Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)
1980-06-08 / 133. szám
Szojuz—T—2 útja Próbázott a korszerűbb irányítórendszer A hét 3 kérdése Mint jelentettük, pénteken délután összekapcsolták a Szál jut—6 űrállomással az új, kísérleti szovjet űrhajót, a Szojuz—T—2 típusú szállítójárművet. Az űrhajósok átszálltak az űrállomásra. Ma- lisev, Akszjonov, Popov és Rjumin most néhány napig együtt dolgozik, és azt vizsgálja, hogyan viselkedik az űrhajó a kozmikus komplexum részeként. Érdekesség, hogy az összekapcsolás részben automatikus, részben kézi irányítással történt. Ismeretes, hogy az elmúlt időszakban az ösz- szekapcsolás mindig automatikus vezérléssel ment végbe, az új űrhajónak pedig az eddigieknél is korszerűbb irányítórendszere van. Mint Vlagyimir Satalov altáborKözleményt adtak ki Moszkvában P. V. Naraszimha Rao indiai külügyminiszter szombaton véget ért látogatásáról. Rao Gromiko szovjet külügyminiszter meghívására tett látogatást a Szovjetunióban, ahol fogadta őt Leonyid Brezs- nyev is. A közlemény megállapítja: a Szovjetunió és India véleménye szerint az enyhülés folyamatának ki kell terjednie a Egyesíteni A Holland Kommunista Párt kongresszusa szombaton az európai béke és biztonság kér. déseit vitatta meg és számos hozzászólás után határozatot fogadott el. A határozat megállapítja: az európai békéért és biztonságért vívott küzdelem a legutóbbi években kiszélesedett Hollandiában. A Holland Kommunista Párt erőfeszítései előtt új távlatok nyíltak azáltal, hogy normali- zálta és aktivizálta együttműködését a szocialista és a kapitalista országok kommunista és munkáspártjaival. Ezt az együttműködést közös cél jellemzi, miközben azonban elismerést nyer minden párt önállósága. Most a legfontosabb kérdésekre kell az erőket koncentrálni, és nem szabad hagyni, hogy másodrendű prob-’ lémákkal foglalkozzunk —, nagy, az űrhajósok kiképzésének vezetője elmondotta, a két irányítást ennek ellenére szándékosan helyezték üzembe, mert ki akarták próbálni annak biztonságos működését. Mint Satalov elmondotta, annak idején éppen ő volt az, aki első ízben hajtott végre összekapcsolást a Szojuz—4 és a Szojuz—5 űrhajó között, s bár az automatikus vezérlés akkor is működött már, neki is kézzel kellett végrehajtania a szükséges manővereket, éppen a berendezések kipróbálása céljából. A Szojuz—T—2 irányítóberendezése sokkal korszerűbb, magasabban automatizált, a kézi irányítás kipróbálása azonban elengedhetetlen feltétel a további munkához. világ minden térségére. A két ország továbbra is a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyös, egyenjogú együttműködés elvéhez tartja magát az államközi kapcsolatokban. A szovjet—indiai kapcsolatokról szólva a felek megelégedéssel állapították meg, hogy azok elősegítik a békét és stabilitást Ázsiában, s az egész világon. A két ország az erőket mondja a határozat. A hollandiai béke főbb kérdései a következők: először: nem szabad megengedni új amerikai nukleáris fegyverek elhelyezését Hollandiában sem most, sem a jövőben; másodszor: meg kell akadályozni a tőkének és a nyersanyagoknak katonai célokra történő felhasználását, mert ez lehetetlenné teszi a gazdasági válság leküzdését; harmadszor: lényegesen csökkenteni kell a hollandiai katonai költségvetést; negyedszer: egységesen kell ellenállni a NATO politikájának, amely már-már azzal fenyeget, hogy bevonják a tagállamokat a NATO hatókörén kívüli konfliktusokba is; ötödször: a kelet—nyugati pár. beszédet fejleszteni kell a fejlődő országok bevonásával; hatodszor: a nukleáris fegyverek további elterjedését meg kell akadályozni. Az új szovjet űrhajó személyzete csak rövid időt, mindössze négy napot tölt a világűrben, ezalatt kell ki- próbálniok a Szojuz—T—2 berendezéseit, működését. Tapasztalataik alapján esetleg még módosításokat hajtanak végre, mielőtt megkezdenék az új űrhajó sorozatgyártását. Az űrhajózási programot közben változatlanul a jól bevált Szojuz típusú űrhajókkal folytatják. Malisev és Akszjonov első találkozása az űrállomás személyzetével derűs és vidám volt. A Szojuz—T—2 postát és kisebb ajándékokat, főként friss gyümölcsöt vitt magával az állandó személyzetnek. egymás közti viszonya a barátságra, az egyenjogúságra, a kölcsönös bizalomra alapul, s a közöttük fennálló béke-, barátsági és együttműködési szerződés szellemében fejlődik tovább. Mindkét részről tovább kívánják fejleszteni, meg akarják szilárdítani az államközi kapcsolatokat, a két ország népe érdekeinek megfelelően. A Szovjetunió és India határozott szándéka, hogy folyatja és támogatja a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, az imperializmus, az újgyarmatosítás, a fajüldözés, mindenfajta uralmi politika ellen vívott harcot. Rao átadta Leonyid Brezs- nyevnek az Indiai vezető szer. vek meghívását hivatalos látogatásra. A meghívást köszönettel elfogadták. A közlemény hangsúlyozza: a külügyminiszter látogatásának eredményeivel mindkét részről elégedettek. Ez a látogatás hasznos hozzájárulás volt a Szovjetunió és India kölcsönös megértésének és barátságának fejlesztéséhez. Ml a jelentőségük a héten lezajlott szovjet—indiai tárgyalásoknak? „Az indiai—szovjet együttműködés az érettség és a szilárdság szakaszába jutott” — ez a megállapítás Naraszimha Rao indiai külügyminisztertől származik, aki moszkvai látogatása során a két ország közötti kapcsolatok megerősítésének fontosságát többször is hangoztatta. Ebben az évben már másodszor került sor szovjet—indiai külügyminiszteri tárgyalásokra, emlékezetes, hogy Gromiko járt előbb Űj-Delhiben, most Rao adta vissza a látogatást Indiának kétségtelenül nagy a befolyása és indokoltan jelentős a súlya az Indiai-óceán térségében történtek megítélésében és alakításában egyaránt, ezért aztán a kétoldalú kapcsolatok mellett a tárgyalásokon e térség ügyei is napirendre kerültek. Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió, mint a Varsói Szerződés többi országa is, azf kívánja, változtassák békeövezetté az Indiai-óceánt. A térséget fenyegető veszély nem a Szovjetunióból indul ki, az USA az, amely az utóbbi időben óriási hajóhadat összpontosított az Indiai-óceánon. Afganisztánnal kapcsolatban Gromiko leszögezte: mindenkinek világosan látnia kell, hogy az Afganisztánba» kialakult realitások megváltoztatását célzó kísérletek reménytelenek. Hiábavaló minden olyan kísérlet, hogy beavatkozzanak Afganisztán belügyeibe. Viszont az Afganisztán körül kialakult helyzetnek tárgyalások útján való rendezése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. A Szovjetunió ennek a rendezésnek a híve. Az indiai külügyminiszter azt mondotta, hogy India olyan biztonságos és nyugodt szomszédot kíván, amelynek kormánya képes ha. gyományos el nem kötelezett külpolitikájának folytatására. Az indiai külügyminisztert tárgyalásai végén fogadta Leonyid Brezsnyev is, ez a tény külöri jelentőséget adott a szovjet—indiai eszmecserének.. Mik a nyugat-európaiak Szándékai a Közel-Keleten? Sok szó esik mostanában a Közös Piac országainak küszöbönálló diplomáciai kezdeményezéséről, amely — egyes angol lapjelentések szerint —, magában foglalná a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elismerését, ezenkívül a Biztonsági Tanács emlékezetes 1967-es határozatát is módosítaná a palesztinok javára. i'A híresztelések első eredménye, hogy Carter elnök utasította az amerikai diplomáciai gépezetet: akadályozza meg az európai közösséget olyan megállapodás létrehozásában, amely a nyugat-európaiak új közel-keleti javaslatának megfogalmazását eredményezhetné. A kilenc közös piaci állam- és kormányfő a jövő héten Velencében találkozik, itt lehetne sorát ejteni a közel-keleti állásfoglalásnak. Az amerikai „ellengőz” nyilván onnan ered, hogy Car- ternak szüksége van a választási évben az úgynevezett „íz. rael-lobby” támogatására. Ügy kell feltűnnie, hogy Ő az, aki meg tudja a közel-keleti prob, lémát oldani, nem pedig Nyu- gat-Európa. Az USA-nyomás már érződik egyes közös piaci országokban: a holland külügyminiszter például már sietett biztosítani a Hágában vendégeskedő izraeli kollégáját, hogy a nyugat-európai vezetők legfeljebb csak valamilyen általánosságokban mozgó nyilatkozatot fognak kiadni Velencében, semmiképp sem akarják a maguk kezdeményezéseivel helyettesíteni a Camp David-i amerikai—egyiptomi—izraeli megállapodás érvényesítését. Közben a Közel-Kelet válságos helyzete más, drámai módon is kifejeződésre jutott: szélsőséges jobboldali / izraeli szervezetek emberei bomba- merényleteket követtek el a megszállt ciszjordániaí területen egyes városok arab polgármesterei ellen. Az ügy nemzetközi visszhangja egyértelműen elítélő. Még a Biztonsági Tanács is ellenszavazat nélkül — az USA tartózkodásával — elmarasztalta Izraelt és felszólította a tettesek felkutatására, megbüntetésére. Mi a mérlegük az USA-ban lezajlott előválasztásoknak? Az amerikai sajátos választási rendszer egyik érdekes, ugyanakkor ellentmondásos eleme a sok „primary”, az államok nagy részében megrendezett „előválasztás”. Európából úgyszólván lehetetlen figyelemmel kísérni ezeket, hiszen egyik államban a demokrata pártiak szavaznak, a másikban csak a republikánusok, a harmadikban mindkét pártiak külön-külön, az egyik államban úgy választják meg a párt küldötteit az elnökjelöltet kijelölő országos gyűlésre, a konvencióra, hogy ott azok kötelesek arra a jelöltre szavazni, aki az illető államban győzött, a másik államban csak ajánlás jellegű a döntés a küldöttek számára és így tovább — még több variáció is akad. A lényeg az, hogy a republikánus párt július 17-én dönt, ki lesz hát az elnökjelöltje (és az alelnök posztjára szánt jelöltje), a demokraták küldöttei augusztus 10-én gyűlnek össze, hogy megválasszák a „ticket”-en szereplő elnökjelöltet és alelnökjelöltet A demokrata párt országos konvencióján 3331 delegátus vesz részt, a többség tehát legalább 1868 — Carter viszont már 1918 küldött támogatására számíthat, míg ellenfele, Kennedy szenátor csak 1211 vpksoí gyűjtött össze az előválasztásokon. De — vissza is lehet lépni! Kennedy nyilván erre számít: az események talán meggyőzik. Cartert, hogy november 4-én, az elnökválasz-' tás napján nincs esélye az amerikai választók többség« bizalmának elnyerésére és * választás megnyerésére.. 1 Jelenleg kétségtelenül a republikánus Reagan, ez a kU Öregedett filmsztár, vadnyugati filmek egykori hőse, volt kaliforniai kormányzó osztatlanul bírja a saját pártjának támogatását, Ford, a korábbi elnök is kiállt mellette.1 Egyesek Reagan esélyeinek: lassú növekedését emlegetik; s bizonyos közvélemény-kutatási adatok is azt jelzik, hogy pillanatnyilag Reagan csillaga felfelé halad, Carteré legjobb esetben is csak — állócsillag. Páify József Nagygyűlés Kabulban Engedményes bútorvásár! A Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat BÜTORSZARÜZLETEIBEN — Balassagyarmaton, KIsterenyén és a salgótarjáni LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZBAN Az indiai külügyminiszter Moszkvában Közös közlemény a béke és barátságról A holland dolgozók nevében Munkásnagygyűlést tartót, tak Kabulban, amelyen beszédet mondott Babrak Karmai, az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, a forradalmi tanács elnöke, miniszterelnök. A nagygyűlésen határozatot fogadtak el arról, hogy az ország munkásai támogatják az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Pártnak a kizsákmányolástód mentes társadalom felépítésére tett erőfeszítéseit. Babrak Karmai beszédében egyebek között rámutatott: „a világon senki sem dönthet Afganisztán sorsáról anélkül, hogy figyelembe venné az afgán nép akaratát, a törvényes afgán kormány véleményét”. Az afgán nép, élén a munkásosztállyal — hangoztatta a továbbiakban a szónok — az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt vezetésével széles népfrontba tömörülve építi a szebb jövőt Karmai kiemelte a munkásosztálynak az ország életében betöltött fontos szerepét és hangsúlyozta, hogy a párt nyitva áll valamennyi öntudatos munkás és paraszt előtt. Felszólított arra, hogy a pártba ne engedjék beszivárogni a megalkuvókat, a szakadárokat és az olyanokat, akik hatalomvágyók, bürokraták és népellenesek. Azokat, akik ma az afgán nép és kormánya ellen lépnek fel, és -összeesküvésre szítanak. leleplezik és mesterkedéseiket kudarcra ítélik — hangsúlyozta végezetül Babrak Karmai. Tárgyalások útján a feszültségről Kambodzsa tárgyalásokat déseket ilyen úton kell ren- javasolt Thaiföldnek a két dezni. A nyilatkozat ismét ország határán levő feszült- leszögezi, hogy Kambodzsa ség csökkentésére, a közös baráti kapcsolatokra törek- érdekű problémák megoldá- szik a délkelet-ázsiai orszá- sára. A kambodzsai külügy- gokkal, s' e kapcsolatoknak minisztérium — mint a egymás függetlenségének, te- Phnom Penh-i rádió közölte rüléti integritásának, politikai — nyilatkozatban hívta fel rendszerének tiszteletbentar- Thaiföldet a tárgyalásokra, tásán kell alapulniuk, hozzátéve, hogy a vitás kér- (MTI) 2 NÓGRÁD - 1980. június 8., vasárnap Egyes kárpitozott garnitúrák, szekrények nagy árengedménnyel, amíg a készlet tart. ) Értesítés A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat távfűtési üzeme értesíti T. fogyasztóit, hogy a távhőcliátó berendezések éves, rendszeres tervszerű karbantartása miatt a használati meleg víz szolgáltatását 1980. június 16-tól június 30-ig szünetelteti. Az üzemszünetben kérjük az érintett területek lakóit a melegvíz-csapok zárva tartására! A hallgatás után öt hétig hallgatott Cyrus Vance, a volt amerikai külügyminiszter. Persze, hallgatása is beszédes volt, mint ahogyan messze hangzott magának a lemondásának a ténye és időpontja is. „Cy”, ahogyan az amerikai «vezető körökben becézték, azért vette a kalapját, azért távozott a State Department éléről, mert helytelenítette az amerikai kommandóakciót, amelyet a túszok kiszabadítására rendelt el az elnök — hihetetlen politikai kockázatot vállalva. Az aztán, hogy ez a kalandor vállalkozás kudarcot vallott, még elviselhetetlenebbé tette Vance számára, hogy továbbra is szolgálja a washingtoni kormányzatot. Visszatért New Yorkba, ahol a Wall Streeten jól menő ügyvédi irodája van. Anyagilag független ember. Nyilván ezért sem kell félnie attól, hogy ha most kinyitja a száját, egyesek tönkretehetnék... Vance a Harvard egyetem végzős diákjai előtt bírálta Cartert, Reagant egyaránt. Komoly hibának minősítette, hogy az elnök félretétet- te a SALT.—II szerződést, amelynek érvénybe léptetése amerikai nemzeti érdek is. A volt külügyminiszter beszédében szembeszállt bizonyos téveszmékkel, amelyeket vezető amerikai körökben tapasztalt. A „majd- mi-cgyedül” Illúziót nevezte az első ilyen téveszmének. Nincs olyan egyedUll stratégia vagy egyedüli alapelgondolás, amely választ ad minden külpolitikai kérdésre. Téveszme az ie, hogy félni kellene a tárgyalásoktól. S téveszme, hogy az Egyesült Államoknak meglenne a hatalma ahhoz, hogy úgy igazgassa a világot, ahogy neki tetszik. Vance kifejtette a híres egyetem diákjai előtt, hogy az USA előtt álló nemzeti feladatot nem lehet hebehurgya receptekkel, blöffö- léssel és fenyegetéssel megoldani. Meg kell érteni, hogy a világ változik — mondta a volt külügyminiszter. De vajon aktív külügyminiszterként nem kellett volna többet tennie a felismerések megvalósításáért, a téveszmék eloszlatásáért? Igaz, meg mindig jobb későn, mint soha. to. J#
