti fellendülést azóta mindenütt lefékezte a kiszámíthatatlan áruellátás, a nem megfelelő propaganda és a munkaerőgondok. Megállapíthatjuk, hogy a második műszak tekintélyes részét a főzés tölti ki. Több családban főznek naponta — vagy legalább' kétnaponként —, mint ahányban hétköznap rendszeresen otthon ebédelnek, tehát szervezett étkeztetésben részt vevő családok nagy ré­szében is rendszeresen főznek otthon. Sajnos, nemcsak az íz­lés, a tárolási szokások is. konzervatívak. A hűtőszekré­nyek mélyhűtőjében — ha egyáltalán használják — a megkérdezettek legtöbbje mi­relitet, és legfeljebb egy hét­re beszerzett húst tárol. Hoz­zátartozik az igazsághoz, hogy noha 1979-ben már a háztar­tások 80 százaléka volt el­látva hűtőszekrénnyel, ezek túlnyomó többsége régebbi tí­pusú, úgynevezett egycsillagos készülék volt, melyben nem is lehet hosszabb ideig ételt tá­rolni. TÖBB AUTOMATA MOSÓGÉPET Nem lenne teljes a máso­dik műszakról festett kép, ha nem szólnánk az ipari szolgál­tatásokról. Sajnos, a lehető­ségek es az igények ma még . nincsenek összhangban. Ré­szint előítéletek miatt, — „az én uram bele nem feküdne olyan ágyneműbe, amit a Pa­tyolat mosott!” — másrészt vi­szont, az alacsonyabb jövedel­mű családok számára e szol­gáltatások még az ártámogatás mellett is drágák, és fióküz­leteik is: távol vannak. A leginkább fejlődő szol­gáltatások egyike a ■ textil­tisztítás. Az V. . ötéves terv­ben folytatódik a hálózat bő­vítése, illetve korszerűsítése a szalonrendszerrel, az ágyne­műcserével és a mözgószol- gálattal. 1979 tavaszán 1200 felvevőhely működött az or­szágban; az utóbbi években megnyitott 130 szalon közül 100-at vidéken hoztak létre. E szolgáltatás igénybevételét nagy szóródás jellemzi, mert míg a fővárosi lakosok fejen­ként 5,6 kilogramm mosást és 2 tétel vegytisztítást vesznek igénybe, addig az országos át­lag 1,87 kg textilmosás és 1 tétel vegytisztítás. E nehéz házimunkát inkább minél több korszerű, időt és energiát fel­szabadító, automata ‘ mosógép gyártásával lehetne megköny- nyíteni. mert ma az ilyen gé­pek aránya a háztartásokban mindössze 5 százalék. Az. otthonok falain kívülről jövő segítség természetesen ön­magában nem lehet elég. Á nők munkába állásának álta­lánossá válása óta szükség van a családon belüli szemlé­letváltozásra a munkamegosz­tásban. Az igazságosan elosz­tott terhek könnyebbé teszik az egész család életét. Nyiri Éva Mozgásr sport, egészség Sikeres volt a „DOJÁKE" A címben megfogalmazott mozaikszó a dolgozó fiata­lok járási kempingtalálkozó- ; ját fejezi ki, melyet az idén ' második alkalommal szerve­zett és rendezett meg a KISZ, balassagyarmati járá­si bizottsága. A színhely; mint korábban, a NÓGRÁD- ban hírül adtuk, a ráróspusz- tai úttörőtábor és környéke volt. Ragyogó- napsütés, szél­csendes idő köszöntötte a vo­naton, buszokon, személygép­kocsikkal és motorkerékpá­ron érkező fiatalokat. Az elő­zetes nevezések alapján a ki­jelölt faházakban rendezked­tek be két és fél napra. Gyor­san ment az ismerkedés kö­zöttük. A jó zene, a prog­ram, a sport szeretete szin­te órák alatt eggyé kovácsol­ta a tábort. Az első esti disz­kóműsor már sejtette, hogy a szervezők' sokszínű prog­rammal várták az érkezőket. Demus Ivánt, a KISZ Ba­lassagyarmati járási Bizottsá­gának titkárát kértük meg, tájékoztasson bennünket: — A „DOJÁKE”-re érke­zett fiatalok jó munkájukkal érdemelték meg. hogy részt vehetnek ezen a rendezvé­nyen. Most nyugodtan „pi­henhetik” ki magukat,' ver­senyzéssel, túrázással, fa­kultatív sportversenyeken — sorolja­— Az elmúlt évben negy­venen. most már kilencvenen vesznek részt a találkozón, amely igazolja a járás KISZ- vezetőinek helyes döntését, és a fiatalok tömegsport- és tu­rizmus iránti igényét is — említi meg. — A tábor csodálatos kör­nyéke, a találkozó prog­ramja felkeltette a KISZ-fi- atalok érdeklődését és' az Ipoly -menti rendezvények között is méltó helyet fogtál­éi — jegyzi meg a táborveze­tő. — Kik lettek a versenyek és a vetélkedők győztesei? ff — A honvédelmi versenyt a Szécsény területi KISZ- alápszervezet csapata nyerte, a nógrádsipeki II. és a szé- csényi tsz csapatai előtt, A természetjáró akadályver­senyben az érsekvadkerti fi­atalok diadalmaskodtak, a pataki és a mohorai KISZ- csapatokat megelőzve. Az olimpiai vetélkedőben EL- ZETT-es siker született, őket a nógrádsipeki I. és a vad­kerti KISZ-fiatalok követ­ték — sorolja az elért ered­ményeket. A túra, kirándulás, táboro­zás nemcsak a sport- és a tu­risztikai igényeket elégítet­te ki, hanem ahhoz is hozzá­segített, hogy a balassagyar­mati járás egyik legszebb ter­mészeti környezetét is meg­ismerjék a fiatalok. — Jövőre még gazdagabb és tartalmasabb programot állítunk össze, mert e kör­nyék természeti, történelmi, munkásmozgalmi értékeit még nem ..tártuk” fel teljes egészében az ideérkező fia­talok előtt — tájékoztat elő­zetesen Demus Iván.' — A találkozónk bizonyá­ra tovább fokozza a DOJÁKE népszerűségét, és sok bará­tot szerzett a, természetjárás­nak és a táborozásnak —vé­lekedik a kedvező tapaszta­latok alapján- a KISZ járá­si bizottságának titkára. Elmondta, hogy a jövő évi találkozóra egy vándorkupát alapítanak, amelyet az a KISZ-alapszervezet nyer el, amelynek csapata a különbö­ző sport- és kulturális ren­dezvényeken a legjobb ered­ményt éri el­Az ifjúsági ttirizmus fej­lesztése közügy. A KISZ já­rási bizottsága példát muta­tott arra, hogy miként lehet és kell tömeges természet­járó-versenyt szervezni. A jövő évi program, mint hal­lottuk, az ideinél is gazda­gabb, tartalmasabb lesz. Eh­hez azonban az is szükséges, hogy az Edzett ifjúságért mozgalomban érintett szer­vek is járuljanak hozzá az eddigiektől jobban a program előkészítéséhez és végrehaj­tásához. Rácz András Űj termékként kezdték el gyártani a — vásárlók köré­ben népszerű és keresett combfix harisnya után — bo- kafix és térdfix harisnyákat a Budapesti Harisnyagyár Nagy- bátonyi Gyárában. A gyártás a múlt hónapban kezdődött, s naponta mintegy négyezer da­rab kerül le a szalagokról. Ferov Zsófia — képünkön — az új terméket csomagolja. ' — bábel-felv. — A stabilizáció útján Báb a jugoszláv népgazda­ság helyzetét az elmúlt esz­tendőben számos körülmény — a kedvezőtlen nemzetközi viszonyok, természeti csapás — nehezítette, az ország né­pének fokozott erőfeszítései nem maradtak sikertelenek.. Az ipari termelés 8, a mező- gazdasági 5 százalékkal nőtt, kétszázezer dolgozónak te­remtettek az új üzemekben munkaalkalmat, jelentősen emelkedett a munka terme­lékenysége is. Jugoszlávia 1980. évi terve a kedvezőtlen külső körül­mények hatásának csökken­tését és a gazdasági stabili­záció feltételeinek megte­remtését tűzi célul. Különös figyelmet fordíta­nak ennek érdekében a kül­földi fizetési mérleg deficit­jének csökkentésére. Ez 1979-ben 3 milliárd dollár összegű volt. Ez évben 2 mil- liárdra kívánjuk csökkenteni. (Egy USA dollár = megkö­zelítőleg 19 dinár.) A célkitű­zést több intézkedés szolgál­ja: ésszerűen csökkentik a behozatalt és — mintegy 6 százalékkal — növelik a kivi­telt. Az importált nyersanya­gokat, lehetőség szerint, ha­zaiakkal helyettesítik, meg­szorítják a beruházási költ­ségvetést. A gazdasági fel­adatok kielégítő ellátását segítik az új típusú nemzet­közi kapcsolatok is­Az új gazdasági intézke­dések szigorú, betartásával az ország gazdasági szervezetei 40 milliárd dinár megtakarí­tására számítanak.) NÓGRÁD — 1980. június 13 , péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents